Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-28 / 194. szám

JNÍYÍKYIDEK. 1926. augusztus 28. Aranyparitásos házak. Örvendetes jelenség, hogy az utolsó két esztendőben Magyarországon szinte szemmel láthatóan fellendült az építkezés. Bérházak, gazdasági épületek, gyártelepek, műhelyek, raktárak épülnek mindenfelé, ami

v annak a jele, hogy megindult az a várvavárt vérkeringés Magyarország gazdasági életében, melyet a tőzsdei "konjunktura ideje óta olyan nehezen nélkülöztünk. Kétségtelen, hogy Magyarországnak soha nem volt nagyobb szüksége erre a gazdasági fellendülésre, mint éppen most, mikor a háború utáni állapotok abszolút kilátástalanná' tették hosszú időre az ország fejlőd dését. Ennek az örvendetes ténynek konstatálása mellett azonban rá kell mutatnunk az építkezések körüí olyan anomáliákra, melyek mellett nem lehet megjegyzés nélkül elmenni akkor, amikor tudjuk, hogy az ország fejlődésében milyen elsőrangú fontosságú szerepet visznek azok a lakásépítési kísérletek, melyek lényegében ra ra|l;nnénekf iivatva, hogy megoldják a már évek hosszú sora óta ránknehezülő lakásínség kérdését. Az történik ugyanis, hogy az állam olcsó építkezési kölcsönöket nyújt egyes privát vállalkozóknak, akik ezen az állami kölcsönpénzen bérházakat emelnek azzal, a nyilvánvaló célzattal, hogy lakáshoz juttassák az ország rengeteg lakásnélküli polgárát, akik hosszú idő óta kénytelen-kelletlen albérletben vagy szükséglakásokban voltak összezsúfolva A kérdésnek ilyetén való megoldása valóban örvendetes jelenségnek volna betudható, azonban abban a pillanatban, amint érdeklődésünk ezen uj házak elfoglalható lakásai felé irányul, megdöbbenéssel kell konstatálnunk, hogy az ilyen Vállalkozások abszolút nem fogják sem megoldani, sem előbbrevinni a lakásnélküliek ügyét — Ugyanis ezen uj házakra nem vonatkozik már a lakbértörvény, hanem aranyparitásos alapon teljesen szabadkezet enged a háztulajdonosoknak. Nem akarjuk most feszegetni azt a kérdést, hogy kik, milyen alapon, mennyiért kaptak kölcsön pénzt az államtól ezen építkezésekre, nem is érdeke! bennünket, mert hiszen a kormánynak valószínűleg kiterjedt a figyelme arra a körülményre, hogy csakis olyan kezekben helyezte el az építkezésekre szánt kölcsöntőkét, melyekben biztosra vehető ennek a tőkének józan befektetése és igazságos kihasználása. De sajnos meg keli állapitanunk, hogy a magánvállalkozók kevés kivétellel ugy spe kulálnak az uj lakások kiadásánál, hogy nem kérnek ugyan lelépést és ezen a cimen összegeket a lakás bérlőjétől, ellenben olyan horribilis árakat szabnak a kiadandó lakásokért, hogy teljesen képtelenség ezen az alapon azokba a lalakásokba olyan embernek beköltözni, akinek nem mint luxuscikkre, hanem életszükségleíi lehetőségre van szüksége ezen uj lakásokra. Megállapítást nyert, hogy ezen vállalkozók, akiknek lelkiismeretlensége ezen a téren ugylátszik nem ismer határokat, egyszőba-konvhás kislakásokért 5 millió korona negvedévi bért is elkérnek azon az alapon, hogy törvényadta ioguk megengedi az uj lakások árának szabad megállapítását. Minket nem érdekel az, h

a nagylakásokról van szó, mely olyan embereknek szükségletét fedezi, akik kiemelkednek az átlagból és módjuk van 4-5-6-7 és enrrél nagyobb szobás lakásokért óriási bérösszegeket fizetni. Ezeknél a lakásoknál talán indokolt is, hogy a vállalkozó költségei megtérüljenek, melyeket az uj ház építésébe befektetett, azonban teljesen lehetetlen dolog az, hogy a szegény középosztály számára készült kislakások árát negyedenkint 3-4 és 5 milliós összegekben szabják meg önhatalmúlag. Nem kérünk lehetetlent, amikor felhivjük a kormány figyelmét ezekre az anomáliákra és kérjük arra hogy teljes szigorral ellenőrizze azokat a vállalkozókat, akik állampénzen szereznek maguknak objektumokat az országban és minden erejükkel arra spekulálnak, hogy az állam által adott kölcsönt rövid 5 esztendő alatt a lakók bőréből zsebeljék vissza, hogy igy aztán befektetés nélkül tulajdonukba menjen át az épület. Tanger, a legújabb forradalom városa (A «Nyirvidék» tudósitójától. Komoly kérdésekkel foglalkozó fővárosi lapokban olvastuk a minap, hogy a főváros az iskolaorvosai mellett a küszöbön álló uj tanév kezdetétől egy-egy iskolanővért fog alkalmazni — külföldi mintára, az iskola egészségügyi ellátásának intenzivebbé tétele céljából. Ez a jelentőségteljes kulturhiradás keltette fel a figyelmünket arra, hogy rámutassunk az iskolaorvosi intézmény keletkezésére, elterjedésére, mai helyzetére, a külföldön és hazánkban, a főváros nagy előhaladottságára — szemben a vidék elmaradott állapotaival — egyben jóleső érzéssel regisztrálva azt a tényt, hogy Nyíregyháza a főváros .nyomdokaiban komolyan foglalkozik ennek az üdvös intézménynek szélesebb körű megvalósf tásával. i Szakkörökön kívül kevés ember Diadal üfozgó Augusztus hó 27-én, és 28-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, augusztus hó 29-én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: HARRY LIEDTEE nagysikerű 7 felvonásos kacagtató vígjátéka Az álmos főkalauz (Az alvó vőlegény) egy álmos ifjú vidám története. Kisérő műsor: . Kútba esett szerelem 2 felvonásos burleszk Főszerepben: FREDOLIN. Jön ! A hamis eskü Üoz^é Augusztus hó 27-én és 28-án, pénteken és szombaton 5, 1/.,8 és 1/

210, augusztus hó 29 én vasárnap '/a

3, 5, V2

8 és 11

210 órai kezdettel A fenevadak szigetén Dzsungel kalandor dráma 3 részben, 24 felvonásban egyszerre. I. rész. Robbanás a tengeren. II. rész. Az őserdő borzalmai. III. rész. Harc a kalózokkal. Főszerepben : Joe Bonomot és Margverit Quimby Kedvező idő esetén a >2/10 órai előadások a Kert Mozgóban leszn *k. I előtt ismeretes az, hogy az iskolaorvosi intézményt legelőször az egész világon Magyarországon vezették be az iskolákba; és pedig nemcsak a felsőbb és középfokú iskolákba, hanem az elemi népiskolákba, sőt az óvodákba is. A nagyemlékű dr. Fodor professzor kezdeményezte a dolgot még az 1887-ik évben, mire a főváros az iskoláiban (az alsó fokon is) meg is valósította. Akkor rövid életű volt a szép cselekedet és néhány év alatt agonizálni kezdett, mert nem fizették jól az iskolaorvosokat, akiknek persze elment a kjedvük a különben nagyobb elfoglaltságot igénylő iskolai munkától. Csak később, évek multán elevenedett fel ismét a szép intézmény és ma már odáig fejlődött a fővárosban, hogy versenyre kelt a külfölddef. A külföldön ugyanis, különösen Németországban, Svájcban és Angliában, a magyar kezdeményezést felkarolva, még annak idején átvették a dorgot és azt hatalmas mértékben ki is fejlesztették; ugy, hogy ma már nekünk kell őket követnünk, példaképül, mintaképül választanunk. Ezekben az országokban hagy gondot .(természetesen költséget is) íorditoUtak és fordítanak ma is erre a nagy nemzeti jelentőségű intézményre. Igy pl. Angliában annyira ki van ez fejlődve, hogy a gyermek 5 éves korától 18 éves koráig állandó orvosi felügyelet alatt áll. Ott ma már minden egyes iskolának — az óvodától kezdve fel a főiskolákig — nem csak hogy külön iskolaorvossal vannak, de vannak iskolák, amelyek mellé egész kis klinikákat állítottak fel, amelyekben specialistákat is alkalmaznak. Az 1923— 24. iskolai évben például 1076 volt az iskolai kis klinikák száma 1721 iskolaorvossal és 4277 nővérrel. Ezekben az országokban az iskolaorvosnak hármas feladata van: Először: felügyel az iskola általános higiéniájára, amely működése már az iskola építkezésénél kezdődik és folytatódik a jó, egészséges vízellátás, szellőztetés, a padok ellenőrzésén át a legapróbb [részletekig. Másodszor: a gyermekek gyakori megvizsgálása. Angliában pltévente legalább négyszer feltétlenül alaposan meg kell vizsgálni a növendékeket. Ez hatalmas jelentőségű dolog, mert ezek a vizsgáratok nemcsak hogy napfényre hozzák az esetleges rejtett betegségeket, de útját állják a ragályok elterjedésének is. Mert például ilyen nagy vizsgálatoknál — de máskor 13 esetről-esetre — ha előadódik valamelyes betegség, vagy egyáltalán van vafamf megfigyelése vagy figyelmeztetni valója az orvosnak, az iskola egészségügyi nővére utján tudomására juttatja azt a szülőknek, akik azután a gyermekük érdekében a szükséges lépéseket megteszik. Harmadszor: az egészségtan tanítása. Ezekkei kapcsolatban hangsúlyozandó az, hogy az iskolaorvosnak általában csak a gyermek egészségének a biztosítása a feladata; az u. n. preventív intézkedések megtétele, de nem tartozik feladatai,' kötelességei közé a gyógyítás isHa a szülők őt — mint egyébként magánpraxist ís folytató orvost — — kü ön felkérik errs a munkásságra, csak akkor gyóg' Kezel is, avagy utasítja a szülőket speciálistákhoz, vagy kórházakba. Fontos itt még rámutatni arra Színházi pénztárnyitás kedden, ang. 31-én! A Jakobobits dohánytőzsdében. Bemutató előadás szerdán, szeptember hó 1-én Királyné rózsája Az egész világon Magyarországon vezették be legelőször az iskolaorvosi intézményt. Az iskolaorvosi intézmény mai helyzete a külföldön és hazánkban. — A főváros nagy előrehaladottsága. - Nyíregyháza is komolyan foglalkozik az iskolaorvosi intézmény intenzivebb megvalósításával. — Az elemi népiskolák is külön iskolaorvost kapnak.