Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-13 / 182. szám

JHíotidéé 1926. augusztus IS. az édes semmitevésnek. Doícef'ar niente ! ez volt a jelszavam. fis mi történt ? Elképzelni is borzasztó. Másnap, hogy megérkeztem, kopogtattak az ajtómon. Vi zítelni jöttek az erdőbényei fürdővendégek. Nem fogadok senkit nem akarok ismerkedni senkivel ! Hasztalan volt minden. Nem ismeretlenek kerestek, hanem csupa nyíregyháziak, vagy legalább is szabolcsiak. Nyálamba borult örvendezve drága jó Moesz Béla bátyám, — Pisszer Jankó cimborám, Smiják I., Karasz, Bálint és Ilauszky nyíregyházi polgártársaim,, szegény Széíessy Károly bácsi, Kovács Gyuszi, Tomasovszky Laci, Kiss Károly, Krecsányi Lajos, Krecsák Józsi, Magéra kollega és még sokan, sokan. Szaholcsból Angyalos Géza petneházai főjegyző, Korocz Jóska volt gyufaházi adóügyi jegyző. Nemes Zoltán tiszaberceli igazgató-tanitó, Radványi Ottó volt nyíregyházi főgimnáziumi tanár és még sokan, sokan. Utolsónak menydörgős menykőként közibénk robbant Erdélyi Farkas, a hortobágyi Csobofyó. Vége volt a pihenésnek, nyugalomnak. Farkas bácsi megszervezte a szabolcsi kolóniát, megalakította az erdőbényei gyógyfürdői dalárdát és tevékeny működésbe kezdettünk, amit a csatolt meghívó bizonyít. Műsoros esténk sikerérői legközelebb beszámolok. Műsoros esténkre a nyíregyházi közönséget feltétlenül elvárjuk. Maradtam stb. stb. Kedves Szerkesztő urnák alázatos szolgája Bonta. Az égő város Az évad szenzációja! Főszereplő: Thomas Meigham. Szombattól — az Apollóban. Aradon egy rendőrtiszt inzultálta a szocialista tanácsnoknőt. A polgármester a rendőrségtől kért elégtételt. Arad. Aradon a városi tanácsnak kétségtelenül Rózsai Ferencné a leg érdekesebb alakja. Valamikor proletár-leány volt, aki keskeny mellével és győzhetetlen ambíciójával 16 órát dolgozott naponta rosszlevegőjü műhelyekben, ma pedig a> város egyik intellektuális büszkesége, aki az aradi értelmiséget a társadalomtudományok propagandájával akarja belekapcsolni a szocialista áramlatokba. Nincsen tanácsülés hogy ne szólalna fel és ne vagdosna, kíméletlen igazságokat a szegényebb néposztályok érdekében a város uraihoz. Legutóbb Rózsainé az aradi Nepiun-fürdőben szemtanuja volt lannak a jelenetnek, midőn az egyik kabinból — állítólag — eltűnt né hány száz lej miatt a rendőrtiszt Nagy Istvánt, a kabinos embert, egy magával tehetetlen aggastyánt akart előállítani a rendőrségre. — Tiltakozom ellene — szólt rá a proletár apostolnő a rendőrkomiszárra — hogy a kabinosembert ráncigálják elő egy olyan lopásért, ami csak a túlzsúfolt kabinoknak, Imeg a város kapzsiságának a kisérő jelensége. A rendőrtiszt udvariatlanul, sőt erőszakosan félrelökte Rózsainét, aki erre indulatosan fölpattant: — Ez erőszak ! Visszaélés a hivatalos hatalommal ! Igazolja magát ! A rendőrtiszt felelet helyett lekapta egyensapkáját és a tanácsnoknő arcába nyomta, aki emiatt memorandumot nyújtott át dr. Robu János polgármesternek, akitől az egész munkásságot és egy tanácstagot ért sérelem miatt szigorú orvoslást k:-rt. A város ma átiratiiag értesítette az államrendőrséget a történtekről és a megtámadott Rózsai Ferencné ráizére teljes elégtételt kért s egyben követeli a vétkes rendőrtiszt megbün-', tetését is. Valószínű különben, hogy az általános érdeklődést keltő ügynek a legközelebbi városi tanácsülésen is viharos folytatása lesz. Vasvári Pál erdélyi emléktábláját sikerült megszerezni. Az emléktábla Tiszabüdön van. Vasvári Pál centennáriuma. Ünnepre készül vármegyénk egyik derék magyar községe: Tlszabüd, Száz évvel ezelőtt: 1826julius 14-én a tiszabüdi gör. kath. lelkészi lakásán született az 1848. márciusi napoknak lelkes, tüzes szónoka és a szabadságharc koszorús hősé, aki ma jeltelen közös sirban vár a magyar feltámadásra: Erdély havasai közt, a funtlnelli szoros mellett egyik hegy oldalában elterülő tisztáson, ahova ragadta . őt hazáját szerető, tüzes magyar lelke és ahol a fellázadt oláh lakosság hazájáért és a szabadságért dobogó nemes szivéből kiontotta az utolsó csepp vért... Tehát itt, Szabolcs vezér földjén, Tiszabüdön született Vasvári (családi nevén: Fejér) Pál., az atyja Fehér Pál Tiszabüdön volt g. kath. lelkész (parochus), itt ihlette meg gyermeki lelkét a magyar föld szeretete, majd édesatyja Nyirvasváriba került parochusnak, ahol az ifjú papfiunak kiváló testi és lelki szépsége kezdett kibontakozni. Lelkes hive és hirdetője volt mindennek, ami' magyar. Fiatalon meghívták a i gróf Teleky Blanka által leginkább főúri leányok nevelésére alapított leányintézetbe, a magyar nyelv és történelem tanárává, ahol alkalmas tere nyilt az ártatlan — tanulni vágyó — leány lelkekbe oltani, közkincscsé tenni nagy magyar lelkének gazdagságát és finom szépségét. De tanári pályájától elsodorták az események és nagyra hivatott, hazája javáért és a szabadságért lángoló tüzes, magyar lelke. Naggyá, ismertté akkor lett az ő neve, amikor 1848. március 15-én mindenki a Petőfi és Jókai neve mellett elsőnek emiitette Vasvárit. E napokban — a márciusi napok szent hevületében és lelki tüzében — égett el az ő családi neve és lett Fejérből Vasvári. E napok egyik legismertebb és legkedveltebb szónoka, rendezője, a mozgalom irányitó lelke Petőfivel együtt; majd Kossuth maga mellé emeli titkárnak, mellette a legbizalmásább természetű feladatokat teljesiti mint futár a szabadságharc idején. Vasvári a lelkes, mozgékony ifjú mindenütt ott van, a haza ügyének szenteli minden percét, fut., fárad, lelkesít... 1849- jujiusában az Erdélyben fellázadt vérengző oláhok megfékezésére — a legmerészebb vállalkozásra - küldi ki Bem tábornok Vasvárit. Már ekkor őrnagy volt. Csekély számú — mintegy 300— 400 főből álló — csapata a Jósikafalvához tartozó keskeny Funtinelli hegyszorosban ütközött meg" az oláhokkal. Az oláh lázadók nagy tömege a hegyszorost bekerítve és megkerülve a hegytetőről tűz és kőzáport zúdított alá s ott gyilkolták le a hősiesen küzdő Vasvárit és kisded csapatát. Ott közös sirban temették el őket a hegyoldalban fekvő, fenyvesekkel .körülvett tisztáfon, e sírt az utódok kegyelete emlékoszloppal és emléktáblával jelölte meg. De jött az 1918-iki forradalom, amikor a benszülött oláhok dühe kitört a közös sirban nyugvó Vasvári és hősi társai ellen, a sir körül felhalmozott kőrakásokat széthányták, az emlékoszlopot megsemmisítették, csupán az emléktáblát sikerült megmenteni a közelben élő magyaroknakEzt az emléktáblát a forradalmat követő, az erdélyi magyarságra oly gyászos kimenetelű időkben is ott rejtegették egyes erdélyi magyar családok — talán Kolozsváron. Majd a Trianon által szabott szűk magyar határokon innen került őrizetbe s a napok-; (ban e sorok Írójának sikerült megszereznie a sok hányódtatás közben megviselt emléktáblát, melyen a következő írás olvasható: Vasvári Pálnak, az V ;1848—49-iki szabadságharc egyik legnemesebb áldozatának és mintegy 400, vele együtt ezen a hegyoldalon 1849- julius 6-án elvérzett bajtársa dicső emlékének«El ne feledd a mezőt, hol ők elhullának, a hűk £s a legvégsők a haza jobbjaiból, Vajha, ama sziveket a haláltól viisszavehetnők Teljes erőben, mint dolgozának előbb, Még egyszer vérharcaidat megvívni sza'badságl» "A hegyoldalban megfakult emléktábla betűi azt hirdetik, azt kiáltják tul a trianoni határon: Feltámadunk! Vasvári tüzes lelke nincs eltemetve a hegyoldalban és por-részei sem sokáig lesznek ott jeltelen sirban. Az ő tüzes jelke nemcsak tudott, hanem tud és l'fog még uj márciust, uj magyar tavaszt teremteni. Felhangzik még a magyar Himnusz a Funtinejli völgyben, de addig jól támogassák meg a trianoni pribékek Janku Ábra1 hámnak a hegyoromra tett szobrát, hogy szégyenében és erőtlenségében alá ne hulljon a völgybe... A Tosca Nyíregyházán Zsúfoltan telt ház, a tragikus percek döbbenetes csendje, majd az idegeket ellenállhatatlan erővel a művészi l;atások ajá fogó daljáték egy-egy nagy egysége után a szép, mámoros élvezésének felharsanó tapsa, a Sáfár Sándor által turnéra vitt operaegyüttesnek még vidéki viszonylatban is nagy sikere, ezek "jellemzik Puccini utolérhetetlen, .