Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-03 / 147. szám
Í926. juiius 3. Előkészületek a mohácsi vész 400. évfordulójára. Nagy gyász és mérhetetlen megpróbáltatások közepette szalcadt a magyar nemzetre a mohácsi vész 400. évfordulója. Mohács mindég mint valami nagy és fájdalmas seb égett a magyar lelkek mélyén, ma azofiban felszakadt újra. Mintha csak a sors, a magyar végzet akadta volna, hogy a 400. évfordulót megérő generáció mikor összegyűl a mohácsi csatasikon, ezerszer érezze át 1526. minden fájdalmas emlékét: azért szakadt ránk a Trianon. ; Ez az év az első, mikor a nemzetnek megadatott, hogy megemlékezhessék Mohácsról századfordulón. Ezért már hónapok óta szorgos előkészületek folytak Mohácson és Budapesten, hogy a megemlékezés napját olyanná tegyék, mint amilyent a- nagy mohácsi véres ' áldozat megérdemel. Magán Mohácson 1923-ban alakult egy helyi bizottság, melynek az előkészítés munkája vált feladatául. Ez a helyi bizottság dolgozta ki hoszszu hónapok munkájával a kereteket ,amelyekben az ünnepség lezajlik. Ez gondoskodik arról is, hogy a tervezett ünnepségek programjában fennakadás ne legyen, Ezen a helyi bizottságon kívül működik egy országos bizottság amelynek fővédnöke a Kormányzó ur Őfőméltósága, továbbá József és Frigyes főhercegek, védnökei pedig a miniszterelnök, a hercegprímás, a pápai nuncius, diszelnökei az összes miniszterek, a honvédség főparancsnoka, a Tudományos Akadémia elnöke, a kalocsai tersek és a pécsi püspök. A bizottság elnöke: gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ,mint a történelmi társulat elnöke. Tagjai között helyet foglalnak az összes törvényhatóságok fő- és alispánjai, a városok polgármesterei, a tudományos, művészeti, politikai, katonai és közgazdasági élet vezető személyiségei, továbbá a kultúrintézmények és társadalmi egyesületek vezetői mintegy 150-en. A helyi és országos bizottság Jvözött az összekötő kapcsot egy szűkebb bizottság képezi, az úgynevezett ügyvezető bizottság, Budapesten, amelynek elnöke szintén . a kultuszminiszter ur Őnagyméltósága, helyettes elnöke: Csánky Dezső h. államtitkár és Domonovszky Sándor e. tanár, alelnöke Luk!nich Imre dr. muz'eumi igazgató. Főtitkára Horváth .Károly a HadiMuzeum Egyesület alelnöke, titkára Thurner Géza ny. százados, tagjai pedig: Aggházy Kamill, ny. alezredes, Bartucz Lajos dr. egyetemi tanár, Angyal Dávid, egyetem ítanár, Gergely Endre ny. százados, Gyalókay Jenő ny. ezredes, Pilch Jenő ny .ezredes, Spolarich Lajos dr. kir. járásbiró, Tóth Zoltán ~e .m .tanár, Fischer Béla alispán, Margitai Lajos dr. polgármester és Mohács város' képviselőtestületének 5 tagja. Az ünnepség alapelveit ez az ügyvezető bizottság dolgozta ki. Eszerint három gondolatot fog szolgálni a mohácsi csata 400. évfordulójával kapcsolatos ünnepség. 1. Nyugat felé dokumentálni fogják azt a történelmi tényt, hogy Magyarország évszázadokon ke-, resztül védőbástyája volt a kereszténységnek, a kulturának és a nyugatért folyó harcnak az Izlammal szemben. Kiket avattak vitézekké Szabolcsvármegyében ? tor János földmives, tartalékos szakaszvezető Beszterce, K ls s Gábor •kőműves, tartalékos közvitéz Tiszalök, Kiss József földmives, tartalékos tizedes Nyírtass, Lengyel Lajos kalapos, tartalékos tiszthelyettes Nyírbátor, Lenkei (Lenkovics) István hivatalszolga, tartalékos szakaszvezető Nyirbakta, néhai Lippai Imre volt rendőr, tartalékos tizedes Nyíregyháza, Már. ion Mihály földmives, tarfalékos szakaszvezető Balsa, Molnár Ferenc földmives, tartalékos tűzmester Demecser, Nagy Gusztáv ács-mester, tartalékos szakaszvezetq Oros, Gy. Nagy Balázs földmives, tartalékos szakaszvezető Szabolcsveresmart, Nagy Lajos, földmives, tartalékos szakaszvezető Berkesz, Nyári Mátyás asztalosmester, tartalékos őrmester Ujfehérfó, Orosi András tartalékos törzsőrmester Nyirgyulaj, Oroszi József parádéskocsis, volt hivatásos tűzmester Tornyospálca, néhai Perecsényi (Per) Lajos volt zsellér, tartalékos tizedes Büdszentmihály, Peszle József földmíves, tartalékos szakaszvezető Kisvárda, Radványi (Cs. Raduly) Miklós ácsmester Büdszentmihály, Sári József földmives, tartalékos közvitéz Büdszentmihály, Tar Gábor földmives, tartalékos tizedes Tiszalök, Tamás (Tomasovszky) József, földmives, tartalékos szakaszvezető Nyíregyháza, (Báji bokor), Udvari József kőmives .tartalékos szakaszvezető, Kisvárda, Vas József cipész, vol t hivatásos tiszthelyettes, Nagykálló, \'e reczkei (Vájsz) István földmives, tartalékos őrmester Rakamaz, Záhonyi (Zajácz) • Z Ferenc Máv. előljáró, tartalékos tizedes Ibrány. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Szabolcsvármegye Vitézi Széke most bocsátotta közzé azoknak a névsorát, akiket junius 20-án a Margitszigeten vitézzé ütött nagybányai Horthy Miklós kormányzó, ,a Vitézi Szék törzskapitánya., A vitézzé avatottak névsora a kör vetkező: Tisztek: Bella Imre dr. orvos, tartalékos egészségügyi hadnagy Nyírbátor, Dancs Pál uradalmi titkár, tartalékos hadnagy Nyíregyháza, Fehér Lajos banktisztviselő, tartalékos főhadnagy, Nyíregyháza, Juhász István dr. községi orvos, tartalékos hadnagy Ibrány, Várkonyi (Kicska) László tanító, tartalékos alhadnagy Nagykálló, Lengyel Albert dr .tanár, tartalékos hadnagy Kisvárda, Nagy Lajos. dr. tisztviselő, tartalékos főhadnagy Nyíregyháza, Nandrássy Aurél uradalmi intéző, tartalékos hadnagy, Oros. LÁ^énységi állománybeliek: Angyar Imre földmives, tartalékos őrmester Mezőladány, Bagi István földmives, tartalékos közvitéz Tiszanagyfalu, Barna Bálint földmives, tartalékos közvitéz Tiszakerecseny, Benkő András földmives, tartalékos szakaszvezető Nyiregy-; háza, Cseszlai János tartalékos tizedes Pusztadobos, Czibere Sándor tartalékos tizedes Hajdusámson, Csalavári (Czirba) Ferenc kocsis, tartalékos őrvezető F^ügy, Dinnyés István cserépfedőmester tartalékos törzsőrmester Nyíregyháza, Fábián Antal földmives, tartalékos őrmester Nyírtura, Gyiire Ferenc földmives, tartalékos tizedes Fényeslitke, Szabolcs (Hlics) Imre nyug. postasegédtiszt, tartalékos őrmester Hajdúnánás, K$nAz egészséges ivóvíz kérdése már a mólt század közepén foglalkoztatta NyiregyMza közönségét. Mikor fúrták az első ártézi kutat? — A vízvezeték és a csatornázás kérdésének megoldása. — Nagy Elek műszaki tanácsos előadása a városi mérnökök nyíregyházi kongresszusán. in. ; Az egészséges ivóvíz kérdése már , a mult század közepén foglalkoz- ; tatta a város közönségét. 1851-ben ' fúrták az első ártézi "kutat; felszökő . vizet vártak, negatív ártézi kut lett az eredmény. Ezidő óta a város vízellátása átlag 50 és 80 méter mély 2 és fél—3 mm. belső átmérő csövekkel bélelt negatív ártézi kútból történik. A városnak az utcákon ,köztereken és középületek udvarain 60 drb. ilyen közkutja van, a magántulajdont képező kutak számát 110—120-ra becsülöm .Eze]r a kutak mind egészséges, jó, de különösen az 50 méteres kutak erősen vasas vizet adnak. Felszökő viz reményében 1888-ban Neukom kútfúró vállalkozóval a Bessenyeitéren fúratott a város 400 m/m- átmérőjű vascsővel és 200 m/m- átmérőjű facsövel bélelt 300 méter mély kutat, felszök őviz azonban itt sem jelentkezett. A nyugvó vizszin a terepszín alatt 5 méter mélyen van. 1892-ben a Kossuth-téren a Korona-szálló előtt ismételték meg a fúrást. Zsigmondy Béla volt a vállalkozó, aki 350 m/m. átmérőjű csővel 380 m .mélységig furt fe. Felszökő viz itt sem jelentkezett, a 48 m- 80 m. és 120 m. mélyen 1 fek\ 'ő vizvezető rétegeken kívül, illetve azok alatt vizvezető rétegeket nem talált. A város egyelőre megelégedett a körülbelül" 2 mpl. vízhozammal és a fúrást beszüntette. A kutat azután 120 m-től lefelé elkavicsolták, hogy ezzel a cső fenekén a mozdulatlan vízzsák képződését megakadályozzák. — 1911-ben ismét előterbe nyomult a vízvezeték kérdése. Ebben az évben Zsigmondy Béla vállalkozóval fúratta a város a belterület északi oldalán a bujtosi I. számú és 1912-ben a belterület nyugati oldaJán a szerencsi és kisvárdaf vasuta"k között a szentmihályi ut közelében a II. számú próbakutat. A két kut egymástól való távolsága 2500 m. Az első kut 350 m/m. belső átmérőjű vascsővel és 150 m/m- belső átmérőjű facsővel van bélelv«, mélysége 150 m- 19 m.-től 27-ig, 35.8 m-től 39 m-ig, 51.8 m-íől 55 m.-ig, 59 m.-től 70 m.-ig és 142.4 m.-től 145.6 m.-ig van meghasítva. Vizvezető rétegei: barnahomokos agyag, szürkehomok kevés agyaggal, finom szürkehornok, sárgahomok. — Vízszolgáltató képessége 1 havi állandó szivattuzás után 7.0 m. depresszióval 1.78 mpl. A II. számú próbakut 350 m/m kezdő és 315 m/m. végző vascsővel és 150 m/m. belső átmérőjű facsővel van bélelve. Mélysége 120 m. 37.6 m-től 41'6 m.-ig, 70.0 m.-től 75.9 m-ig, 84.5 m-től 89.5 m.-ig, 106.0 m-től 111.0 m-ig van meghasítva. Vizvezető rétegei: éleshomok, élessziirke homok, agyagos szürkehomok. Vízszolgáltató képessége 3 havi állandó szivattyúzás után 7.3 m. Depresszióval 2.46 mpl. Kémiailag tiszta, vastartalma literenként 14.3 milligram vas, illetve 2.5 milligram vasoxid. Az államvasutak fűtőháza a II. számú próbakuttól 540 méter távolságra 1912-ben 1 (egy), a második számú próbakut, tal egyező kivitelű kutat fúratott 115 m. mélységre. Ennek a vízhozama 2.41 mpl. Ilyen vizhozamu kutak mellett vízvezetéki célokra 14—16 kutat kellett volna fúrni az akkori Nyíregyháza vízellátására. A tárgyalások folyamán a város vezetősége és a közönség is két pártra szakadt; az egyik párt a kutakból, a másik távvezetekkel a Tisza folyóból óhajtotta táplálni a vízvezetéket, míg a belügyminisztérium műszaki osztálya a kutakból való vizszerzést ajánlotta. 1913-ban meg történt a kiegyezés olyan formában, hogy elhatározta a város az akkor üzembe helyezett debreceni vízvezeték eredményeinek a bevárását. 1925-ben ismét megindultak a tárgyalások, melyeknek eredménye az lett, hogy a vizkutatást folytatni kell, mert a mai viszonyok között kutanként 2 mpl. vizet számítva 30—35 kutat kellene fúrni, amely fúrásoknak az óriási költségei melflett a vízellátás még mindig bizony^ talan lenne. Becsey Antal mérnököt bízta meg a város a vizkutatással, aki ezidőszerint az előtanulmányokat végzi. Reméljük, .hogy a vá. rostól északfelé, Kótaj község irá nyában találunk olyan bő vizvezető rétegezést, mely a vízvezeték megoldását kevés számú kúttal lehetővé teszi. Ez a reményünk annál inkább jogosult, mert a Sóstó-fürdő területén (a várostól 6 kilométer) 1907-ben furt kut, mely a próbakutakkal egyenlő kiképzésű 2.0—3.0 mpl. vizel szolgáltat. A vízvezetékkel együtt természetesen az általános csatornázást is meg kell oldania a városnak. Ha az idegen a nyíregyházi' utcákon a magasba szökelő vizsuga" rakat látja, azt gondolja, hogy a vízvezetéket már megépítettük. — Ezek a vízsugarak csupán a közterek, főutcák és terek öntözését szolgálják. Az öntözőberendezés vifcét a városi téglagyár agyag gödreiből veszi. A 14 lóerős elektromotor által hajtott 3 lépcsős Worthington féle turbinaszivattyú 100 m/m. kezdő és 52 m/m. végző csőhálózatba 6.5 atmoszféra nyomással szállítja a vizet víztorony, vagy magas medence nélkül. A csőhálózat 5300 m. hosszú, a szivattyútól legtávolabb eső szakasz végén a nyomás 4 atmoszféra. A vezetékből egy időben 7 vízcsapból lehet öntözni, a vízsugár a tömlő szájnyílásától számítva 20—25 m. hosszú. A berendezés tűzoltó tömlők bekapcsolásával tűzoltásra közvetlenül használható. Bukarestben Mihail Emlnesen oláh költő ünnepén a résztvevő és az ünnepen Ady Endre idézésével magyar szónok is közreműködött a magyarság érdekében, Mosoiu tábornok tapintatlanul újra és újra az oláhok budapesti győzelméről szónokolt, ami ideges nyugtalanságot keltett a román és a magyar résztvevőkben egyaránt. 2. Vele zászlót óhajt a magyar -, nemzet hajtani a hazájáért hősi » halált halt király és a többi áldoza- * tok előtt. ] 3. Erősíteni óhajtja a meggyőződést és hitet, hogy miként Mohács után volt az országnak feltámadása, épp ugy Trianonból is kelH, hogy legyen feltámadás, j Az országos ünnepély éppen azért nem lesz gyászünnepély je 1legu.
