Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-18 / 186. szám

10 1926. augusztus 18. A Királyhágón túlról. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Először jártam Erdélyben. Eddig csak a történelem és földrajz lapjairól s a magyar regényírók müveiből ismertem- Most láttam is. Milyen más volt az- a világ, melyet most kellett látnom- Minden, amit Erdélyről tudtam, elmosódottan jelent meg szemeim előtt, hogy annál erőteljesebben fássam Rákosi Viktor jóslatának szomorú bekövetkezését, a magyarság kálváriajárását, lássam az elnémult harangokat. Amennyire lehetséges voft, néztem, figyeltem- Nem akarom elhitetni senkivel sem, hogy valami szenzációs dolgokat mondok el e sorokban, de azt hiszem némi érdeklődést fog kiváltani egy-egy a magyarság lelki életét és az általános gazdasági helyzetet megvilágító kis jegyzetem. Szép város KolozsvárKolozsvár falai között tököttem az első napot- Még nappal volt' amikor megérkeztem. Kis fiamat ölembe kaptam s gyors tempóban egy kis sétát tettem a városban. Mátyás király monumentális szobra előtt állapodtunk meg először- A szobor eredeti felirata helyén «Mathei Corvinului» felirás éktelenkedik. Kicsi fiamnak ahg győztem a sok elhangzó kérdésére felelni, amikor egyszerre csak észreveszi s hangosan kifejezésre is juttatia: «Ni, egy kutyuka»! — Hol kis fiam? — kérdem tőle s már látom ÍS[ hogy megpillantotta a Romulust é

s Remust szoptató nőstényfarkas szobrát, mely magunk közt szólva még valamire való farkaskutyának fs hitvány lenne. Micsoda elbizakodott gőg kell ahhoz, hogy a nagy magyar király szobra elé helyezzenek el egy olyan müvet, mely művészeti szempontból abszolút értéktelen, }örténejmi szempontból pedig — mert hiszen ilyen cél szolgálatában áll — hamisítás. Az egyetem impozáns, szép épülete mellé kerültem innen. Nem lehet sokáig időzni az épület előttMagyar ember érdeklődését a mellette omladozó másik, ütött-kopott, bedeszkázott épü[et foglalja le, mely egy fél évszázadon át hajléka volt a magyar színészetnek. Az épület falait Qgykor ékesitődom bormüvek hiányoznak. Mint segítség után nyúló csupasz karok meredeznek ki "a falakból a dombormüveket tartó vasrudak, szinte sikolt az épület, a magyarság szomorú sorsát siratja. A gyönyörű uj szinház most Teatrul NatíonaIe.» Milyen könynyü is kulturát mímelni, amikor mindent, ami szellemi értéket képviselt, elszedtek a magyarságtói s örülnie ke.'fe'tt a magyar színigazgatónak, hogy megkaphatta a liget elején levő nyári .színkört. Az uj szinház közelében egy követ helyezték ef vagy két évvel ezelőtt- Azt mondják a kolozsvári magyarok, hogy oda -kerül Janku Avram szobra. "Az a kő tulajdoniképen a leendő szobor alapköve. A szobor azonban, amennyire Ismerik az oláh pénzkezelési viszonyokat, a magyarság hő reménysége szerint bizonytalan ideig nem kerü

1 a talapzatra. A színházzal szemben hatalmas méretű építkezés folyik. Kolozsvár legnagyobb temploma, a,görög teleti oláh templom készül vasbetonból. A váz már teljesen készen áH. Már meg is kezdték a váznak kővel és márvánnyal való kitöltését. Ezzel kapcsolatban eszembe jut az erdélyi magyar lapok legutóbbi számainak két hiradása- Az egyik szerényen húzódott meg a hírek Rnszinszkó válogatott csapata mérkőzik Nyíregyházán, Szent István napján Szabolcsvármegye válogatott csapataival. Nyíregyháza, augusztus 16- — A Nyirvidék tudósítójától. Szent István napján a legnépszerűbb és legjobban elterjedt sportnak, a futballnak, lejár a tilalmi ideje 20-ikán és a szezon mindjárt egy olyan mérkőzéssel kez dődik, amely sokáig emlékében fog maradni Nyíregyháza sportszerető közönségének. Ruszinszkó válogatott csapata játszik Szabolcsvármegye válogatott csapatával és ez a mérkőzés a csapatok erősségét tekintve, szép sportot ígér. 'Ruszinszkó csapata Észak válogatott csapatát legyőzte, Éazt az Északot, amelynek magva a Miskolci Vasutas csapata és ez a csapat tudvalevőleg az országos bajnoki döntőmérkőzések folyamán a második helyen végzett. Szabolcs csapatát a kerületi kapitány a ma délutáni trialon fogja összeállítani, és reméljük, hogy; győztesen fogják elhagyni a porondot. Holnapi számunkban "közölni fogjuk a csapatösszeállításokat. között s arról adott számot, hogy egy Kolozsvár közelében levő faluban elnémult a református egyházi élet s vele a magyar szó, mert az iskolapolitika révén a református levita iskola nélkül maradt. — A másik hír már hosszabb volt. — Több cikk foglalkozott azzal, hogy a görögkeletiek az államvallásra való hivatkozással hogyan tették kezüket az egyik kolozsvári rómkath. templomra, majd a bukaresti pápaf • nuncius téves informálása révén hogyan tudták a több millió leu értéket képvfceíő s a kathegyház tulajdonában volt birtokot Js megszerezni a templommá

1 együtt. Még van valami rSfnényük, hogy a szentszéket sikerülni fog helyesebben informálni, bár ez a remény is egyre fogy. A pusztulás országútján. Igy fogy, pusztul minden, ami nemrég meg a magyarság erős bástyája, a magyar munka, szorgalom eredménye volt. Az erdélyi utak kegyetlenül roszszak. Valaha híresek voltak a Kolozsvárra vivő országutak s két autó-ut arról győzött meg, hogy nem valami kényelmes Erdélyben auutózni. JEgy úriember, aki ügyesbajos dolgait nagyobbrészt autón bonyolítja fe, azt mondotta, hogy amióta az oláhok kerültek uralomra, alig javították az utakat. Annak a tehetetlenségnek, mely természetes velejárója az oláh kulturális alsóbbrendüségnek, egyik legvilágitóbb s egyben legszomorúbb példáját a két hónappal ezelőtti árviz szolgáltatta. Keresztül mentem Kolozsvár közelében, a Szent László hegy felé vezető uton egy falun, melyet egy most csak rongyosnak nevezhető patak szel át. Ezt a falut a Júliusi áradás szinte elsöpörte. A megmaradt házak falát 1—2 méter magasságban fedi most is szennyes esik, mely az áradás nagyságát mutatja. Hivatalosan semmit sem tettek az áradás elhárítására s utána' másfé

1 hónap múlva is csupán annyi történt, hqgy az elvitt hidakat ingatag alapon áíló, rozoga deszkahidakkal pótolták. Egy helyütt láttam csak, hogy komolyabb hidjavitási munkálatokat' végeztek, Aranyosgyéres mellett az Aranyoson* de itt is csak azért, mert máskülönben az Erdélyen át vonuló vasutforgalom teljesen megbénulna. Az előbb emiitett kolozsmegyej falut különben senki sem sajnálta, mert amint egy autótulajdonos mondta — ez pedig a vagyonbiztonságra jellemző — azon á falun késő este még autóval sem tanácsos keresztülmenni, mert a benzint legalább kilopják a gépből, gyalogszerrel pedig éppen vesz* délmes az utazás arra. Végigmenten a tordai tiasadékon, hogy természeti szépségében — Piadal Wlozqó Augusztus 18-án és 19 én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Kert Wioigó Augusztus 18-án és 19 én, szerdán és csütörtökön 9 órakor ITFA Családi háromszög négyesben Filmjáték 7 felvonásban. A főszerepben: 1RENE RICH Kisérő műsor

: „Pufi és a gazdag néni." Amerikai burleszk. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozgó előadása a színházban lesz megtartva KATONAZENE KÍSÉRETTEL. , gyönyörködjem. És mily nagyon fájt látni,fcogy a páratlan szépségű hasadék is a pusztulás szomorú képét mutatja. A peterdi bejáratot magas gyom, dudva teszi szinte járhatatlanná. Az aláomló kövek miatt egyes helyeken életveszélyes az átkelés. A magyar turistaegyesületek által létesített és gondozott beton hidak közül az egyik csuszám iás következtében szinté a levegőben lóg, a másikat a szédítő magasból alázuhanó sziklák átszakították és nincs rá gondja senkinek. Valósággal 'felüdített az a nap, amikor egy héttel ezelőtt még félmehettem a Torockó fejett emelkedő Székelykőre. A torockói székelyek között otthon éreztem magam. Nyílt, becsületes arcuk, magyar beszédük, sehol egy bocskqr... mintha Magyarország folytatódna a torockói völgykatlanban. A forradalomnak fe meg lehet találni'egy-két emilékét. Az egfyik; völgyben, egy beszünteted aranybánya közelében három mükőlépcső emelkedik a zöld fü közülA forradalomig szép kis nyaraló volt e helyen s a vérszemet kapott oláhok lerombolták az épületet, hogy csak lépcsői maradtak hir mondónak. Az aranymosó környékét is felverte a gaz, a tárnák szája sötéten ásít az utasokra. A megélhetésCsupán egy van, ami' jecsendesiti a háborgó kedélyeket s ez a megélhetés. ISíe feledjük el, hogy ez pedig nagy erőssége az oláh uralomnak. Nem hasonlítom öszSze az itteni árakat az ottani árakkal, csupán leirom s 320—330 magyar koronának véve egy leüt, bárki megláthatja, hogy milyen nagy a különbség. A fehér kenyér kilogrammja 12 rleu, a marhahús 30, a sertéshús 44 a borjúhús 36, a háj 64 leu, a kristálycukor 36, kocka 40 leu, tehéntej lterje 5 leu, a bivalytej 7 leu- — Mindkettő olyan dus, hogy itt e» sem tudjuk képzelni. Az egyik utam alkalmával a thermosba zárt tej fölött két ujnyi vastagságú vajdugó keletkezett a rázódástól. Fiatal pecsenyének való liba 45 hűért kapható, egy pár szép csirke, paprikásnak való 30—35 leu- Egy izben másfél liter tejfelért, melyét szinte vágni lehet, de nem a belekevert idegen anyagtól, mint errefele, hanem sűrűségétől, 40 leüt fizettünkLiterjét 30 leuért bárhol lehet kapni. Egy 62 dkg. sulyu vajdarabért 35 leüt fizettünk. Szalámi 'csemege-. üzletben kilogrammonkint 220 ieuÉs igy tovább. Ha valakinek orvosi rendeletre pihenésre van szüksége s valóban pihenni akar s tápláló ételeketakar enni, ugy sajnos azt kelf mondanom, hogy hiába kopogtat a magyar fürdők ajtaján, mert azt magyar tisztviselő semmikép sem tudja megfizetni, el'enben Erdélyt havi fizetésével megjárhatja. Hogy milyenek az emberek? Hogyan élnek a magyarok? Ezt nem Iéhetne általánosságban megmondani. Találkoztam a mult emlékein élő, megtört _ aggastyánokkal, akik már csak a sirt várják Erdély földjétől, ahol mégpihennek, találkoztam tüntetve őláhul beszélő volt magyar urakkal is, voltak úgynevezett regátbeli oláhok, akik viszont a legudvariasabban, habár törten is, Igyekeztek magyarul válaszolni kérdésemre. De állnak azért még az erdélyi nemesi tcuriák. Azok nak falai közül még a^ magyarság erős lelke sugárzik ki- Van még hit az emberekben. Tudják, hogy el kell következni annak a csődnek, mely a spekulációszerü országot létrehozta. Az igazi magyarok most ís azok, azok is fognak maradni.