Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-06 / 149. szám

^ífísrajÉE 5 926. julius 6 Az öngyilkosság epidémiája. Ez is súlyos problémája a mai kor társadalmi életének. Bár mindég aktuális volt, most az eddigieknél is jobban foglalkoztatja az embereket. Nem mintha most talán nagyobb és ijesztőbb méreteket öltött volna az öngyilkosságok száma, mert hiszen e tekintetben ellentétesek a vélemények és vannak statisztikusok, akik azt állítják, hogy nincsen elmélkedés, hanem csak nagyobb lármát csapnak az emberek egy-egy öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet felett, — hanem az egész társadalmi élete* jellemző idegesség miatt, ami minden bajra érzékenyebben reagál, mint egészséges, higgadt, nyugodt állapotában. Bizony annak előtte is nap-mint-nap előfordult az ilyen eset de az egyszerű és mindennapi gyufa-oldat s marólúg-esetek banálitása annyira köznapi és szenzációnélküli szürkeség-számba • ment ,hogy a kevésbé ingerlékeny társadalom egészséges flegmával ment el felette ... mig most az öngyilkosságok drámaibb megrendezése, a negyedik-ötödik emeletről való ugrások, veronáios, revolveres elkövetési módok, — főként peicfig az a jelenség, hogy igen gyak

: ran magas társadalmi és vagyoni pozíciókból arászédült martalékok követik el maguk eHen a végzetes tettet, — a szereplő személyek viszonyaiabn rejlő szenzáció, fokozza a közönség fantáziáját és idegességét. Mindez azonban igazán mellékes. Fődolog az, hogy igen nagy számmal fordulnak elő az élet hajótöröttjeinek szomorú tragédiái és a kétségbeejtő tünet valóban megérdemli, hogy minden gondolkodó elme "komolyan és behatóan foglalkozzék vele. Engem közelebbről azért érdekel a kérdés, mert annak idején fiatal jogász koromban erről a témáról irtam doktori értekezésemet és alapos tanulmányok után arra a meg győződésre jutottam, hogy a magyar büntető törvénykönyv s általáabn a modern büntető törvények az öngyilkossággal szemben hibás hiányosságot mutatnak. Igaz, hogy az eredményesen végrehajtott öngyilkosság büntethetőségét kizárja a tettes bekövetkezett halála, mert egy meghalt egyénnef szemben semmiféle büntetési tétel nem alkalmazható, — de már az öngyilkossági kísérletet igenis büntetendő cselekménynek minősítettem és minősítem ma is. Doktori értekezésemet az illetékes biráló professzorok elfogadták s igy joggal állithatom, hogy fejtegetéseimnek tudományos alapja igazolt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az öngyilkosságok számát talán jelentékenyen lehetne csökkenteni az áltaf, ha a nem sikerült kísérletekre büntető szakciót alkalmaznánk, — de mindenesetre jelentősége vofna a büntető törvény ilyetén rendelkezésének, azért, mert elvként állana az erkölcsi világ rendjét szabályozó tételes törvényben, hogy az ö'ngytilkosság, igenis bűntett, amitől józan erkölcsi érzékkel biró embertársunk az állam és vallás erkölcsi felfogása szerint ugy a saját, mint az állami érdekében igenis tartózkodni köteles "s amennyiben mégis rávetemedik, azzal vétkezik nemcsak Isten törvényei, hanem a világi törvény ellen is. Egy ilyen elv kifejezésre jutásának egy valláserkölcsi alapon ál Tó törvénykönyvből nem szabad volna hiányoznia. És talán most jutottam el oda, ahova ennek a kérdésnek ki keli lyukadnia. Olvasunk ugyanis napjainkban sok mindenféle javasfatot és böl1 cselkedést az öngyilkosságok elleni védekezésről. Sokan vannak akik a társadalomtól várják a segítségetSokan a kormányt teszik felelőssé ezért is, különösen olyan oldalról, ahol még az időjárás mostohaságát is a kormány terhére szeretik írni. Legújabban a Pesti Hirlap egyik vezércikkében a legillusztrisabb vezércikkíró tollából azt a konklúziót olvasom, hogy a segítséget egyedül az állam hozhatja küönböző sociális alkotásokkal és berendezkedésekkel... csak azt nem olvastam eddig sehol nyomatékosan ,hogy valaki a valláserkölcsi felfogás erősítését és az Istenbe vetett hitnek a szánalmasan megcsökkent hiányosságát emlegette volna. Pedig bizony ennél a kérdésnél ez a punktum saliens 1 Valláserkölcsi felfogásunk anynyira kiveszett az emberekből, hogy ide vezethető vissza főként g számtalan öngyilkosságban is megnyilatkozó istentelenség ! Az ez elleni küzdelemből igenis ki keli vennie a maga részét ugy a ^társadalomnak ,mint az államnak, sőt minden egyes embernek az ő embertársai iránti szeretetből, gyengéd figyelemből ",irgalmasságból. Többet és több szeretettel kell törődnünk embertársainkkal, jobban kell érdeklődnünk bajai, gondjai, életviszonyai iránt és ha csüggedni vergődni látjuk, megértéssel és bátorítással kell melléje álfanunk — szóval egyénnek, társadalomnak és az állam sociális berendezkeédsének is egy hatalmas összefogó munkát kell kifejtenie, hogy gyógyítson, segítsen ... de mégis es legfőképen az egyházaknak kell minden rendelkezésükre álló eszközzel oda hatni, hogy az emberekben a meglazult vallásosságot, a vallásos erkölcsöket, a türelmet, a megadást, az Istenbe vetett hitet felkeltsék, erősítsék, s az embert a vallás vigaszára fogékonynyá tegyék. Ha az emberekben újból felébred a krisztusi gondolkodás, a szerénység ,az önfegyelem, a türelmesség, a másokkal szemben megbocsátó s a saját megpróbáltatásait alázatossággal viseiő keresztyéni szellem, — akkor bizonnyal csökkeni fog az öngyilkosságok epidémikus mániája is, — mert a keresztyéni szellem áttereli az emberek mentalitását az anyagias felfogástól egy emekledettébb világnézetbe, ahol kevesebb jelentősége van az elvesztett milliárdoknak, az anyagi gondoknak, a csalódott szerelemnek és a B listára került hatalmi pozícióinak ... Ehelyett felkelti az emberek hitét egy magasabb erkölcsi világrend létezésében s főként Isteni végzet bölcsességé-' be, amely pedig azt tanítja, hogy Isten dolgaiba könnyelmű ésszel é& bűnös kézzel beleavatkozni nem szabad ! és saját keresztjét mindenkinek béketűrő lélekkel végig kell hordoznia ! ! Sasi Sz

a6ó László. A nyíri végek bástyáján nj őrtorony épült és büszkén leng rajta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének uj zászlaja. Újjáalakult a Mansz nyíregyházi csoportja. — Tormay Cecil országos elnöknő és a vidéki Mansz küldöttei Nyíregyházán. Dr. Kállay Miklósnét nagy lelkesedéssel választották elnökké. Impozáns közgyűlés a városháza dísztermében. Megalakult a Mansz nyíregyházi ipari csoportja. Városi W8oiq

ó| Julius hó 5-én és 6-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel \ Egy színésznő szerelme 6 felvonásban. — A főszerepben: Elsie Ferguson és Reginaid Denny. Kisérő műsor: Vallomás lóhátról 2 felv. burleszk. Link Link fegyház rabja 2 felv. burl. Sicc és a papucshős 1 felv. rajzvicc. Kedvező idő esetén a 9 órai előadás A KERT MOZGÓBAN lesz megtartva. Nyíregyháza, julius 5. A Nyirvídék tudósítójától.) _ Az első fényes, gyümölcsöt édesítő juliusi vasárnapon nyílt ki a nyíregyházi asszonyok szivében az ui hit, ui bizalom virága. Tegnap ébredt uj életre a Mansz nyíregyházi csoportja a városháza nagytermében tartott ünnepi hangulatu, impozáns közgyűlésen, amelyen kitörő, lelkes szeretettel köszöntötték az ui elnököt, dr. Kállay Miklósné főispánnét. A szebb holnap ragyogó optimizmusa elűzte a tegnap gondfelhőit, amelyek beárnyékolták a nyíregyházi Mansz egének kékségét. Az erőnek, az egység akarásának tudata, a jövő hite, amely a demonstratív közgyűlésen minden kétséget elűző lendülettel nyilvánult meg, igazolta, hogy a nyíri végeken újra szilárdan áll az őrtorony, amelyen frissen, tisztán leng a Mansz ujjáavatott zászlója. A nyíregyházi asszonyok a diadalnak büszke érzésével távoztak a vasárnapi közgyűlésről és érezték, hogy soha eT nem muló hálával tartoznak azolf iránt, akik ve-' zéri szóval újra felsorakoztatták az asszonytábor szakadozó sorait, akik vállalták a közdelmek tovább vitelét a legválságosabb napokban s (akik a diadalmas szép vasárnapot a fővárosból és a vidék városaiból való megjelenésükkel lehetővé tet- I fék. Az uj zászlóbontáson megjelent Tormay Cecil országos elnöknő akit a nyíregyházi asszonytábor tüntető szeretetei fogadott. Tormay Cecil kíséretében Nyíregyházára jöttek Kiss Károly kormányfőtanácsos főtitkár, Szederkényi Anna irónő Ágoston Gézáné, Bikfalvy Mária Budapestről, Ollinger ,Beláné, dr. Szabó Mihályné, Fehértó

1 Dánielné Debrecenből, dr. Hollósy Istvánné Miskolcról, gróf Ráday Gedeonné a következő táviratot küldte: «Sajnálom, hogy nem lehetek veletek. Gondolatban, ragaszkodással ott vagyok». A karcagi Mansz távirata a következő : «Szivünkből köszöntjük az újjászervezett csoportot, Isten áldását kérve a munkájokra.» A délután 'három órakor kezdődő közgyűlésen Nyíregyháza lelkes asszonyaival megtelt a városháza nagyterme. Megjelentek: dr. Kállay Miklósné főispánné, Mikecz Istvánné alispánné, dr. Bencs KálKálmánné polgármesterné, Mikec

z Dezsőné, Énekes János prépost-kanonok, dr. Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő, Tóth Bálint dr. miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Ozory István rendőrfőtanácsos és számosan társadalmi életünk vezető egyéniségei köréből. A terembe lépő Tormay Cecilt és dr. Kállay Miklósné főispánnét lelkes éljen fogadta. Tormay Cecil a -magyar Hiszekegyet imádkozza, majd felkéri Lukács Bélánét, az intézőbizottság elnökét felszólalásra. A sors csúnya játéka volt ez-. Lukács Béláné megkapó erővel és nagy hatással tolmácsolja a nyíregyházi asszonyszivek érzéseit következő beszédében: JÖN JÖN A tánc királynője! Méltóságos Elnöknő, Kedves Asszony Testvérek! A nyíregyházi magyar asszonyoknak hosszú hetek óta ez az első örömnapjuk. A hosszú megpróbáltatás alatt gyenge asszonyszivünk csaknem megszakadt. A fájdalom elvette tisztánlátásunkat s nem ismertük fel a bajt. De lassan oszladozni kezdett a sötétség s láttuk, hogy a baj nem mélyen gyökeredzik. A sors csúnya játéka volt ez, de nagy szerep jutott benne az ármánynak is. Felnyíltak szemeink, mert belevilágított asszonyi lelkünk tisztaságának fényes fehérsége. S láttuk a magyar sorsot, a megpróbáltatások és megküzdések sorozatát; a magyar férfit, ki a százkaru hidrával küzd s a magyar nőt, ki e harcból részt kér. Ez a meglátás adottnekünk erőt, de nem késett buzdító szavaival végtelen tisztelettel s szeretettel övezett országos elnökünk sem, kinek érzékeny lelke bár a miénknél is jobban össze volt törve, de akinek ereiben a nagy magyar nagyasszonyok vére s szivében a Zrínyi Ilonák bátorsága van. Levelet irt ,drága szép levelet s mi nem hagytuk el a zászlót s most eljött, hogy azt újból megszentelje. Én mélységes szeretettel üdvözlöm löt a nyíregyházi magyar asszonyok nevében s .üdvözlöm tiszta magyar asszonyi szívvel azokat is, akik eljöttek vele, hogy szivünkbe bátorságot öntsenek, kiknek látása ,az ö rettenthetetlen hitük, erőt ad nekünk az uj, a nagyobb küzdelembe s üdvözlöm a vidéki iestvéregyesületek kiküldötteit, akik megjelenésükkel a velünkérzésükről tesznek "bizonyságot . Taps és éljen hangzik Lukács Béláné szavai után, majd Horváth Anna olvassa fel az előkészítő bizottság nevezetes üléséről szóló jegyzőkönyvet, amely a Mansz nyiregyházi csoportjának ui, zászlóbontásáról készült nagyjelentőségű dokumentum. Az uj elnöknő üdvözlése. A közgyűlésen fokozódik az ünnepi 'hangulatnak, az újjáalakulás lelkes örömének ereje. Tormay Cecil elnök felkérésére Lukács Béláné az előkészitőbizottság nevében tudatja a közgyűléssel, hogy az elnöki méltóságra Kállay Miklósné főispánnét küldöttség utján kérték fel és a főispánné kegyes volt elvállalni az elnökséget. A közgyűlés ezt a bejelentést ünneplő éljennel