Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-09 / 127. szám

JÍYÖOTIDÉK 1926. junius 9. Legyünk igazságosak. A nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén Sándor Pál nagyobb be­széd keretében bírálta a szanálás eredményeit s ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter működését. Vakoknak kellene fennünk, ha nem látnánk, hogy éppen a szanálás ér-v dekében hozott erőfeszítések foly­tán az ország gazdasági élete ne­hézséggel küzd. Az iparra, kereske­delemre és mezőgazdaságra való­ban súlyos adók nehezednek s a megfelelő hitet hiánya még olyan vállalatokat is válságba dönt, ame­lyeknek egyébként meg lenne a ve­vőkörük és sikerrel tudnák felvenni a küzdelmet a pillanat kedvezőtlen körülményeivel. Nem is akarjuk mi azt vitatni, hogy Sándor Pálnak nem volt joga elmondani ezt a beszédet, csak arra szeretnénk rá­mutatni, hogy talán kissé egyolda­lulag ítéli meg a heíyzetet, egyol­dalúkig annyiban, hogy csak a bajt látja, de nem akarja megállapítani az eredményeket js. Mikor Ma­gyarország pénzügyi bajainak kö­zepette a külföldi kölcsön segít­ségéhez folyamodott, tette ezt első­sorban azért, hogy pénzének nemzetközi értékállandóságot biz­tosítson. Mindaddig, amíg a kül­föld pénzpiacai nem voltak hajlan-. dók stabilnak elismerni a magyar valutát, ,azt a folyamatot megin t ditani nem lehetett, amelyet sza­nálás néven ismerünk. Az összeg, amit kaptunk, nem volt nagy s ta­lán fiem is annyira az összegnek a nagysága volt a fontos, mint az, hogy egyáltalán pénzt adtak ne­künk s a hitelnyújtók a pénzzel együtt presztízsükkel is garantálták Magyarország bonitását. Természetes, hogy a Bethlen-kor­mánynak első törekvése volt a sza­nálásra előírt-két és fél esztendő alatt olyan eredményeket felmutat­ni, amelyek a külföld előtt nyilván­valóvá teszik, hogy minden meg­rázkódtatás, forradalom és kom­mün ellenére is végeredményben az ország gazdasági erői épek s leg­feljebb pillanatnyi aléltságról le­het szó. A főbiztos hónapról-hó­napra megjelenő kimutatásai ezt a körülményt a leghivatalosabban bi­zonyítják s hogy mennyire fontos ez, mi sem mutatja jobban, mint az az elismerés, amely a külföld mértékadó köreiből a magyarorszá­gi szanálás szép eredményeit fogad­ja. Ezzel szemben netr akarjuk el­vitatni azt, hogy a magángazdaság bajokkal és nehézségekkel küzd. — Azonban egy olyan hatalmas prog­rammnak a meggvalósitása, mintáz állami költségvetés egyensu'ybaho­zása, minden erőt és tehetséget igénybe vesz. Az államháztartás de­ficitjének kiküszöbölése lehet az egyedüli egészséges alapja a ma­gángazdaság talpraáltitásának. Sán­dor Pál legfeljebb annyiban kriti­zálhatta volna a mai helyzetet, hogy a magángazdaság megsegítése még nem indult meg olyan erővel, mint amilyennel ő azt szeretné. — Ami késik az nem múlik. A kor-, mány most, hogy deficitmentes költségvetéssel dolgozik, ennek az elsőrangúan fontos feladatnak a megoldása után minden figyelmét a magángazdaság problémái felé fordíthatja s azt ugyanugy szanál­hatja, mint ahogy az állam pénz­ügyeivel tette. Hogy az adózás for­szírozott, annak magyarázata meg­található abban a mindenfeléitáüó törekvésben, hogy az államháztartás kiadási rovata ne tüntessen fel olyan tételt, amelyre a bevételi ro­vatban fedezet nincsen. Aki a sza­nálásról és a jelen gazdasági hely­zetről oly súlyos kritikát mond, mint Sándor Pál, az minden bi­zonnyal figyelmen kivül hagy olyan tényeket, amiket figyelmen kivül hagyni egy egészséges kritika fesetében jiem lenet és nem szabad. Igenis a kormány örül annak, ha a gazdasági élet problémái mennél több oldalú és mennél behatóbb bí­rálatban részesülnek, de ezek a bírálatok ne viseljék