Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-11 / 180. szám

10 J^YÍRYIDÉK 1926. augusztus 66. Fordulat Oroszországban. Az a hosszú idő ota húzódó harc, amely a bolsevizmus terro­rjsztjkus módszereinek további fenntartásáról, vagy enyhítéséről volt hivatva dönteni, a mérsékelt irányzat nagyarányú győzelmével végződött- Stalin és Rikov felfogá­sa győzött s ma már a III. inter­nacionálé végrehajtó bizottságának határozata szentesíti azt a kibékü­lést, amely a menseviki irányzat vezéreit hazahívja Oroszországba s velük együtt szabad érvényesülést biztosit a jobboldali szociálisták­nak. Pedig a mensevikiek nem kértek éppen csekélységet azért, hogy baráti jobbot nyújtsanak a bolsevistáknak. Kikötötték, hogy rögtön hazaérkezésük után minden párt számára kivétel nélkül meg keli adni a sajtószabadságot, ei kell törölni a statárjális bíróságot & fokozatosan vissza kell térni a parlamentáris kormányzás felé­Nem az a meglepő, hogy a men­sevikiek mindezt követelték, hanem az, hogy a bolsevisták ezeket a követeleseket elfogadták- A III. in­ternacionálé végrehajtó bizottságá­nak határozata tulajdonképpen csak jóváhagyta azt á kész mag­állapodást, amelyet Stalin és Rikov hosszas párisi tárgyalások után hoztak létre s ha az előjelek nem csalnak, a mensevikieknek Orosz­országba való visszatérésével a szovjet valóban megkezdi a mély­reható reformok végrehajtását. Ez a kibékülés a mai história egyik legnevezetesebb ténye- Oroszor­szágban a bolsevisták egy olyan j-endszert yalósjtottak moeg, amely a fokozatos fejlődés elvének leg­teljesebb félrerugásával egyik nap­Vól a másikra akarta egy több mint száz milliót számláló nép erkölcsi és gazdasági berendezkedését meg­változtatni. A jó Isten tudná meg­mondani, hogy hány százezerre rug azoknak a szerencsétleneknek a száma, akik áldozatul estek en­nek a szörnvü kísérletnek, amely­nek lehetetlenségét végre kilenc esztendei rémuralom után maguk a szovjet vezérei is belátták. Ezek a szerencsétlenek halálukkal pecsé­telték meg azt a tiltakozást, ame­lyet az emberi élethez az emberi éhekhez való ragaszkodás, fordu­lat azt mutatja, hogy nekik volt igazuk. A világ ősi, egészséges princípiumainak a győzelmét je­lenti ez a kibékülés', jelenti azt. hogy azok az elvek és berendezke­dések, amelyek éveztedek során nagy népeket és nagy világtörté­nelmi eseményeket produkáltak, mélyen gyökereznek valami" örök rendben s huzamosabban nem ül­dözhetők ki a világ folyásából sem terrorral, sem vérrel, sem erőszak­kal. Oroszország mérhetetlen testén kilenc esztendeig tátongod egy szörnyű borzalmas emberietlen seb s most kilenc esztendő után az üszkösödés 1 oly szomorú állapo­tába jutót, hogy sürgősen orvosi íkezelés alá kellett venni". Ez az orvosi kezelés nem másj mint a polgári, helyesebben mér­sékelt szocialista elvekhez való közeledés. A terror rettenetes módszere, a diktatúra kétélű fegy­vere, nem lehet egy ország egész­séges fejlődésének az alapja. Ha nem nyilvánulhatnak meg a nép legkülönbözőbb rétegeinek a kí­vánságai, ugy nem is fejlődhetik kp egy egészséges, széles rétegek önkényes akaratán alapuló uralom s a passzív rezisztencia mindennél rettenetesebb fegyvere előbb-utóbb nyakát szegi a vakmerő kísérlete­zők erőszakosságának. Üdvözöljük az Oroszországban bekövetkezeti nagy változást, üdvözöljük az emberiesség, a szelídebb erkölcs, a józanabb belátás nevében. Az a mérhetetlen szenvedés, amit a proletárdiktatúra üldözöttjei eltűr­tek, nem volt hiábavaló, mert meg­hozta egy uj s minden bizonv­nyal jobb jövő hajnalát. Egy tiszanagyfalui éjjeli őr lépfenében elhullt tehenet nyúzott, megbetegedett és meghalt lépfenében a nyíregyházi Erzsébet-kórházban. Az uradalom vezetősége ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt eljárás indáit meg. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A lépfene Nyíregyházán is áldozatul ejtett egy szegény embert, aki más-, nak utasítására nyúzta meg a lép­fenés állatot, maga is megkapta a halált okozó betegséget és kiszem vedett a nyíregyházi Erzsébet-köz­kórházban. Tarka Ferencnek hívják a sze­rencsében embert, aki a Tisza J nagyfaíu mellett lévő egyik urada­lomban teljesített éjjeli szolgálatod A falu közelében, a legelőn egyi tehén megdöglött lépfenében. A gulyás, Szubiczky János azt mond­ja, hogy ő észrevette a betegséget és a tarka, zsemlyeszínű tehén vi­selkedéséből látta, hogy lépfene a baja- Az állat nem evett, vizelete fekete vér volt, rázkódott. Ö már több ízben látott ilyent s az állat­orvosoktól tudja, hogy ezek a tünetek lépfenét jelentenek. Az ál­lat el" is hullt és utána még hat esett áldozatul a lépfenének. Mikor ;a zsemlyeszínű tehén kimúlt, az uradalom vezetője azt az utasítás* adta Tarka Ferencnek, az öreg éj­jeli őrnek, hogy nyúzza meg az árfatot. Ez meg is történt. Az állat húsát elásták (még szerencse, hogy meg nem ették) a bőrét pedig eladták egy eddig ismeretlen nyíregyházi bőrkereskedőnek. Este felé Tarka Ferenc észrevette, hogy balszeme táján viszketést érez továbbá, hogy a szeme felett daga­nat képződött. Eszébe jutott, hogy az állat nyuzása közben véres ujjával odanyúlt a szemé­hez és megdörzsölte azt. A ^aganat egyre nőtt, másnap már egész nagy daganat mutatkozott a fején. Orvosokat hivattak, akik or­báncot állapitottak meg. Tarka Fe­rencet behozták a nyíregyházi kórházba, ahol másnap, augusztus 8-án meghalt. A csendőrjárőr a haláleset után megjelent a nyíregyházi Erzsébet- ' közkqirházban ,ahol dr. Csíkos Ist­ván kórházi ügyeletes orvos a kiál­lított halotti látleletben igazolta, hogy nem orbán'c ,hanem lépfene volt Tarka Ferenc halálozásának? oka. Az a bőrkereskedő, akinek a lép* fenében eleseit áHatt bőrét elad ákr­eddig ismeretlen, a tiszanagyfaluk uradalom vezetője ellen a kir. ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt indito%. meg az eljárást. a vármegyei Jósa-Muzeum nyernek elhelyezést s azonkívül tisztviselői lakások létesülnének a vármegyei központi tisztviselők részére. Felépül a ligetaljai és a nyir­baktai járásokban nélkülözhetetlen főszolgabírói hivatal" és főszolgabí­rói lakás, ezenkívül rendbehozzák a mándoki, gávai, nagykáHói és kis­várdai főszolgabírói hivatalt is. A kisvárdai főszolgabírói hivatalt és lakást eladják és a kisvárdai köz­kórház felszabaduló épületét fogják átalakítani főszolgabírói hivatal és lakás céljaira. A vármegyei úthálózatot 180 kilométeres uj törvényha­tósági attal egészítik ki. Ezekkel az építkezésekkel a várme­gye újra jelentékeny mértékben fog hozzájárulni a munkanélküli­ség enyhítéséhez, amihez az utol­só három év alatt történt