Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-03 / 173. szám

2 JSfílEHDBK 1926. augusztus 3. Szemtől szembe. A magyar delegáció, melynek hivatása lész a csehekkel való kereskedelmi tárgyalások lebonyolítása, már elutazott Prágába. Szemtölszembe állnak majd a két ország kiküldöttei, hogy a nehézságeket lehetőleg kiküszöbölve oly szerződést kössenek, amely mindkét ország igényeit kielégíti. Letagadhatatlan, hogy komoly nehézségek ve-zedelme fenyeget. A cseh delegátusok kezét köti a minimális agráfvámok törvénye, amelyekből mindazidejg amíg a cseh kormány e tör-{ vényt hatályon kívül nem helyezi, nem engedhetnek. Tulajdonképen azt kérdezhetné az elfogulatlan szemlélő, hogy ilyen körüfmények "között mi értelme van a magyar delegáció prágai szereplésének. Hiszen ez az utazás, az ott tartózkodás pénzbe kerül s a mai helyzet mellett legalább is kétséges a tárgyalások eredményessége. Magyarországnak azonban meg kellett íjozni azt az ádlozatot ,hogy a csehekkel leült tárgyalni, mert dokumentálni akarja es dokumentálnia kell, hogy bennünk igenis jnegvan a hajlandóság az utódállamokhoz való barátságos közeledésre. Magyarország jólfehet a békeszerződésekből kifolyólag rettenetes helyzetbe került, mégis sohasem lépett a nyíltan kimutatott ellenségeskedésnek ama útjára, amely a kisantant államai részéről bizony nem szokatlan je-> lenség. Mi tehát elmentünk Prágába azzal az őszinte vággvaf, hogy a csehekkel megkössük a kereskedelmi szerződést. Ki tudná azonban megmondani, hogy sikerülni fog-e ez? A magyar delegáció tárgyalásai elé mint veszedelmes szikla mered a minimális agrárvámokról szóló cseh törvény, amelynek szakadékaiba belebukhatik mindenfajta megegyezés lehetősége. Kérdés azonban, hogy Csehország kitart-e eredeti álláspontja melliett s nem enyhítse a helyzeten, ha figyelembe veszi idei termésének gyenge voltát s azt a könnyűséget, amellyel a magyar ipar más piacokon ís biztosíthatja a maga számára a szükségleteket. ' " f Elfogulatlanul állithatjuk, hogy Csehországnak nagyobb érdeke éz a kereskedelmi szerződés, mint Magyarországnak. A lakosságnak táplálkoznia kell, de az nem épen múlhatatlanul szükséges, hogy a háziasszony uj porceilánedényeket vagy egyéb ipari cikkeket szerezzen be. Ebben a tekintetben tehát az előny mindenképen a mi részünkön van. Igy tehát, ha komolyan méltányoljuk ís Walkó kereskedelemügyi miniszternek azt a kijjefeníését, hogy nehéz és nagy akadályokat teli legyőzni, mégis &. remény némi látszatával 'ülünk fe a csehekkel tárgyalni, de természetesen csak abban az esetben, ha mint egyenrangú felek tárgyalhatunk, vagyis engedményért engedményt, előnyért előnyt kapunk. Kétségtelen, hogy a magyar közvélemény minden egyes ujabb megkötött kereskedelmi szerződést örömmel üdvözöl. De ez az öröm megszűnnék abban a pillanatban, amikor egy olyan szerződés jutna napvilágra, amely nem a méltányosság és kölcsönösség alapján köttetett meg, hanem amelyből számunkra csak hátrány származnék. Épen ezért a magyar delegáció munkájának óvatos pionirmunkának kell lenni, . szigorúan ki kell tartania eredeti álláspontja erőteljes védelmezésénéi . MOMMVMWim.. M»m«MMw«mnMHMi» (*) Pauspapirok, rajzpapirok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. ; Mit kell még felfedezni ? Hol vannak még fehér foltok a térképeken ? — A sarkok, őserdők és sivatagok. — Repülőgép a földrajz szolgálatában. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Ezelőtt 50 esztendővel az iskolai atlaszokban még sok fehér folt diszlett. Énnek örültek legjobban a diákok, mert ezekből nem Tehetett beszekundázni. Manapság már nagyon megolvadtak ezek a fehér területek, tulajdonképen csak a sarki vidékeken találhatók meg csupán. Ahol egy félszázaddaf ezelőtt a bátor Afrikakutatók életüket tették kockára, hogy néhány kilométerrel bel jebb hatoljanak az ismeretlenbe, a vad benszü lőttekkel élet-halálhar* cot küzdve és a fenevadak támadá sal ellen védekezve, ott, ahol minden lépést baltával kehükben kellett az őserdőkön keresztül ténniök, vagy a sivatagon majdnem szomjan pusztultak a vízhiány miatt ma vasúti Ptillmann -kocsik szaladnak s a vad bensziilöttek ivadékai- szolgálják fel a jégbehiitött wisky-'szóM. — Manapság teljesen ismeretlen terület azért még akad. Persze, esztendők kérdése, meddig. A legújabb repülő-expediciók, amelyek a sarkvidékek fehér foltjait fogják felkutatni, utat mutatnak arra, milyen uton halad a modern felfedező. A hozzáférhetetlenség pólusa. Stettanson amerikai sarkkutató néhány évvel ezelőtt megállapította a »legközeíebben hozzáférhetőség pólusát«. Ez egy hatalmas terület .Aíaska és az Északisark között fekszik. Wilkíns kapitány, akarja ezt a területet átrepülni és térképezni. Amundzen sarki utjárór visszatérőben a Norgéval átrepüli ezen a földterüfeten. Sajnos azonban olyan sürü köd volt, hogy megfigyeléseket nem végezhetettIgy a 'Wilkins-expedició talán nagyobb sikereket tud majd felmutatni. A repülőgép a sarkkutatás szolgálatában fontos szerepet játszik bár itt ís eminens veszélyek fenyegetik a repülőt ,mert a leszállás nem lehetséges mindenütt, a ködök pedig katasztrofálissá válhatnak. A Délisark, az AntarkUs terülte még ismeretlenebb, mint az íiszaksark jeges tengere. Érdekesebb is mer/ magas felföld — átlagban 3000 méternyire a tenger felett —: képezi a déli sarkvidék nagyrészét. Ennek az óriási területnek a közepére behatoltak Amundsen és Scott Shackleton szigetére sokban hozzá-, járult az ismeretfen déli jégvilág felkutatásához, de mindezek dacára még óriás teriiletek maradtak fehéren. A Délisarkon a repülőgépes kutatás az irtózatos, erős viharok miatt igen meg van nehezítve. Különösen nyugati Antarktiszból keleti irányban igyekeztek előrehaladni Schakleton és Fifchner. Fáradozásuk azonban meddő maradt, , mert csak a tradicionális kutyaszánkó álfott rendelkezésükre. A tropikus őserdők titka. Sokat rejtenek magukba'a tropikus őserdők vidékei is. Itt a térképeken nincsenek fehér foltok, pedig becsülettel azoknak kellene lenni. A folyók lefutását rendesen ismerjük, a többit azonban nem Itt ugy segít magán a térképész, hogy a folyómedrek közötti területeket zöfdre festi. Nem js kell említeni az óriási mocsaras vidékeket, amelyek felkutatása még sok időt fog igényelni. Itt repülőgéppel sérti lehet sokat elérni, mert hincs alkalmas leszállóhely. Léghajóval már több sikerre lehetne szert tenni. Esetleg hidroplánokkal is , mert leszálláshoz alkalmas vízterület akadna. • Hogy mennyire ismeretlenek például Brazília ftserdői, azt csak nemrég bizonyította be egy német »kutató-kisasszony«, Snethpage dr., aki nő létére dacolva az életveszéfyes expedíciós élettel, Brazíliából 'eddig még ismeretlen folyórendszerrő! hozott hirt. Még úgyszólván alig ismert szintén, őserdői jellege miatt Ujguinea belseje. Ez a nagy sziget, amelyet kontinensnek lehetne számítani, dacolt az eddigi felkutatási kísérletekkel Pedig belseje rendkívül érdekes lehet, mert hatalmas hófödte hegyláncokat láttak, amelyekről a benszü lőttek azt állítják, hogy bőven tartalmaznak aranyat. A holfand kormány Amerika segítségével most expedíciót szervezett a sziget nyugati részének felkutatására. Itt már modern vonalú munka van tervben. Ugyanis az expedíció utvonalát előzőleg repülőgépes felderítő előzi fnajd meg. Autó mint sivatagkutató. Sok titkot rejteget még a sivatag is. Bár itt szintén a sárgára festett területek azt az illúziót keltik, hogy ismert vidékről van szó, ez nem álf. A sivatagokat már keresztülkasul szelték, de a kutatók utvonalai mindig csak keskeny sávok maradtak. Az úthálózaton kívül — amely pedig igen gyér — még óriási, err,bernemérintette területek vannak. Itt nemcsak a repülőgép végezhetne megbecsülhetetlen tudományos munkát, hanem az autók is. a menekülő vadat. Vannak a Góbisivatagban vidékek, ahol aránylag tükörsima a talij és a finom kaviccsal fedett sík terület pompás autóutakat ad. Igy például Kalgau és Urga között ma száz és száz autó bonyolítja le a forgalmat ,pedig országútnak nyoma sincsen. Amerikaiak sportból már többizben behatoltak az ismeretlenbe, autón holtig űzve a menekül ővadat. Az autók szerepe a sivatagkutatásban nyilvánvaló. Igy a franciák a Citroen hernyóstalpu autókkal már rendszeres járatokat bonyolítanak le a Szaharán keresztül. Itt is még óriási ismeretlen területek vannak. Végül még hálás terület az! Óceánok víztükrei. Itt ugyan nem topográfiái problémák megoldásáról van szó, hanem fontos oceanográfiai kutatásokról, amelyek szintén a földrajztudomány szolgálatában állanak. A technikai haladás itt is megteszi a magáét. Amint a fehér »ismeretlen terüIet«-tef jelzett foltok eltüntetésében a XX. század egyik* legnagyobb találmánya, a robbanómotor nagy szerepet játszik. B. H. dr. Diadal Mozgó Augusztus hó 2-án és 3-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Rózsák madonnája (Revalation) Szerelmi történet 9 felvonásban. Főszereplők: Viola Dana és Monté Blue. Kísérő műsor: Buster a kedélyes fogházban 2 felvonásos burleszk. Kert Woagqé Augusztus hó 2-án és 3-án, hétfőn és kedden 9 órai kezdettel Rózsák madonnája Kisérő műsor: Buster a kedélyes fogházban Állandó katonazene Kedvezőtlen idő esetén az előadás a Színházban lesz megtartva. JÖN JÖN Z0R0 és HURU. wmaBBmmm (*) Magyar és külföldi rádióul ságoK kaphatók az Uiságboltban. (*) Minden uj könyvet besoroz az Ujságbolt Modern Kölcsönkönyvtára-. Tagsági dij egy hónapra 21 ezer korona. A megyeri virágoskert. A 88. Szabolcs beszámolója a megyeri cserkésztáborról. Végvári kép. Picike, apró tüzek. Hatalmas máglya. Sötét erdő. Egymás kezét fogó magyarok. Ezek a képek jutottak eszembe, amikor indult velünk a vonat- Megyerre, hogy részt vegyünk mi is abban a munkában, amit magyarságunk, cserkészvoltunk kötelességként ir előMég halljuk a szerető szülők {búcsúszavát, láttuk a bucsut intő kezeket, azután fuut velünk a vonat az éjszakába. Az egyhangú zakatolást néha-néha az állomások sürgő-forgó utasnépének zaja váltja fel. Sötétedik. A kocsiban felgyúlnak a lámpák. A fiuk az utazás lázától még vidámak, hogy nem sokára szótlanok legyenek a fáradtságtól- Nézem a fiukat. Nézem a kinti sötétséget. Egyforma zajt hallok. Rohanó vonatok zaját. Apró fényvonalak jjutnak az ország szive felé. Apró legények vig szava hangosodik. S a bennük égő tüz, a picike máglya fut-fut az ország szivébe, hogy égig érő máglyává gyúljon, amiben elég minden rossz, minden baj, minden szenvedés, csak a jobb jövőnek remé{nye éledUiadalmas Phőnixként «í életre. A magyar tölgy ui hajtásai. Az ezeréves csonk jövő 1000 éve. Az éjszaka csöndje, misztikuma különös gondo a o' a. ébreszt bennem. Féltő szemekkel futok végig a rám bízott kicsinyeken. Bóbiskoló fejek - álmukban mosolygó kicsinyek. Játékra, bohóskodásra, szü. letnek s küzdelem a sorsuk már kis korukban.