Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-06 / 125. szám

Hyiregyháza, 1926. janiul 6. * Vasárnap XLT1I. évfolyam. 135. szám. Elfiflzatéal árak hslybon és vMéfcan: !tá>r» SOOOO K. Nogyadévra •OOOO K. Ktetisrtviselölniek és tanitóknak 20°/. engedmény. Alapította JÓBA ELEK Fftaxaikasztő i Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*I*I0» aaarkMztő i VERTSE K. ANDOR. 3xark»szuősé(j éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Talafon asám I8S. Po*tach«qu« 20660, Kéziratokat nam adunk viasza. Munkáskérdések a mezőgazdaságban. Miként ismeretes, az uj ípartörvény, valamint ennek végrehajtási utasítása megvonja a szegődményes gazdasági iparosoktól azt a jogot, hogy tanoncot tarthassanak. ]ít a tiltó rendelkezés igen súlyosan érinti a mezőgazdasági termelést, de azokat a mezőgazdasági iparosokat is, akik ezáltal elesnek attól, hogy fiaikat saját mühelyük' ben iparosokká képezzék 'ki. Valamennyi mezőgazdasági érdekképviseleti szerv majdnem egyhangúlag emelt szót ez ellen és kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a rendeletet változtassa meg. Dacára annak, hogy a mezőgazdasági termelés ezen jogos kívánalmát a föld mivelésügyi kormányzat is magáévá tette, a kereskedelemügyi miniszter még sem tartotta teljesíthetőnek ezt a kérést. A munkásszerződtetési szokások és eljárások az ország különböző részeiben ma a legnagyobb eltérést mutatják. Olyan eltéréseket, amelyek ugy a munkaadó, mint a munkás szempontjából egyrészt beható megfontolást és a kialakult, nemkülönben célszerű helyi szokások érintése nélkül, bizonyos irányban megfelelőbb szabályozást is igényelnek. Ennek előkészítésére az egyes mezőgazdasági kamarák részletes adatgyűjtést végeznek, mert csakis ezen adatoknak birtokában lehet az itt emiitett kérdésnek összes vonatkozását áttekinteni és kihatását mérlegelni. A mezőgazdasági munkások helyzetének figyelemmel kisérése során tapasztaltuk azt is, hogy egyes munkavállalók az ipartörvény rendelkezései által védve, mezőgazdasági üzemekben oly módon vállalják egyes növények megmunkálását, hogy ők valamely átalány bér fejében saját maguíc munkásaikkaC végeztetik a vállalt munkát. Ennek a munkáltatási módnak számtalan hátránya mutatkozott ugy a gazda, mint a munkás szempontjából. A vállalkozók a megfelelő üzleti haszon biztosítása végett rendesen igen alacsony dijazássaf fogadtak fel különböző vidékekről 1 munkásokat, akik természetesen gyakori elégületlenségüket nem a vállalkozóval, hanem a ^gazdával szemben juttatták kifejezésre. Ennek a viszszásságnak megszüntetésére aföldmivelésügyi minisztérium most rendelettervezetet készített. Kormányjavaslat készült arra vonatkozólag is, Tlogy a mezőgazdasági munkások osztályozása intézményesen rendeztessék. Számos közigazgatási eljárást vont maga után ugyanis az a tény, hogy a munkások osztályozása csak a munkahelyre való megérkezésük után történt. A gazdasági munká! sok osztályozását mindenkor a l szerződés megkötése előtt volna kiNyíregyháza. A fővárosi embervédelmi kiállítás prospektusa számára irta Szohor Pál főjegyző. Ezen az áldott nyírségi földön, melyen Nyíregyháza fekszik, végelát hatatlanul egymás mellé sorakozó kalászba szökkent búzatáblát í ingat a nyárelői szél. Mesterséges csatornákon leszivárogtak (estéről a vadvizek, eltűntek a népvándorláskori őserdők, ahol egykor Szabolcs vezér "kürtje hirdette az úi honfoglalók dicsőségét. Szárnyra keltek a mocsarak hosszúlábú lakói: a darvak, gémek; kanyargó gyalo,, ösvények helyett széles kövezett kocsiutak és cstíiogó vaspályák futnak be a Nyírség középpontjába: Nyíregyházára. A város nem a történelmi arisztokrácia sorába tartozik. 1753-ban megfordították sírján a címerpajzsot, a rakoncátlan, büszke hajdúváros elhagyott tanyává törpült. Évszázados harcokban kifáradt földesurait szolgálni s ha töröktatár elkerülte is, de fiai ott küzdöttek a magyar nemzet sok véráldozatot TcíváníT harcaiban. — A diadalmasan induló Rákóczi szabadságharc az utolsó állomás, hová a szabad hajdúk elvitték vérüket 9 a «Pro libertate» zászló lehanyatlásával kihunyt a régi nyíregyházi tűzhelyek utolsó parazsa is. — A Szent István alapította egykori «tíz község» egyháza eltűnt a térképről s csak néhány düledező ház s labodávaí felvert udvar jelezte a régi város helyétFöldesurai e kriikus esztendőkben Nyíregyháza földjének a Károlyi és Dessewffy-család voltak. Fájdalommal látták virágzó közsé" gük pusztulását. Szántóföldei parlagon maradtak, lakosai szerte futnak a rájuk váró nyomorúság elői, a legelső buja zöldjén nincs többé se csikó, se marha. Mintha pánik szállta volna meg az emberek szívét, mindenki fut menekül az üldözött városbólEkkor kerül ide Szarvasról egy egyszerű tanulatlan csizmadiamester, becsületes Petrikovics János, ki érdeklődve néz körűi az elhagyott portákon. Gróf Károlyi Ferenc megbízza a kialudt tűzhelyek benépesítésével. Petrikovics szeme előtt felcsillant a történelem: fut, fárad és agitál, hogy telepeseket hozzon Szarvasról, Csabáról, Berényből és Orosházáról, hogy lüktető életet varázsoljon a nyíri lápok közül "kiemelkedő dombhátadon és beleírja nevét Nyíregyháza történelmébe. Kopott szekerek indulnak 'útnak a Nyírség felé. Tótajku parasztok nógatják a sovány lovakat. A szekérre flbbva egy faeke, cséphadaró s néhány gazdasági szerszám, mely nélkül főldmívelő ember meg nem élhet. Köztük, a. kapavas, ez a primitív szerszám, amely szorgalmas vánatos eszközölni. Ez nemcsak szociális kívánalom, hanem megkívánja a munka zavartalan menete és megvalósítása annál kevésbbé ütközik nehézségekbe, mivel a gazdák többsége a munkásszerződéseit jóvaí a munkálatok megkezdése előtt és rendesen a környékben lakó munkásokkal köti meg. A genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal már a múltban előterjesztett egyezménytervezeteken és ajánlásokon kivüf, a közelmúltban ujabb tervezeteket és ajánlásokat terjesztett a magyar kormány elé elfogadásra. A mezőgazdasági vonatkozású tervezetekre vonatkozólag az itt kialakult vélemény az volt, hogy azon egyezménytervezetek, illetve ajánlások, amelyek a foglalkozási külön betegségek kártalanítására, valamint idegenhonos munkások balesetéből kifolyó kártalanítására vonatkoznak, a mezőgazdaság szempontjából nem esnek kifogás alá. Azonban olyan egyezménytervezet, amely az üzemi balesetek nagyobbmérvü kártalanítását óhajtja biztosítani, speciálisan ipari vonatkozású rendelkezései miatt, a mezőgazdaság részére nem jöhet számitásba. Ez csak akkor lesz elfogadható, ha a benne felvetett kérdések a mezőgazdaság speciális viszonyait szolgáló intézmény keretében nyernének megoldást . Nyíregyháza közönsége érdeklődéssel várja a vasárnap befntó autókat. Nyíregyháza, junius 5. (A»Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap, junius 6-án délutári futnak be Nyíregyházára az országos turauton résztvevő autók, amelyek élén József főherceg autója nyitja meg a sort. Az autók , .utján félben 12 órától délután; 3 óráig, illetve az autók befutásáig szünetelni fog a kocsiforga-t lom. Az autók a Rákóczi-uton futnak be a Bessenyei-térre, innen pedig a Kossuth-térre. .Az érkezési idő stoppolá>a a Nagytakarék épületénél tesz. Az autók a Kossuth-teret megkerülik, majd a Vay Ádám, Jókaiutcákon és a Bessenyei-tér északi oldalán át a Kossuth utcába térnek és igy mennek pihenő helyükre, a városmajorba. Má»ítap reggel az autók a Kossuth-utcán, a Bessenyei-téren, Kossuth-téren, Kállai-utcán át hagyják el a várost. ember kezében aranyat tár fel a sivár Tutóhomokból is. Vertfalú házak nőnek ki a földből, mintnagykalapú gombák eső után. A szef

ényes juhnyájakat táncoló csiók váltják fel a pázsiton .könnyen fizetik a dézsmát, a kilencedet, még arra is jut, hogy nádfedelü templomot építsenek. A földesurak féltve őrzik a kis kolóniát, mint kertész szokta a melegházi palántát. Külső ellenségek mégis belevájják körmüket: szárazság és mirigyhalál gyengíti soraikat, g vallási türelmetlenség lerontja a gonddaí felépített imaházat, papjukat kiűzik a határból, lelketlen tiszíék pedig válaszfalat akarnak állítani jobbágy és urai közé.' A nyíri földben rejlő őserő mégis diadalmaskodik, kitűnő férfiakat állít a község élére, kiket a természetes ész ragyogó fegyverzete emel a vezéri polcra. A város alakítás-korszakának két zászlóvivője: Gerliczky Mihály es Benkő István főbírák, a hajnali órákban kjs tanyájukban hasgatják a földet, délben pedig örökváltságról tárgyalnak a Dessewffy- és Károlyicsalád megbízottjaival. Szövevényes jogi, gazdasági és pénzügyi kérdést oldanak meg bravúros biztossággal, mely ma a szakemberek egész táborát mozgósítanáKét uradalom mesgyéjére épült a város. A földesúrnak bért ke'il fizetni, robotot vár, dézsmát és kilencedet szed, korcsmát, boltot és mészárszéket építtet, nem tud a jobbágy szabadon lélekzCni saját otthonában. 1803-ban megváltja magát a Dessewffy-család tói 320 exer rénes forintért, 1824 szeptember 13-án pedig a Károly i-családdal kötnek szerződést: 730 ezer váltóforintban alkudván ki a váltságösszeget. A szorgalom csodákat mivel. A város szimbóluma: a kapavas, serényen forgatja a földet, néhány bő terméssel áldja meg az ég a nyíregyházi gazdákat. Azután mind többre vágynak. A tiszavidéki vasútnak ingyen földterületet ajánlanak fel és 30.000 forinttal járulnak hozzá az építési költségekhez. A gőzmozdony eleven vérkeringést hoz a városba; belekapcsolja Magyarország kereskedelmi forgalmába, fejleszti az ipart és a kultúrára fogékony közönséget nevel. Hatosztályú gimnázium épül és a Hárs-vendéglő udvarán faszínházat ácsolnak. A vármegye átköltözik ősi fészkéből, Nagykállóból s egyszerre mintegy varázsütésre, előttünk áll a legfiatalabb magyar város. Vezetői tetve vannak, nemes ambícióval, lakossága pedig szorgalmas és vallásos. A rnult század utolsó évtizedeinek története Bencs László, Vidliczkay József ,dr. Meskó László, Májerszky Béla nevéhez fűződik. Ezek a férfiak a mi szellemi arisztokratáink. Egyes szám ára 2m00 korona.