Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-08 / 151. szám

1926. julius 10. JtiÍKBIBÉK pl. csalamádé, vagy takarmány tök amelyek lekerülése után őszi rozs következik. A mii trágyákat az el vetés alkalmával szokás elszórni és pedig kat. holdanként 1.5 mm. szu perfoszfátot és 60—80 kg. 40 sz3* zalékos káíisót. Magva rosszul esi rázik, azért kat. holdanként 30 ki logr. kell belőle vetni. A som kóróval szemben a szöszös bükkönynek és a biborherének az az előnye, hogy egyéves növények s ősztől tavaszig annyira fejlőd nek, hogy alászánthatók, tehát rövidebb ideig veszik igénybe a talajt. Az egészen rossz minőségű, futóhomokon azonban inkább csak a szöszös bükköny termeszthető, a biborhere ellenben csak odavaló, ahol a szöszös bükkönnyef némi leg már megjavítottuk a talajt. A szöszös bükköny a legsivárabb fu tóhomokon is sikeresen termeszthető és még abban az esetben is eredményt szolgáltat, ha tavaszsza' szárazság éri. Ez a növény össze a rozzsal egyidejűleg, de egymagában vetendő, amikor jól efookrosodik és bár a föld színéhez közei marad, de egészen beborítja a ho mokot. Rendkivül edzett es a legkeményebb tél sem tesz benne kárt Tavaszszal azután gyors fejlődés nek indul, úgyannyira, hogy má jus 5—10-én már talászántható, amikor egy méter magasságot ért tel s a virágzás kezdetén van. Min den Ssetre nagyobb tömeget fog adni abban az esetben, ha alászántásával nem sietünk és csak május 20-ika körül eszközöljük azt, ilyenkor adja ugyanis a legnagyobb tömeget és juttatja a talajba a legnagyobb mennyiségű nitrogént. Tehát nemcsak kötöttebbé teszi a homokot, de nagymennyiségű nitro gént, ezen legfontosabb növényi táplálóanyagot is juttat a talajba. Ezenkívül azonban az utánna kővetkező növénynek foszforsavra és kálira is szüksége van, amit kath. holdankint 150 kg. "szuperfoszfát és 50 kg. 40 százalékos kálisó alakjában juttatunk a talajba és pedig a mag efvetése alkalmával szeptem berben. Májusban az alászántas al kalmávaf azonban egy bizonyos te rületet hagyjunk aíászántatlanul, magnyerés céljából, mert magja meglehetősen drága. Áz alászántott terület most már vagy ugarként áll addig, amíg az őszi rozs elvetése következik, vagy esetleg vafamely rövid fejlődésü takarmány növényt vethetünk az alászántott talajba, amely célra legmegfelelőbb a ritka sorokba vetett csalamádé. Ennek a sortávolsága legyen 60 cm., hogy a nap minden oldalról jól hozzá férhessen, hogy igy az gyors fejlődésnek indufva, idejében kaszálható és feltakarmányozható Iegyeji s hogy szeptember hó folyamán rozsot lehessen ugyan' azon talajba vetni. Miután azonban a rozs ülepedett tafajt kiván, hengerezéssel es utána könnyű boroná lássál kell gondoskodni arról, hogy talajnak kellő ülepedettsége legyenNagyon ritka eset, hogy a szeptemberben elvetett szöszös bükköny ne adjon nagy termést, ami leginkább akkor állhat be, ha szeptember-október hónap teljesen eső nélküli, ami tudvalevőleg nagyon ritka, nagyon kivételes esetben fordulhat elő. Nagy előnye a szöszös bükköny zöldtragyának az, hogy a talajt csak igen rövid ideig foglalja le, szeptembertől május közepéig, s igy nem vészit a gazda az e célra használt talajából egy egész évet. A májusban alászántott szöszös bükköny után egy kisebb értékű takarmánynövényt termeszt ugyan, de a csekélyebb bevételt többszörösen megfizeti az ufána következő rozs, amely kétségen kivüf bőséges termést fog adni. (Folyt, köv.) Az idei sok esőt egy francia fizikus szerint a rádióhullámok okozzák. Painlevé francia tudós kísérletekkel igazolja megállapítását. Más tndósok a háborn utóhatásának tartják. — Van egyszerű magyarázat. kesebb és emellett a legmodernebb is. Ennek felállitója Painlevé francia hadügyminiszter, aki különben igen neves fizikus és matematikus is. Painlevé az idei csodálatos és rendellenes időjárást a rádió ha. tásával magyarázza- Painlevé hadügyminisztert néhány nap előtt megkérdezte a Matin munkatársa hogy mi lehet a Franciaországban is uralkodó szokatlanul nagy juniusi esőzéseknek az oka. A hadügyminiszter az' interjú közben azt mondotta, hogy a rádióhullámok okozzák a rettentő nagy mennyiségű csapadékot. Ez a kapcsolat a rádió és az időjárás között szerinte a leglogikusabb hipotézis. Különös feltevését figyelemreméltó magyarázattal kiséri. ^— Felhívja a figyelmet arra az érdekes dologra, ha légmentesen elzárt, teljesen átlátszó levegőjüszobába rádiótelefonikus emissziókat vezetünk, akkor néhány pillanat alatt apró kis vizesepek csapódnak le arcunkra, kezünkre és a szobában levő tárgyakra. Ez a viz ugy keletkezik a legújabb feltevések szerint, hogy az úgynevezett Hertz-féle köd elektro mos töltése szolgáltatja a lecsapó dó vizcsepeket. Fel lehet tehát tételezni — folytatja tovább Painlevé, — hogy a rádiótelefonikus hullámok a vílágetherben is ugyanezt a hatást idézték elő. Ezeknek 2 hullámoknak hatása eddig azért nem volt észlelhető, mert az idei évben működik először földünkön az a sok és nagy energiájú rádióadóállomás, amelyek hatása most már érezhetővé vált. Az idei junius meteorologiai meg állapításokra adnak alkalmat. Az 1926. év juniusában két és fél milliméterrel kisebb volt a légnyomás, mint más években. Ez a meglehetős nagy légnyomási "különbség tette érthetővé a folytonos esőzést. De mi ennek az alacsony légnyomásnak az oka? A meteorologusok körében nagy viták alapja ez a kérdés. Magyarázatképen érdekesnél érdekesebb feltevések kerülnek napvilágra, amelyek azonban legfeljebb csak érdekes vagy különös hipotéziseknek, de hiteles vagy hihető magyarázatoknak semmiképen sem tekinthetők. Ezek közül a magyarázatok közül elsőnek emiitjük meg az egyik porosz egyetemi tanár hipotézisét, amely szerint az idei nagy esőzések oka a szokott és várt széljárások elmaradása. , De hogy miért maradnak el ezek a széljárások, erre a kérdésre a porosz professzornak sincs megfelelő válasza. A második elmélet még mindig a háború hatásával akarja magyarázni az abnormis időjárást. Eszerint a világháború hosszú évei alatt a szakadatlan és hosszantartó ágyú zások annyira megzavarták a föld felett lev őlevegőrétegek egyensúlyi állapotát, hogy azok még mindig nem kerültek vissza a «békebeli normális egyensúlyi viszonyaik közé. Ennek a megzavart egyensúlyi állapotnak a következménye azután az utolsó tíz év minden időjárásbeli rendellenessége. A harmadik feltevés a legérdeEgy hét éves gyermek agyonvert egy hét hetes kis leányt. (A «Nyirvidék» tudósítójától-) Megrendítő tragikus esetről érkezett jelentés a nyíregyházi kir. ügyészségre. A beregsurányi csendőrörs telefonon jelentette a nyíregyházi kir. ügyészségnek, hogy Márokpapiban tegnap délután ugy 4—5 óra táiban egy 7 éves kis fiu gyermek egy kezeügyébe eső kalapáccsal agyonütött egy hét hetes kis leányt, majd több helyen meg is harapta. A szerencsétlen kis csecsemő az elszenvedett sérülések következtében még tegnap este meghalt. Az ügyészség nyomban utasítást adott a nyomozás megindítására. A vizsgálat annak megállapítására fog kiterjedni, hogy valóban a hét éves gyermek okozta-e a kis leány halálát s ha igen, kit terhel a gondatlanság, honnan szerezte a gyermek a kalapácsot és hogyan került a kis áldozat olyan helyzetbe, hogy a fiu Tialált okozó sérülést ejthetett rajta . • Az ügyészség utasítást adott arra is, hogy a szerencsétlen véget ért csecsemő tetemét felbon colják. Lillafüreden gyönyörű cseppkőbarlangot fedeztek fel. Eddig kilenc helyiséget találtak szebbnél-szebb cseppkőképződményekkel. — Áz egyik teremben gyógyvizű forrás van. Miskolcról jelentik: A Miskolc melletti Lillafüreden nemrégen gyönyörű cseppkőbarlangot fedeztek fei A barlangnak ugy jöttek nyomára, hogy a magyar áUamerdészet tulajdonában álló Lillafürednek, — az ország megcsonkítása után egyetlen magaslati üdülőtelepünknek — nagyvonalú fejfesztése során a tervbevett vizgyógyintézet céljaira vizet kerestek. Kutatás közben a mészkőhegy oldalában alagutat találtak, amely eddig egyáltafan nem ismert, bámulatos szépségű cseppkőbarlangba vezet, az első nagyteremből kiindulva eddig már kilenc kisebb-nagyobb helyisé, geí kutattak fit, 'ametyek mind tetve vannak szebbnél-szebb cseppköképzödményekkel. A barlangba máris bevezették a vilLamosvilágitást, amely nappali fényességet áraszt a cseppkőfermek és fülkék változatos alakzataira. Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium erdészet osztályának főnöke, a napokban nyitotta meg a nyilvánosság Számára a barlangot, amelyet a mis kolci erdőigazgatóság tisztviselői kara Pfiffer üyulánenak, a barlang első női látogatójának nevéről nna-barlangnak nevezett ef. orRÁS ELISMERT KITUNO ASZTALI és BORVÍZ Mindenütt kapható! Kérje mindenütt! 3386 A barlangon keresztül vasasvizü patak csörgedezik; ennek meleg vize fogja táplálni a barlang bejárata mellett építendő lilafüredi strand fürdőt. A barlangkutatás munkája most sem szünetel. Legutóbb megint egy , ujabb termet tataiak és benne gyógyvizű tavat. A tóban úszkáló halak vakok; a villamos lámpások erős fényére egyáltalán nem vetettek ügyet. Ennek a a cseppkőbarlangnak a felfedezése nagyban hozzá fog járulni ahhoz hogy minél szélesebb körben kedveljék meg Lillafüredet, amely amúgy is nagy lépésekkel halad a fejlődés utján. Már elkészültek a kétszázhuszszobás uj szállodának tervei, amelyek vizgyógyintézettel és szanatóriummal felszerelve várják majd a közönséget. A jövő évadra már elkészül a szálloda, mig, a strandfürdőt valószínűleg még eb ben az évben átadják a közhasználatnak. Ki találta fel a rádiót? A rádiótelegráfia, mint a nagyszabású találmányok általában, nem egy embernek köszöni létrejöttétSzámos tudós kutató munkája juttatta el a rádiót, mai magas kulturszerepéhez. Nem érdektelen annak a kérdésnek a feltevése, hogy. az első lépés e nagyszerű találmány hoz tulajdonképen kinek a nevéhez fűződik ? A rádió a láthatatlan elektromágneses hullámok felfedezésével kezdődik és ez mindenesetre az angol Maxvell érdeme, aki az elektromágnesség matematikai elméletét felállítva, ezeket az elektromágneses hullámokat, sugárzásokat mintegy megjósolta akkor, mikor még e hullámok létezéséről tapaszVárosi Moiq

ól Julius hó 7-én és 8 án, szeidán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Legpompásabb FOX attrakció! t lánc királynője (Daniéra) Történet egy romantikus férfiről és egy hűtlen leányról 7 felvonásban. Főszerepben a FOX filmgyár gyönyörű, fekete művésznője: Alma Rubens és Geopge O'Brien. Kisérő műsor: Amikor a kis nő nagyzol 2 felv. burl. Csodáló 2 felvonásos burleszk. Kedvező idő esetén a 9 órai előadás a Kert Mozgóban lesz megtartva. JÖN! CSAK EGY NAP! BUnök éjszakája! Soffőrprinc!