magukon a káros egyoldalúság bélyegét s az árny mellett lássák meg a fényt is, a hiányok mellett az elért eredmé* nyeket. Nem mindenki látja oíyan sötétnek a helyzetet, mint Sándor Pál s éppen nemrég hangzott eí az egyik budapesti napilap hasáb­jain olyan bírálat, amely elítélte a destruktív pesszimizmust. Noszlopy Aba Tihamér Nyíregyházán előadott operettjében cserkészcsapat tör át a trianoni határon. Könnyek gyöngyei csillogtak, taps viharzott, fájdalom és reménység váltakozott a szivekben a Szent László cserké­szek mindkét előadásán. Nyíregyháza, jun. 8. (A »Nyir> 1 vidék« tudósítójától.) Nem maradt egy páholy sem üresen, szorosan megteltek a föld­szint sorai is vasárnap «este a Vá­rosi Színházban. Cserkészfiuk, ki­tünő műkedvelők várták a nagy j ifjúsági premiert, a szerző, Nosz- j lopy Aba Tihamér is eljött, hogy íj lássa, mit merítenek a szabolcsi fiuk az ő cserkészoperettjéből, eb­ből az énekes, zenes játékból, tunelynek »Ez a mi földünk« a ci­me és amelyet négyszer egymás­után nagy sikerrel jítszottak el "az egyik fővárosi színházban. A Szent László cserkészek tüzes játékkedv­vel, értékes színpadi készséggel ál­dott ifjúsága hetek óta szorgalma­san; készül, próbákra jár. A főpró­bán kitűnik, hogy nagyszerűen megy minden- Nem csoda. Szathmá ry László tanár, cserkészparancs­nok, Szathmáry Lászlóné, Kégly Szeréna, Jakab József karnagy és, a pótolhatatlan művész-rendező Ajtay Soltész Kornél egész erejük­kel, odaadásukkal, és ami minden komoly siker titka : önzetlen ma­gyar szivük egész melegével fára­doztak a diák és műkedvelő sze­replők betanításával. Végre, mint a csiholt fából pattanó, szikra : életre ébredt a színdarab, élni, hal­ni, kacagtatni és könnyezésre bírni tudtak a szereplők, a jelenetek é& felvonások. Noszlopy Aba Tihamér operett­je egy ízig-vérig cserkész férfi szi­vének dobbanása és gyönyörű ál­ma, egy kitűnő komponáló erővel megáldott íróember szilárd egység­be "tömörített, érdekes <^selekményü színpadi müve ,és egy igazi érzésii és propagativ erejű, lelkes és okos magyar ember céltudatos alkotá-a. Bele van sűrítve a magyar cserkész mozgalom egész emberi és magyar programmadása, benne vonaglik Csonka-Magyarország száz vérző sebének egész fájdalma, ott izzik benne a hamu alatt szított parázs, Erdélynek piros magyar pünkösdöt vara szive. Az eperett játékos fénye rávillant az elnyomó oláhság íedér erkölcsei­re, gőgös elbizakodottsággal leple­zett gyávaságára. Magyar cserkész­virtus, magyar hazasóvárgás, erdé­lyiek ihletett vágyakozása a ma­gyar regimentek után, erdélyi ma­gyar lányok mártiriuma. És ez a sok érzésbeli és morális, akaratbeli érték szinte észrevétlenül árad a szivekbe a könnyű szárnyalású ope­rettben, muzsikaszó, dal rebbenése lopja be oda, mint a tavasz látha­tatlan áradása a termékenyítő, újjá­ébredő erőt. Szórakoztató és ta­nító, nevettető és halálosan ko­moly, romantikus és vértfagyasz­tóan reális, ábránd és érzékelhető valóság Noszlopy Aba müve, a szó legnemesebb értelmében vett irre­denta alkotás, amelyért méltán meg érdemelt ünneplésben részesítette a nyíregyházi közönség a lámpák elé hivott szerzőt és méltán köszöntötte virággal az ifjúság az operett ki­dolgozásának ezer teendőójében fá­radó cserkészparancsnokot, Szath­máry Lászlót. A" közönség szivében felcsiholó­dott a magyar érzésvilág tüzessé­ge, könnyeztek, tapsoltak és ka­cagtak minden szereplőt elismerés­sel értékelve. A szereplők egy tő l-egyig a Szé­kely Ferkét nemes átérzéssel, mű­vészi hatással megszólaltató A\tay Soltész Kornéltóf kezdve a pöttöm cserkészig, a bátran mozgó Téger Laciig eleven életre keltették az író alakjait és mondanivalóját. Gábry Bertalan