Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-08 / 126. szám

JSÍYÍRYIDÉK Deklaráció Genf felé. Az úgynevezett demokratikus blokkban tömörült ellenzéki frak eiók szónoka, Györki Imre í parlamentben deklarációt olvasott fel, amelyben tiltakoztak az egyesitett approprációs törvényiavaslat megszavazása éilen. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az ellenzék minden hétre tartogat egy-egy kiált ványt és deklarációt s politikai életüket kiélik abban, hogy komoly törvényhozói munka helyett a csúnya vadakat és rágalmakat szórják a kormány felé. Példátlan dolog, hogy ugy igyekezzenek feltüntetni hazánk közállapotait, különösen akkor, amikor a miniszterelnök Genfben vívmányodért küzd nemzete számára, hogy ezek a közállapotok, az igaztalan vádak egymásra h^lr mozásával a külföldi közvélemény rosszalását váltsák ki. Ez a deklaráció, amit most felolvastak, kétségbe meri vonni a kormány ethijfcal alapját, mert vádaskodásuk szerint hazánkban nincs egyesülési, és sajtószabadság, nincs független bíráskodás és titkos választójog. A fránk'per sem derített fényt a bűncselekményre s gróf Bethlen István a külföld előtt nem képviselheti Magyarországot. Nyilvanvaló, hogy ez a deklaráció Genf felé van'irányítva, mert minden olyan szó, amelyik az ország közállapotairól festett kép súlyosságára irányul, eljut a külföldre. Állította pedig ezeket a súlyos vádakat egy olyan politikai frakciónak a szónoka, amelyből a Bethlen kormány türelme es engedékenysége folytán 25-en ülhetnek a mai nemzetgyűlésben. Ha valóban érvényesült volna az az álütó'agos üldözési rendszer, amelyet az ellenzéki deklaráció most a kormány szeméreakar lobbantani, nem hisszük, hogy mutatóba is egyetlen szociáldemokrata képviselő is bekerülhetett volna a parlamentbe. Vass József, a miniszterelnök helyettese nagyon energikus és kemenyhangu választ adott az ellenzék deklarációjára Mi minden mondatát magunkévá tesszük. Nem tűrheti el a nemzet hogy egy nagyhangú, de csekély számú ellenzéki csoport, még az erkölcsi alapot is elrabolni merészeljen attól a többségtől és belőle kinőtt kormánytól, amelyik a legnehezebb időkben konszolidációt és a jobb jövő reményét tudta adni nemzetünknek. Vass József miniszter súlyos kritikával illette az elhangzott deklarációt, amelyet olyan politikai Miatyánknak nevezett, amelynek végéről valóban hiányzott az amen. Elmondotta pedig ezt a deklarációt a szociáldemokraták egyik szónoka, akinek elvtársai közül igen sokan akadnak olyanok, akik résztvettek annakidején az ország feldarabolásában. Most ők képviselik azt a nyakló nél kül száguldó ellenzéki kritikát, amelyik lépten-nyomon sáros fábbal tapossa a kormányt. Tűrhetetlen dolog, hogy ezek a kompromittált egyének állandóan mosogató rongyuknak tekintsenek olyan férfiakat, akik mindenkor tisztán állhatnak nemcsak a háZai, de a külföldi közvélemény előtt is. Ezeknek a férfiaknak szemére sosem lehet lobbantani azt a súlyos vádat, hogy poszton állottak a rémuralom idején, amikor a nemzeti szellem hóhérlása és a becsületes hazafiak hazafiak halálra kínzása zavartalanul történhetett a Batthyány-palota és a parlament pincéibén. Elismerjük, hogy Vass miniszter szávai súlyosan visszhangzottak a parlament tanácskozó termében, de más választ nem adhatott akkor, amikor tőle is, migyt a kormány egyik tekintélyes tagjától az erkölcsi fel- ( fogást akarták elkonfiskálni. 1926. junius 8. A sóstófürdői tóból két fuldokló leányt mentettek ki. Az életmentő rendőrfelügyelő-helyettest a nyíregyházi kapitányság vezetője napiparancsban dicsérte meg. Nyíregyháza ,jun. 7. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A sóstófürdői tó vizében két nyíregyházi úrilány csaknem^áldozatul esett csolnakázó szenvedélyének. Amint a tavon csolnakáztak, a csolnak felborult és a leányok sikongva estek a mély vízbe. Mármár kritikussá vált a helyzet és a leányokat a vizbefulás veszedelme fenyegette, mikor az arra járó Repcsik János rendőrfelügyelőhelyettes észrevette a veszélyt és kimentette a fuldokló lányokat. Az életmentő felügyelőhelyettesnek az érdekelt család meleghangú levélben mondott köszönetet, az államrendőrség nyíregyházi kapitányságának vezetője pedig napiparancsban dicsérte meg Repcsik Jánost, a, derék életmentőt. Felszentelték a nyíregyházi Szent László cserkészek lobogóját. Kállay Miklósné főispánné volt a zászlóanya. - Énekes János prépost kanonok kifejtette, hogy a cserkésztörvényekben Szent László lovagi erényei tündökölnek - ázászlószentelési ünnep. £.1 Nyíregyháza, juiijus 7. — (A NyirvidéK tudósítójától.) A nyíregyházi kir. kath. főgimnázium Szerit László cserkészcsapata felszentelt |ohogóra néz. Liliomos fehér selyem zászlót kaptak az ifjú cserkészek, zászlót, amelyen a lovagkor tündöklő fejedelmének, Szent Lászlónak képe van. Az uj lobogót vasárnap délelőtt szentelték fel magasztos ünnep keretében, amelyre több mint háromszáz cserkész és levente és hatalmas közönség vonult feí. Délben bajtársi szellemtől áthatott bankét, este a Városi Színházban cserkész előadás vojt. A lelkeket a szebb és boldogabb jövő felé irányító cserkésznap rendezéséért a hazafiúi szivek dicsérete és hálája 'illeti meg a Szent László csapat parancsnokát Szathmáry Lászlót, aki lobogó lelkesedéssel áll a cserkészzászló és a magyar szabadságeszme szolgálatában. . Cserkészzászló szentelése Délelőtt fél 11 órakor a róm. katli. templom artisztikus bejárata előtt kezdetét veszi a fenséges ünnep. A zászlóanya, Kállay Miklósné főispánné a díszsátorban helyezkedik el. Itt látjuk Kállay Miklós főispánt, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármestert, Majthénvi Kiss Sándor rendőrfőtanácsost, Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt, Tóth László főjegyzőt, Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselőt, dr. Tóth Bálint min. tanácsos pénzügyigazgatót, Uzonyi Jenő a nyíregyházi kir- posta és távírda vezetőjét, a gör .kath. református, evangélikus egyházak, a nyíregyházi iskolák képviselőit, a nemzeti hadsereg tisztikarát Waldherr tábornokkal élükön, Szohor Pál főjegyzőt, Kardos István kulturtanacsnokot, Tamáska Endre vm. cserkészfőtisztet, a cserkészkerület, a kisvárdai, bátori csapatok küldötteit, akikhez társadalmi életünk számos reprezentánsa csatlakozik. A Kossuth-téren zeneszó mellett felvonulnak a Szabolcs, Turul, Baross cserkészek délceg csapatai, a leventeszakaszok, a vidékről érkezett cserkészcsapatok. Bent a templomban ünnepélyes szent mise van, amelynek végeztével Énekes János prépost-kanonok, Rutttkay Gyula g. kath. kanonok és papi kíséretük meg. jelennek a templomajtó lépcsőzetén. A zenekar a Himnuszt játsza, majd Énekes Jários prépost-kanonok ünnepi Jbeszéde idézi fel a magyar cserkes'zifjusag glóriás eszményképének, Szent' László királynak emlékét. Szent László kora Büszke öntudat kél a szivünkben — mondotta Énekes János ka, nonok — amikor végig tekintünk a J magyar ifjak csapatain. Eszünkbe jutnak a dicső mult emlékei, az a kor, amelyben olyan gazdagon teremtek a bátor szivek és karok, amikor a testi bátorság és vitézség a lelki érintetlenséggel, széntséggel párosult. Szinte szerencsének mondható, hogy á honfoglaló magyarság abban az időben szállta meg fi Duna—Tisza síkját, amikor Európában a kereszténység legszebb hajtása, a lovagkor virágzásban volt. A jognak, igazságnak, a gyengéknek védelme, istenfélelem, vallásosság, hazaszeretet jellemzi ezt a kor, amely át meg át van szőve a legnemesebb szeretet aranyfonalaival.' A keresztény ség szelíd szelleme talán nem is hatotta volna meg a lóra termett, kalandozásokhoz szokott, harcias fajt,'hogy ha ez a szellem át nem lett volna szőve a lovagkor nemes motívumaival. Ez a kor, amelyet a felületes szemlélők sötétnek neveztek, de amelybe az elfogulatlan történetírás ma már fényt lövell, ez a kor teremtette Szent Istvánt, Szent Imrét, az ország területi épségét védő Szent László királyt, Könyves Kálmánt és később az Árpádok után a tudományok és művészetek két fejedelmét, Nagy Lajost és Mátyást. A mig ezek a