Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-02 / 146. szám

1926. julius 1. 3 sen szóló beszédben Förster Ti­vadar szakfelügyelőt, Magyar Endre iparoktatási főigazgatót, Prékopa István az iparosság szebb iövőlé­nek hajlanát hirdető napon Báró Buttler Sándort, a főparancsnok és parancsnok cserkészeket köszönti. Olaszy debreceni iparkamarai tit­kár az iparkamara üdvözletét tol­mácsolja Nyíregyháza kiváló ipa­rosságának, az iparosoktatás kőtörő munkáját végző tanítóknak, a vi­rágzó Nyíregyháza polgármesteré­nek, a Baross cserkészeknek. Meg­hatóan szép és lelkes beszédben mutatott rá az iparos ifjak ui életet hirdető uj szellem, jelentőségére Kubacska István, aki harminckét éve áll az iparostanoncoktatás szol­gálatában s akinek édesatyja an­nak idején a céhrendszerben atya­mester volt. Komoly, értékes gon­dolatok hangzanak fel Förster Ti­vadar szakfelügyelő beszédében, aki ezúttal jár először Nyíregyhá­zán és boldog optimizmussal tá­vozik ebből a fiatalos lendülettel fej lődő városból, a legnemesebb, leg­intelligensebb városok egyikéből. Látta a város vezetőségét lázas munka közben. Vasárnap is ugy dolgoztak, mint az év bármely hét­köznapián. Látta a nyíregyházi ipa­rostársadalmat, amely egy tökéle­tesebb nemzedéket akar felnevelni és ebben az az elve, hogy «légy külömb apádnál». Látta a lelkes ta­nítókat, a nemeslelkü asszonyokat, akik az iparosifjak rendezésében u ; szempontokat" követve felemelik a fiatal iparos nemzedéket, amely a múltban nem érezte a 'társadalom szeretetét. Látta, hogy az iparosifjakat az is­kolák cserkészei szeretettel vették körül ,szerette volna, ha mindezt egy idegen külország embere is láthatta volna és megfigyelte volna azt, hogy itt az egyházak, a kato­nák, a hatóságok, iskolák, a társa­dalom legelőkelőbbjei összejöttek, hogy az iparos gyermekek ünnepén részt vegyenek. Nyíregyháza város asszonyait és polgárait köszönti. — Debreceni Ferenc a cserkészkerü­let elnöke a cserkészfiukat nevelő édesanyákról emlékezik meg, Ta­máska Endre vármegyei cserkész­főparancsnok a nyíregyházi cser­készcsapatok nevében köszönti a Baross-cserkészek uj zászlóját. Pisszer János élénk visszhangot keltő beszédben azt fejtegeti, hogy Mikor nagyatyám Ugocsából ha­zatért, a kapuban egy öreg zsidó üdvözölte :11) — Tekintetes Ur! — mert ak­kor még nem volt minden tar­kakutya nagyságos — szerencsém­nem tartom, hogy házamnál üdvö­zölhetem.)) — Megbolondult!? — Nem én Tekintetes Uram, de még a Tekintetes Asszony is a jobbjk" eszét vette elő, mert teg­napelőtt nekem adta el a házat és az árát ki is fizettem. — Hát hová lett a feleségem? — Kiköltözött kislétai birtokukra­— Na kocsis, ha igv van, for­dulj meg és menjünk Létára. 1 2) Nagykálióból, hol 20 évig lakott, igy került Kislétára, ottani 400 holdas birtokára 1807-ben. Ezután még 30 évig viselte a vármegyei főorvosi hivatalt. 1837-ben nyugalomba vonult. Április 17-én "kelt búcsúlevélében irja: «Azon életem 10 éveit, me­lyeket tettes Békés vármegyében mint főorvos eltöltöttem, ide nem számítván, minekutána csupán ezen tettes nemes Szabolcs vármegyében 50 egész esztendőkig főorvosi hiva­1!) Jósa András szerint dr. Bleuer Mik lós nsgykállói orvos apja. 1?) Jósa András: Barangolás Német­országban. 162—'64. 