-.. szépségű Toscájának tegnapi bemutatóját. Nem szojalt a ffilharmonikus zene sokszavu kara, egy zongora adta a színpadra a muzsikát, de a zongora mellett Komlós karmester ült "és olyan gazdagon tolmácsolta Puccini lelkét, amiként azt a zongora segítségéve] csak lehet. A Tosca vt< déki bemutatásán az operát Ismerő zenéttudó ember előtt érdekes problémák vetődnek fel- Hiányzik a mély távlatokat adó hátterezés, nincs ott az opera muzsika gazdagon kifejező színeivel, az éneke? mü\é

:zek megvannak fosztva az illúziókeltés leghatásosabb külső eszközeitől. És mégis teljes volt az illúziónk. Most tudtuk meg, mennyit tud adni a művész a maga erejéből. Mélyen ható, nagyon szép előadás volt a Tosca tegnapi bemutatója. Az opera előtt Vértes Edith csillogtatta újra feltűnést keltő tudását, készültségét. A közönség hosszasan ünnepelte a fiatal művésznőt, akinek novemberi önálló hangversenye elé nagy várakozással néznek. Sáfár Sándor énekszáma volt a Toscát megelőző műsornak legérdekesebb mozzanata. Sáfár nyíregyházi, és Kiss Árpád társulatából előttünk bontakozott művészete. Most lelkesen ünnepelték a nyíregyháziak, mikor Leoncavalló számában az olasz-nyelv muzsikájával, meleg lírával zengő tenorjával éreztette azt a fejlődést, amelyet Sáfár tett. A hangverseny után a közönség áhítattal hallgatta Tosca mindig friss szépségű zenéjét. Szász Edith bűvöletbe vonta felkünket tisztán, üdén zengő énekével és nemes szépségű játékával. Sárost lényét a kegyetlen, gőgös Scarpiát megrendítő realizmussal éreztette át. L>e. mény Arthur Cavaradossifa a martiromság és szabadság imádat könnyes szépségeiver hatott. Teleky Sándor sekrestyése az elmélyedő, finom, művészi munka eredménye volt. Árgelottit Kei\és* Ödön alakította mégkapóan. A közönség egy tiszta artisztikumot nyújtó est emlékeivel" távozott az előadásról. Rövid hírek. Szabó Imr.'né szolnoki asszony, végső nyomorában meg akarta mérgezni két gyermekét, de a patikus gyanút togott és méreg helyett cukrot szolgált ki. Az oláh sajtóból indulnak ki az ellenőrizhetetlen hírek az orosz zavargásokról. A sziámc király palotájából harmincezer font sterling értékű ékszert loptak el. Elsütysdt egy angol tengeralattjáró. Négy munkás a gépházban rekedt és a tengerbe veszett. Bécs* h:r szerint Ottó és Albrecht között akarják felosztani a magyar és osztrák trónokat. Bulgária a jugoszláv jegyzéket támadásnak minősiti. A csapi körjegyzői hivatalban Mátray Hugó másodiegyző agyonlőtte 15 éves menyasszonyát, Miklóssy Elzát, aztán pedig öngyilkosságot követett el. Mindketten meghaltak. Debrecen külsőségein két orvostanhallgató uj .vallási szektára csábítja az egyszerű embereket. Egy debreceni urnő lugkőtartó edényt szerkesztett, mellyei meg lehet akadályozni a gyakori marőlugmérgezést. Egy kunszentmártoni kofaaszszony öngyilkossági szándékból, harakirit végzett magán. Aradon Rodovits István városi főkertész, a temetőőrrel, virágokat, nyiló rózsákat, lopatott a temetőből, amit aztán jó pénzen eladott. Egy alkalommal a polgármester autóját is a halottak rózsáival virágozták fel. A Portugálindíflí Qeábán a lakosság fellázadt s a főkormányzót a hadsereg letette tisztségérőlSándor József szenátor nyilatkozata szerint, egyelőre nem valósulhat meg a bukaresti Magyar Ház. (*) Augusztus közepén kezdi meg Frjedman Rózsi modern plissé üzemét. 4138—6