Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-29 / 195. szám

JSÍYIRYIDEK. 1926 augusztus 29 Fráter Lóránd is repatriált... A „Nótás kapitány" eladta ér­semjéni kúriáját és Magyar­országba költözik. — Irre­denta vád a magyar nota miatt. (Szatmár, Saját tud.) Fráter Ló­ránd, az országhires »Nótás kapi­tány^ csendesen, feltűnés nélkül eladta érseinjéni birtokát és Ma­gyarországba repatriált. A régi er­délyi életnek érdekes alakja tűnt el a társadalmi horizontról, aki­nek a nevét és vonzó egyéniségét mindenki ismerte- Fráter Lóránd alakját a romantika rózsaszínű köde lebegte körül- Híres magyar család sarja, inkább az arisztokrá­ciához tartozó zsentri, rokonságot tart fenn az angol királyi család­dal is. Az angol udvar ezt a rokoni szálat a mai napig sem tépte széj­jel, mert minden nagyobbszabásu családi eseményre, igy például a legutóbbi koronázásra a Fráter­család hivatalos volt és a rokoni rangsorban megkapta a családot megillető helyet. De Fráter Lórándot nem ez a magas királyi összeköttetés tette híressé. Fráter Lóránd dalos ig­rice volt a magyar nótának. Ha hegedűje és lágy, behízelgő hangja megszólalt a pódiumon, a pusz­ták szénaillatos levegője, az alvó faluk édes bánata töltötte meg a csillárfényes hangversenytermeket. A magyar dal sajátos egyszerűsé­gének aligha volt Blaha Lujzán és Tamásin kívül elragadóbb előadója Fráter Lórándnál. A daliás huszár­kapitány évtizedekig tartotta bűvö­letben hallgatóságát Fráter Lóránd dalszerzői tehetsége termékeny ta­lajt talált a magyar dal sirvar vigadó szépségeinek kiélésében. _ A kolozsvári vármegyeháza dísztermei többször látták vendé­gül Fráter Lórándot. Az ő estélyérts úgyszólván egész Erdély főúri vi­lága felvonult. Ilyenkor megmoz­dultak a marosmenti kastélyok izoláltéletü lakói, akik négyesfoga­tokon jöttek be Fráter Lóránd andalítóan muzsikás danáját meg­hallgatni. A nótái, bár magukon vi­selik a műdalok komplikáltabb feL építését, mégis beszivárogtak a nép lelkébe és szerenádokon, bu­felejtő cigánymuzsika mellett éne­kelték legnépszerűbb dalát: a »Száz szál gyertyát, száz itce bort ide az asztalra.« Fráter Lóránd a háború alatt a fronton harcolt, de múzsáját nem tudták elhallgattatni a fegy­verek és a hadiárváknak rengeteg pénzt énekelt össze. A »Nótás ka­pitány« a háború után elhallga­tott. Visszavonult érsemjéni kúriá­jába, ahoí hosszú ideig por lepte be a varázshegedüt. A csillogó mentét felcserélte a gazdálkodás­sal. Fráter Lórándot még legjobb baráijai sem tudták remeteségéből kimozdítani és nótázásra hangolni. A mult évben nem bírt már a lelkében felgyülemlett dalokkal és elhatározta, hogy meglátogatja az amerikai magyarokat, hogy efvigye nótáinak szárnyán az elhagyott óhaza édes emlékeit. Útra is "ke­rekedett s az amerikai utja előtt hangversenyt adott amerikai prog­rammjából Budapesten. Az elmúlt hangversenyévadnak az ő dalesté­íve volt a fénypontja. A zeneaka­démia óriási terme a magas hely­árak dacára is zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel. Ahogy a pódiumra lépett, valóságos vi­rágzápor zuhogott a meghatottsá­gában megrendült, deresedő fér­fira. Soha szebben, mélyebb érzés­sel nem énekelt. Tomboló örömmá­mor és ünneplés forr óláza ölelte körül. Az estéiyt még kétszer kel­lett megismételnie. Fráter Lóránd nemrégiben ha­zajött birtokára, ahol kinos meg­lepetések várták. Nyakába akasz­tották azt a vádat, hogy Rura pesten irredenta nótákat énekelt, zaklatni kezdték, kihallgatásokra citálták. Mesterséges hajsza indult meg ellene, amelynek nem volt semmi igaz és becsületes alapja. Fráter Lóránd mielőtt külföldi tur­néjára elindult, az erdélyi hatósá­gok előtt bemutatta műsorát s ezzel a cenzúrázással ment ki Romániából. Cenzúrázott műsorá­tól semmivel nem tért el- Mégis mikor visszatért, kellemetlen zak­latás várt reá- Fráter Lóránd ezért vált meg nehéz szívvel birtokától' az ősi udvarháztól, ahova most ! idegenek telepednek s amelynek i falai között többé nem fog felsírni J hegedűjének elringató dallama. K- L. Guyot Gaston gazdag párisi gyárost, aki kedvesét, Reulaguet Mária Lujzát, egy párisi telefonosnőt, megfojtotta s holttestét Páris közelében egy széna­kazalba rejtve, azzal együtt felgyújtotta, a vizsgálóbíróhoz vezetik. Szabolcsvármegye négyszázév előtti főispánja: Alaghi Gáspár is elesett az 1528. Széni lános fővétele napján vivott mohácsi ütközetben. A vármegye főúri családai közt a Kállaiak hozták a leg­nagyobb véráldozatot a mohácsi csatamezőn. Bozóky rigmusos sorai 1809-ben ekként jellemzik Szabolcs vezér ma­radékait, vármegyénk sok viharral szembeszálló vitéz magyarságát: Szabolcs maradéki ezer eszten­dőnek Lefolytán, sok színét láttuk az [időnek. Általmentek rajtunk ezer válto­zások, Melyeket nem tudtak kiállani [mások. Ma, amikor az ország vándorút­ra kél és Mohácsra, nagy létünk nagy temetőjéhez zarándokol, hogy a nagy tragédia felidézésével, an­inak gyászában is a jövendő harcai­ra edzze szivét, lelkét, ma. a mo­hácsi csata négyszázéves évfordu­lóján visszaidézzük képzeletünkben az akkori Szabolcs gyéren lakott, mocsaras ,erdős tájait, községeit, erősségeit, honfogíaláskora óta itt élő hatalmas családjait, fényes le­ventéit, akik ha kellett «mint a sasok, víni szálltak». Szabolcsvármegye gazdag levél­tárának okmányai rejtik a mohácsi vész szabolcsi vonatkozású adatait. Valamikor, majd ha ezt a sok ismeretien históriai adatot tar tajmazó gazdag levéltárat valame­lyik szakember megszólaltatja, bi­zonyára többet fogunk tudni Má­tyásról, az utolsó nagy nemzeti ki­rályunkról és az ő halála után bekövetkező gyászos hanyatlásról' amint ezek a dicső és szomorú ese­mények Szabolcsvármegye életében is visszatükröződnek. Az eddig felszínre hozott adatok­ból tudjuk, hogy Mátyás király 1468-ban Nagyváradról Egerbe má­zott, ahová a cudar csehek ellen való hadviselés tárgyában gyűlést hirdetett. Szabolcsvármegye ne­mes urai Mátyás királyt hódoló tisz telettél fogadták a Nyírségen átve­zető útjában és számos jó szabol­csi vitéz indult a csehek ellen Hollós Mátyás zászlaja alatt. Amig a győzhetetlen király a cseheket verte, a törökök Nagyváradig'jutot­tak és török portyázó csapatok ütőt tek akkor rajta a szabolcsi falvak népén is. - Mátyás halála után Ulászló, majd a gyenge II- Lajos alatt megkezdődik a végzetes bom­lás, az erkölcsi, társadalmi, feleke­zeti, majd a mohácsi vész után a területi integritás elvesztése. A köznemesség élethalál harcot vív az udvari párti főnemesség ellen. Szuíejman szultán már a Drává­nál táborozott, Szabolcsvármegve nemességének színe-virága a megye ősi tradícióihoz hiven zászlók alá állott, Szabolcsvármegve főispánja 1525-től Alaghi Gáspár volt, az ő vezetése alatt indult a szabol­csi nemesség a török ellen felvo­nuló királyi hadba. A Báthori családból Báthori András koronaőr, a Kállai család­ból számos deli levente, feljegyzé­seink szerint névleg: Kállai János és Kállai István, azutá.i Palóczi An­tal, Perényi Gábor, Ráskai üáspár. Török Bálint és Várdai Imre ér­keztek meg a mohácsi táborba. Szent János fővétele napján, augusztus 29-én volt a végzetes ütközet, amelyben a szabolcsi ne­mesek nagy része elesett. Ma négy évszázad előtt esett el a törökökkel való harcban Szabolcsmegye főispánja, Alaghi Gá sPár is. Elestek a Kállai családok harcos daliái is. A hagyomány még ma is él, amely szerint a Kállaiak kö­zül négyen vesztek el a szörnyű harcokbán. Van olyan hagyomány is, amely szerint a ma is" virágzó családból huszonhármán haltak hő­si halált a mohácsi sikon. Közöt­tük kiskállai Kállai János alvezér II. Lajos őrizetére volt rendelve. ^ fc MINŐIN ujÍESTÍ' PORPÁC VEZET 1 1 ÜH I ROZSOT. 8 ÁRPÁT IHIGOSANN AL | CSÁVÁZZUNK NACV ÉTERMÉSTÖBBIEJET BIZTOSIT mmmmmmmmemimi^m * Őszi búzát pácoljunk PORZOL -lal szárazon. Rozsot, árpát, repcét HIGOSAN -nal nedvesen csávázzunk. Arankát a lucernából kiirtja Kuskután. Hörcsögöt, ürgét '^T Bellit-gáz. CHINOIN mezőgazdasági szerek gyári áron beszerezhetők: Fried Miklós, kereskedő, Nyirmada. Hangya Fogyasztási Szövetkezet, Hoffmann Adolf kereskedő, Nyíregyháza, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, 3904 Molnár Gyula vegyészmérnök, Nyíregyháza. r wmntmmmmmmm m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom