Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-15 / 157. szám

JfiWlDEK 1926. julius 15. Tót atyámfiai asztalára Í Ezelőtt még 8 esztendővel a jó magyar alföld adta a finom buza-i kenyeret a tót atyafiak, meg a rutén-testvének asztalára, — akik igy aratás idején széles csapatokiban; szállottak alá magas hegyeikből a; buzakalászt ringató szép széles alföldre, hogy segítsenek nekünk learatni Isten gyönyörű áldását és magukat is ellássák egész évre való élettel. Azóta gátat vetett ennek az évenként njegujuló népvándorlásnak a trianoni bölcsesség és ha tót atyánk fiai, meg rutén testvéreink magyart búzát akartak beszerezni, csak készpénzzel juthattak hozzá. Most tegnap óta már ez is meg van nehezítve. A cseh kormány böl.csessége annyira felemelte a magyar buza vámját, hogy innen a bevitel csaknem lehetetlenné van téve. A felemelt vám tegnap, hétfőn lépett hatáfyba s az idei aratás igy még szomorúbb visszaemlékezés azokra a boldog időkre, amikor az aratás áldásait minden akadály nélkül oszthattuk meg az alföldet övező hegyvidék lakóivaf, ami nemzetiségi testvéreinkkel. Nem tudjuk, hogy a bölcs cseh kormány más forrásokból el tudja-é látni az uj köztársaság összes fakos ságát kenyérnek valóval, és hogy milyen áron ? Valószínűnek tartjuk, hogy gondoskodott más beszerzési piacokról, — azonban az ,is valószínű, sőt egészen bizonyos íiogy se olyan búzával, se pedig olyan olcsó áron, mint ahogy a magyar buza volt, nem tudja a mi termésünket pótolni. Hidasnémeti, Csap, Bánréve, Komárom, uj határszéli állomások mégis csak olyan közel esnek a magyar búzához, hogy azzal ezeken a vidékeken se az argentiniai, se a román buza nem versenyezhet, már csak a szállítási költségek aránytalanul magasabb tételei miatt se. Szóval tót és rutén testvéreink tegnaptól óta drágább kenyérre vannak kárhoztatva, mint eddig. A magyar alföld búzájától még jobban ef vannak sza kitva, mint eddig. Nem tudjuk, hogy Benes ur hová célzott ezzef a vámpolitikával ? Gazdasági szempontból annyi bizonyos ,hogy kemény csapást akart mérni a 'magyar agrár-érdekekre, ímert a cseh fogyasztási piacot körülbelül elvesztettük. Hogy ezzei micsoda további célja volt, az*> alig fehetne ettől a körmönfont po-. litikusróí könnyű szerrel kisütni. — Valószínű, hogy a küszöbön álló magyar-cseh kereskedelmi szerződés feltételeire kivánt vele egy bizonyos előzetes hatást gyakorolni. T. i. hogy legyen nekik mibőí engedni. Politikai szempontból" a tótokat, ruthéneket gondolta ezzef az intézkedéssel még jobban eltávolítani tőlünk. Hadd lássák a tótok és íhadd lássák a rutének, hogy a ma" (gyár buza, amelyért évek ója sóvárognak, — elérhetetlen, drága. — Megvásárolhatafían drága, amiért nincs mit ácsinkózni. A gazdasági célt ugy-ahogy talán eléri Benes ur, — mert hiszen 'annyi bizonyos, hogy hirtelenében nehez lesz a magyar búzának más hasonlóan kedvező piacot szerezni, mint a közvetlenül szomszédos cseh-szlovák terület volt. A közelség, az olcsó szállítás olyan faktor ennél a kérdésnél, amit alig lehet egalizálni. Tagadhatatlan tehát, hogy á felidézett vámháboruban mi súlyos veszteségeket fogunk szenvedni, — bár hiszen Csehországra, különösöen Szíovenszkóra és Ruszinszkóra se közömbös, hogy drágább búzára vannak kényszerítve. Politikai vonatkozásban azonban Benes ur okvetlenül kudarcot fog valfani. Mert ha az eddiginél is nagyobb gondot fog okozni a tótoknak és ruténeknek a búzának a megszerzése, amiért azelőtt nekik nem kellett készpénzt adniok, hanem pár heti nyári munkával beszerezhették, — az csak fokozni fogja elkeseredésüket és bizalmatlanságukat, de nem ellenünk, — hanem épen ő elfenük, a mai rezsim ellen. Ne gondolja ugyanis igen tisztelt Benes ur, hogy akár a tót atyafiak akár a rutének olyan tökkel ütött' buták, hogy csak a drágaságot fogják nézni és nem látnak tovább az orruk hegyénél. Tótok és rutének lehetnek igen egyszerű népek, de annyira butáknak ne képzelje őket Benes ur, hogy nem fognak gondolkozni afeIőf, hogy voltaképen miért is lett ilyen drága és megközelíthetetlen számukra a magyar buza ! ! És ha gondolkozni fognak egy kicsit, azonnal rá fognak jönni, hogy épen saját kormányuknak E» 'bölcsessége okozta a hirtelen beállott drágaságot. A »fefszabaditó« po Iitíka hozza rájuk ezt az ujabb boldogságot is. Persze nekünk is gondoskodnunk kell ugy a tótok, mint a rutének kellő felvilágositásáróf. Ezt a lapot egyenesen oda szánom a tót atyafiak és a rutén testvérek asztalara. Ha búzakenyeret nem adhatunk nekik, —_ legalább egy ilyen pár soros felvilágosítást adjunk az asztalukra. Lássák, hogy a régi testvéri kapcsolatokat kíméletlen kézzel azok tépik, azok szakgatják, akik »felszabaditási« ürüggyel jöttek hozzájuk, de akik elfogult és iptor politikával és gyűlölködéssel csak a napjaikat nehezítik. Nem mi adjuk nekik drágábban a búzát, hanem Benes drágítja és Benes üldözi a magyar életet ! Sasi Szabó László. A jövő év Szent István napján leplezik le a hősök emlékszobrát Nyíregyházán. Kisíaiudi Stróbl Zsigmond műve a hétfejű sárkánnyal küzdő magyart ábrázolja. — A szobor 813 miliió koronába kerül. .(A «Nyirvidék» tudósitóiától.) Szabolcs vármegye és Nyíregyháza város közönsége a közelmúltban elhatározta, hogy hősi halált halt fiainak emlékét egy a vártmegye székvárosában emelendő s a hozott véráldozatot méltó formában tolmácsoló emlékművel örökitteti meg. Annak idején a mindkét részről kiküldött s megalakított szoborbizottság szükebbkörü pályázatra hivta meg Kisfaludt Stróbl Zsigmond, Horvay János és Somogyi Sándor szobrászművészeket. A beérkezett ajánlatok közül Kisfaludi Stróbl Zsigmond pályaterve nyerte meg a legjobban a szoborbizottság tetszését, 'habár ezt sem találta a bizottság teljesen kifogástalannak. Kétségtelen, hogy nagyszerű gondolatot fejez ki Stróbl terve, azonban a gondolat a világháborúnak csupán egyik oldalát világítja meg. Ez különben természetes következménye annak, hogy a mű alapgondolata még a háború elején született meg Kisfaludi Stróbl agyában. A pályaterve egy hatalmas medvével küzdő magyar embert ábrázol, ami az oroszokkal vivott harcainkra igen jellemző, de nem fedi azt a tjtáni küzdelmet, melyet a világ minden tája felől ellenünk jtöro és annyi ellenséggel kellett megvívnunk. A szoborbizottság méltányolni akarta Kisfaludi Stróblnak a pályázat fplyamán mégis csak legnagyobb értéket [elen tő tervét, ezért ugy döntött, hogy őt bízza meg a szobor megalkotásával, ellenben felhívja a figyelmét arra a kívánalomra, melyet a szoborbizottság a gondolat és forma tekintetében joggal előir. Kisfaludi Stróbl Zsigmond megértette a szoborbizottság intencióit s el is készítette ennek alapján nagy szabású szobortervezetét s arról a julius 5-ikén tartott szoborbizottsági ülésen részletes ismertetést is nyújtott. A tervezett szobor hármas tagozatú lesz. A főalak ját egy hétfejű sárkánnyal küzdő, a tctogyar fai erejét, értékét ruházatában