ízig-vérig igaz bajtárs, magyar cserkészparancsnok volt Zsukotlnszky Rudolf művészi ala­kító erejével érvényesült. A cser­készjelenef festői szép és igaz volt Racsek György : Bela, Jakab Jó­zsef: Jancsi, Leskó Mátyás: Józsi cserkész volt testben lélekben való­ságos cserkészek a színpadon is­Timarovszky Júlia kedves, vonzó egyéniség volt a magyar lány éne­kes szerepében, Lesák Böske, Du Ma, kedden utoljára GEORG O'BRIEN, Amerika legszebb s legnagyobb művészével Mindenki asszonya a mai kor „Magdolnájának" megkapó története. Két FOX burleszk Szerdától ossi OSWALDA Szerdától legújabb s legnagyobb filmje Ossi karrierje Egy bájos fruska szerelmi regénye. A legújabb JAZZBANP zenekisérettel 1 Előadások kezdete: hétköznap l/iS és V* 10 órakor. dinszky Ida meleg tónusu alakítás* nyújtottak. Jung Gyula és Zachár László jellegzetes öreg székelyek­ként hatottak. Belánszky Barna markáns tolmácsolója volt a szé­kely férfiak lelkivilágának és szi­vekbe markolóan igaz és szép ala­kítást nyújtott. Kálnay Lenke a székely asszony lelkének virágos szépségét vetítette művészi ihlettel való játékában. Popescu oláh had­nagy népszerűtlen szerepét kiváló jellemző erőveí, teljes színpadi otthonossággal játszotta Dzvigola József. A kíméletlen és külsejükben is riasztó oláh határőrök is jól ha­tottak : Szilágyi Dezső, Molnár György, Kerékgyártó János, Sesz­ták László voltak a kitűnően masz­kírozott oláh katonák. A leghatáso­sabb színpadi figura természetesen Janku, a részeges, de alapjában jószívű oláh baka volt. Minden mozdulatát, szavát, torz, mégis igaz bohóságait harsány derültség­gel fogadta a közönség. Jakab Jó­zsef nyújtotta a minden ízében mes teri alakítást, amely a műkedvelői nívó felett mozgó, értékes produk­ció volt és megérdemelt zajos tet­szést aratott. Takács Mária az álomképben megjelent angyalt áb­rázolta vonzóan. ih 'rendezés precíz munka, a diszletezés stílszerű volt, a második és harmadik felvonásban alkalma­zott székely templomos háttér mü­vészkézre vall. A zenekari rész megoldását a 12. gyalogezred ze­nekara végezte kiválóan Kiss Já­nos parancsnok dirigálásával. A cserkészoperettet hétfőn dél­után is nagy sikerrel mutatták be és a Szent László cserkészek ennek az operettnek előadásával fokoz­ták a zászlószentelési ünnep mély nevelő hatását és felejthetetlen em­léket adtak a résztvevő közönségnek­Alpesi kámforral és fenyővel Borbély Korzó STSLB&« AZ ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium birkózói vég­leg megnyerték az országos verseny vándordiját. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szombaton és /asárnap 7 órai kezdettel folyt le az országos kö­zépiskolai birkózóverseny az ev. Kossuth reálgimnázium torna­termében igen szép számú érdek­lődő közönség jelenlétében. A küzdelem az egyéni dijakon kivül azért az értékes ezüst serlegért is folyt, melynek az előző évi országos versenyen szerzett pont­számaik alapján az ev. Kossuth reálgimnázium birkózói voltak a védői. A Kisosz a nyíregyházi középiskolák tavalyi budapesti szereplését akarta azzal hono­rálni, hogy az ezévi országos kö­zépiskolai birkózóverseny meg­rendezésére az ev. Kossuth reál­gimnáziumot kérte fel. A nyír­egyházi iskolák ez alkalommal is nagy fölényt mutattak s mig a 16 éven aluliak versenyében az ev. Kossuth reálgimnázium bir­kózói voltak abszolút fölényben s ezzel a pontverseny eredményét el is döntötték, addig a 16 éven felüliek versenyében igen figye­lemreméltó volt a nyíregyházi tanítóképző birkózóinak előre­törése. Az ev. Kossuth reálgimnázium 55 pontot szerezve nyerte meg véglegesen az országos pontver­seny vándordiját, a tanítóképző

Next

/
Oldalképek
Tartalom