Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-11 / 154. szám
f áRP •IIIIIM Él^ MTIllil JSRlKBTDEK 10 1926. julius 66. Gond és verejték. A magyar hombárt megint megtölti a magyarok Istene. "A hagyományos Bort és Búzát remélhetjük az idén is, de a harmadik «B», a Békesség, alkafrhasint' bizonytalansággá válik. Jóslásba nem lehet bocsájtkozni, még nem tutijuk, mit hoz az aratás, mert a kedvezőnek Ígérkező termést az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása itt-ott máris csökkentette. Ám ha a mult évi termést vesszük is alapul, ez kereken 20 millió mázsa búzát, 8 millió mázsa rozsot, 5 millió mázsa árpát, jóval több mint''20 millió mázsa tengerit és burgonyát jelentene. A hanyatló árak mellett is billiók sokasága ez, mert .hiszen egyedül a piacra jutó buza- és rozsfelesleg ára 5 billió koronát képvisel! £s hol van még a többi termény, a kapásnövény, a kereskedelmi növény? A magyar csűr tehát újból megtelik áldással, de a gond redője megint odagyüremlik a gazdák homlokára. Méltán aggódhatnak a gazdák. Kivül ellenséges vámpolitika készül agyarát oldalunkba cíöfni. Bent' hanyatló árak, nyomorgó közgazdaság, amely vásárofni és fogyasztani nem tud s amely tiltóf reméli. megújhodásáig Tiogy — a gazda vásárol majd tőle. Ez egy nagy cirkulus-viciózus, amelyben a pénz a gazdához, s onnan vissza a kereskedelemhez és az iparhoz vándorol, de amelyben az 1 idén elakadozni látszik a természetes körforgás. Ami pedig a 'kivitelt ifiéti, említettük már, hogy körülöttünk egy részben ellenséges szomszédság álf lesben, ami pedig azon tul esik, az egy szegényedő Európa, amely a fogához veri a garast és amelynek üres zsebét az idén még katasztrofálisan olcsó árakkal sem fehet megközeliteni. Számolni kell tehát azzal, hogy a termést az idén lassúbb tempóban tudjuk értékesíteni. A szegényebb belső és külső piac nem bír felvenni egyszerre nagy tételeket, hanem csak kisebbeket. Ez maga csak látszótagos 'baj volna, sőt éppen az volt a hibás mód, ahogyan az értékesítést eddig csináltuk. Mindig 1 rejtett "abban bizonyos ámítás, mikor azt Tiirdefték egyes helyekről gazdáinknak, hogy a magyar termes kétheti korábbi érését "aknázzuk ki a gyors j57acra dobálással". Ezt ólyan ifrdekek szokták sugalmazni, amelyek a gazdáéval ellentétesek. Ennek az eredménye, hogy ősszef, mikor a magyar gazdának mindenfelől ^ gyors eladást prédikálják, a magyar tőzsdei búzaár nivója két hollandi forinttal sülyed a csikágói jegyzés alá, tavaszszal pedig, mikor á gazdánál már nincs készlet, ugyancsak két hollandi forinttal lendül fölibe Csikágónak... A mai'értékesítési tempó tehát nem egyenletes árra, hanem árhullámzásra vezet. A gazda rendszerint a hullámvölgybe kerül, a hullámhegyre föllendülni mások szoktak. Pedig a gazda érdeke nem az, hogy ilyen hullámhegy Tegyen s azon bárki kizsákmányolhassa a fogyasztást. Viszont az sem gazdaérdek, hogy lentről, a< völgyből nézze, hova tornásszák föl a tőle elvett termés árát. A gazda egyenletes árra törekszik, mert az( az érdeke, hogy konszolidált fogyasztással, jparral és kereskedelemmel álljon szemben. Az egyenletes árnak azonban az a nyitja* hogy az eladás is egyenletes legyen! Ám mit csináljon az a gazda, mikor fölös pénze nincs, megtakarítása aratásig az utolsó fillérig visszaszivárog az üzembe s az aratás költsége, meg a sufyoá közterhek szervezett pénzügyi csapatok gyanánt rohanják meg őszr szel. Hogyan védekezzen ez ellen a gazda, mikor lenn a vidéken szervezett pénzügyi stratégia tartja nyilván, hogy hof vannak a gazdák eladósodva, hof szorítják meg velük szemben a hitelt és hogy hol kerüfnek nagyobb tömegű adók behajtásra? Mindez prés, amelynek pénzügyi hatása árut dob a hombárokból a piacra. Ezt már készen várják, sőt lesik. S az áralakulást is efeve megcsinálják hozzá a tőzsdén, kivált most a ha táridőüzlet alatt, amikor halljuk, hogy a Iegefső hét forgalma (bár nagyobb készletek már sehol sincsenek az országban,), egy millió mázsa gabonára rúgott! Búzából alig fogunk az idén 7—8 mázsát piacra adni, de a budapesti tőzsde játékosainak boszorkányüstjében a jelek szerint 70—80 millió mázsát' fognak megforgatni. Ez elíen védekezni, keli a gazdáknak. — Adópolitikánkat és az adóbehajtás tempóját csak ugy lehet változatlanul hagyni, a mai redszer alapján, "ha a gazdáknál 1 támadó ürt nem terménnyel, hanem pénzzel, állami hitelekkel is ki lehet tölteni. Amerika tavaly, mikor a csikágói jegyzés nem felelt meg a farmerek érdekének, megfelelő mezőgazdasági hitelt folyósított buzaváltók ellenében s ez a tény tette világuralkodóvá a csikágói gabona jegyzést. Stabilitás tadott neki. Nálunk is kell találni valami megoldást, mer ta gazda türelmesen viseli a terheknek őt illető részét, de nem kér a tulterheknek abból az áthárításából, amit a mai bonyolult, modern gazdasági rendszer tesz lehetővé a szervezettebb gazdasági érdekek részéről a szervezetlenekkel szemben. A kormánynak kelf gazdasági pallósjoggal befenyuini az érdekek csatájába s megteremteni ezek közt az igazságos osztályt, mert a mezőgazdaság védelme minden termelőágra üdvös, kizsákmányolása ellenben csak igen szük körnek biztosithat előnyöket. Bi történt ezelőtt 400 évvel Magyarországon ? A mohácsi vész napfára. ív. 1526. augusztus 26. Vasárnap. Hajnalban Tomory hátvédje összeütközik a török előőrsökkel, azt többször visszaűzi, de a mindig nagyobb tömegben érkező török erő elől visszavonul és a baranyabáni Karassó hidat felgyújtja. A törökök még aznap felépitik a baranyavár,i hidakat és töltéseket, hogy la széles mocsáron átgázolhassanak. A sereg több oszlopban átgázol a mocsarakon. Akirályi sereghez a mohácsi táborba érkezik Battyányi Ferenc horvát bán és tengermelléki kapitány, Tahy János, Bánffy János és néhány szlavón főúr (300 lovas és némi gyalogság^. A király azt hitte, hogy már e napon megütközik a törökkel, azért csapatait hadi rendbe állítja. A felállás után megérkezik Erdődy Péter, Erdődy Simon zágrábi püspök (700 jól felszerelt lovas). Ugyanakkor jött Aczél István 300 lovassal és néhány ezer arannyal, j E napon azonban a királyi sereg nem ütközött össze a törökkel, j Este érkezett Szerecsen János 2000- i nér több drávamenti kitűnő nyilassal. 1526. augusztus 27. Hétfő. Mig a török sereg a Karassó mocsarain ' átkel, ami csak lassan történhe- j tett, mivel Tomory lovasai állán- : dó harcban vannak a törökkel. Át- ' kelés közben a török tüzérség és I Sdiadíil WSoaEffó Julius hó 10-én és 11-én, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A mennyország kapujában Három sziv regénye 6 felvonásban. A főszerepben: Pauline Garon, Lljd Hughes. A negyvenévesj asszony Amerikai erkölcsdráma 7 felvonásban. — A főszerepben: Stuart Holmes, Myrtle Stedman. j JÖN: JÖN: „A gyémánt rablók" és „Kisértet a farmon" Városi üozgó Julius hó 10-én és 11-én, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Bernhard Kellermann világhírű regénye filmen. Kettős cim-.zerepben: Conrad Veidt. A női főszerepben: Liane Haid és Lil Dagover. Kisérő műsor: Fűszeres Romeo 2 felv. burleszk. Tinta Matyi és a népszövetség 1 felvonásos burleszk. Kedvező időjárás esetén a 9 órai előadások a Kert Mozgóban. JÖN Akit felvett a pénz es Miami, a gazdagok paradicsoma! 1 vonatcsapat felzárkózik. Bali és Khoszerev bégek felderítenek. A király serege állandóan erősödik. Szapolyai János 14000 embere Szegedre érkezett. 1526. augusztus 28. Kedd. Tomory lovassága állandó érintkezésben van a törökkel, a csatározások szünet nélkül folynak, még pedig az ellenségnek mindig nagyobb kárával, mint a mieinknek. Ezek a sikerek nagyban fokozták a magyar hadak harci kedvét. A magyar táborba folyton gyülekeznek a csapatok, melyeknek egynegyed része páncélos lovag, negyed része lándzsás lovag, kétnegyed része gyalogos és tüzér. Összesen 800 ágyujuk van, de ezek a török ágyúd mögött messze elmaradnak. Tomory seregével együtt 28—30.000 főre tehető a magyar harcosok száma. Megépítik a szekérvárat. Szapolyai János Szegedről könnyű kocsin néhány harcossal Mohács felé indul és hogy a törökök rajtaütése ellen biztosítva legyen, Tolnánál akart a Dunán átkelni. Az alatt serege Szegednél élelmiszerekkel látta el magát. Frangepán Kristóf a III. fővezér 3000 emberrel Zágrábba érkezik. 1526. a ug uszt us 29. Szerda. A török szultán szándéka az volt, hogy e napon a mohácsi síkság déli széléig vonul, ott fölfejlődik és csak másnap, augusztus 30-án támadja meg a magyarokat. A török sereg a reggeli ima után' fél 6 órakor megindult és a hadsereg éle 10 órakor ért a csatatérre, míg a főhadsereg csak délután ért oda. A magyarok terve az volt, hogy a törököket Mohácson tul tovább vonulni nem engedik, hanem a mohácsi sikon megütköznek. Ami^ kor a magyar sereg vezérei arróf .értesültek, hogy a török hadak éle a Karassó északi partjáról elindult és Buziglica erdő felé előnyomul, csapataikat felriasztják és csatasorba állítják. Szóval az él elindulásának hire riasztotta föl a magyarokat és amikor a török fősereg táborozáshoz készülve a völgybe — a mostani buziglícai erdő északi lábánál J>°vő katlanba, hogy ott a lovakat itathassák — ereszkedett, ezt a magyarok támadásnak vélték és Tomory a királylyal jelt adott a támadásra. Mivel a török nem támadáshoz, hanem táborozáshoz készült — ezért az ütközet elején a magyarok voltak fölényben. Közben a török csapatok felfejlődtek és mert a török ágyuk tüzelése a magyarokat feltartóztatta, rohamukat megtörte, az ágyúdörej a lovakat megvadította a harcosokat megijesztette, a lőporfüst a látást gátolta, azért a magyar csapatok a Hajlok-part alá vonultak, ott gyülekeztek és újra támadtak. Mivel a hadvezetésben több hibát is elkövettek, ugy a felállás, mint a vezetés körül, azért a magyar sereget megverték. Csata vagy futás közben elesett 1 érsek, 5 püspök, a szepesi grftf, az országbíró, a főudvarmester, a 2 főajtónálló, a főpincemester, és 500 birtokos és nemes. Természetes az ezek által vezetett csapat nagyobb része is. Az ágyuk, a tüzérek és a dunai sajkások is az ellenség kezébe kerültek. De elveszett a fővezér, sőt a király is. A csatát követő nagy zápor akadályozta a törököket a vert magyar sereg üldözésében. Ezt a szultán azért sem merte, mert maga sem ismerte győzelme nagyságát. A katasztrófa ide| • ííl«ftÁ«A arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor közUnnt/K limUS oZU&fbuyu tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis és nagy Üvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kivánatra bérmentve