lovagi erkölcsök uralkodtak a Puna—Tisza közén, addig .tartott törvényt a nemzet a Kárpátoktól az Adriáág. Mikor.a lovagkor lehanyatlottakkor szűnt meg Magyarország tényleges önállósága, függetlensége. Elmondhatjuk a biblia szellemét követve, hogy amikor a nemzet elpártolt Istenétől, és erkölcseitől, Mohács, Májthép.y, Világos, Trianon sjrjához jutott. De azt is elmondhatjuk, hogy ez a nemzet valahányszor csak visszatért Istenébe" vetett hitéhez, erkölcseiben megtisztulva, felemelte a sárbatiport zászlót, ui fény derült a honra. Ma is, mintha uj fénysugár villan a lelkünkbe, amikor itt a liliomos zászló hirdeti az if júság hófehér lelkét, az a zászló, amelyen a legnagyobb magyar lovadnak, a ieg nagyobb magyar daliának, Szent Lászlónak képe ragyog. Szent László a magyar cserkészek P^daképe. Ha a történet lapjait kutatjuk, keresve sem találhatunk méltóbb képet a cse'rlcészzászlÓra 'Szent László képénél. Testben, lélekben nagy volt. Válltól kiemelkedett embertársai közül, pehelyként forgatta a súlyos, csatabárdot, lelke pedig ártatlan volt, mint a gyermeké. Nemcsak hazájában, egész Európában első volt a lovagok között, önfeláldozó védője hazájának, egyházának, önmagához szigorú, másokhoz kegyes, igazságos bírája népének. Ezek a testi, szellemi tulajdonságok emelték őt magasra és tették méltóvá arra, hogy cimere legyen a cserkészzásztónak. Példákat sorolhatunk fel, amelyek azt mutatják, hogy a cserkésztörvények mintha csak Szent László életéből lennének merítve. A cserhalmi ütközet után Szent László üldözőbe veszi és legyőzi a magyar lányt elrabló kun harcost és a leárfyt megmenti." Nem hagyta keresztény magyar testvérét a pogány kezében. "A cserkésztörvény harmadik szakasza szerint a cserkész, ahol tud, segit, nem tekinti kényelmét, veszedelmét. íme ez a cserkésztörvény Szent László vitéz cselekedeteiből van merítve. A cserhalmi ütközet után haflotta Szent László, hogy két aszszony siratta jj csatában elesett férjét, a kenyérkeresőt. Szent Lász'ó intézkedett, hogy az özvegyeknek és árváknak holtig kenyeret adjanak. A cserkészek törvénye mondja: Tégy jót minden nap kötelességből. Ez a törvény 'is, mintha csak Szent László tetteiből volna merítve. Szent László szeretett buzgón imádkozni, elmélkedni. Sokszor fél éjszakákat töltött a templombanKamarása egy ilyen éjszakai imádkozásnál látta, hogy a Szent királyt fényözön veszi körül. A cserkésztörvények is azt tanítják: Szeresd az Istent, engedelmeskedj neki, jélj gyakorlati vallásos életet. Szent László, első leventénk erre is példát ad. «SuIyos feladat királynak lenni» Ezt irta Szent László a monte-casinói apátnak s valóban a kor szigorú törvénykezése súlyossá tette az igazságot osztók helyzetét. — Szent László azonban amilyen szigorú volt önmagához, olyan ke gyes volt másokhoz. Mikor Hor- . vátországból a már 24 napja duló kunok ellen indult hadba és azokat legyőzte, megszólalt keresztény szive, lovagias lelke és azt kiáltotta harcosainak, hogy ne öljék meg a foglyokat, hadd térjenek meg. A menekülő kunok áltaj szétszórt 'aranytallérokat, tálakat csodálatosan kővé változtatta. Az anyagiasság veszedelme Ma is azt látjuk,, hogy nincs nagyobb veszedelem a pénzvágynál, az anyagiasságnál. Ez feledteti a jellemet, becsületet, kötelességtudást, megrontja az erkölcsöt, a vért, árulóvá" teszi az embert, elbuktatja á nemzeteket. Nincs ma nagyobb ellensége a nemzetnek, mint az, aki az ifjúságot könyelmüség felé csábítja, aftár könyvek, akár mozi, színház, újság, akár íhiányos, a testet alig fedő öltözködéssel. Mindegy, hogy a mérget köcsögben vagy kristályedényben nyújtják. Az ifjúságot mérgező játékot csak azok űzik, akiknek érdekük fz a játék, a ma^ar ifjúság elsenyvedése, és nincs érdekében Magyarország visszaszerzése. Éppen azért ezerszer áldottak, akik megszervezték a magyar cserkészetet. A cserkésztörvény kimondja, hogy a cserkész testben ca lélekben tiszta legyen. A tisztátanlanság megfertőzi az emberben Isten képét, beszennyezi a képzeletet, megrontja a jeí-