1. a Baross cserkészek ünnepe első lépés kell hogy legyen az egyetér­tés téren, amely az iparos és nem iparos társadalom között ma talán még nincs egészen meg. Báró Butt­ler Sándort, mint ennek a magyar testvériességnek bátor harcosát kö­szönti. Báró Buttler Sándor elnök a nemzeti nagy tábor látogatására hivja fel a jelenlévők figyelmét. — Országh Gábor tanitó szellemes beszéd során Bankó András kir. tanfelügyelőt köszönti. Benkő András kir. tanfelügyelő az életből merített tapasztalataira; épiti azt a hitet, hogy a cserkész, levente, vöröskereszt mozgalom szebb jövőt készít elő. A fehér asztal meljett még sok értékes gondolat kapott szárnyra, hogy a szivek háláját és hitét tol­mácsolja. Mert attól kezdve, hogy a Baross cserkészek vasárnap reg­gel 8 órakor meghajtot­ták uj zászlójukat az oltár előtt és lelkükbe zárták Énekes János kanonok fenkölt szavait, mig oda­fenn a kóruson felhangzott legelső­izben a kis iparosfiuk zenekara, ettől kezdve a késő éjszakába nyú­ló társas összejövetelig minden ün­nepi szó azt méltatta, hogy az ipa­ros tanulók szeretettel való megbe­csülése ui élet hajnalát jelenti. És ennek a szépséges hitnek fénye és melege a legboldogabb érzést an­nak az asszonynak szivében keltet­te, aki a cserkészek zászlójáért küzd ve, annak tervét valópa váltotta. Ez az asszony Kegly Szeréna, akit méltán ünnepelt vasárnap Nyír­egyháza társadalma. A másik na­gyon boldog ember a Baross cser­készek agilis parancsnoka, Gábry Bertalan tanító, akinek részére az iparoscserkészek egy iparművészeti értékű, gyönyörű csontnyelü tőrt készítettek és nyújtottak at. Raschkovich S. londoni egyetemi tanár előadást tartott Nyíregyházán az európai városok szanálásáról. Az angol mérnökök nevében szívélyesen üdvözölte a nyíregyházi mérnöki kongresszuson megjelent magyar mérnöki kart. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Rashkovich S. londoni műegye­temi tanár, a nemzetközi egész­ségügyi és városrendező intézet ve­zérigazgatója az Országos Mérnö­ki Kongresszus hétfői ülésén az an-i gol mérnökök nevében szívélyes szavakkal üdvözölte a magyar kar­társakat, kiknek munkáját nagyra­becsülik Angliában is. Előadásában az európai városok szanálásáról be­szélt. Véleménye szerint a városok sza 1 nálásának nehéz problémája csak tudományos módon oldható, an­nál is inkább, mivel a technikai tudomány manap igen ki van fej­Jődve, e probléma megoldására szá­mos módszer áll rendelkezésre s szinte naponkint ujabb és ujabb módszert dolgoznak ki. De bizo­nyos, hogy az erre vonatkozó ta- > nulmányozást csak egy tudomá- | nyos testület végezheti, amely elő­készíti az alapot az egészségügyi problémák gyakorlati megoldására azzal, hogy tudományosan kifejti és bírálja a különféle módszere­ket, tanulmányozza a helyi viszo­nyokat és végül tudományosan el­lenőrzi a kivitel munkáját, Ilyen tudományos és gyakorlati intéz­mény hiánya vezetett a Nemzetközi Egészségügyi és Városrendező In­tézet létesítéséhez, melynek főcélja segítségére lenni az európai váro­soknak a szükséges egészségügyi munkálatok kivitelében. A háború s az ezt követő gazda­sági válság megakasztotta a varo­sokat az említett munkálatokban, ami aztán a lakásínséget, valamint a járványok terjedését és a na­gyobb halandóságot okozta. Most azonban lassankint felocsúdnak a városok és a nagytőke is kész azo­kat az egészségügyi tervek kivitelé­fhez hos szu lejáratú községi köl­csönnel segiteni. A nevezett angoí intézet vajmi jól ismeri a nehézségeket, melyek ilyen problémák megoldásával jár­nak, miért is ez az iijtézet lépése­ket tett arra nézve, hogy egy nem­zetközi értekezlet tárgyalja a víz­vezeték és csatornázás, valamint a városrendezéshez tartozó egyéb fontos kérdéseket. Ennek a problémának megoldása nagy előkészítő munkát követel és Rashkovich reméli, hogy a kül­földön is elismert magyar mér­nöki kar tevékeny részt vesz e munkában. BÚTOR szükség-letét megbízhatóan és olcsón Glück Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapitva 1903. Telefon: 234. 3391-2 4 4 » LEVENTEÜGY. A királytelekszőlő-tanyai leventék műkedvelői előadása Péter-Pál ünnep estéjén. (A Nyirvidék _t.udósitójától.) — A hazafiság parancs ama az, hogy, türelem, bizalom, egyetértés, fe­gyelem és elszántsággal munkál­juk a jövőt, mely ha kitartással párosul, akkor a kitűzött cél el­érése nemcsak csalóka remény, játszi délibáb, hanem valóság is lesz. Ha az ifjúság testi ügyessé­gével, erejének fejlesztésével lelki művelődése is harmonikusan lé­pést tart, oly nemzedéket nevelünk, mely valóban az állam jövőjének legbiztosabb alapja lesz. A testnevelési törvény végrehaj.­tása az ideális célkitűzés nemes virágait termi az ifjak lelkében, kik büszke önérzettel és nemes ve­télkedéssel igyekeznek a tanyákon is szerető tanítóik vezetése alatt meg-meggyujtani a kultura oltár­talom folytatását lelkem esmérete minden vádja nélkül teljes törek­vésem szerint betöltöttem, tapasz, talván a T. Ns. Rendeknek irán­tam szakadatlan s meghálálhatat­lan kegyességét, melyért tovább is esedezni tátorkodok, méltóztasson most már kegyesen megengedni, hogy egyedül elagott vénségemnek a gyengélkedésemnek tekintetéből hivatalomtól megválva búcsúmat vehessem s magamat nyugalomra tehessem.»13) Szabolcsvármegye 1837 Szent György hava 17-ik s több' nap­jain Nagykálióban tartott közgyű­lési határozata szerint '«szakadatlan gyakorolt teljes ügyességgel vegyes Fáradozását a lemondónak meges­mervén a megye Rendei, „hálás em­lékül egy közmegelégedéseket ki­jelölő emlék jellel az aláírás utián eszközlendővel kívánván fáradozót jutalmazní.» 1 4)' — Oly bensőj íeg búcsúzik tőle, mihez hasonló se azelőtt ,se azóta nem történt. — Érdemei elismeréséül a vármegye címerével díszített remek ezüst ser­leggel ajándékozta meg, melynek felirata a következő: «50 eves hiv fáradozása em lékéül Jósa István­nak r1837-ik esztendő Április 17. napján tartott közgyűléséből Sza­13) Szabolcs vármegye levéltára 1837 ib évi csomó 3í)0 ik darab. 14) Ugyanott. bolcsvármegye rendei.» 1 5) Nyugalomba vonulásakor az ostromló betegektől hogy szaba­dulhasson — mert akkor Szabolcs­ban csak négy orvos volt — nagy­szántói birtokára ment s 80 éves eredményes, fárasztó munka után két év múlva 83 éves korában örök­re lehunyta szemeit. A bihari (Bihar vm.) róm. kath. meghaltak anyakönyve I. kötete bejegyzése szerint 1839. ápr. 13-án halt meg és 16-án temettetett a nagyszántói közös temetőbe Lengyel János plé­bános által. Halála bekövetkezését Jósa And­rás örökítette meg megható módon többször említett könyvében. «1839 tavaszán a kertben mun­káltatott s kétkaros székében ülve nézte, mint dolgoznak a munká­sok. Egyszer csak azt mondja: «Vi­gyetek fel ,rosszul grzem magamat.* A házba több légcső vezetett fel. Mikor az ajtónál van, mondja: «Forditsatok meg, hadd lássam még egyszer a napot, mert többé nem fogok a szemebe nézni.» Rögtön küldtek szüléimért^) a másfelórai távolságra eső Nagyvá­15) Dr. Dohnál Jenő nyíregyházi orvos tulajdona. ÍG) A fiatal házas Jósa Péter ügyvéd Nagyváradon a püspöki praefectrui hiva­talnál volt ekkor. radra, akik magukkal hozták Szta­roveczky leghíresebb ottani or­vost. 1 Rendel valamit és a receptet nagyatyámnak nyújtja, aki azt át­olvasva azt mondja, hogy «se nem árt, se nem használ, mert ma úgyis meghalok, de gyermekeim megnyugtatására beveszem.» Apám, anyám ágya mellett vir­rasztottak, de hogy ef ne aludja­nak kártyáztak. Nagyapám gyakran beleszólt a játékba: j — Péter, te nem tudsz kártyázni. Ilyen beleszólás után egyszer csak felül az ágyban és azt mondja: «Fiam, eleget éltünk, menjünk./ Ezzel lehanyatlott, egyet sóhajtott és minden kin nélkül a másvilágon találta magát. (Folytatjuk.') - J Hatalmas FOX műsor í Tom Mix bravúr filmje A sétán völgye Szombattól az Apollóbán

Next

/
Oldalképek
Tartalom