Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-26 / 192. szám

2 JNÍYÍRVIDEK. 1926. augusztus 26. Ei a felelős ? (—y) Néhány nappaí ezelőtt az amerikai northamptoni Smith-Col:Iege tanára: Harry Eíner Barness sajtódélutánt rendezett Budapesten, mely alkalommal a lakásán összegyűlt újságíróknak előadást tartott a háborús felelősségről. Az famerikai tanár elolvasott minden (kiadványt, mely a háborúra és a békeszerződésekre vonatkozik s igy lett azután a háborúért való felelősség kérdésének szakértője. Mr. H. E. Barnes könyvet irt «A háború genezise» címen, meívben pártatlanul vizsgálva a háborúért való felelősség kérdését, arra a megállapodásra jutott, hogy a nagy vérontásért elsősorban Franciaország, Oroszország és Szerbia bűnösök, utolsó sorban pedig Ausztria. Magyarországról az a véleménye a professzornak, hogy egyáltalán nem lehet felelőssé tenni a háborúért. A régi monarcmhiában az iniciativa, a külügyek vezetése teljesen Ausztria kezében volt, Ausztria intézett mindent s így Magyarországot nem lehet felelőssé tenniMagyarország teljesen ártatfan a szörnyű vérontás előidézésében s azt a békét, mely óriási területektől fosztotta meg, mint valami büntetést erőszakolták reá. Az amerikai professzornak ez a megállapítása most már idegoh részről is teljesen más világításba helyezi a háború bűnöseinek helyzetét és megdönti azt az erőszako/t állítást, miintha a világháború fölidézésében Magyarországnak bármiféle szerepe lett volna. Érdekes, '.hogy nemcsak Barnes állapította meg Magyarország felelősség nélküliségét, mert még 1921-ben Fueter svájci tanár is kimutatta egy közleményében, hogy a nagy hábo<ru felidézésében Magyarországot semmi felelősség nem terheli. Ellenben azt látjuk ezekből a tőlünk távolálló és objektív szempontokból ímegállapiitott véleményekből, hogy 'éppen azok voltak a világháború felidézői, akik részünkre e feglehetelenebb és a müveit világ megdöbbenésével találkozó, abszurd és igazságtalan békeszerződést aláíratták. 4 A főbünösök Franciaország, Oroszország és Szerbia, ezt állapítják meg azok a teljesen indifferens egyéniségek, akik távol állva minden politikai befolyástól, pontos adatok! alapján állapították meg y háborús felelősség kérdését. Még is mi történt? Az történt, hogy Magyarország elvérzett a világháborúban es a Deseköies alkaimaval, aneiyett, ftogy a lobünósoK bűiv bánóan és kötelességszerűen tafpraamtani igyeKeziek voina, meg ujaoo űoteseket aatak a beteg orszagnaK es. engedteK, nogy szovetsegeseiK aiKaiomra leső tamadasaíkitai megcsonkíthassak ezt az ezer éves, nagymultu birodafmat. Sajnos, ez a megarrapitas a náborus ieie'iossegroi es az igazi MnősÖkrőr kissé keson jutott el hozzánk, mert annak idején nekünk aír'nunk kellett a tamaaasok pergőtüzet, tűrnünk Keiiett az taegen beavatkozást és a területek jogtalan kisajátítását. Akkor niaoa jajgatturrs, hiába Szólt kérő hangunk mindenfelé, még csak teánk sem hederítettek azok, akik a bűnösségük mellett békedí'ktátornak rs iorcsapfiattak és örömmamoroan usznattak meg a legborzalmasabb tragédia Kt>vé(kezmenyeit. kétségtelen, hogy ma már a helyzet némileg megváltozott és illetékes helyen is más véleményen vannak Magyarországról, mint akidején. De az igazságtalan békeszerződés revíziója érdekében tett lépéseink még mindig hiábavalónak bizonyulnak. Még mindig makacsul ragaszkodnak a «győztesek» a kizsákmányolás íendszeréhez és nem akarják megváltoztatni azt a békekölest, melynek igazságtafanságát már maguk is kénytelenek voltak belátni. f Háborús céljaink, törekvéseink nekünk sohasem voltak, de mint ahogy a fiatalkorú bűnösön nem javít, csak ront az igazságtalan fogriazbüníetés, épp ugy Magyarország törekvéseiben is éles változások következnek be az igazságtalanul rejánkf erőszakolt békefeltéHelek végrehajtása miatt. Nagyon jó, tudják ezt a körülöttünk fekvő ellenségejink! is, akik elrabolva országunk: icsaknerrt "minden jelentős értékét,; most aggódó figyelemmel Iesik minden mozdulatunkat. Rágalmaznak, mert félnek és remegnek, mert tudják, hogy ilyen borzalmas cselekmény nem maradhat megtorlatfanul. Azok a megnyilatkozások, melyek a semleges külföld részéről hangzanak el mellettünk, természetszerűleg csak fokozzák jogos elkeseredésünket és igy teljesen érthető az a félelem, mellyel a harácsoló elleneink most tele kiabálják a vi'ágot. Csonkamagyarország nem ország és nem nyugodhatunk bele soha, hogy egy húszmilliós nemzetet nyolcmilliós nemzetté zsugorítsanak össze, mint a hogy soha sem nyugodhatunk bele az óriási színmagyar területek elvesztésébe * sem. Testvéreink százezreinek jajkiáltása hallatszik naponta az idegen impérium alatt álló magyar 'területekről és ezek a testvéreink jogosan számithatnak a segítségünkre. Igazságtalanul ért a büntetés és ezt az igazságtalanságot, ha kell, erőszakkal is meg fogjuk változtatni az ezeréves Nagymagyarország érdekében. Egy kisbíró [eltörte a községháza egyik asztalát és ellopta a benne talált tizenegy milliót Bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. Nyíregyháza, augusztus 25- — A Nyirvidék tudósítójától. Egy fehérgyarmati kisbíró ugyan csak visszaélt nemes hivatásával. —Addig figyelgette a községháza pénztárát, mig észre nem vette, hogy alkalom nyílik a könnyű pénzszerzésre és ugyancsak é.'t is az alkalommal. A kisbirói karra szé gyent hozó hivatali férfiú Szabó Károly, fehérgyarmati kisbiró akit a napokban kísértek be Nyíregyházára az ügyészség fogházába. A lopás még jupus végén történt. Egy napon Szabó Károly látta, hogy a községi pénztáros a pénzt nem a pénzszekrénybe, hanem a hivatalban leyő egyik asztal fiókjába teszi. A főjegyző ugyanis nem volt otthon, a hivatalos óra lejárt, igy hát a pénztárosnak nem volt módia a pénzt a Wertheim-szekrénybe zárni. A kisbiró 29-ére virradó hajnalban 2 órakor kisbirói kulcsával kinyitotta a községházát. A közvagyonra Varga Zsigmond tűzoltó volt hivatva őrködni, de a tűzoltó jelen esetben nem volt eléggé éber, hanem mélységesen aludta az igazak álmát. Kisbiró uram erről meggyőződött az őrszoba ablakán át és háborítatlanul folytatta a tolvajlás funkcióját. — Nem volt egyebe egy kalapácsnál' de ez elég volt az asztalfiók szélének letöréséhez. A fiók egy-kettőre kinyílt és Szabó Károly zsebre tette a benne talált tízmillió hatszáz ezer korona községi pénzt. Még átkukkantott a szomszéd szobákba is, ahof tudomása szerint szintén pénz szokott leenni, de itt nem kedvezett neki a szerencse, a fiókok üresek voltak. Kis Károly mindent nyitva hagyott és szépen kifundálta, hogy reggel majd ő költi fei a jegyző urat azzal a rémhírreljöjjön ízibe, nagy baj van, mert Szerdától richard dix Szerdától „A tízparancsolat" főszereplőjével Jött, látott, győzött andalúziai történet 7 fejezetben Balzlövölde Burleszk szenzáció Szombaton T O M I X az ünnepelt bravurszinész Tony lovával Vasárnap QT0R5dBBdVlHdRNdL Versenyfutás a szerelemért 6 felvonásban. TEMPÓ! BIBERÓÜ Egy sportfiu kalandja 6 fejezetben. — Az első sport burleszk, melynek főszereplője EARLE FOXE „Az utolsó férfi a földön" cimü film főszereplője. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. holmi tolvaj haramiák feltörték a községházát és ellopták a lakosság pénzét. A dolog azonban nem maradt sokáig titokban, a gyanú a kisbíró és a vele vadházasságban élő Érdet Mária ellen irányult, annál is inkább, mert egy másik lopás is rájok bizonyult. A kisbirót és aszszonytársát letartóztatta a csendőrség és mindkettőjüket bekísérte a nyii egyházi ügyészség fogházába. TOM MtX legújabb filmje GYORSABB A VIHARNÁL TEMPÓ! BIBERÓÜ Szerdatói az Apollóban. A Városi Dalárda Lajos napi ünnepe. Bogár Lajos és Papp Lajos ünneplése. Nyi:egyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) — A Városi Dafárda tegnap este, Lajos napjának előestéjért meleg ünneplésben részesítette Bogár Lajos diszelnökét és Papp Lajos alelnökét. Az ünneplés a Korona kistermében zajlott le, ihol megjefent dr. Bencs Kálmán (Kormányfőtanácsos, polgármester,' diszelnök, dr. Vietórisz ístván elnök vezetésével a Városi Dafárda egész kara, kiegészülve Bogár Lajos és Papp Lajos számos tisztelőjével. A Dalárda szebbnél szebb dalszámmaf ünnepelte a két közszeretetben álló elnököt. Lelkes köszöntők egész sora virágoztatta a szere'.et érzését azok iránt, akik a magyar dal patrónusai, a dalárda ügyének mindenkor hü támogatói. A Lajos ünnepen még sokáig zengett az üdvözítő dal, a magyar szív hódító erejű költészete aranyozta be azok nevét, akiket szeretnek, becsülnek és 'tiszteinek, mert egész lényük a szeretet fényét árasztja minden igaz és jó ügy iránt. A cigándi ifjúság táncmulatsága. Jól sikerült bált rendezett augusztus 22-én, vasárnap a cigándi ifjúság. Ott volt Szaboícs, é? Zemplén megye tiszaparti táncra vágyó ifjúsága. Ott láttuk Janka Kárófy nemzetgyűlési képviselőt, dr. Ösváth és Galfotsik főszolgabirákat, Görgey Gábort, Bencz őrnagyot stb. Eljöttek a vidék szép asszonyai, lányai, kik közüf a következők neveit sikerült feljegyezni: Asszonyok: Janka Károlyné, özvPáricsy Józsefné, Benyó Józsefné, Benyó Endréné, Janka Béláné, Dudinszky Györgyné, Görgey Gáborné, Halász Ferencné, Sere Dezsőné, Farkas Ernőné, Nagy Jenőné, Keresztessy Sándorné, Varga Gézáné, Abod Imréné. Lányok: Bodnár Mimiké és Ceca Görgey Jolánka, Kürthy Li'i, és Kató, Abod Annus, Berta és Gizi, Maksa Böske, Ormos Sári, Széchy Ica, Janka Gizi, Bernát Sári, Szepsy Márta, Szalay Gizi. Gyönyörű este volt már, mikor megkezdte a táncot Bodnár Mimikével Benyó József «Nem ütik a jogászt agyon» csárdás ropogós taktusára. Csakhamar betöltötte a kellemes fombsátrat a táncoló párok Siessen és váltsa meg színházi bérletét. A bérlet 30 százalékkal olcsóbb, mint a napi jegy.