és arcában egyaránt kifejezésre juttató férfi" fogja képezni. — A kompozíció szerint a sárkánynak már hat fejét levágta a küzdő ember, a hetedik fejet pedig vasmarokkal szorítja át, hogy belefojtsa az életet. A magyar nadrágos, bő lobogó ingujjas, erőtől duzzadó alak erőfeszítése kétségtelenül leghívebb kifejezője titáni küzdelmünknek. A főalaktól jobbra és balra egy-egy mellékcsoportozat teszi élénkebbé a hatalmas méretű müvet s teszi egyben megérthe többé is a jövendő generáció előtt a Szerdán Csütörtökön Pénteken E. MARLITT világhírű regénye filmen: A VÉNKISASSZONY TITKA Regény 8 fejezetben. Főszereplők: Marcella Albani és Frida Richárd. Kisérő műsor: „Holdkóros a babám" szenzációs Fox burleszk. Szombattól A KETTŐS SZEREP DIADALA; Szombattól Urnő ) ÜAftiE PRÉVOST Apacsleány j mesteri kettős alakítása JEH E JLi I?C IS B ESIKT Különös amerikai történet 8 fejezetben — és a pazar burleszk műsor. Előadások kezdete: hétköznap 1/*8 és 1/i\0 órakor. háború méreteit. Az egyik mellékcsoport a nemzeti lelkesedés általános nagyságát lesz hivatva példázni. Egy öreg népfölkelő az eke szarva mellől indul a küzdelembe s ejgy még nem katonaköteles sorban fevő levente néz az öreg után ,azzal a vággyal, hogy ő is kész lenne menni, kötelességet teljesíteni. A másik oldalon egy a világháborúban viselt uniformisban levő s összerogyó katona testét fogja fel egy öreg nepfölkelő s lép arra a hel iyre, melyet az elbukó hős hagyott el. Ez a mü kompozíciója, me]y kétségtelenül igen eredeti módon és szemléltetően ábrázolja a legfiatalabb kortól a legöregebb népfölkelők koráig megvívott szörnyű tusán kat. A terv szerint a mü alakjaiv lés pedig ugy a főalak, mint a mellékalakok másfélszeres életnagyságban készülnének. Az alakok anyaga bronz, mig a talapzat dunaharaszti kő lenne. A szobor teljes magassága 8 méterre, a szélessége 6 méterre van tervezve s az összes költsége 813 millió koronát tenne ki, melyet felerészben a város, felerészben a vármegye fedezne. , A julius 5-ikx szoborbizottsági ülésen, melyen a tervező szobrászművész is jelen volt, szóba került az elhelyezés kérdése is. Két terv van ugyanis az elhelyezéssel kapcsolatosan. Az egyik szerint a Szechenyi-téren, az Olasz-Magyar bank előtt nyerne elhelyezést a szobor, a másik terv szerint pedig, amennyiben a hely alkalmasabbnak bizonyulna, a Dessewffy tér virágos parkját ékesítené e monumentális emlékmű. Hogy , a két terv közül melyik lesz elfogadható, azt a helyszíni szemle fogja eldönteni. Kisfaludi Stróbl Zsigmond a szobornak papírból és lécből öszszeáHitott teljes nagyságú alakját rövidesen elkészíti s itt a helyi hatás fogja eldönteni, melyik lesz elfogadható, azt a helyszíni szemle fogja eldönteni, melyik alkalmasabb a nagy emlékmű befogadására. A szobor kimintázásához különben a művész már a legközelebb hozzákezd s kijelentette, hogy 1927. augusztus 20-ra, Szent István napjára meg *s lehet tartani a szobor leleplezésének ünnepélyét. Ezzel a szoborral olyan emlékmüvei kap a város, mely méltán fog sorakozni eddigi ertékes és szép müvei közé, sőt emelni fogja azt a környezetet, melyben á nagy magyar erényt fogja glorjFikálni. ££f®kafomiálé gummiharisnya, párisi modell Borbély Korzó lllatszertárában Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 2. szám. Marié Prévost Mesteri kettős alakítása KELEPCÉBEN Szombattól — az Apollóban. LEGJOBBAK A WEISZHAUSZ-FÉLE villanyeröre berendezett sütödében készQlt KIFLIK!