Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-24 / 165. szám

mtiirnék 1926. julius 24. A kartellek roham­támadásai. A gazdasági közvélemény egyre türelmetlenebbül sürgeti a kor­mányt a kartelltörvény megalkotá­sára. A tavasz folyamán ebben a kérdésben az Országos Mezőgazda­sági Kamara foglalt állást, föíhiva az illetékesek figyelmét arra, hogy a kartellek állami felügyelete és ellenőrzése nélkül a fogyasztás és termelés egyaránt ki lesz szolgál­tatva a diktatórikus ősszebeszelés­szerü mesterséges áralakításoknak­iEz a felterjesztés nem maradt ered­ménytelen. Maga Bethlen István gróf miniszterelnök foglalkozott be­hatóan a fölmerült panaszokkal és utasítást adott az illetélees kor­mánytényezőknek a rég nélkülözött kartelitörvény mielőbbi megalkotá­sára. E törvény szükségessége egyre fontosabbnak látszik. Az utóbbi he­tek folyamán oíyan aggasztó jelek mutatkoznak a gazdákat érdeklő összes fütőszer-piacokon, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a nor­mális gazdasági élet nyugalommal szemlélje őket. A szénbányák a jelek szerint áremelésre készülnek, aminek kiindulópontja az eddig 3—6 hónapos hiteleknek 30 napra való korlátozása. A szénbányák lé­pése láthatóan összefügg a nem­zetközi szénpiac konjunkturális helyzetével. Az angol szénsztrájk folytán ugyanis Európa nagy szén­vidékei termékeikkel Nyugat felé gravitálnak, s ennek folytán ár­szabályozó hatásúak a magyar szénpiacon kevésbbé érvényesül. Különböző belföldi intézkedések eddig is tervszerűen megnehezí­tették nálunk a külföldi szén ár­szabályozó versenyét. Az Állam­vasút tarifapolitikája tervszerűen akadályozza a szénbehozataft, s ehhez járul, hogy az idei május elején 4%-ra emelték nálunk a külföldi szén vámilletékét. Ennek hatása nyilatkozik abban, hogy ma egész Csonkamagyarországnak ke­vesebb a szénbehozatala, mint az­előtt Budapestnek volt. Maga a Máv. külföldi szénszükségletének egyre kisebb részét veszi igénybe, bár az 5800 kaloriás külföldi sze­net-a határon átvéve 36.000 koro­náért kapja, szemben pl. a borsodi szénnel, amely 3600 kaloriás, és ezideig 32.820 koronáért jutott el a nagyfogyasztóhoz. A magyar szén drágasága, ha a fűtőértéket is figyelembe vesszük, kirívó. Azonkívül ez a körülmény nemcsak a magántermelést drá­gítja meg, hanem a Máv. üzemét is, ami tarifaemelést von maga lután s másfelől csökkenti a gyors­tehervonatok járatásának lehetősé­gét. Ez sérelmes egy mezőgazda­sági államban, amely a belföldi és kiviteli értékesítésben romlandó tö­megcikkekkel van érdekeíve. Az a körülmény, hogy pf. a német vas­utak 15.500 koronáért kapják a 7000 kaloriás szenet s ezen az ala­pon olcsón tudják tarifájukat meg­állapítani, eléggé mutatja, hogy a fütőszén drágasága egyaránt rontja egész iparunk és mezőgazda sági gépmunkánk nemzetközi ver­senyképességét. A szénbányák kartelltörekvéseit siettek még nyíltabban utána csi­nálni a benzin és a petróleum ér­dekeltségek, amelyek legutóbb a kisfogyasztókkal szemben 4500 ko­ronáról 4800 koronára emelték fel a petróleum árát, s kimondották, hogy amennyiben ezt a megállapo­dást bármely kartelltag megszeg­né, 10.000 svájci frank pönalét tar. tozik fizetni. A fönti áremelés a magyar fo­gyasztást figyelembe véve 9 mil­liárdnak felel meg ,ami azért js kirívó, mert az eddigi ár is 40 mil­liárddaf volt drágább, mint pl. az ausztriai és közel 100 milliárddal, mint a romániai petroleum-árak ! Romániában ugyanis 1500 korona a petróleum ára, Ausztriában pe­dig 3200—300 korona, pedig Ausztria messzebb fekszik az ál­dunai petroleumvidéktőf és import­feltételei nem térnek el lényegesen a miénktől. A fütőszer-piacon mutatkozó egyöntetű áremelési mozgatom, nyilvánvalóan ki akarja használni a cséplés és ősziszántás tüzelőszer szükségletét. Az Országos Mező­gazdasági Kamara ebben az ügy­ben most újból az illetékes ténye" zőkhöz fordul ,hogy védelmet kér­jen mindama kartelltörekvésekkel szemben, aamelyek tuímennek a természetes gazdasági tömörülés határán. Ezenkívül a Kamara leg­utóbb elhatározta, hogy védelemül meg fogja szervezni a gazdák fütő­szerszükségletének szövetkezeti ala­pon való biztosítását_ Az egész ma­gyar gazdasági élet kénytelen vé­delemre szervezkedni a kartellek kizsákmányolásra törekvő erősza­kos diktatúrája elfen, s megbélyeg­zi ezeket az ármozgaímakat, ame­lyek kétségtelenül nem az általá­nos gazdasági helyzetből indulnak ki, hanem egy konjunkturális kö­rülményt, az angol sztrájknak a világ fütőszer-piacára gyakorolt ha­tását igyekeznek kihasználni. Dombrádnál a Tiszába ölte magát egy 62 éves öreg ember. „Isten áldjon meg benneteket!" — kiáltotta a révészek felé és a pontonhídról a vízbe ugrott. Harmadnapra vetette fel a víz a hulláját. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A napról-napra ijesztőbb számokat mutató öngyilkosságok statisztiká­jában is ritkaságszámba" ment ed­dig, hogy aggkorban lévők dob­ják el maguktól az életet, sőt ezek körében mutatott fel a statisztika a legtöbb éfetigenlésí és pedig az életévek fogytával fordított arány­ban, hatványozottan növekvő mér­tékben. Minél inkább közefedtek az emberek a sír széléhez, annáf na­gyobb és egyre nagyobb volt ehhez a minden szenvedéseiben is mégis csak szép földi élethez való ra­gaszkodásuk. Ezért megy a maga szomorú nemében is különleges rit­kaságszámba az az öngyilkossági eset, amely a napokban a szabolcs­vármegyei Dombrád, községben _ történt, s amelynek a lefolyásáról tudósítónk a következőkben szá­mol be : Még a f. hó 10-én történt, hogy Dombrád község elöljárósága ér­tesítette a dombrádl csendőrörsöt, hogy a község határában, a Tisza balpartján egy eddig még ismeret­len egyén hulláját fogták ki az elő­ző nap délutánján 4 órakor. Nagy Ernő csendőrtiszthelyettes és Mátyás Ferenc csendőr a község beli Íjét éjjeli őr kíséretében nyom­can kiszálltak a tett színhelyére i 'és a nyomozást bevezették. A sze- * mélyazonosság megállapítása nem is sokáig késett, amennyiben Ma­suska Ferenc hidmester, Kozma Imre és özv- Hegyes Józsefné ré­vészek a már erősen oszlásnak in­dult hullában félreismerhetetlenül Molnár István 62 éves dombrádi lakos t alkalmazásnélküli gazdasági cselédet ismerték fel teljes határo­zottsággal. Emiitettek egybehangzóan el­mondták a nyomozást folytató járőrnek azt is, hogy a szerencsét­len Molnár István f. hó 6-án este 6 órakor hogyan és miíy körülmé­nyek között vált meg az élettol, amennyiben az esetnek szem és fül­tanúi voltak. Az emiitett időben néhai nevezett megjelent a hidasnál azzal, hogy át akar menni a másik partjára a Tiszának. Rendesen lefizette a hidvámpénzt és utána a ponton­hidra ment. Néhány perc múlva, a dombrádi oldaltól számítva a ne­f edik pontonjára lépett a hidnak. révészek kötelességükhöz hiven azonnal figyelmeztették az öreg Molnár Istvánt, hogy azonnal hagyja el a veszélyes helyet, Molnár azonban nem reagált a figyelmezte­tésre, mire a révészek feléje indul­tak, hogy tilalmi figyelmeztetésük­nek súlyt adjanak. Alig értek azon­ban néhány lépésnyire a közelébe, az öreg Molnár István vészesen felkiáltott: njsten áldjon meg, benneteket /« — és utána nyomban a vízbe ugrott, ahol azonnal" el­merült. Miután a szerencsétfen Mol nárt a viz néhány másodperc múl­va sem vetette fel, a révészek sür­gősen hozzáláttak a mentési mun­kálatokhoz. Azonban eredményt nem értek el, mivef az áradásoktól egyébként is megdagadt, gyorsfo­Iyásu Tisza a szerencsétlenül járt Molnár Istvánt már jó messzire elvihette. Három napig tartotta fogva a viz Molnárt es f. hó 9-én felszínre vetette, igy fogták azután ki hul­láját a halászok. A nyomozás megállapította, hogy Molnár István, dacára öreg korának, iszákos, lusta ^veszekedő természetű ember volt és emiatt a természete miatt nem kapott már régóta alkalmazást. Ez keseríthet­te el annyira az öreget, hogy eme végzetes tettére határozhatta er magát. _ Miután ugy a nyomozó csend­őrök, mint a hatosági orvos az öngyilkosságot kétséget kizárólag megállapították és bűncselekmény­nek semminemű gyanuokát nem találták, az ügyészség távirati uton engedélyt adott a hulla eltemette­tésére. BEX SZAPPANPEHELY MOS, TISZTIT, FERTŐTLENÍT. Selymek, gyapjuanvagok stb. mosasára, tisztítására a legalkalmasabb. Csecsemő fehérnemüek mosására különösen ajánlható. Egy doboz ára 10.000 korona. Kapható: gyógyszertárakban, drogériákban, illatszertárakban és jobb fflszerüzletekben. 3854-10 Piadiai BWoggSj óf Julius hó 23-án, 24-én és 25-án, i pénteken és szombaton 5, 7 és 9, ] vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Az oregoni halál verseng vadnyugati kalandortörténet 7 fel­vonásban. — Főszereplő: NORMANN KERRY. R kékvérűek Az ifjúság diadala. Dráma 7 fel­vonásban. — Főszereplők: Virginiai Valii, Mary Alden és Eugen O'Brien. JÖN: JÖN: álromantikus feleség Constance Talmadge-val. jvá P*OSI ÜÜOX&llil Julius hó 23-án, 24-én és 25-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Conrad Veidt és Elisabeth Bergner főszereplésével A florenci hegedűs dráma 7 felvonásban. Kisérő műsor: Nádvilág Afrikában expedíciós filmcsoda. Tinta Matyi és a gitt Kedvező iiő esetén a 9 órai előadás a Kert Mozgóban lesz megtartva. A 9 órai előadásokat julius 23 tói, péntektől kezdve minden nap katonazene kiséri. A kisvárda! vásáron elgázolt egy szekér egy zemplénagárdi gazdát. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A legutóbbi kisvárdai országos vásáron Bukszár Bertalan 50 éves zemplériagárdi gazda és Boda Já­nos nevü kisvárdal lakos, miután a tabernákban néhány fröccsel le­hűtötték a kánikula hőségét — a baromvásártéri részen mentek gya­logszerrel keresztül, amikor Mol­nár Mihály nyírlövői lakos egy kétfogatú kocsival a "hátuk mö­gül akarta őket kikerülni, egyben a szemben jövő másik kocsi «lől kitérni. Molnár Mihály — a ta­nuk egybehangzó vallomása sze­rint — «hej!» kiáltással többizben figyelmeztette nevezetteket a Ki­térésre, Boda János ki is tért az útból, Bukszár Bertalan azonban va­lószínűleg a fröccsek hatása alatt, hajthatatlan maradt- Molnár azon­ban igy is óvatos igyekezett lenni és a legjobb indulattal ugy irányoz­ta a lovakat, hogy simán sikerű fjön a szemben jövő kocsival a kitérés, meg azután a gyalogszerrel menő­ket se érje sérelem. Azonban ugy látszik, eme jóindulata már késő volt, jnert Bukszár Bertalant a ko­csi rúdja elütötte és a lovak alá ke­rült. Szerencsére azonban nagyobb baja nem történt, minthogy néhány napon belül gyógyuló horzsoláso­kat és ütődéseket szenvedett. A kisvárdai csendőrörs a sértett feljelentésére azonnal megindította a nyomozást, azonban csak a fent leirt tényállást tudván megál­lapítani, az iratokat beterjesztette a kir. ügyészséghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom