Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

JSfTOOTIDÉlC nmtiiimiKtni julius 1. Az Egyesüli Államok I távirata. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követe a népszövetségi, főbiztos tiszteletére a magyar kormány által adott bucsuvacsorán felolvasta az Egyesült Államok kormányának azt a táviratát, amelyben Amerika kifejezésre juttatja figyelmét és érdeklődését a magyar közgazdaság talpraállása iránt. Ennek a sürgönynek rendkívüli jelentősége van. Benne nemcsak egy hatalmas földrész, egy nagy idegen állam külügyi kormányának hivatalos nyilatkozatát látjuk, hanem annak a legfőbb közgazdasági területnek, az amerikai piacnak tárgyilagos felismerésit tapasztalhat-" juk, melyszerint minden befolyástól mentesen,, kizárólag a magyar állam és társadalom erőfeszítéseit tekintve észrevett az Unió bennün( ket és. megértést mutat pénzügyi és; gazdasági törekvéseinkkel szemben. Az amerikai nép azt a működést,, mellyel egy kiváló amerikai polgár segítségül volt a magyar kormánynak, hogy a népszövetségi , kölcsön és a szanálási mii céltudatos megvalósításában minden elkövettessék, ugy a takarékosság keresztülviteléve

1, mint a

z államgépezet adminisztrációjának kimeletes és tervszerű leépítésével, nemcsak figyelemre, hanem elismerésre méltatják. Smith Jeremiás feladatát elvégezve, visszaindul hazájába és bizonyára .alkalmat fog találni, hogy tekintélyének súlyával a maga körében számot adjon nálunk szerzett benyomásairól. Bármilyenek is legyenek ezek, az a jelenség, hogy az amerikai kormány és annak hivatalos üdvözlésében megnyilatkozó gazdasági társadalom reánk nézve kedvezően nyilatkozott abban a pillanatban, amint pénzügyileg rendbejőve és a fejlődés helyes elveit lefektetve, Magyarország elindul a boldogulás utján, hogy stabil pénzével, a Nemzeti Bank által képviselt előrelátó pénzpolitikával egyensúlyba hozza az államháztartás után magángazdaságát is, arra enged következtetni, hogy hitelszükségletünk ellátására megnyitja előttünk kapuit. A monarchia földarabolása előtt hiteléle* H&nk*i!>»ssfrtirrt íbfinBy) .bvíMO tünk főként az európai kontinens hatalmainak gazdasági forrásai felé orientálódott ^és Svájc, Hollandia, Németország, valamint Franciaország hitelnyújtását vette nagyrészt igénybe. A változott

: idők folyamán, Európa

;államainak, a győzteseknek épp ugy, mint a legyőzőt* teknek gazdasági krízise azonban betömte e forrásokat s romlásba .döntött csonka hazánk teljesen izolálva, kifosztottan és magárahagyottan maga kell, hogy uj pénzpiacok felé igazodjék. Anglia és mellette Amerika gazdasági tényezői is jóakarattal nézték egy, becsületes nemzet élet-halál harcát fennmaradásáért és kimeneküléséért az összeomlásból s ez utóbbi — amint azt a városok kölcsonénél már láttuk — előjeleit is adta később remélhető kedvezéseinek: Hogy Amerika észrevett, hogy a nagy egyesült áftámok hatalmas 'közgazdasága és hivatalos kormánya előtt egyáltalán számbajövünk, az egyedül annak tudható be, hogy kormányunk vaskövetkezetességgel keresztül vitt gazdasági programja és hazafias társadalmunk példás tehervállalása mint jó üzletfelet mutat be minket az ottani érdekeltségeknek és általában a világgazdaságnak. Ennek következéseit érezni fogjuk mihamarabb hiteléletünk terén s erre volt jó, Hogy öt negyedéven át együttműködhettünk a szabad Amerika egy kiváló gazdasági szakértőjével, aki mint barátunk hagyja el Magyarországot. Hyiregylaázáii olyan serényen folynak az építkezések, hogy pár év nmlva teljesen megszűnik a lakásínség. Az első utiiurkolási munkálatok. — Hagy Elek műszáki tanácsos előadása Nyíregyházáról a Városi Mérnökök Országos Szövetségének vándorgyűlésén. burkolata készült: A Béla-utca pró. baképen terméskő alapra helyezeti Viz-, Uj-, Szabolcs- és Béla-utcák traehit kiskő burkolattal, a többi utcák traehit terméskő burkolattal. A Béla-utca próbaburkolata 18 cv forgalmát kevés javítással elég jól birta, aminek magyarázatát a homokos talajban találjuk meg. 1910ben ,a Kóssuth-tér, 1912-ben a Luther-tér burkolata készült, előbbi traehit fej kő és bazalt idomított kőből, az utóbb ibazalt fejkőből. A háború és az utána következő nehéz jdők lehetetlenné, tették a nagyobb költségbe kerülő közmunkák létesítését a burkolómunkák 13 évig szüneteltek. 1925-ben azután nagyobb, 32.000 négyszögmétert kitevő utca burkoló munkát végeztetett a város különböző burkolatnemekből: A Kossuth-téren és a Bessenyei-tér egy részén gránit nyerskockából, a Bessenyei-tér és Széchenyi-ut egy részén gránit fejkőből, a Rákóczi-utca egy részén traehit idomított kőből, a Bessenyei-tér egy részén és a RákócziII. 1870-ig Nyíregyházának egyetlen utcája sem volt burkolattal el-. látva. Elsőnek 1870-ben a Rákóczi-utcát, később 1876-ban a Kállai-utcát burkolták makadam burkolattal. 1883-ban állította föl a város a vámsorompókat és burkolta' a Kossuth-utca egy részét terméskő burkolattal. Ezután egy hosszú szünet következett. 1899-től 1903-ig az első öt éves utépitésr program keretében burkoltatta a város a Széchenyi, Zrínyi Ilona-utca, Bocskay-, Selyem-, Vay Ádám-, Kossuth-, Kótaji-, Bethlen-, Szarvas-, Debreceni-, Bercsényi- és Luther-utcákat, a Széchenyi-, Bessenyei- és Kossuth-tereket. Ezek közül a Széchényi, Zrinyi Ilona-, Bocskay- és Luther-utcák, továbbá a Széchenyi-, Bessenyei- és Kossuth-tereke ^ gránit és traehit fejkőburkolattarf atöbbi utcákat traehit terméskőburkolattal. Ezzel a 16 évi mulasztás helyre volt pótolva. A következő öt éves program keretében a Jókai-, utca egy részén a régi makadatn alapra és ffs-zben uj betonalapra rakott bazalt kiskőből, a gróf Károlyi és gróf Dessewffy-tereken bazalt idomított kőből, a Deák Fe-r renc, Józsa AJndrás és Kiss Ernőutcákon traehit terméskőből. Feltűnő itt, hogy a Bessenyei-téren csaknem mindenféle burkolat megtalálható. Ennek oka részben a már ott fekvő burkolatokhoz való alkalmazkodás, részben munkaközben előállott tervváltoztatás, mely a vasúti fuvardíj differenciák miatt keletkezett. Ugyanekkor készíttetett a város a Bessenyei-téren 2880 négyszögméter terjedelmű szakaszokra osztott piacteret, aszfalttal hézagolt traehit fejkőből. Ebből az összesen 35.000 négyszögméter burkolatból 13.000 négyszögméter a terméskő, a többi megmunkált kő. Ezeket a munkákat a budapesti Építőipar Részvénytársaság és Horsch Mihálv-ut és vasútépítési rí. közös vállalatban megelégedésre végezték éí Amikor a város egy-egy utcája r burkolta, rendesen csatornát is építtetett 'a csapadékvizek levezetésére. Ezek a csatornák — mondhatni — ötletszerűen készültek; céljuknak megfelelnek ugyan, de a küszöbön álló általános csatornázásnál alig lesznek figyelembe vehetők. A petróleum lámpától « villanyfényig. Az utcák világítása 1846-ban vette kezdetét. A petróleumlámpák száma 1897-ben 60 darab volt. 1897. óta villamos közvilágításunk van, mely az első felszerelésnél 366 drb 16 gyertyafényü izzólámpából és 6 drb ivíámpából állott, s a mai napig 650 drb 40 wattos és 55 drb. 500 wattos izzólámpára sza porodott. Ez évben szereltetünk fel ujabb 220 darab 40 wattos és 4 drb 500 wattos izzólámpát. A közvilágítás fejlesztését a háború nemcsak megakadályozta, hanem annak csökkentését idézte elő. 1922. óta ismét fejlesztjük a közvilágítást, • sajnos azonban, még mindig alig jutottunk előbbre az 1914. évi állapotoknál. Serényen [olyik a házépítés. A háború leginkább az épitkezé9r. Jósa István. Irta: Kiss Lajos* a szabolcsvármegyei Jósa-muzeum igazgatója. II. Nyíregyháza város levéltárában van 1809-ből Jósa István orvosi vélekedése és rendelése a kiütéses typhusról, melyet egész terjedelmében közölni érdemesnek tartok, mert ezek a száz évesnél régibb intézkedések ma is mind érvényben levő, helyüket megálló rendelések s arra mutatnak, hogy rendelőjüknek széles látókörű orvosnak kellett lenni, még inkább, ha meggondoljuk, hogy akkor még nem ismerték a kiütéses typhusnak a; tetük általi terjedését. A mondott esztendőben Nyíregyháza birái alázatosan instálják méltóságos Consiliarius és Ord. Vice Ispány nagykállói Kállay Miklós ur eő nagyságát, hogy a városukban fekvő Somariva Cuirasier, de leginkább Herczeg János draganyos Regementjeinek katonasága között uralkodó közönséges nyavalya Ispotálybdi rothaztó forró hideglelés (Typhus nosocomialis putrides) ragadó betegségnek orvoslását és kegyes Rendelések tételét méltóztasson elrendelni. «Orvosi vélekedés. A Katonai Ispotályokat megvizsgálván, a ragadvány megakadályoztatására ezen rendeléseket tettem: "1. Az Ispdtály a'betegek számára elegendő lévén, csak a legnagyobb tisztaságot ajánlottam az orvosnak. Hanem 2. A Reconvalescensek számára a Nagy Vármegye házánál még egy szobát kell számokra átalengedni. hogy az Orvosnak kiadott rendelésemhez képest ott legalább egy holnapot töltsenek mintegy Contumatioba, hogy igy minekelőtte a gazdákhoz Quártélyokra kiszállíttatnak, magokból és minden ruhájukból, butyorjaikból a ragadvany kitörültessen és semmivé tétessen . 3. Valami csak az Ispotály számára a lakosok által administráltatott, akár edény, akár ágy és ruhabéli portéka, az soha többé a lakosoknak vissza ne adódjon, hanem méltóztasson "azokat a T. Ns. Vgye a Lakosoknak bonificálni. sőt". 4. Azt rendeltem az Orvosnál, hogy a mely ágybul ragadó nyavalyáju beteg kiholt, annak ágybélijét, szalmáját etc. tűzzel emésztesse el. Mivel ezen okok által sub. Nis 2, 3, 4, terjedett az ragadvány a Lakosok közé, melyet az időjárása, a rossz élés módja, a bézárt levegős tsekély szobák még inkább előmozdítottak. Legjobbnak tartanám azonban, i ha minden betegek azonnal Debre' cetiben az értelmesebb főorvos gondviselése alá vitettetnének. Nyíregyháza die 30 X- 809. Jósa Islván.» Két hónappal később: «A Nyíregyháza Lakosok közé a Katonák által elterjedett ragadó nyavalyáknak megakad ályoz tatására és kiirtására tett Rendelesek: 1. A Katona Ispotályba a lakosok által adott edények, ruha és ágybéli butyorok soha ezentúl viszsza ne vétessenek, inkább azokbul eredett károk a T. Ns. Vmegye által ki fog pótoltatni, annyival is is inkább, mivel a katonai orvosnál az a Rendelés is tétetett, hogy a ragadó nyavalyától -elhalt katonának a butyorai tűzzel is megemésztessenek. 2. A meggyógyult katonák közű) is senkit házaikhoz a Lakosok bé ne fogadjanak addig, míg arról tzédulát nem mutatnak, hogy a Nagy Vmegye házánál egy holnapi Contumatiot ki nem állottak, hogy igy minden butyorjaikból a ragadvány kigőzölöghessen. Annál inkább 3. Ha a házaknál Quártélyozó Katonában legkisebb bádjadozást észrevesznek, azt azonnal az Ispotályba vitetni 'kénszeritessék. 4. A Lakosok a házaikat gyakran napjában szellőztessék ,sépreI

gessék, ajtókat, ablakokat kinyitogassák, a penyészes falakat, butyor | jaikat kétszer napjában hideg vízI zel mosogassák, törülgessék meg. Néha borecet gőzzel vagy lángoló tűzzel a levegőt tisztogassák. 5. A legnagyobb tisztaságot gyakorolják a Lakosok mind a testök bőrére, mind házokra, ruhájokra, ágyokra való nézve, meiy utolsókat gyakran a szabad levegőn szellőztessék meg. 6. A sok huseledelektül, kivált a sertéshústól magukat tartóztassák. Minden nap valamelly zöldsé. gekkel, gyümölcsökkel, de kivált savanyukkal elegyítve és mértékletesen éljenek. . 7. Naponként bort mértékletesen igyanak. Nem tiltatik a pályinka is. 8. Ha valaki a lakosok között csömört, rosz szájízt, étel nem kívánást magában érezne, azonnal az Orvos urakkal által magát tisztittassa ki, nem várván, még a nyavalya az ágyban szegezi. 9. A betegeiket pedig mindjárt a nyavalya kezdetével bizzák a z Orvos urakra, nehogy azután a orvoslás is késő legyen s a ragadvány is "többekre terjedhessen. Ha valaki pedig a bőrön látszó kiütések után meghalna, annak ágyát s ruháit sok ideig szellőztessék, többször megmossák és kiszárítván füstölgessék. Végtére kérjük a Felséges Úristent, hogy amint már ma kezdetét látjuk", az időt állandó tiszta, száraz, hideg időre változtatni méltóztasson, mely a ragadvány-