Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-27 / 193. szám

2 jníyíryidek. 1926. augusztus 27. Veszélyek. «Magyarország sem nem olyan szegény, sem nem olyan súlytalan, mint az átlagos közvélemény hiszi, de nem is olyan gazdag es hatalmas, mint' a paradoxonokba keveredett ugyanaz a közvélemény hifezi — a másik percben.» Ezt a nevezetes és találó megállapítást teszi Korányi Frigyes báró, volt pénzügyminiszter s jelenleg párisi követ egy nagy budapesti napilap hasábjain megjelent cikkében. Ez a cikk helyesen mutat rá a csüggedésnek es fellelkesedésnek változó hangulataira, amikor is a közönség hol lehetetlenül kétségbeejtőnek látja Magyarország sorsát, hof pedig kábito reménykedéssel tekint további fejlődésünk elé. Korányi Frigyes báró józan Ítélete, évtizedes tapasztalata itt is megtalálja a helyes középutat s mikor megállapítja, hogy Magyarország minden téren óriási haladást tett azokhoz az állapotokhoz viszonyítva, amelyekben még csak pár esztendővel ezelőtt is vergődött, ugyanakkor felemeli óvó szavát s bizonyos kérdésekben 'higgadtságot, óvatos körültekintést ajánl. __ Főleg két kérdésre terjeszkedik ki. Első az államháztartás feleslege, a másik a külföldi hitelek igénybevétele. Nagyon örvendetes tény, hogy az álfám jelentékeny feleslegekkel rendelkezik, mert ez itthon az önbizalm(aft s a határon tul hitelünket emeli. Sajnos azonban, a közvélemény ereje olyan kiadásokat látszik előtérbe tolni, amelyek nem a legégetőbbek, vagy nern elsősorban szükségesek a termelőképesség, az ipari és kereskedelmi tevékenység emelésére. Valóban ezeknek a felesfegeknek a felhasználásakor a legnagyobb óvatossággal kell eljárnunk, hogy ne vesztegessük el az államnak ezt a mérhetetlen kincsét haszontalan, vagy nem a legszükségesebb dolgokra. Ugyanúgy óvatosságot ajánl Korányi báró a külföldi hitelek igénybevételénél is. Szerinte kölcsönt csak akkor szabad felvenni, ha az általa eszközölt befektetés múlhatatlanul közhasznú, szociális érdekeket szolgál, vagy pedig olyan jövedelmet hajt, hogy ez fedezi a külföldi kölcsöntörlesztési és kamatszolgáltatási terheit. Veszedelmes volna, ha a külföldi kölcsönök terhei oly mérvben nehezednének ránk, hogy fizetési mérlegünk megromolna s az ebből eredő hátrány nagyobb volna a külföldi kölcsönök által nyújtott előnyöknél. Ezekben a kérdésekben szigorú kritikára és a közönség önfegyeímezettségére van szükség — mondja Korányi báró —i s e véleményében mindazok osztoznak, akik sem az előbb emiitett túlzott kicsinylésnek, sem pedig a nagyzásf mániának nem rabjai. Magyarország határozott nagy haladást tett a gazdasági megerősödés utján s egész jövendő boldogulásunk csak attól függ, hogy tovább tudjuk-e vezetni az országot a józanság, a szigorú takarékosság, az okos pénzügyi politika pórázán mindaddig, amíg az államháztartás megerősödése után a magángazdaság is annyira erőre kap, hogy mindenfajta kellemetlen meglepetéstől mentek leszünk. Az első nagy feladat elvégzése után elénk mered a második nagy feladat megoldásának szükségessége: a magángazdaság^ talpraállitása, mert csak egy buzgó élénk ipari és kereskedelmi élet biztosíthatja külföldi segítség nélkül az országnak azokat az összegeket, amelyek szükségesek ipari, kereskedelmi, kulturális, szóval mindenfajta igényeink kielégítésére és megvalósítására. nyirbogáti merénylők beismerték, hogy bosszúból oltották ki Bodnár Miklós szemevilágát. Bodnár erőszakossága miatt történt a merénylet. Nyíregyháza, augusztus 26. — A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy egy nyirbogáti legény ellen végzetes kimenetelű merényletet követett el két nyirbogáti leány. A merénylet áldozatát, Bodnár Miklós 23 éves fiatalembert, a debreceni kinikára szállították, ahol a gondos ápolás sem adhatja vissza szeme világát. Bodnár Miklós szemét ugyanis az erős lugkő annyira kimarta, hogy a merénylet következtében elveszíti mindkét szemevilágát. A nyirbogáti örs a merényiét részleteiről jelentést tett a nyíregyházi kir. ügyészségen. Bodnár Miklós az is. tálíóban aludt, mikor a két nyirbogáti 'leány, Varga Eszter és Varga Boris felébresztették és kihívták az udvarra. A fiatalember engedett a hívó szónak, de amint az udvarra lépett, a lányok egy vödörből, amelyben érős lugkőoldat volt, szemen öntötték Bodnárt, azután elmenekültek. A merénylők közül Varga Eszter beismerte tettét, de tagadta, hogy a merényletben Varga Boris is segített volna. Azt mondta, hogy azért követte et a szörnyű támadást, mert "Bodnár egy ízben, amikor ketten Bogátról Nyir létára mentek erőszakosan megtámadta ugy, hogy nem is védekezhetett ellene. Most ezt az erőszakosságot boszulta meg. A megtámadott legény szülei azonban azt vallják, hogy fiók a merénylet után e

zt kiáltotta: Jaj, Varga Eszter és Boris szemen öntöttek. A 'merénylők a lugkövet Nyírbátorban vásárolták és előre készültek a merényletre. Pangalosz diktátor, akinek uralmát megtörték. Pangaloszt szökése közben letartóztatták, hogy bíróság elé állítsák. A karahomoki tanyai elemisták kalligrafikusan irnak, gyorsírással leveleznek a vakációban. Egy volt nyíregyházi kereskedelmi iskolai gyorsiró tanár fényes pedagógiai sikere. Deák Csongrádon gyors-, szépés gépirási iskolát akar létesíteni. számoló, ha elhallgatnók, hogy a karahomoki papák és mamák nem nagyon méltányolják az elért eredményt: a remekbe készült, rámába való oklevélért akárhányan el sem jöttek. Ha azonban Deák a városba kerülne és itt valóra váltva tervét, gyors-, gép- és szépirásí iskolát létesíthetne, bizonyára még több sikerrel dolgozhatna a sokat hangoztatott magyar kultúrfölény kiépítésén, megszilárdításán, mint odakint Karahomokon, ahol a por és sár áthaolhattatían patinája és az ősi magyar közönyösség zománca vonja be a lelkeket. Ezt írják Csongrádról a Nyíregyházán is jól ismert lelkes tanítóról, aki fanatikus hittel' állt városunkban a gyorsírás szolgálatában a városi felső kereskedelmi iskolában. Zongoraoktatásra tanítványt vállal háznál Kovách Árpád. Honnan jönnek Gulyás társulatának uj tagjai ? (A Nyirvidék tudósítójától.) — Tekintettel a közelgő színi szezonra, nagyon sokan érdeklődnek szerkesztőségünkben. hogy a társulat tagjai közül, ki, honnan kerüf Nyíregyházára. Ezen kérdésekre válaszolva, itt közöljük ezen adatokat Turcsi Jolán, az aradi Nemzeti Színház primadonnája, Aradról Kompóthi Lujza, sop'roni színháztól, Salgó Mária és Bódi Rózsi Buda-Miskolci színtársulattól, Pethő Mária Munkács-ungvári színtársulattól", Vecse Ilonka Kamara. Színháztól, Solti Rezső kecskeméti színháztól, Jávor Antaf ugyancsak a kecskeméti színháztól, Endrőcti Miklós, Debreceni szinház, Bánó Mihály békéscsabai" szintársuíat, Csorbái Dénes, Akadémia, Révész Béla és Ajtai Gyula a győri színtársulattól kerültek hozzánk. Tehát — amint látjuk — nagyon jó családból valók a gyerekek és reméljük, hogy azon közmondás, amely szerint, «minden jó családba kelf egy rossznak lenni» nem pont a nyíregyházi színházlátogató közönség keservére lett «közmondva». Szentesnekről irják: Ismételten beszámoltunk azokróf a gyönyörű pedagógiai sikerekről, melyeket egy csongrádi származású tanyai tanító, Deák Tamás — aki különben okleveles gyors-, szép- és gépíró — ért el a vasúttól 24 km.-re eső karahomoki tanyai iskolájában, apró Iibapásztorkodáson, nyájőrzésen, kapáláson nevelkedett tanitványaival. Ez az igénytelen, lelkes ember, akit sorsa évekkel ezelőtt az elhagyatott, porban, sárban fulladozó tanyára sodort itt, ebben a nem neki való millieuben is tudott olyan célt kitűzni maga elé, ameely tartalmat adott árvaságos éfetének, amely kitöltötte a szinte végtelenül hosszú téli délutánokat, fülledt napokat. Deák Tamás, aki városi élet után, nagyvárosból sodródott a messziről romantikus, de, közelről" csak az étel-ital-áfom háromságát nyújtó tanyára, merész ötlettel hozzáfogott — gyors és szépírást tanítani a ö—10 éves tanyai gyerekeket. Az úttörő kísérlet fényesen sikerült, ami egyképen igazolja Deák pompás rátermettségét, pedagógus (érzékét, mint á magyar nép sokszor megénekelt, de sajnálatosan elhanyagolt intelligenciáját. Egész sereg kis, első, második elemista szebbnél-szebb kalligrafikus írással írott gyakorlatát láttuk és láthatja mindenki, aki a muzeumban kiállított kis gyűjteményt megtekinti. A nehézkezü kis magyarok, a baromfiak etetésével foglalkozó Marikák és Jucikák formás, gyönyörűen «árnyalt» betűket irnak a vonatozott papírra megcsúfolva írásukkal akárhány «nagy iskolás»-t A sikernek ez azonban csak a kisebbik fele: harmadik-negyedik elemisták gyorsírással" irott leveleket váltanak egymással" és tanítójukkal. A kis nebulók a szokványos rendes betűk helyett harmadrész idő alatt, harmad részannyi helyen tudják leirni mondanivalójukat, mint a pesti elemisták. A karahomoki tanyai iskolások bizony elhagyták, lepipálták e téren a fővárosi gyerekeket. Deák Tamás a siker láttára a szomszédos ülési iskola tanítóját, Fái Józsefet ís bevezette a gyorsés szépírás rejtelmeibe, még pedig olyan sikerrel, hogy alig hat hónap elteltével Fái József magasfoku vitairásbóí dijat nyert, de könyvjutalmat nyert ugyanezen a versenyen népszerű gyorsírásból a karahomoki iskola 6, az ülés iiskola 5 kis elemistája. Szépírásból pedig 19 karahomoki, 13 ülési gyerek kapott kitüntető okleveleket "Meg kell említeni, hogy csak ennek a két elemi iskolának növendékei vettek részt, a különben középiskolások részére rendezett versenyen. Nem lenne azonban teljes a beHelyesen csejekszik, ha varrógép ,tü, olaj és fonaj szükségletét az újonnan megnyílt Singer-yarrőgép fióküzletben fedezi. Smger varrógépek és alkatrészek elismerten h. legjobbak. Singer varrógép fióküzlet: Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. szám . 4x Két csaló egész Demecser községet becsapta. Nyolc millió koronát csalt ki a falubeliektől. — Bélyegzőgyáros nevében vett fel textilárukra megrendeléseket. A csalókat keresi a csendőrség Nyíregyháza, augusztus 26. — A Nyirvidék tudósítójától. Demecserben ~ Cseray János borbély és fodrászmester panaszt tett a psendőrségen, hogy két budapesti fiatalember szövetmintákat mu tátott neki, ajáníatoi tett résziefizetéses szállításra. Rendelt is ruhaszövetet hat havi részletfizetésre. A megrendelést gyűjtő fiatalemberek kétszázezer korona előleget vettek fel tőle. Hasztalan várta a szövetküldeményt, csak nem jött. — Végül is levelet irt Gedulinger Hugó, Vilmos-császár-ut 17- sz- .üzletének és megsürgette a megren-