Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-04 / 174. szám

Szabadelőadás a nemesített rozsokról. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara felkérésére vasárnap délelőtt tartotta meg Nyíregyházán szak­előadását Fleischmann Rudolf. ,az országos hirü vetőmagnemesitő a rozs vetőmag nemesítéséről. Fleisch mann neve vármegyénkben főleg a nevéről elnevezett aranysárga ló­fogu tengeriről ismeretes, amely száraz időben is bőtermő, korán érő államilag törzskönyvelt fajta és 1918­év óta a legnayobb sikerrel ter­meltetik. Fleischmann előadását — az idő rövidsége miatt — csak a Iény­gesebb tudnivalókra .korlátozta, azonban amit elmondott, az min­den gazda figyelmét fel kell hogy keltse. Előadó különösen kiemeli, hogy a vetőmag megválasztásánál elsősor­ban a termelési hely éghajlati- és talajviszonyaihoz való alkalmazko­dás a fontos. A pethusi (német) rozsot többen termelik vármegyénkben és ez év­ben sikeresen is termeltetett, aminek oka azonban csak a sok év óta még nem tapasztalt rendkivü'h csapadék­dus időjárásban keresendő. Ma­gyarország csapadékviszonyai nem egyeznek meg a németországi vi­szonykonak, ahol — a tenger kö-\ zelsége miatt — kétszerannyi eső szokott esni, mint nálunk és az esö­zési idő is másképpen oszlik meg. Ott tehát beválik a széfes, dus le­vélzetü rozs termelése és megadja a petkusi és hasonló rozsok bő ter­mését, azonban vármegyénkben azt, csak a mostanához hasonló csapa­dékdus években érnénk el az eredeti Az uralkodó szárazabb években ez a rozs is visszafejlődik, íevélzete, keskenyedik, ilfetve a szem a ka­lászban rendesen megszorul, vé­kony lesz, mivel elegendő vizhez hozzá nem juthat. A gazdák nagyrésze szivesebben vásárolja az idegen országból hir­detett magot, pedig helyesebben tenné, ha az azokkaf való kísérlete­zéseket a hivatásos magnemesitő telepekre bízná és a nemesitők ál­tal honosított utántermésü magot vásárolná. A rozs nem össztermékenyitő nö­vény, hanem a szomszédos növény pora termékenyíti meg. Ezért tör­ténik meg, hogy kedvezőtlen idő­járáskor a rozs kalásza »ablakos« marad. A rozs vetőmag nemesítését nem »keresztezés« utján eszközlik a ne­mesítő telepek, mert az igen fárad­ságos és sok türelmet igénylő mü­velet, hanem «egyedi kiválasztást» igényel. | i _ j . Amag nemesítést régebben' — utján* ami szintén nagy szakértei­igen helytefenül — ugy eszközöl­ték, hogy kiszedték a legnagyobb és legsúlyosabb szemeket és azokat termelték tovább. A nagy szemek legtöbbször az »ablakos« kalászo­kon vannak, amikor tehát az egyes szemek (a szomszédosok hiányá­ban) sok helyhez és több tápanyag hoz jutottak és ezért fejlődtek túl­ságosan nagyra. Az ilyen magvak anyanövénye már magában hordot­ta a növény nem kívánatos tulaj­donságát és azt örökítené át. Az alföldi viszonyoknak legjob­ban megfelef a keskenyebb és ke­vesebb légréssef biró levélzetü rozs, Amely a vizszegény homokos taiajo­Ron a nedvekkel gazdálkodni job­ban tud és beérése biztosabb. Ugyanez okból igen fontos, hogy a magvak »csiráizási erélye« foko­zottabb legyen, a növény gyorsan és ,jói bokrosodjék, hogy a na gyobb melegek beállása előtt a növény már kifejlessze termő szer­veit. A levélterület a szárhoz képest J kisebb kelf legyen, hogy a nö- ' vény főleg a mag képzésére for­díthassa a felvett tápanyagokat. A németországi rozsok (petkusi stb.) lassabban csírázok és kevés­bé bokrosodnak, mint a hazaiak és nálunk ezért a frit légy is sokkal jobban károsítja, mig a gyorsan és jól bokrosodó hazai rozsok az. ilyen kártételeket jobban kiheverik. Kísérletek bizonyítják, hogy a frit hogy leginkább a korai vetésű ro­zsokat tették tönkre, mig a közepes vetésüek a légykárt nagyrészben pó­tolták. , A németországi rozsolc bő csapa­dékhoz vannak szokva és nálunk folyton szomjazni fognak és hono­sodásuk (acclimatizálásuk) folya­mán levelük szintén elkeskenyed­nek. A kötöttebb talajokon a hat­vani rozsok beválnak, de homoko­sabb, gyengébb talajokra legalkal­masabbak a Fleischmann-féfe »F« és a hevesi »kisgazda« rozsok, ame­lyeknek íevélzete keskenyebb és szára rövidebb, de fentebb említett jó tulajdonságuk mellett a száraz­sággal megbirkózni tudnak. Egyes rozsszálaknáf kivételesen össztermékenyitő egyedek is van­nak, amelyek elszaporitásával most folynak a kísérletek. Már sikerült kitermelni ofyan rozsmagvakat is, amelyek 66 százalékban önterméke­nyüléssef bírnak, azonban még el­telik 10 év, mig gyakorlati érté­kük lesz. Egyelőre tehát túlságos reményeket nem táplálhatunk irán­tuk. A nemesítő telep felkéri a gaz­daközönséget, hogy a nemesitett vetőmagvak termelési eredményeit és tapasztalt észrevételeiket a leg­pontosabban és az igazságnak megfelelően közöljék a küldött kérdőivek kitöltése mellett, hogy meglehessen rajzolni a rozstermelés határainak térképét, mint ahogy az »F« tengerivel az jnár megvan álla­pítva. Az »F« tengerinél már tudja pld. a nemesítő telep, hogy Moson, vagy Vas megyébe nem való. — Ugyanígy meg kelf állapítani az »F« rozs termelhetésének határait s, ami ugy a gazdáknak, mint az jrszágnak is érdekében álf. Dacára, hogy a nemesitett és ho­losodott rozsok jobban beváltak, mégis az országban termelt 1.200.000 kat. hold rozs vetésnek ilig teszik ki 10—20 százalékát, iminek az az oka, hogy a túlságo­san ajánlott külföldi rozsok terme­lésénél előfordult csalódások elvet­ték a gazdák kedvét a kisérletezések től, amit a már bevált hazai neme­sítő telepekről beszerzett, honoso­dott vetőmagnak beszerzésével és termelésével el lehetett volna ke­rülni. Az igen értékes és tanulságos szakelőadáson részt vettek a me­zőgazdasági kamara részéről Pau­'•usz Márton gazdasági tanácsos, ka­marai alelnök, Hank Olivér kama­rai titkár és Buchwein Béla kir­?azdasági főfelügyelő, a Szabolcs­/ármegyei Gazdasági Egyesület el­nksége részéről dr. Jármy Meny­iért gazdasági főtanácsos és Be­kény Aladár ny. miniszteri taná­:sos, alelnökök, azonkívül Kausay ribor kir. gazdasági főfelügyelő Zilahi Kiss Tibor gazdasági feU igyelő és mintegy 60 földbirtokos és kisgazda. A helybeli kir. gazdasági felügye­lőség felhívja a gazdákat, hogy a vármegyénkben teljesen bevált ne­mesitett rozs vetőmag iránti ké­résüket hivatalánál mielőbb jelent­sék be és annak beszerzését és ter­melését melegen ajánlja. A gazdasági egyesület ilyen ne­mesített vatőmag beszerzésénél szin tén készséggel segítségére lesz a gazdáknak. Papp Géza, gazd. e. titkár. Négy székely község a csendérszurony terrorja alatt. A gelencsei csendőrőrmester lelövéssel fenyegetett meg egy magyarpárti vezetőférfiut. 4 bánatos bohócz. Leonid Andrejew legmélyebb írása filmen, amit e héten mutat be az Apolló­A filmgyártásban körülbelül egy év óta uj iránnyal találkozunk. Ez az uj törekvés szakit a külsőségek­kel, nemcsak a szemet akarja gyö­nyörködtetni, hanem komoly — a szó legszigorúbb értelmében vett művészetté nemesiti a fi'lmjátszást. Amerikában «Artistjc-Film», Né­metországban «Spielfilm» névvel je­lölik ezeket az ujtörekvésü filmeket, amelyek témáját a leghevesebb irók legkiemelkedőbb munkáiból merítik. Az amerikai Metro-Goldwyn-fUin gyárat is az uj művészi szempontok vezetik ez évi nagy attrakciójának az «Aki a pofonokat kapja» cimü filmjátéknak előállításánál. Már a téma megválasztása is igazolja ezt a törekvést, mert Leonid Andrejev a legmélyebb irók közé tartozik. A szereplők kiválasztásánál is sze­rencsés kézzel járt} el a Metro. Lon Chaney-re bízták a főszerepet, , a tudósból lett bohóc tragikus alak­ját. Norma Shearer, az uj ameri­kai filmcsillag, a női főszerepben egyenesen a legnagyobb filmjátszók közé emelkedett. Aki megnézi ezt a fíjmet, az nem felejti el egykönnyen az embert sorsnak ezt a szomorú játékát. * «Aki a pofonokat kapja» cimü hatalmas Lon Chanei filmet csü­törtökön és pénteken mutatja be az Apolló s az óriási érdeklődésre való tekintettel mától kezdve elő­jegyzéseket elfogad az elővételi pénztár özv. Rottaridesz Istvánné tőzsdéjében. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) . Sepsiszentgyörgyből jelentik: Több brassómegyei község panaszt emelt Thics János sepsiszentgyör­gyi községi bíró ellen, mert ez kü­lönböző közpénzeket elsikkasz­tott. Thics, hogy bosszút álljon eme községeken, összeszövetkezett Si­molescu csendőrörsparancsnokkal. Ezen szövetkezés következménye­képen a csaknem színmagyar szé­kely községek lakossága a legbor­zasztóbb csendőr önkény alatt nyög. Simolescu őrsparancsnok egy ilyen önkényes intézkedésére letar­tóztatt aaz őrs János Dávidot, a Magyar Párt vezető tagját azzal az indokolással, hogy katonai be­hívója érkezett. Letartóztatása után őrsről-őrse cipeltette a szerencsét­len embert, hol — valószínűleg előzetes megbeszélés következmé­nyeképen — mindenütt súlyosan bántalmazták. A zabolai őrmester végre átlátta a helyzetet és megengedte János Dávidnak, hogy autón tehesse meg további útját Brassóig, ahol a Cercul de Recrutarien jelentkezett. Ott nyomban megállapították, hogy az őrmester eljárása illegális vol* és nyomban hazabocsátották. Amint hazaérkezett találkozott az őrmesterrel, ki megfenyegette, hogy i ha tovább meri kutatni az ő vala­mint Thics barátja viselt dolgait, azonnal lelövi. János Dávid mindazonáltal meg­tette feljelentését az illetékes ha­tóságoknál. Mikor már nagyon (szorult a kötél a két szép mákvirág nyaka körül, az őrmester elment Jánoshoz s arra akarta rábírni, hogy a tanukat birja rá, miszerint azok ne valljanak. János természetesen visszauta­sította az őrmestert s így a vizsgá­lat útját mi sem befolyásolhatja. E feletti dühében Hilib községben kihirdette a záróra rendeletet. Mi­kor a községi elöljáróság kérte, hogy hatálytalanítsa ezt, sorba po­fozta a hilibi elöljáróság tagjait. Senki nem mer panaszt tenni el­lene, folyton azt hangoztatja, hogy legfeljebb a hadügyminiszter he­lyezhet ief őt, a büntetéstől nem fél. A hivatalos vizsgálat kimenetele elé nagy reményt füz a lakosság, mert bűnei megállapításához már nincs szükség uj adatra s jemélik ezek alapján el veszi méltó bün­tetését. , ' (*) Minden uj, modern köny­vet besoroz az Ujságbolt Modern kölcsön könyvtára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom