Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-19 / 187. szám

10 JNÍyíryidék 1926. augusztus 19. A tanyavilág és a tanitóság. Irta: Dr. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár. A külföldön ugy beszélnek a tanyáról, mint a tibeti hegykatlanok, vagy az indián prairiek misztikus vidékeiről- A magyar puszta nevét egész Európában ismerik, de valami különös, romantikus hitet fűznek hozzá, mint ahol a betyárok és csikósok nemzete éli szilaj életét. A magyarság nagy része pedig véletlenül nem az Alföld világában él, mohón olvassa Afrika legsötétebb részeiről, Ausztrália belsejéről az Északi Sarkról szóló felfedező jelentéseket. Az iskolás gyermekek is tudják már, hogyan élnek a zulukafferek a tropikus földön, az eszkimók az őrök jég hazájában es a oowboyok a Missísipi mezőin, de keveset tudnak a magyar tanyavilágról, mert azt még senkisem födözte fel előttük. Szeretem a falut. Nemcsak azért, Jnert ott jöttem a világra, a Bakony kellős közepén, egy ezeréves kis faluban. Szeretem a falut népe miatt, mert a falusi _ nép termiéi!, nem uzsoráskodik, hisz az Istenben, tűzhelyén meleg családi életet él, hazáját aldozatosan szereti s a régi magyar erényeket legjobban megőrizte. Faluhelyen az Isten háza a legmagasabb épület. — A templom uralkodik a faiun. A harangszó nem vész el az utca zajában. Minden házba behaiHatszik. Mindenki meghallja s szavára imádkoznak az emberek. Azután következik az iskola. A romlatlan tiszta magyar kultúra háza. A falu minden polgára megsüvegeli az öreg iskolamestert, akire mindegyik fiúi tisztelettel tekint. Sokszor elgondolkoztam, milyen volt a gondviselés a magyar nemzethez, hogy ezeket a falvakat adta neki becsületes, dolgos tisztességtudó népével. A magyar nemzetnek ezek az államalkotó tényezői. Ezek nélkül nem ezer évig, de száz évig sem tudták volna a villanyfényben uszó városok fenntartani a magyar álfiaínot. Ezért szeretem a falut s ennek jóravaló népét. Szeretem s dolgozom érte, nemcsak azért, mert a fajtámért dolgozom benne, hanem azért, mert tudom, hogy a magyar feltámadást munkálom vele. A béke és a szerletet földje a tanya. Ha a hóréteg nem takarja a földet, még a kenyeret adó vetés növését is meg lehet éjszakákon hallani. Megszerettem a tanyát s azóta megindultam a tanyavilág felfedezésére. Ma is hálás vagyok azoknak a tanyai gazdáknak, akik a városi vasúti állomásokról kivittek a tanyákra. Két emberrel találkoztam a tanyákon: a tanyás gazdával és a tanyai tanítóval. Ezek lettek az én testi-lelki barátaim a tanyavilág körüli utamban. Ezek éltetik a magyar tanyavilágot. Ha ma még erősebben él bennem a hit, hogy Magyarország fel fog támadni, ezt nekik köszönhetem. Rávezettek a tanyvailág ismeretére. Megismertem a magyar tanyavilágot s megszerettem. Lelkesedem érte, földjéért és népéért, mert most már átom, hogy nemcsak a falvak népe biztos támasza a magyar álamfenntartó rendnek, hanem a tanyavilág népe is. A tanya világnak még a története is össze van forrva a nemzet sorsával. A magyar föltámadás gondolata testesül meg benne m£r hétszáz évvel ezelőtt. A honfoglaló magyarok a szeri pusztán alakították az országot. Csernagrád osi határában tartották az első alkotFa mányozó gyűlést. A krónika szerint gazdag kultura fejlődött itt ki virágzó falvakkal és városokkal. — Dorogma (ma Dorozsma) és Szer (ma Pusztaszer) bencés apátsági székhelyek voltak. Ezt a pompás keresztény magyar kulturát pusztitotta eí a tatárjárás, meíy után a gyéren életbenmaradt lakosság kevés faluban húzódott meg a Duna—Tisza közén. Messze vidékeken nem lakott ember, mig végre kimertek menni az elhagyott földekre a tanyások s kialakult lassan a tanyarendszerSokan azt tartják, hogy a kufturával teljes ellentétben áll a tanyavilág. Pedig mennyire tévednek. A tanyai földmivelőnél jobb embert nem ismerek. Lelkileg a legkiválóbb anyag a kujturára. A családi érzés, az összetartozás érzete a kis tanyán legjobban Tdfejfődik. A természet ölén nemcsak földje van, de tűzhelye is- Leginkább érzi, hogy az isteni gondviselés kezében van a sorsa. Ezért valfásos

1 mélyen hivő s kilométerekre jár el vasárnap a kis tanyai kápolnába vagy a városi templomba. A tanyai nép nem lázong, n

em türelmetlenkedik, megbecsüli egyik a másikat, vendégszerető, tisztelettel övezi elöljáróit, megszereti a maga jó emberét s hűséges is ahoz, akit egyszer megszeret. Az egész tanyavilágnak a tanitó a mindene, akihez tanácsért, újságért és kultúráért fordulnak. Igy jutott a tanítóság a tanyai nép szeretetébe. Mikor a kalifornai a

ranykenesőkről beszélnek mindig eszembe jutnak az én kedves útitársaim, a tanyai tanítók, akik a magyar néplélek aranyát kutatják ott az Alföld tanyáin. A tanyatanitók a tanyavilág fölfedezői s a nemzet nem" lehet eléggé hálás annak az iskolamesternek, aki egy évtizeden, sokszor egész életén át a tanyavilág népét gondozza. Talán már nem is élne önálló állami létet a magyar nemzet, ha ezek az önfeláldozó kulturapostolok nem dolgoznának a tanyavilágban. A tanyai tanitó müvének szépségét legjobban mutatja a tanyai nép lelkivilága. Ennek a lelkiségnek első s legerősebb vonása a hit. Érdekesen nyilatkozik meg a Diadal Wozqé Augusztus 18-án és 19 én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor vallásosság a tanyai népben- — 20—30 km-es messzeségben nem lehet templomot találni s a tanyai nép vallásos érzülete nemcsak arra képesiti, hogy ezt a nagy távolságot vasárnaponként bejárja, hanem arra is, hogy ünnepiesebb alkalmakkor a tanyai iskola termében rögtönöz oltárt, hogy ott végezze ünnepi imádságát. Pár éve a katholikus nagygyűlésen felhívtam az ország figyelmét, hogyha 200 ezer házhelyet adunk, hogy házak épüljenek az embereknek, indítsunk mozgalmat, hogy Istennek is épüljenek házak a magyar tanyavilágban, ahol templom nélkül szűkölködik a legjobb magyar nép. Azóta több helyen épülnek kisebbnagyobb kápolnák, tanyai templomok és boldog "a tanyai lakosság, ha a messze falu vagy város lelkipásztora kiszáfl körébe a vasárnapi szentmisét elmondani- A tanyák hithirdetői közül legendák fűződnek egyik másiknak a működéséhez, akik lóháton jártak mostoha időjárásban távoli kis tanyákba a vallás vigasztajásával. A magyar tanyai kultura bizonyos, hogy akkor lesz teljes, mikor minden tanyai körzetnek meg lesz a mag

a temploma s tanitója mellett papja is gondozza lelkiszükségletét. — Enélkül nemcsoda, ha előfordult hogy a tanyai nép vallásos hajlandósága különös szertartásokra vezetett, melyekből régebben valóságos szekták kezdtek kialakulni. Az alföldi papság dicséretére meg kel) állapítani, hogy ma már mindenféle iparkodnak lelkipásztoraink, ha nem is minden vasárnap, de sürün kimenni a tanyai kápolnákba, iskolákba a jejki élet gondozására. A vallásosságnak is leggyakoribb élesztője ma a tanyavilág kulturközpontja: az iskola- Mint a családapát, ugy veszik körűd a jóságos tanítót a tanyai lakósok, mikor vasárnaponként összereglenek az iskola udvarán, vagy az iskola termében. A tanyai tanitó a gyermekek tanításán kivül a felnőtteknek is kulturális és gazdasági vezetője. Az iskolában alakul meg a gazdakör, melynek a tanító az ügyvezetője és lelke. Az iskolában (kerülnek szinrie a téli estéken a tanyai nép álta/ kedvejt színdarabok Kert Hloiqé Augusztus 18-án és 19 én, szerdán és csütörtökön 9 órakor UFA Családi háromszög négyestien Filmjáték 7 felvonásban. A főszerepben: IRENE RICH itt tartják a gazdasági előadásokat és innen indul ki minden jóravaló mozgalom, mejy a tanyai élet fejlődésére irányul. Az iskoja mellett állítják fel a haranglábat a kis tanyai harang részére és a tanitó indítja meg a gyűjtést a kis templom felépítésére. Az iskola igy lesz központja a fokozatosan kiépülő tanyai központnak, amely leg főbb vágy'a minden tanyai világnak. A magyar törvényhozás alig alkotott szebbet, mint legutóbb, j mikor meghozta a -törvényt, hogy : a tanyavilágban az iskolák százait épiti fel. Az iskolát el is kell látni minden kultureszközzel, hogy hivatását betöltse. Népkönyvtárral, vetítőgéppel, rádióállomássál és kis kerti mintagazdasággal látnám el a tanya minden iskoláját, hogy megtalálja lelki élvezetét a tanya népe a maga központján, óriási hivatás vár ezekre a kulturközponJtokra s bizony érdemes a tanyavilág részére külön készültséggel képesített tanítóságot küldeni és azt ellátni gazdasági és kujturjavakkalhogy munkájáért és önfeláldozásáért kárpótoltassék. Kérem a megbecsülhetetlen értékű munkát végző tanítói kart, nemzetünk Jculturapostolait, hogy folytassák a fegyverkezést és védjék meg városainkat a tanyavilágon k'eresztüf, hogy kitarthassunk a feltámadásig, mikor majd uira felragyog a magyar szent korona fénye, beragyogja sugaraival a Kárpátok bérceit és az Adria hullámait. Kisérje Isten áldása ipinden lépésüket a magyar "tanítóknak, amit a magyar népért, a mi kálváriás magyar véreinkért tesznekMagyarország pedig fogadja szeretetébe a magyar tanyavilágot, 'mely a falvak mellett legfőbb biztositéka a föltámadásnak és benne a magyar tanítókat, akik legtöbbet dolgoznak ezért a feltámadásért. Kisérő műsor: „Pufi és a gazdag néni." Amerikai burleszk. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozgó előadása a színházban lesz megtartva KATONAZENE KÍSÉRETTEL. Emlékezzünk Mohácsra. „Hösvértöl pirosult gyásztér sóhajtva köszöntlek, Nemze i nagy létünk nagy temetője Mohács." Kisfaludy Károly hősi éneke soha nem volt időszerűbb, mint ma. A mohácsi sikon századokon át holló szárnyaival lebegett a zordon enyészet! És mégis eljött az idő, amikor a nagy magyar temetőből az újjászületés piros hajnalsugarai törtek elő. Előtörtek, mert a hősök lelkei nem tudtak elpihenni, hanem mint örökös szellemjárás töltötték be a magyar éjszakát. Halk biztatás volt ez, egy mindent átfogó nesz. A neszből hang lett: akarat és újra fényesen ragyogott a magyar dicsőség... ismét elborult a magyar ég. Hányszor sirattuk ef nemzeti nagy létünket? Először Mohácsra emlékezzünk. Mohácsra, ahol a magyar nemzet önfeláldozásával megmentette a nyugati kulturát, a templom keresztjét, Isten dicsőségét. A 400-ik évfordulón megkonduló harangok ezt fogják hirdetni és hangjuk ugy szállt át majd a határon, mint a magyar nemzet élniakarása, amely tetemre hivja a világ lelkiismeretét. — Élni akarunk. Az igazságot eltemetni nem lehet. Feltámadásunk utján a nemzet ezzel a kérdéssel fordul a m

ult tanulságaihoz: Mi vezette Mohácshoz a magyart? Párioskodás? Egyéni hiúság?... vagy a Végzet kihívása? Erre ad feleletet a Magyar Történelmi Társulat szerkesztésében, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent