Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-09 / 152. szám

JÍYÖWmÉK 1926. julius 9. A beteg Franciaország. A tizedik Briand kormány pénz ügyminisztere Caillaux nagyerély Iyel fogott hozzá a francia állam pénzügyi bajainak orvoslásához. — Ezideig azonban nem dicsekedhetik valami nagy eredménnyel. Legfrissebb pénzügyminisztersége óta a frank újból jelentékenyen hanyat Iott s kérdés, hogy az életbeléptetendő intézkedések, már csak kétélű jellegüknél fogva is, nem fognakie gyógyulás helyett ujabb katasztrófára vezetni. Nem ákarunk belemenni a francia pénzügyi szanálás részleteibe, csak azt jegyezzük meg, hogy nagyarányú adóemelés és külföldi kölcsön segítségül vétele nélkül nem fog sikerülni. Az adóemelés azonban feltétlenül maga után vonja a bankjegyek mennyiségének növelését s ezzel magára szabadítja az infláció minden veszedelmét. A pénzügyi szakemberek véleménye arra vonatkozólag eltérő, hogy egy infláció önmagában katasztrofalis veszélyt jelent-e egy országra. A valószínűség az, hogy ha egy ország egészséges organizációju, akkor az infláció _ átmeneti nehézségeit kiheveri, amint ezt épen Németország példája mutatja. Franciaország helyzete azonban ugy politikailag, mint gazdaságilag annyira felfordultnak látszik, hogy inflációban az elfogulatlan szemlelő csak ujabb veszedelmet láthat. Itt van aztán a külföldi kölcsön kérdése. Franciaország ez irányban már többször tapogatódzott az angoloknál és amerikaiaknál, de azt a bizalmas felvilágosítást kapta ,hogy az angolszász pénzpiac nem hajlandó Franciaországnak kölcsönt adni mindaddig, amíg a franciák bele nem mennek a pénzügyi ellenőrzésbe. Risum teneatis amici! A győztes Franciaország, amely a legélesebben kardoskodott Magyarország pénzügyi ellenőrzése mellett, most sókkal nagyobb és sokkal szigorúbb formában ugyanennek a nem legkellemesebb állapotnak néz elébe. Jellemző egyébként a francia helyzet külföldi megítélésére, az az angol forrásból származó hir, hogy a franciák sülyedő valutájukat állítólag német segítséggel szeretnék stabilizálni, amelynek fejében jelentékenyen csökkentenék a rajnai megszálló csapatok létszámát. Nem igen hiszszük, hogy- ennek a híresztelésnek komoly alapja lenne, de érdekes, hogy egyáltalán felmerülhetett s közlésre talált egy olyan előkelő angol napilapban, amelynek igen sok olvasója van. A helyzet tehát az, hogy a jövőre vonatkozólag semmi biztos következtetést levonni nem lehet. A tizedik Briand kormánynak megalakulása óta — pedig az egész kabinet csak alig pár hetes —, már nem egyszer jósolták a bukását. Hiszen Briand előtt tulajdonképen nem is az lebegett, ami később megvalósult, ő a nemzeti egység nagy kabinetjét szerette j/olna megalakítani,' amelyben jninden francia pártárnyalat helyet kapott volna, kivéve a kommunistákat. — Már a terv maga is kissé fantasztikus volt s ami.it a következmjfinyek mutatták, kivihetetlen is. A nemzeti egység nagy kabinetje nem alakult meg s ezzel -Franciaország már nem is lappangó válsága tovább mérgesedik. Kérdés, hogy Caillaux minden zsenialitása ellenére ís, képes lesz-e egy olyan országnak a pénzügyeit szanálni, amelynek belpolitikája a teljes szétziláltság állapotában van, külpolitikája pedig, ha nem is nyíltan, de titokban mégis az angolszász államok erőteljes ellenkezéséveí találkozik. A helyzet úgyszólván megoldhatatlannak látszik, mindaddig, amig a francia külpolitika nem enged az angolok által vallott álláspontnak. Mert kétségtelen, hogy a francia frank állandó zuhanása nem oknélküjü s annak a nyomásnak a legbiztosabb jele, amelyet az angol-szász államok Franciaországra gyakorolnak, hogy eltérítsék imperialista politikájától, amely nemcsak egész Európa, de az egész világ békéjének állandó veszélyeztetője. Mi tőrtént ezelőtt 400 évvel Magyarországon ? A mohácsi vész naptára. II. 1526. jallus 16. (Pétervárad ostroma.) Tomory lovasaival a török sereg mozdulatait a zimonyi átkelés pta mindig szemmel tartotta és a törököket nyugtalanította, ezért az európai török seregből a hűbéres lovasokat (szipáhikat) a Duna balpartjára Tomory ellen küldték. 1526. julius 17. Az előző nap kiküldött szipáhik helyét a kisázsiai sereg foglalta el, hogy a vár körülzárása hézagos ne legyen. 1526. julius 17—20. A török lövedékek állandóan rongálják a fellegvár falait, de Alapi vitézül állja helyét. 1526. juhus 21. Ezen a napon három rohamot vernek v»Jsza a magyarok, ami 150 halottjába került a töröknek. 1526. julius 22. Vasárnap. A törökök lövik a fellegvárat, de ez nem akadályozza Alapit, hogy csaipatai egy részével kitörjön. Ez a kitörés váratlanul érte a törököt s igy nagy veszteséget szenvedett. — Ezen kitörés tanulságait Ibrahim hamar levonta és azért várvívó vonalait a várhoz közelebb vonta. 1526. julius 23. Hétfő. Pétervárad ostrománál e nap 660 emberébe került a töröknek, mert a magyarok az ostromlóknak hét rohamát verték vissza. Julius 2-án kellett volna a magyar seregnek Tolnánál gyülekea nie, de bizony még öt hét múlva sem voltak ott a magyar bandériumok. A nemesek azzal vonták ki magukat, hogy ők csak a király zászlója, vagyis személyes vezérlete alatt tartoznak hadakozni, ésj hiert a király Budán volt, azért ők tsetn indultak a kijelölt táborba. Végre a török sereg felől érkező vészhirek hallatára minden külföldi segéd csapat nélkül a saját, a királyné és Szálkái László esztergomi ersekprimás és 'főkancellár csapataival, körülbelül 3000 gyalogos és lovassal II. Lajos Budáról elindul és még aznap Érdre érkezik, hol Sárkány Ambrus kastélyába száll. 1526. juü

us 24. Kedd. Az eddigi veszteségek pótlására Ibrahim nagyvezir Szulejman személyes vezetése alatt álló hadakból 1000 janicsárt kapott. II. Lajos néhány napot tölt Érden, hol kedvenc lova elhullt, Amit ő nagyon sajnált és amit a babonásak rossz előjelnek jósoltak. Ezen néhány nap alatt azonban erősítés nem érkezett a magyar sereghez. . . 1526. julius 27. Pétervárad délkeleti oldalán a törökök két aknát felrobbantanak, a várfal rombadől, mire a janicsárok rohammal elfoglalják az utolsó magyar végvárat, miután ugy Alapi, mint harcosainak nagyobb fele elesett. A megmaradt 300 vitéz hadifogságba jut, mivel Ibrahim lemészárlásukat nem

1 fengedte meg. Bizonyára ezzel akarta hősiességüket jutalmazni. 1526. julius 28. Természetes, hogy a győzelem utáni napon a törökök Péterváradon zsákmányol (tak, berendezkedtek. II. Lajos Ercsiből Duna-Pentelére indul. Ercsiben csak a nádor öccse, Báthori András csatlakozik a királyhoz, más senki, ő azonban tekintélyes csapattal jött. II. Lajos Báthorit előre küldi Tolnára, hogy az oda érkezőket együtt tartsa 1526. julius 29. Szulejmán seregével az elfoglalt Péterváradra érkezik. 1526. juliuá 30. A török sereg Újlak (Illók) felé nyomul. A szultán Szinán zvomiki bég lovasait a Száva völgyébe küldi, hogy a horvát és szlovén csapatok hol létét felderítse. II. Lajos Duna-Pentelén éjjeíelezik. Itt jefentkezik nála Barcsy György, Szapolyai János követe és az erdélyi vajda részére határozott végső utasítást kér, mert a ki rály eddigi rendeletei ellen tmon dók, vagy elkésettek már. 1526. julius 31. A török sereg Eszék felé való előnyom ulását megkezdte, a lovasság a Dunán átkel. A török Újlak előtt megáll. Tomory 5000 emberével Bácson át Dályára vonul, ott átkel és a Duna jobb pítrtján a török elől — harc nélkül — Eszék felé hátrál. II. Lajos reggel Duna-PentefércS Dunaföldvárra indul, itt értesül Pétervárad elestéről és innen küldi Csütörtök Hatalmas FOX attrakció! Péntek MODERN LÁNYOK Pikáns és érdekes film az ultramodern lányok életéről 7 fejezetben. KÉT FOX BURLESZK Szombaton TOKfi HlIX Vasárnap ez évad utolsó s legnagyobb filmje A vadnyugati karnevál Izgalmas történet a vadnyugatról 6 fejezetben. Magányos lelkek Hutchinson ,,If Winter Comes" c. regénye 7 felvonásban. Előadások kezdete: 1/i8 és 1jil0 órakor. , Barcsy Györgyöt és Statilius Péter kanonokot Zápolyához azzal az üze nettel, hogy siessen a királyhoz. A király többfelé leveleket, követeket küld, kik a csapatokat és segítséget sürgetik. Szapolyai Györgynek Székesfehérváron 5000 embere volt, kikkel idejében a királyhoz csatlakozott. 1526. augusztus 3—5. II. Lajos seregével Pakson időzik. 1526. augusztus 6. Hétfő. II. Lajos 4000 lovassal Paksról Tolnára (érkezik. Itt várja őt a nádor saját és gyűjtött haderővel. Ide vonulnak a pápa pénzén fogadott erős csapatok (4000 ember). Karthágói Ciprius Hannibál 1300 embert fogadott a pápa pénzén. A király hét napig volt Tolnán és ezalatt hadereje 10—12000 emberre szaporodik. 1526. augusztus 8. Szerda. Az újlaki német várőrség a várkastélyt feladja, hogy ezzel életét megmentse. Ugyanis a sziavon és horvát várakat II. Lajos sógora Ferdinánd ausztriai herceg katonái tartották mmegszáliva. A többi szerém megyei várat a német őrs^'g gyáván harc nélkül feladja. 1526. augusztus 9. Csütörtön. Szülejmán közölte csapataival, hogy a hadjárat végcélja Budavár, a >^gonosszándéku, gaztettes magyar király« székhelyének elfoglalása; azután seregévef megindult Eszék felé. 1526. a

ugusztus 11. Szombat. A szultán könnyű szerrei, harc nélkül elfoglalja a Dunamenti Várakat, melyeket a német zsoldosok gyáván feladnak. II- Lajos és sógora Ferdinánd herceg közt szerződés volt arra nézve, hogy Ferdinánd zsoldosai őrzik a horvátországi várakat, sajnos ezek csak kárára voltak az országnak, mert veszélyben nem állták meg a helyüket. A szerencsétlen magyar királyt más csalódás is érte, mert sógorai sem küdfek neki segítséget. Újlak elestének hire Tolnán éri a királyt. 1526. augusztus 13. Hétfő. A török csapatok a Dráva felé előnyomulnak és ebben senki sem akadályozza meg őket. II. Lajos' még mindig Tolnán van. A Dráva védelmére kiküldött nádor Báthori István csak Mohácsig jut, mivel a csapatok közül senki jem követte, hanem mindenki kiváltságaira hivatkozott, vagyis, hogy csak a király zászlói alatt tartozik harcolni. Látva a nemesek huzódozását, melynek következtében a Dráva természetadta védelméről a magyarok kénytelenek voltak lemondani. — II. Lajos hirtelen haragra gyúlva, Brodarics szerint szószerint igy szólt: »Látom hogy mindenki csak az én személyemben keres magának kibúvót és mentséget. Személyesen jöttem ei ebbe a nagy veszedelembe azért, hogy az ország megmentésére és a ti jólétetekért a saját éfetemet a szerencse minden változásának kitegyem. Hogy tehát senki se találhasson az én személyemben mentséget a saját gyávaságára s hogy engem semmivel se okolhassanak, a mindenható Isten segítségével holnap én magam széméfyesen fogok elmenni veletek oda, ahova mások nélküfem menni nem akarnak. A király ezen szavai nagy 'hatással voltak a népes gyűlésre — és az urak óvása dacára II. LaTom Mix utolsó filmje Vadnyugati karnevál Magányos lelkek Szombattól — Az Apollóban.