Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-21 / 213. szám

V JSÍYÍRYIDÉK. 1926, szeptember 21. Az asszony, maradjon asszony. A feminizmus, anrkor túllő a cé­lon. — Mi jobb: a {eleség vagy az önálló asszony? A feminizmus és ami körülötte van, egyike a mai társadalom leg­nehezebb „rohlémáinak. Önálló le­gyen-e az asszony, önálló életet él­jen-e, vagy mindenben kövesse fér­je kívánságát, óhajait és utasításait. Nagyon nehéz probléma és nagyon r.ehéz a megoldása. A feminizmus, különösen ha egy-egy asszony privátim akarja megvalósítani, igen sokszor túllő a célon és tönkre teszi az asszony és a férfi életéit, nyugalmát békéjét. Bármilyen nagy­ra is becsüljük az asszony önálló­ságra való törekvését, bizonyos hogy sok túlkapás, sok furcsaság történik ezen a téren. Csak egy fontos dolog van: Nem szabad tragikusan venni a dolgot. Nem szabad tragédiát csinálni ab­ból, hogy az asszony külön utakoí. akar járni. Majd kitombolja ma­gát és akkor visszatér az igazi hi­vatásához és az asszony, asszony marad. Ezt mutatja és ábrázolja az Elszabadult a feieségtem! cimü film, melyben Henny Portén játsza a7 asszonyt. Csupa ötlet, humor és meglepetés ez a kedves vígjáték, melyben Henny Portén ismét a régi fényében csillog­Henny Portén kettős alakítása olyan művészi produkció, hogy Európa színészi tehetségeit egye­lőre ne'm fenyegeti meg Amerika részéről sem veszély­" Az Elszabadult a feleségem! cimü film, mellett egy nagyon kedves amerikai burleszk és hiradó megy. Ezen műsort a Diadal-mozgó mu tatja be szeptember 22—23-án, szer­da csütörtökön. Az előadásokat a mozi "saját zenekara kiséri. Rövid hirek. A vármegyék szeptemberben kap­ják mteg a külföldi kölcsön első részletét. A diósgyőri vasgyárban a mág­nes emelődaru agyonnyomta Har­sányi Lajos vasgyári munkást. Bocsek Kálmán 70 éves nyugal­mazott bányafelügyelő Miskolcon felvágta az ereit és mellbeszur'ta magát egy konyhakéssel. A külföld élénken érdeklődik a magyar cukor iránt, India már 1500 vaggon uj cukrot kötött fe. Olaszországban elkészült a ha íálbüntetés visszaállításáról szóló törvény. Dulovits Árpád miniszteri taná­csos Egerbe érkezett az uj polgári iskola építése ügyében. Az egri jegyzőintemátust vasár­nap avatták fef több miniszter és államtitkár jelenlétében. Egy fiataíkoru debreceni fod­rászinast országosan köröznek, mert egy kölcsönkért biciklivel nyomtalanul eltűnt. Miskolc város az anyátlan és apátlan "árvák részére tízmillió ko­ronás tankönyvsegélyt oszt ki. Budapesten 100-000-nél több ha­mis Abdulla cigarettái hoztak for­galomba. A debreceni törvényszék nyolc napi fogházra itéft egy miskolci hegyőrt, mert ittas állapotban a katonaság ellen izgatott. Olimpiai méretű uszóstadiont építtet Miskolc városa ,2 milliárd költséggel­óriási vihar dühöngött a Csorba­tónál, ami több milliárdos kárt okozott. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A bírák és ügyészek országos egyesülete szeptember 2ó-án Győ­rött országos kongresszust tart. A legelőn talált tüzérségi lövedék halálra sebezte Ferenczi Sángorgo­römbölyi gazdálkodót. Kolozsváron, megalakult a Ma­gyar Gazdasági Párt. á XVIII ik országos védnökei. Az Országos Kato ikus Szövetség október hó 9., 10., Jl. és 12 ik napjaira hívta egybe a XVIII-ik Országos Katolikus Nagygyűlést, melynek fővédnökségéi — mint is­meretes — Csernoch János dr., Ma­gyarország bíboros hercegprímása vállalta. A magyar püspöki kar tagjai közű' a fe.ajánlott védnöksé­get pedig Szmrecsányi Lajos dr­egri érsek, Zichy Gyula gróf kalo­csai érsek, Prohászka Ottokár dr., 'székesfehérvári, Mikes János gróf 'szombathelyi, Fetser Antal "győri, Hanauer A. István váci, Giattfel­der Gyula csanádi, Rótt Nándor veszprémi, Virágh Ferenc pécsi és Bárdos Rémig pannonhalmi fő­apát vállalták, akik az Országos Katolikus Szövetséghez irott me­leghangú levelükben értesítették, hogy a magyar katolikusok tzíVi országos" nagy táborbaszáüásán rérztvesznek. SZÍNHÁZ. Igazgató: Gulyás Menyhért. Heti műsor. Hétfő, szept. 20. A csókos a sszony. Bérletszünet. Kedd, szept. 21. Fedora. Páros bér­let 6. szám. Szerda, szept. 22. A csókos asszony. Bérletszünet. Csütörtök, szept. 23. Darázsfészek. Páratlan bérlet 7. szám. Péntek, szept. 24. Darázsfészek. Páros bérlet 7. szám. Szombat, szept. 25. Sztambul ró­zsája, Páratlan bérlet 8. sz. Vasárnap, szept. 26. Délután: Ripp van Winkle. Este: Sztambul rózsája. Bérletszünet. Hétfő, szept. 27. Dr. Szabó Juci. Bérletszünet. Kedd, szept. 28. Liar király, pá­ros berlet 8. szám. Sardou világhírű drámájának je­lentőségéhez mérten a kedd esü előadásra nagy gonddaf osztották ki az egyes szerepeket, a követ­kezőképen : Ipanoff Lorjs, gróf — Bihari László De Sirieux — Szabó István Gretsch — Solti Rezső Rouvei — Csorba Dénes Désifé, komornok — Révész Béla Tschileff, ékszerész — Endröty Miklós Dimitri, apród — Salgó Marki Cyrilí, kocsis — Rónai Gyula Iván, rendőrbiztos — Lovass József Másik rendőr — Kondacs András Dr. Lorreik — Kun Emil Dr. Baroff — Késmárky Kálmán Lasínsky Bolesláv — Bánó Mihály Bazii, szolga — Garai Béla Romazoff Fedora hercegnő —' Koppány Emi Sonkareff O'gó grófnő — Kózsássy Iboly De Tournisné — Székely Stefi Oskár bárónő — Gábor Antónia Márka, komorna — Monti Boris Történik a zeiső fefvonás Pé­tervárott, a többi Párisban. Fedora. Színre került 1926. szeptember * . 22-én a Városi Színházban 1 A francia drámák hős korából való Sardounak Fedorája- Seribe megteremtette a modern színpadi technikát, hatásának titka a szituá­ciók gyors egymásutánja. E techni­kát mélyítik," illetve ez üres tech­nikának szint adnak a 40 es évek­ben feltépő uj emberek, kik nem szakítanak teljesen a hatások régi és kipróbált tradicióivaf, cfe meg­adják a dráma lényegét a szükség­szerűség érzésével, mert a puszta szituációkban mindég van valami véetlen, esetlegesség, pillanatnyi­ság. Ez uj irány hatalmasságai a § két Dumas, Augier, PuMeion, Ha­lé vy és Victorien Sardou Sardou a színpadi mesterkedés­nek o-yan fortélyával és fogásaival állott elő, mint senki más, de mind e hatások csatjasorba való állításával sem tévesztette el kitű­zött irányát és bizony joggal (ehet őt a modern drámaírás nagymes­terének nevezni. Fedora minden nemzet színpadját dominálni fogja, igen sok ideig, mert Fedorávai es Ianpoff Lorissal megteremtett-Sar­dou a modern színészetet. Sardou a két alakjával megmutatta, hogy milyen kifejező a hallgatás s a. mimikávai többet kell Fedorá­nak megértetni a közönséggel, mint a szöveggé'. Fedora .és Ipa­noff hallgatása, Homer virágos nyelvén énekel, szónokol, sir... Ezt a beszédes hallgatást Sardounak a Fedorája adta a modern színész­nek. Fedora a maga gondolatát nem szóval, hanem akcióval tudat­ja a közönséggel. A meggyilkolt vőlegényéért bosszút fihegő Fe­dora mikor megtudja, hogy a gyí kos csakugyan Ipanoff, ki sze­relmes belé s udvarol neki — a gyi kostól való undorodást, hogy ugy .mondjam, csak egy mimikai félreszófással tudatja a közönség­gel, de e munkának beszédesebb­nek kelf lenni, mint a leghatalma­sabb tirádának. A « naturalizmus e térf oglalása a színpadon éreztette ám hatását, mert rájöttek a színházi vezető­elmék s' a- kritikusok, hogy sok­mindennel szakítani keH. Réeente, Sardou előtt, csak az volt, illetve lehetett, szerelmes színész, ki szé]3 és megnyerő vo't, szóval akibe első látásra bele lehetett szeretni s nem az, :aki szeretni tudott. Mivel pe­dig csak az előnyös külső jelek szerint történt a választás a szerel­mes szerepek nem egyéniséget kö­veteltek, hanem csak sablont. S mi volt e sabfon: a líra, a holdvilág­fai ás és egyéb elégia. De Ipanoff nem lira, nem ho'dvilág, s nem elégia, hanem jellem, férfi jel­iem, kinek nincs szüksége a belvc­deri Apo'ló szépségére s rájöttek' a színészek, hogy lira helyett ero'ti­kum kelf, de honnan vegye ezt az úgynevezett szép fiu szerelmes színész, hisz annak legtöbbször csak nvakkendője és frizurája van. Fordítsunk egyet a szerep­kiosztáson, jöjjön a színpad psy­chiatere, a jeífemszinész, ((akik nem voltak mindig szép fiuk) ki a szerelem sabfonja helyett a szere­lem lélektanát, e szenvedély kelet­kezését, fejlődését érzékel e'i a né­zővel. Tehát Sardou nemcsak a modern színműirodalom nagymestere, ha­nem a színművészet reformátora­Korának egyik legnagyobb mora­listája. Azokat az erkölcsi kételye kei, me'yek a mai emb.r talán bű­nös, de mégis érzékeny lelkiismere­tét szüntelenül" nyugtalanítják, cíak igen kevesen fejezték ki hasonló mé ységge és igázságg ' í. Nála szó­szék a színpad. mSíyrőf ni d-ti azt az ideái • törekvést, hogy tegyük elviselhetőbbé egymás életét. Ez áz. ideái; törekvés az ő nagy eredeti­sége és hagyománya. Biliari László. Buster Keaton a ttrakció Efmsgyek a Vadnyugatra I 2 órás nevet őorkán Szerdától az Apollóban. 1926. El. XV. E. 14. sz. Pályázati hirdetmény. A nyíregyházi kir. járásbiróságnáí 1926. évi október hó 1-től számitolt. 3 i három) hónapi időre több ideig, lenes kisegítő díjnok lesz felfogadva, mely állásokra pályázatot nyitok. A szabályszerű pályázati kérvénye­ket a fentnevezett kir. járásbíróság; elnökénél kell benyújtani. A kévényben külön ki kell emelni,, hogy a pályázó az illető bíróság bírái es alkalmazottai közül egyikkel sincs olyan viszonyban, mely az 1925. évi VIII. t-c. 51. § a értelmében az^ együttalkalmazást kizárja. A kérvényhez csatolni kell: a pályázó születési, erkölcsi és iskolai, valamint az esetleges eddigi alkalma­zásáról szóló bizonyítványait. Az állások betöltésénél a rendel­kezési állományba helyezettek és a létszámapasztás folytán a közszolgá­latból már korábban elbocsátották — ha az álláshoz megkívánt fel­tételeknek megfelelnek — mas pályá­zókkal szemben előnyben részesülnek,, úgyszintén azok is, kik a gépírásban jártassággal birnak. A létszámapasztási és rendelkezési állományba helyezettek az erre vonatkozó okiratot is csatolják. A pályázat határideje hat nap„ ezen hirdetmény közzétételétől szá­mítva. Nyiregyháza, 1926. évi szept. Dr. ZELENKA LAJOS, kir. kúriai biró. 5007-1 a kir. törvényszék elnöke. Buster Keaton attrakció Elmegyek a Vadnyugatra I 2 órás nevelőorkán Szerdától az Apollóban. a>!iL'llllllllll!!illllllllllllll|l|lI||||||||UIIIIIIIIIII|IHl||lK UNATKOZIK? IRATKOZZON BE AZ UJSÁGB0LT MODERN KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBA fsuv m mi w ^!llllil!IHIIiinililillllllllll!lllllll!!l!!!llllllill!llllir

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom