Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-31 / 196. szám

6 JNÍYÍRYIDÉK. J ( 1926. augusztus 49. Visszavonás, magyar átok! Mohács emiékének fekete felhője borul a nemzet fölé s a 400 esz­tendővel ezelőtt lejátszódott nagy­katasztrófa megünneplésekor ugy (képzelné az ember, hogy minden magyarok szive egységes fájda­lomban dobban összie s a fájdalom nyomán egységes akarattal és ön­bizalommal emelik felkük remény­ségét a trianoni Prokrusztesz ágy­ból, jobb, sugárzóbb jövendők felé­Nem egészen igy van s hogy nem egészen igy van, ez a szomo­rú. Csak nemrégiben hangzott el katolikus részről egy támadas, ameív a mohácsi katasztrófáért a reformációt tette-felelőssé, azt al­litva, hogy megosztotta a nemzet erőit, aláástr. az egységes akaratot a yallási villongások veszedelmes ásójával. Erre a vádra válaszolt a református lelkészek hajdúböször­ményi gyűlésének első napján a reformátusok egyik vezető fgrfia s történelmi adatokkal i igyekezett ki­mutatni ennek a katolikus allas­nontnak a tarthatatlanságát. Megdöbbenve ájlunk meg egy pillanatra ennél a vftánái's leflúink­ben fájdalmas sejtelemmel kér­dezzük: mi az, tíz idők játékai, visszatér s uj'ból a nemzetre Ne­hezedik a régi magyar átok, a \Nsz­szavonás?! Nem akarunk mi' igaz­sa&oi "lenn ía periéRedők között, csak szeretnénk rámutatni arra, Jiogy micsoda mérhetetlen károkat okozhat az ország két nagy feleke­zet eközött kirobbant áldatlan vi­tatkozás olyan kérdés felett, amely­•nek akár jobbra, akár balra való eldöntése egy jottával sem ..segít szerencsétlen országunk keserves helyzetén. Nem arra volna-e in­kább szükség a mai nehéz napok­ban, hogy mint egy atyának, Szent Istvánnak a gyermekei, egy aka­ratban dobogjon fel minden ma­gyar sziv, nem ism&rve vallást, fajt, felekezetet, csak becsületes, a hazáért élni és halnii kész magya­rokat. Remélhetjük-e a trianoni átok .gyötrődésének elmúlását, ha a történetkutatás terére tartozó kér­déseket tömegszenvedélyek cél­pontjaivá teszünk s az igazság ab­szolút ragyogó világából lecibál­juk azokat a mindennapi élet két­séges zűrzavarába? Nem volt helyes a katolikusok részéről ennek a kérdésnek a fel­vetése s talán jobb lett roína, ami a reformátusokat illeti, ha rö­videbben siklanak el felette s netn a polémia hangján igyekeznek ki­parirozni a támadást. Annyit azon­ban jlz igazság kedvéért el kelf (Mnerriünk, hogy ők csak védekez­tek s a maguk részéről provokáció nélkül bizonyára nem vetették voí­na fel a mohácsi csata elvesztése miatti felelősség kérdését. Őva intjük mindkét felekezetet a magyarság szent nagy feladatai­nak tudatában, hogy ne hozzák vissza a középkor és a reformáció szellemét, imádják az Istent a ma­(guk módja szerint s forrjanak össze, ha olyan célok eléréséről van szó, amelyeket csak egy egysé­ges, villongásoktól meg nem osz­tott nemzet érhet el. Milyen be­nyomást fog tenni elszakított vé­reinkre ez az áldatlan harc, akik tő­lünk, a magyarságnak itt élő kom­pakt tömegeitől várják a segítsé­get s reménykedve gondolnak arra az időre, amikor az ujbóH egyesü­lés nemcsak távoli álom íesz? Akik a harcot felidézték és elfogadták azokra kettős felelősség súlya ne­hezedik: az egyik az itteni ma­gyarság előtti belső felelősség, a másik az elszakított részeken élő véreink előtti külső felelősség. Ma nem olyan időket élünk, hogy meg­engedhetnénk magunknak a test­vérharc luxusát, amelyen a legna­gyobbat azok nevetnenek, akin a mi szegény hazánk testéből és vé­réből lettek nagyokká és hóditókká. Erzsébet, a görögök exkirálynője. A nyíregyházi Leánykálvinenm felavatását október végére halasztották. Nyíregyháza, augusztus 30- — A Nyirvidék tudósítójától. A Nyíregyházi ref. Leánykálvi­neum felavatása eredetileg szerdá­ra, szeptember l-re volt kitűzve. Az Orle hajdúböszörményi országos konferenciájáról Nyíregyházára ér­kező lelkészek jelenlétében avatta volna fel Baltazár püspök az uj Leánykálvineumot. Tegnap délután a püspök közölte dr. Bencs Kál­mán polgármesterrel, hogy az avató ünnepséget október végére halasztotta. Az önbiráskodó nyíregyházi hnszárok áldoza­tának özvegye havi egymilló korona tartás­dijat kér a kincstártól. Az önkényesen kivégzett Nahaj József közhuszár özvegye nagy nyomorúságba került. A debreceni honvéd törvény­szék mult év áprilisában hozott ítéletet a nyíregyházi gyil­kos huszárok ügyében. — Emléke­zetes még, hogy Madár Antal őrve­zető, Cs. Szabó Sándor és Szabó István huszárok két év előtt Nyír­egyházán felkötötték a szökés miatt elfogott Nahaj József közhuszárt. Mikor Nyíregyházán Madár őrve­zető "és két társa elfogta, az őrve­zető nejni is kisértette be a szöke­vényt felettes hatóságához, hanem önbiráskodva elhatározta, hogy két társa segítségével felköti Nahajt. A laktanya padlásán fegyver­tisztogató zsineggel akasztotta fe 1 Madár Antal Nahaj Józsefet. — Az önkényes kivégzésnél Cs. Szabó Sándor és Szabó István voltak se­gítségére. A vádlottak önbíráskodá­sukat azzal magyarázták, hogv fel­háborodtak Nahaj hazafiatlan ma­gatartása miatt. A hadbíróság Ma­dár Antalt kötéf általi halálra, két társát pedig két-két évi sulyosbbi­tott súlyos börtönbüntetésre ité'te­A legfelsőbb honvéd törvényszék később az enyhitó körülmények mérlegelésével'Madár Antal bünte­tését életfogytiglani súlyosbított sú­lyos börtönre változtatta át. Nahaj özvegye, aki az edelénvi járásban lévő Mucsony községbén lakott, míg férje .katonáskodott, tá­masz nélkül maradt. Az első hó­napokban még sikerült munkát kapnia a szomszéd gazdáknál, de később már nem tudott munkához jutni és a legkétségbeejtőbb nyo­morúságba került. Az özvegy most dr. Györki Imre utján kártérítési pört indított a kincstár ellen. A budapesti polgári törvényszékhez beadott keresetében havi egymillió koroná tartásdijat kér a kincstár­tól arra való hivatkozással, hogy Madár őrvezető és társai szolgálati idejük alatt követték ef a gyilkossá­got és igy a kincstár meg akkor is felelős cselekményeik következ­ményeiért, ha felsőbb utasítás nél­kül, jogellenesen is jártak el­Az érdekes kártérítési pörben a budapesti polgári törvényszék a napokban tűzi ki a perfelvéte'i tár­gyalást. — A polgári iskoiaj magántanfo­lyamra jelentkezett hallgatókat fel­hívjuk, hogy folyó évrszep'tember hó 1-én, szerdán délután 6 órakor a polgári fiúiskolában a továb­biak megbeszélése céljából feg­utóbbi iskolai bizonyítványukkal' jelenjenek meg. Akik a 'tanfo­lyamra még be akarnak iratkozni, ugyanakkor okmányaikkal felsze­relve jelentkezzenek. — Nyíregy­háza, 1926. augusztus 28. Igaz­gatóság. Az ev. egyházközség kegyeletes megemlé­kezése a mohácsi vészről. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Vasárnap délelőtt 11 órakor a nyíregyházi ev. egyházközség kép­viselőtestülete közgyűlést tartott a központi elemi iskola dísztermében. A közgyűlés megnyitása után az elnöklő Paulik János lelkész a mo­hácsi vész négyszáz éves évfordu­lóján kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg a nagy nemzeti tragá­diáról. Megemlékezik a magyar nemzet véres tragédiájáról, hogy belőle megértse mindenki a mult esemé­nyeit s egyben tanulságot merít­sen a maí nemzedék. Legeleve­nebben élő tanulsága az volt a nagy tragédiának, hogy a széthúzás vitte a sir szélére az országot, az erőknek egyesítése azonban még abból a nagy pusztulásból is fel­emelte, amint azt az ezredéves Ma­gyarország ünnepe megmutatta. A nemzetnek felemelésében a re­formáció és az azzal járó magasabb rendű, az evangéliumban gyöke­rező szellem elvitathatatlanul nagy szolgálatokat tett s csak ezzel küzd­hette ki a nemzet igazi nagyságát. Nekünk különösen fel kelf fi­gyelnünk a mohácsi vész négyszá­zados évfordulóján, mert Trianon­nal a mohácsi vészhez hasonló ka­tasztrófa zudult ismét a nemzetre. Ne veszítse el azonban senki sem a hitét. Áldozzunk felállássaf a gyásznap emlékének. Erre a közgyűlés tagjai vala­mennyien felálltak s mint szívbe markoló könyörgés csengett Pau­lik János szavai nyomán a fohász ag ég felé: ^Kérjük az örökkévaló, gondvi­selő Istent, hogy ezt a sokat meg­próbált magyar nemzetet emelje ki a sirból, melyet emberi gonoszság ásott meg számára, mert mi csak Ő benne bizunk!» A közgyűlés ezután elhatározta, fiogy a nemzeti gyász emlékezetét jegyzőkönyvében is megörökíti. Zongoraoktatásra tanítványt vállal háznál Kovách Árpád. í-^-i'^mmiamn Diadal Sflozgé Augusztus 30-án és 3 l én, hétfőn j és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Hamis eskü Egy férfi kálváriája 7 fel­vonásban. — Főszerepben: Wiliiam Farnum. Kisérő műsor: Pufi és az idegbaj amerikai burleszk. Buster Brown meg a nő amerikai burleszk. JÖN JÖN „New-York szépe" és ..Alaitka leánya" Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné Királyné Királyné Királyné Királyné Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája rózsája Királyné rózsája Királyné rózsáj a Királyné rózsája rózsája Szerda-csütörtök-péntek-szombat rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája vasárnap Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája Királyné rózsája

Next

/
Oldalképek
Tartalom