Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-04 / 174. szám

Szabadelőadás a nemesített rozsokról. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felkérésére vasárnap délelőtt tartotta meg Nyíregyházán szakelőadását Fleischmann Rudolf. ,az országos hirü vetőmagnemesitő a rozs vetőmag nemesítéséről. Fleisch mann neve vármegyénkben főleg a nevéről elnevezett aranysárga lófogu tengeriről ismeretes, amely száraz időben is bőtermő, korán érő államilag törzskönyvelt fajta és 1918év óta a legnayobb sikerrel termeltetik. Fleischmann előadását — az idő rövidsége miatt — csak a Iénygesebb tudnivalókra .korlátozta, azonban amit elmondott, az minden gazda figyelmét fel kell hogy keltse. Előadó különösen kiemeli, hogy a vetőmag megválasztásánál elsősorban a termelési hely éghajlati- és talajviszonyaihoz való alkalmazkodás a fontos. A pethusi (német) rozsot többen termelik vármegyénkben és ez évben sikeresen is termeltetett, aminek oka azonban csak a sok év óta még nem tapasztalt rendkivü'h csapadékdus időjárásban keresendő. Magyarország csapadékviszonyai nem egyeznek meg a németországi viszonykonak, ahol — a tenger kö-\ zelsége miatt — kétszerannyi eső szokott esni, mint nálunk és az esözési idő is másképpen oszlik meg. Ott tehát beválik a széfes, dus levélzetü rozs termelése és megadja a petkusi és hasonló rozsok bő termését, azonban vármegyénkben azt, csak a mostanához hasonló csapadékdus években érnénk el az eredeti Az uralkodó szárazabb években ez a rozs is visszafejlődik, íevélzete, keskenyedik, ilfetve a szem a kalászban rendesen megszorul, vékony lesz, mivel elegendő vizhez hozzá nem juthat. A gazdák nagyrésze szivesebben vásárolja az idegen országból hirdetett magot, pedig helyesebben tenné, ha az azokkaf való kísérletezéseket a hivatásos magnemesitő telepekre bízná és a nemesitők által honosított utántermésü magot vásárolná. A rozs nem össztermékenyitő növény, hanem a szomszédos növény pora termékenyíti meg. Ezért történik meg, hogy kedvezőtlen időjáráskor a rozs kalásza »ablakos« marad. A rozs vetőmag nemesítését nem »keresztezés« utján eszközlik a nemesítő telepek, mert az igen fáradságos és sok türelmet igénylő müvelet, hanem «egyedi kiválasztást» igényel. | i _ j . Amag nemesítést régebben' — utján* ami szintén nagy szakérteiigen helytefenül — ugy eszközölték, hogy kiszedték a legnagyobb és legsúlyosabb szemeket és azokat termelték tovább. A nagy szemek legtöbbször az »ablakos« kalászokon vannak, amikor tehát az egyes szemek (a szomszédosok hiányában) sok helyhez és több tápanyag hoz jutottak és ezért fejlődtek túlságosan nagyra. Az ilyen magvak anyanövénye már magában hordotta a növény nem kívánatos tulajdonságát és azt örökítené át. Az alföldi viszonyoknak legjobban megfelef a keskenyebb és kevesebb légréssef biró levélzetü rozs, Amely a vizszegény homokos taiajoRon a nedvekkel gazdálkodni jobban tud és beérése biztosabb. Ugyanez okból igen fontos, hogy a magvak »csiráizási erélye« fokozottabb legyen, a növény gyorsan és ,jói bokrosodjék, hogy a na gyobb melegek beállása előtt a növény már kifejlessze termő szerveit. A levélterület a szárhoz képest J kisebb kelf legyen, hogy a nö- ' vény főleg a mag képzésére fordíthassa a felvett tápanyagokat. A németországi rozsok (petkusi stb.) lassabban csírázok és kevésbé bokrosodnak, mint a hazaiak és nálunk ezért a frit légy is sokkal jobban károsítja, mig a gyorsan és jól bokrosodó hazai rozsok az. ilyen kártételeket jobban kiheverik. Kísérletek bizonyítják, hogy a frit hogy leginkább a korai vetésű rozsokat tették tönkre, mig a közepes vetésüek a légykárt nagyrészben pótolták. , A németországi rozsolc bő csapadékhoz vannak szokva és nálunk folyton szomjazni fognak és honosodásuk (acclimatizálásuk) folyamán levelük szintén elkeskenyednek. A kötöttebb talajokon a hatvani rozsok beválnak, de homokosabb, gyengébb talajokra legalkalmasabbak a Fleischmann-féfe »F« és a hevesi »kisgazda« rozsok, amelyeknek íevélzete keskenyebb és szára rövidebb, de fentebb említett jó tulajdonságuk mellett a szárazsággal megbirkózni tudnak. Egyes rozsszálaknáf kivételesen össztermékenyitő egyedek is vannak, amelyek elszaporitásával most folynak a kísérletek. Már sikerült kitermelni ofyan rozsmagvakat is, amelyek 66 százalékban öntermékenyüléssef bírnak, azonban még eltelik 10 év, mig gyakorlati értékük lesz. Egyelőre tehát túlságos reményeket nem táplálhatunk irántuk. A nemesítő telep felkéri a gazdaközönséget, hogy a nemesitett vetőmagvak termelési eredményeit és tapasztalt észrevételeiket a legpontosabban és az igazságnak megfelelően közöljék a küldött kérdőivek kitöltése mellett, hogy meglehessen rajzolni a rozstermelés határainak térképét, mint ahogy az »F« tengerivel az jnár megvan állapítva. Az »F« tengerinél már tudja pld. a nemesítő telep, hogy Moson, vagy Vas megyébe nem való. — Ugyanígy meg kelf állapítani az »F« rozs termelhetésének határait s, ami ugy a gazdáknak, mint az jrszágnak is érdekében álf. Dacára, hogy a nemesitett és holosodott rozsok jobban beváltak, mégis az országban termelt 1.200.000 kat. hold rozs vetésnek ilig teszik ki 10—20 százalékát, iminek az az oka, hogy a túlságosan ajánlott külföldi rozsok termelésénél előfordult csalódások elvették a gazdák kedvét a kisérletezések től, amit a már bevált hazai nemesítő telepekről beszerzett, honosodott vetőmagnak beszerzésével és termelésével el lehetett volna kerülni. Az igen értékes és tanulságos szakelőadáson részt vettek a mezőgazdasági kamara részéről Pau'•usz Márton gazdasági tanácsos, kamarai alelnök, Hank Olivér kamarai titkár és Buchwein Béla kir?azdasági főfelügyelő, a Szabolcs/ármegyei Gazdasági Egyesület elnksége részéről dr. Jármy Menyiért gazdasági főtanácsos és Bekény Aladár ny. miniszteri taná:sos, alelnökök, azonkívül Kausay ribor kir. gazdasági főfelügyelő Zilahi Kiss Tibor gazdasági feU igyelő és mintegy 60 földbirtokos és kisgazda. A helybeli kir. gazdasági felügyelőség felhívja a gazdákat, hogy a vármegyénkben teljesen bevált nemesitett rozs vetőmag iránti kérésüket hivatalánál mielőbb jelentsék be és annak beszerzését és termelését melegen ajánlja. A gazdasági egyesület ilyen nemesített vatőmag beszerzésénél szin tén készséggel segítségére lesz a gazdáknak. Papp Géza, gazd. e. titkár. Négy székely község a csendérszurony terrorja alatt. A gelencsei csendőrőrmester lelövéssel fenyegetett meg egy magyarpárti vezetőférfiut. 4 bánatos bohócz. Leonid Andrejew legmélyebb írása filmen, amit e héten mutat be az ApollóA filmgyártásban körülbelül egy év óta uj iránnyal találkozunk. Ez az uj törekvés szakit a külsőségekkel, nemcsak a szemet akarja gyönyörködtetni, hanem komoly — a szó legszigorúbb értelmében vett művészetté nemesiti a fi'lmjátszást. Amerikában «Artistjc-Film», Németországban «Spielfilm» névvel jelölik ezeket az ujtörekvésü filmeket, amelyek témáját a leghevesebb irók legkiemelkedőbb munkáiból merítik. Az amerikai Metro-Goldwyn-fUin gyárat is az uj művészi szempontok vezetik ez évi nagy attrakciójának az «Aki a pofonokat kapja» cimü filmjátéknak előállításánál. Már a téma megválasztása is igazolja ezt a törekvést, mert Leonid Andrejev a legmélyebb irók közé tartozik. A szereplők kiválasztásánál is szerencsés kézzel járt} el a Metro. Lon Chaney-re bízták a főszerepet, , a tudósból lett bohóc tragikus alakját. Norma Shearer, az uj amerikai filmcsillag, a női főszerepben egyenesen a legnagyobb filmjátszók közé emelkedett. Aki megnézi ezt a fíjmet, az nem felejti el egykönnyen az embert sorsnak ezt a szomorú játékát. * «Aki a pofonokat kapja» cimü hatalmas Lon Chanei filmet csütörtökön és pénteken mutatja be az Apolló s az óriási érdeklődésre való tekintettel mától kezdve előjegyzéseket elfogad az elővételi pénztár özv. Rottaridesz Istvánné tőzsdéjében. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) . Sepsiszentgyörgyből jelentik: Több brassómegyei község panaszt emelt Thics János sepsiszentgyörgyi községi bíró ellen, mert ez különböző közpénzeket elsikkasztott. Thics, hogy bosszút álljon eme községeken, összeszövetkezett Simolescu csendőrörsparancsnokkal. Ezen szövetkezés következményeképen a csaknem színmagyar székely községek lakossága a legborzasztóbb csendőr önkény alatt nyög. Simolescu őrsparancsnok egy ilyen önkényes intézkedésére letartóztatt aaz őrs János Dávidot, a Magyar Párt vezető tagját azzal az indokolással, hogy katonai behívója érkezett. Letartóztatása után őrsről-őrse cipeltette a szerencsétlen embert, hol — valószínűleg előzetes megbeszélés következményeképen — mindenütt súlyosan bántalmazták. A zabolai őrmester végre átlátta a helyzetet és megengedte János Dávidnak, hogy autón tehesse meg további útját Brassóig, ahol a Cercul de Recrutarien jelentkezett. Ott nyomban megállapították, hogy az őrmester eljárása illegális vol* és nyomban hazabocsátották. Amint hazaérkezett találkozott az őrmesterrel, ki megfenyegette, hogy i ha tovább meri kutatni az ő valamint Thics barátja viselt dolgait, azonnal lelövi. János Dávid mindazonáltal megtette feljelentését az illetékes hatóságoknál. Mikor már nagyon (szorult a kötél a két szép mákvirág nyaka körül, az őrmester elment Jánoshoz s arra akarta rábírni, hogy a tanukat birja rá, miszerint azok ne valljanak. János természetesen visszautasította az őrmestert s így a vizsgálat útját mi sem befolyásolhatja. E feletti dühében Hilib községben kihirdette a záróra rendeletet. Mikor a községi elöljáróság kérte, hogy hatálytalanítsa ezt, sorba pofozta a hilibi elöljáróság tagjait. Senki nem mer panaszt tenni ellene, folyton azt hangoztatja, hogy legfeljebb a hadügyminiszter helyezhet ief őt, a büntetéstől nem fél. A hivatalos vizsgálat kimenetele elé nagy reményt füz a lakosság, mert bűnei megállapításához már nincs szükség uj adatra s jemélik ezek alapján el veszi méltó büntetését. , ' (*) Minden uj, modern könyvet besoroz az Ujságbolt Modern kölcsön könyvtára.