Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-31 / 171. szám

JSÍYÍKSTIDÉ& 2 1926. julius 22. Felsőház. Az igazságügyminiszterium számos nagyjelentőségű törvényjavaslattal áll készen, hogy azokat az ősz folyamán a kormány a nemzetgyűlés elé vigye. Legelső ezek közül a felsőházi javaslat, amelynek alkotmányjogi jelentősége vanRendeltetése lesz az első kamarának, hogy a demokrácia biztositéka legyen abban az értelemben, hogyha netán az országgyűlés és az álfamfő között nézeteltérések támadnának, amelyek vagy egyik, vagy másik közjogi hatalom túlsúlyára vezetnének, közvetítő fegyen a két tényező között s elimináíjon minden esetleges olyan összeütközést, amelybőr akár az államfő, akár pedig a parlament diktatúrája állhatna elő. A magyar állam alkotmányos berendezése tekintetében a felsőház megalkotásának törvényjavaslata áttér a rendi alapról a demokratikus fejlődés korszerű követelményeinek megfelelően az első kamara, vagy felsőház rendszerére, az állampolgárok ama rétegeinek bevonása által, amelyek az államélet irányítása szempontjából közéleti szerepük folytán különös értékkel birnak. Kétségtelen, hogy a felsőházról szóló törvény javaslat a suagukat szélső legitimistáknak vaifó politikai csoport, másfelőf a radikális baloldal támadó tüzébe fog kerülni, mert az egyik résznek az a merev felfogása, hogy addig, amig a királyi trón üres, csak az államélet továbbvitele szempontjából elkerülhetetlenül szükséges kormányzati intézkedéseket szabad megtenni anélkül, hogy mélyreható alkotmányjogi reformokat alkotnának és mert a másik részinek az a törekvése hogy .leromboljon minden tömegakarattál szemben fékező erőnek statuált közjogi intézményt, oda fog vezetni, hogy a törvényhozás igen heves összecsapások szintere íesz. De ha a párt érvényesülés és a felfogások politikai harcát abból a szemszögből veszszük, hogy mint eszméket érlelő birálat szükséges a törvények és jogintézmények szellemének minél élesebb kibontakozására, akkor nyugodtan néz a közvélemény a felsőháznak felállítása elé is, érezvén a szükségét és indokoltságát, hogy az alkotmányos életben folyó nagv átalakuíások szolgálatában nem forradalmi tény, sem a királyság intézményének' elhomáfyositasára szánt lépés ,hanem a nemzeti éle* fclengedhetetfen szükségessége, mely indokolja az állam korszerű berendezését, szemben minden olyan gátló törekvésseT, mely csupán jogi theoriák érintetlenségéért .hajlamos lenne elodázni, vagy felfüggeszteni a legkorszerűbb reformokat is. A felsőházi reform — Ismételjük — a demokrácia biztositékának szándékával ke! életre az igazságügvi kormány törvényelőkészitéséből, mely függetlenül dolgozik a politikai erők és hatalmi elhelyeződések jelenlegi szerepétől és egy hosszú életre egy megalapozott haladásra az államélet egy tökéletesebb fejlődésére rakja Te alapépítményeit a korszerű alkotmányjogi újításnak. Az uj felsőház nem fesz többé főrendiház és ezáltal megdől a szélső baloldali körök averziójának indokolt volta, ám mégis megtartja a régi főrendiházból azokat az elemeket, amelyeknek az áHaméletre a múltban gyakorolt hatása s a nemzet szolgálatában tett közreműködése akkora érték, amelyet féfretolni a jövő szempentjábóf sem volna ajánlatos, tekintve, hogy ezek az elemek az alkotmányos élet elkövetkező korszakaiban is a mult ban bevált értékes szofgálatokat fogják adni s azoknak tradicionális lendítőerejét képviselni. Ujabb fantasztikus terv a Duna- Adriacsatornáról. Zdeborszky Ede soproni városi tisztviselő felelevenítette a 15 év előtt is izgató problémát. — Tervet dolgozott ki a Duna - Balaton—Dráva—Adria összekötésére. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A háború előtt is fantasztikus álom volt a Duna —Balaton—Dráva—Száva—Adria közötti csatorna kiépítése. A fanatikusok rajongásával propagálták eszméjüket, amelynek megvalósulásától várták a dunántúli város amerikai fejlődését. A porosodó memorandumok által némán őrzött tervet most egy soDroni városi tisztviselő vette eio. Zdeborszky Ede, soproni városi tisztviselő szintén a Dunát akaria összekötni az Adriával. Amig a 10 15 év előtti tervek Lesseps Ferdinándjai a csatornát a Balatonból kiindulva a Sión és a Kaposon át Kaposvár érintésével akarták a 'Drávába s azon tovább az Adriába vezetni, addig Zdeborszky elejti a Kapóst. Zdeborszky a Dunát Csepelnél akarja eltéríteni a Balaton felé s a Balatonon, a Dráván át az Adriába vezetni. Erre vonatkozóan hosszú munkát és fáradságot igénylő tervrajzot is készített. Feltétlenül sürgeti ennek a tervnek a keresztülvitelét, mert szerinte, ha ezt meg nem fogják csinálni, ugy a Balaton előbb-utóbb kiapad, eltűnik. Ezt azzal magyarázza, hogy a Balaton földalatti utakkaf, forrásokkal összeköttetésben van az Adriai tengerrel. Mivel pedig a Balaton magasabban fekszik a tenger színénél, a viz mind fe fog foíyni a tengerbe. Azonkívül a levegőben úszkáló por is elősegíti a magyar tenger feliszapolását. Mi ugyan egy kissé szkeptikusok vagyunk abban, hogy a Balaton ki fog apadni és hogy a somogyi polgárok krumplit fognak ültetni ott, ahol ma yachtok szelik át a hullámokat, de Zdeborszky Ede erősen állítja szavai igazságát. Szentül meg van .győződve, hogy terve meg fog valósulni, hogy akad meg egy uj Lesseps Ferdinánd, aki szét fogja robbantani a szárazföldet, mint Szueznál, Panamánál, hogy a Duna leszaladhasson a Balatonra és a kék Adriában pihenjen meg a Fekete tenger helyett. Diadal és Kert Mozgók eayííftes műso«

ia. Julius hó 30-án, pénteken 5, 7 és 9 órakor a Diadalban, 9 órakor a Kert Mozgóban Csak egy nap! Csak egy nap! A sivatag átka Kalandor cirkuszdráma 6 felv. Főszerepben: üflARCO. Az örök törvény Filmjáték 7 felvonásban Főszerepben: Mindszenthy Mária. Kedvezőtlen idő esetén a Kert Mozi előadasa a színházban lesz megtartva A Kert Mozgó előadásait katonazene kiséri. JÖN: A Sing-Sing fegyház rabja. A világháború Európában 30 miilió halott legújabb mérlege. - Amerikában 23.000 milliomos. Bécsből jelentik: Seeliger ezredes, a volt közös hadügymiiűsz'.erium sajtóreferense, a legkiválóbb katonai szakírók egyike, ara az öszszeomlás után újságíró fett, igen érdekes mérlegét állítja fel a következőkben a világháború jpuszütásainak. Harminc millió ember pusztult el a világháborúban és ez az óriási szám annál fenyegetőbb, mert kizárólag a kaukázusi, vagyis fehér emberfaj ljáborus halottainak számát jelenti. Az afrikai és ausztráliai benszü!öttek halottainak száma alig öt százalékát teszi ki az elesettek és eltűntek hadseregének, amelynek beláthatatlan soraiban a fehér emberiség színe-virágja, a legegészségesebb, legszebb, fegmunkabiróbb és legtehetségesebb emberpéldányok vesztek ef. — De nemcsak emberanyagban hanem gazdasági és vagyoni értékekben is kár érte a fehér fajt a világháború folytán. Bergnerszenátor, az északamerikai Wisconsin •képviselője nemrégen egy minden •részleteiben pontos kimutatást terjesztett a washingtoni kongreszszus elé, amelyben valósággal meg semmisítő adathalmazzal igazolta iazt, hqgy a világháború alatt kerek négyszázmilliárd doliár értékű vagyontárgy és gazdasági érték ment tönkre. — Hogy fogalmat alkothassunk magunknak ennek a számokban alig kifejezhető összegnek a nagyságáról, tudnunk keíl azt, hogy abból az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, Ausztráliában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Oroszországban minden ott élő család számára kénye'mes lakóházat lehetett volna épiieni és azt teljesen berendezve, mintegy öt hold földdel azok rendelkezésére bocsátani. Ezenkívül még elég pénz jutott volna arra, hogy a világ minden országában minden kétszázezer főnyi lakósu városban ötmillió doliár költséggel kórházakat és ugyancsak ötmillió doliár költséggel egyetemeket állítsanak fef. — Másrészt a teljesen tönkretett és koldusbotra jutott Németország uj veszedelmet jelent az emberiség számára ,mert a németek, akik elszegényedésük következtében olcsón dolgoznak, bámulatos alkalmazkodási képességük és szervező tehetségük révén valóságos csapást jelentenek az ipari államok szá mára . - A nagyhatalmak háborúja kétségkívül az elképzelhető legnagyobb szerencsétlenség volt, amely a fehér fajt valaha érte — mondja tpvább cikkének befejezésében Seeliger ezredes. •— Az európai államok azonban ugyfát

T szik, mégsem okultak a múltban szenvedett károkon, mert ma is állig felfegyverkezve állanak egvmással szemben és ujabb, még borzalmasabb fegyverek gyártásán törik a fejüket. A messzehordó ágyuk és gyilkos gázok, amefyek a világháborúban harminchatmillió ember életét oltották ki, a jövő háborújában legalább tízszer enynyi' 'áldozatot követefnének. Társaság alakult az Atlantis felkutatására. Jövőre összehívják a világ valamennyi atlantológusát. — Ismét előtérbe kerül az Atlantis problémája. (A »Nyirvidék« párisi tudósítójától.) A minap itt egy érdekes tudós-társaság alakult meg, kiváló szakemberekből az Atlantis prob témájának megoldására, akik között elsősorban M. Bergert, az archeoíogia tanárát, M. Maroellin Bouleí, a paíeonthológiai intézet igazgatóját, Louis Qermaint Pabbé Moreauxt, Jean Richepint, Claude Farréret és Pierre Miilei keli megemlíteni. Az Atlantis problémája lehat ismét előtérbe került. Volt-e Atlantis, vagy nem volt? Erről a kérdésről már többezer könyvet összeírtak Plató »Critias«na óta s még ma sincs eldöntve, hogy az állítólag tizenegyezer évvel ezelőtt eltűnt földrész nemcsak köUői hallucináció-e. Ez a kérdés most azért vált ismét aktuálissá ,me,t a Carnagiealapitványbói" gazdagon financirozott amerikai expedíciók a titokzatos Sucatant kutatják nagy sikerrel, ahol a Maya civilizációjáról nagymennyiségű uj adat birtokába jutottak. Azonkivüf a Rijf hegység birtokbavét. lével t- hetővé válik az ezen a terület n eddig még megmagyarázhatatlan módon összehalmozott mégaiitfukus emlékmüvek rejtélyét megoldani, amelyek egy proto berber-civilizációra engednek következtetni. —• Mindkét kutatás szorosan összefügg az Atlantis problémájával, mert ismeretlen prénistorikus korok távlatát adja.meg. Pénteken este tartotta meg az újonnan alakult társaság első ülését a Soibonne-on. A terem zsúfolásig tömve volt, ami azt bizonyítja, hogy az Atlantis kérdése igen népszerű. M. Roger Dévique, egy értékes munka szerzője ismertette a társaság célját. Kiemelte, hogy e probléma megoldása különösen Franciaországnak 'fontos, mert hiszen az atlantidákat a franciák őseinek tartják. — Az Atlantis valószínűleg valamikor a geológiai középkorban létezett — mondta M. Dévique — s civilizációjának középpontja a legújabb feltevések szerint a mai Sargasso tenger területén lehetett. — Ez az elmélet mindenesetre szemben álf azokkal, amelyek ennek az eltűnt civi izációnak helyét a régi forrásmunkák nyomán részben Tripolisz tengerpartvidékére, részben a Tajo-folyó torkolatára teszik s ezek azok a hipotézisek, amelyeket a társaság tagjainak végre meg kell oldaniok. A jelenlevők elhatározták, hogv októberre nyilvánosságra hozzák azoknak a kutatásoknak eiedményét, amelyeket részben Dél-Marokkóban és részben Charcoí doktor vezctéíévef az Atlan.i Óceánon kezdtek meg. A izpkcz- lebbi évben pedig a vilá r valamennyi a

llantológusat összehívják, hogy a földrész létezésének kérdését a lehetőség szerint végleg efdöntsék.