utépitő munkával, 170 kilométer ütvonaf kiépítésével is nagy mértékben hozzájárult. ^dolph Menjou a főszerepben Nagytakarítás Az egész vármegye szükségletét ellátó modern tüdőbeteg-pavillon épül az uj kisvárdai kórház mellett. Mire költi Szabolcsvármegye a fontsterling kölcsönt? (A »Nyirvidék« tudósitójátóf.) — Megírta a »Nyirvidék«, hogy Sza­'boícsf Vármegye Száznégy milliárd papirkoronát kitevő összeget vesz fel hét és félszázalékos köícsönkép­pen. Ezt a hatalmas kölcsönössze­get a vármegye különböző beruháf Zásokra fordítja. A vármegyei be­ruházások a következők lesznek : A vármegye közegészségügyének fellendítése céljából az Erzsébet köz kórházat egy uj szülészeti és egy uj sebészeti pavillonnaí bővítik ki. A teljesen elavult és szük, a jelent­kező betegek alig 50 százalékának •befogadására képes kisvárdai köz- J kórház helyett Kisvárdán egy uj közkórházat s ennek keretében egy, az egész vármegye szük­ségletét ellátó, modern tüdő­vészes paviliont létesítenek. A vármegyei székház hátulsó front­ján egy kétemeletes uj épületei emelnek, amelyben egyrészt a már régóta szükséges uj hivatali helyiségek, s Keddan Ossip Dlimow színmüve filmen! Szerdán A Vígszínház müsordarabja! Conrad líeíd ós Emil Jacmings együttes főszereplésével (Asszony a lejtőn) Mindennapi történet 7 felvonásban. Ossi Oswaldával: Szerelmi express. Csütörtökön Frederick Lonsdale Pénteken az idén szinre került színmüve filmen Nagytakarítás Adolph Menjou a főszerepben. 2V2 órás műsorok kezdete: 7 és 7*10 órakor. Várkonyj Mihály a Niagaránál Csütörtök péntek az Apollóban Nyíregyházi tűzoltók a tokaji tüzoltójubileu­mon. (A »Nyirvidék« tudósitójátóf.) — f„ A Tokaji Önkéntes Tüzoltóegye­sület harminc évvel ezelőtt, 1896­ban, a millenium évében szentelte ffel lobogóját, amelyet mosít meg­újítottak és ujraszentertek. A jubilá­ris ünnepség vasárnap zajtott íe To­kajban a Tisza partján. Az ünnep­ségen jelen volt a nyíregyházi tűz­oltók huszonöttagu küldöttsége An­tal János parancsnok vezetésével­Ott voltak az ujfehértóiak is Ara­nyossy István parancsnok vezetésé­vel, továbbá a szerencsi, újhelyi tüz oltók küldöttei. A zászlót vala­mennyi felekezet lelkésze megál­dotta. MaTcsek János ág. h. ev. lel­kész nagyhatású ünnepi beszédet mondott. Az ünnepi beszéd a Han­gya vendéglő éttermében volt, ahol a tokajiak nevében Tóváry alpa­rancsnok üdvözölte a vendégeket­Több lelkes, hazafias köszöntő hangzott el. Ebéd után a tokaji tűzoltók taktikai támadást mutat­tak be. Egy 14 éves suhanc hasbaszurt egy 17 éves fíuí. Az áldozat élet-halál közt lebeg. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Kemecse községben egy nagyon szomorú esemény történt vasár­nap délután. Sajnos, fordultak már elő ilyen és ehhez hasonló esetek és a gondolkozó ember tanácstala­nul alí meg, mert nem tud az önmagához intézett kérdésre ön­magának válaszolni. Egy 14 éves gyerek, ki még az iskolából sem kerülhetett ki tör­vényesen, nem más okból, mint a bűncselekmény elkövetése ked­véért s talán azért, hogy magának, játszótársai előtt elévülhetetlen ér­demet szerezzen, az állandóan zse­bében hordott, gyilkolásra alkal­mas késsel hasba szúrta nállánál 3 évvel idősebb barátját, ki most rendkívül súlyos, életveszélyes seb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom