Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-29 / 144. szám

.JÍYfttinDÉK mMrmmtatmrsm&siMMsz&isxiiiiűiaumriexmxzy i A cserkészet és a 1926. junius 2$ A főváros közoktatásügyi bizottságának legutóbbi ülésén a cserkészmozgalom céljára kért segélylyel kapcsolatban olyan vita tört ki, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. A baloldal különböző okokra hivatkozva, a kért segély megszavazása ellen foglalt állást. A legfontosabb kifogás az volt, hogy a cserkészmozgalom felekezeti színezetet öltött s a cserkészcsapatokba zsidó gyerekeket nem vesznek fel, zsidó csapatokat a szövetség igazolni nem akar. A kifogásokra elhangzott válaszok az igazsághoz hiven, természetesen visszautasították ezt a beállítást, de már csak foglalkoznunk kell ezzel a jelenséggel, mert a cserkészet világmozgalom, amely oly nemes erkölcsi cél kitűzéssel dolgozik, hogy minden országnak kötelessége ezt a mozgal mat elősegíteni. Aki ismeri a cserkészet célját, az eleve tudja, hogy mennyire alaptalan a felekezetieskedés vádja. — Baden-Powel tábornok, mikor jó pár esztendeje életrehivta a cser készmozgalmat, tulajdonképpen egy olyan ifjúságot akart elsősorban Angliának nevelni, amelynek testi kiképzése semmiben sem marad el a lelki kiválóságok mögött. «£p testben ép lélek» ebben foglalhatnék össze röviden a cserkeszmozgalom célját s hogy mennyire jó alapokon indult meg a munka, azt bizonyítja az az óriási elterjedettség, amelynek az egész világon örvend a cserkészet. Az úgynevezett nemzetközi nagy táborozásokon úgyszólván nincs földrész s ezt a szó szoros érelmében kell venni — amely ne képviseltetné magát csapattal. Ami pedig a cserkészet nemes intencióit illeti, ehhez nemcsak kritika, de még szó sem férhet. A nemzeti erények és hagyományok tiszteletbentartása mellett arra nevelik a fiukat, hogy mindenkiben testvért lássanak és szinto második természetükké teszik a kölcsönös segítség gyakorlásátMinden cserkésznek, hacsak alkalom nyílik rá, legalább naponta egy úgynevezett «jótettet» kell végrehajtani, amely sokszor heroikus önfeláldozásban áll, sokszor pedig csak abban, hogy egy szegény vak embert az utca egyik oldaláról a másik yldalára vezet át a cserkész. Kérdjük tehát, miért kellett a közoktatásügyi bizottság igen tisztelt baloldalának a leventemozgalom után most ezt a mozgalmat is támadni? Vájjon azt jelenti ez, hogy minden szervezkedés, amely nem a marxi alapon, nem az osz. tályharc alapján indul küzdelembe, eleve rossz es kritizálandó? Lehet, hogy a következetes baloldali gondolkodás ezt parancsolja. De ez nem azt jelenti, hogy azok, akik igy gondolkoznak, eltalálják az igazságot. A cserkészet szűkebb példájánál maradva kérdezzenek meg akármilyen munkavezetőt, akinek tanoncai valamely cserkészcsapat tagjai, hogy mennyit csiszol a fiuk magaviseletén az a szellem, amelyet oktató tisztjeiktől nyernek? Kár bizonyos segélyek megtagadásával ennek a mozgalom nak az útjába állni, amelynek célkitűzései, ideáljai sokkal nemesebbek, semhogy bárki joggal kritizálhatná őket. Igaz a magyar közmondás szerint lehet kákán is csomót keresni, de az olyan embert, aki ezt megteszi, nem igen szokták komolyan venni és meg- - de hogy a társadalom óriási többmosolyogják. A közoktatásügyi bi- : ségének elitélő véleményével találzottságban a cserkészmozgalom el- kőzik, az minden kétségen felül len intézett támadás lehet politika, áll. Nyíregyházában meg van az alap, a készség és képesség, hogy a vidék első városai közzé Nyiríalutól—Nyíregyházáig. — Az első vasút megépítése. Szabályozzák a nyíregyházi utcákat. — A Városi Mérnökök Országos Szövetségének vándorgyűlésén előadta: Nagy Elek műszaki tanácsos. i. Nyíregyháza ősrégi és mégis fiatal város. Régi latin nevéről ?Ecclésia de Nyir», el kell fogadnunk &zt a feltevést, hogy már Szent István királyunk idejében fennállott, amikor minden 10 községnek templomot: egyházat kellett építenie. A Nyírnek az egyháza itt épült fel a mai református templom helyén s erről vette a város nevét. Tehát 9 évszázada lakott hely Nyíregyháza, a város tulajdonképen mégis csak Nyirfalutól Nyíregyházáig 50 éves. Ennek a megvilágítására pár szóval "vázolom a varos történetét. Okmányszerüleg Nyíregyházát «Nyirfalu» néven először a Váradi Regestrum említi 1219-ben. 1333'ban a pápai tized jegyzékben találjuk Nyíregyháza nevét. Ezekből aS időkből azonban nagyon keveset tudunk róla. A tatárjáráskor a község elpusztult. Utána a nagy ecsedi uradalomnak lett a tartozéka s a visszatért őslakó hajdúkkal és ar | uradalom jobbágyaival, cselédeiver ; népesült be. Előbb a Bátory csaí Iád ,később Bethlen Gábor, azután j a Károlyi, Kalocsay. és Dessewffy családok voltak a földesurai. A XVII. század elején hajduszabadalmakat kapott a község, lakossága a földes uraktól megszökött és idemenekült jobbágyokkal szaporodott, majd a XVII. és XVIII. _ század harcaiban mint katonai áIIo

j más török, német és egyéb barangoló hadak pusztításai alatt annyira elnéptelenedett, hogy 1752-ben már •®v '.'••••'ív'* •

:. .MSPEKt csak 48—50 elszegényedett család lakta. Az 1753-ik évben uj korszakba lépett Nyíregyháza. Egyik földesura gróf Károlyi Ferenc Szarvasról, Csabáról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Gyuláról tót ajkú evangelikus vallású telepeseknek népesítette be az elpusztult községet. A tetepedés éveken át tartott. 1754-ben 2485 a lakosok száma, 15 év alatt felülemelkedik a 800 családon vagyis már körülbelül 4000 a lélekszám1786. november 23-án II. József császár városnak nyilvánította Nyíregyházát és vásártartási jogokkal ruházta fel. Város volt a név, Nyíregyháza mégis falu maradt az ő széles, poros utcáival s a hatalmas telkeken épült apró nádas házaival, még hosszú évtizedeken keresztül. A lakosság magyarosodott, sza-* porodott, templomokat, iskolákat építettek, az ipar és kereskedelem szépen fejlődött, túlnőtt a falusi ke re ken, de a lakosság túlnyomó részben földmive'lő lévén, a varossá fejlődés nagyon lassú lépésekkel haladt előre. 1803-ban a Dessewffy-családtól, 1824-ben a Károlyi családtól megváltotta magát a város. Közben 1812-ben megalakították az első 12 tagu városi tanácsot. 1837-ben V. Ferdinánd rendezett tanácsú várossá nyilvánította Nyíregyházát, a következő évben megalakult az első városi képviselőtestület és város itanács. Meg volt tehát minden Óiddal tHo^gól s j Váriisi üesgfiél Junius hó 28-án és 29-én, hétfőn 5, 7 és 9 órai kezdettel, _ . | kedden 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel $ í I fehér harami Egy becsületes cowboy, egy tolvaj ló és egy okos kutya kalandor törté- ] nete 6 felvonásban. Főszereplők:! j Jack Hoxie, Rex, a csodáló; meg a Boby kutya. Junius hó 28 án és 29-én, hétfőn 5, 7 és 9 órai kezdettel, j kedden 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel A legnagyobb magyar filmsiker! Kisérő műsor: Azélet szeretője dráma 7 felvonásban. Főszerepben: (I Dorothy TOackail. JÖN ~ JÖN HARRY PIEL í A haiál megwetőgtö.l Kalandor történet 8 felvonásban. Irta: Moly Tamás. — Rendezte: Gaál Béla. — A főszerepben: Csortos Gyula, ,Lóth Ila és Latabár Árpád. Kisérő műsor: Sísrgjős házasság 2 felvonásos burleszk. Kedvező időjárás esetén a 9 órai előadások a Kert Mozgóban lesznek megtartva. JÖN JÖN Piros vér a fehér havon. lehetősége a fejlődésnek: szabadság, önállóság, emellett a lakosságnak fáradhatatlan munkássága, de a városias fejlődést a súlyos váltságterhek lassították, sőt csaknem teljesen megakadályozták. Az első vasút megépítése. A város fejlődésére elhatározó befolyással volt az első vasút megépítése. A Debrecen—miskolci vasút az első terv szerint a vármegye akkori székhelyén a szomszédos Nagykálló községen vezetett voína keresztül, de mig Nagykálló a vasutért nem volt hajlandó áldozatot hozni, addig Nyíregyháza felismerve a vasút előnyeit, nagy kiterjedésű területeket ajánlott fel díjtalanul, aminek az lett a következménye, hogy a Debrecen—miskolci vasút az 1858—59. években Nyíregyházán keresztül épült meg. Ugyanígy járt el a város 1872ben a Nyíregyháza—kisvárdai, 1887-ben a Nyíregyháza—vásárosnaményi, 1905-ben a Nyiregyházavidéki Kisvasutak és 1911-ben a Nyíregyháza—nyiradonyi vasútépítésénél is. Ennek a helyes vasúti politikának legközvetlenebb eredménye volt, hogy 1872-ben az újonnan szervezett királyi Törvényszék és királyi Ügyészség már nem a vármegye székhelyén Nagykállóban, hanem Nyíregyházán helyeztetett el. Sőt 1875-ben maga a vármegye is áttette székhelyét Nyíregyházára. A vasúti fárgalom, a vármegyei és bírósági székhely, a város fejlődését a valódi városias irányba terelték annyira, hogy ezeket az időket ugy kell tekintenünk, mint a tíárosnak a faluból való megszületése időit. Most már egymásután épülnek fel a középületek," városias magánházak, burkolatok, járdák készülnek, a főbb utcákat csatornákkal vízmentesítik, fejlődik az ipar és kereskedelem, 50 év alatt megerősödik, kialakul egy 50.000 lakosú város, mely ma már versenyre kél és versenyezni képes évszázados korú társaival. Az utcák szabályozásának első nyoma. A régi Nyíregyházának úgyszólván csak a központból sugárirányban kiágazó utcái voltak, melyek az 1753-ik évi település, a későbbi bevándorlások és a természetes szaporodás nyomán hova-tovább hoszszabbak lettek. Ha valaki egyik utcának a közepéről a szomszédos utca közepére akart elmenni, egykét kilométer utat kellett megtennie. Ezeknek az állapotoknak a megszüntetésére 1792-ben Szexty József mérnök indítványára és az' ő közreműködésével az utcákat egykét öl széles utcácskákkal, u- n. közökkel kötötték össze. Itt találjuk a városszabályozás első nyo* mát. Ettől az időtől kezdve egészen 1840-ig csak kisebb jelentőségű' szabályozások történtek, 1840ben azután Hudatsek Pál, a Szabad Hajdúkerület rendes mérnöke készítette el Nyíregyháza szabályozási térképét, «melyen az egyes utcáig hajlásai s az azokon levő fundusok és házak helyei kijelöltettek®. Lényeges szabályozást ez a térkép sem mutat. 1850-ben a város északkeleti oldalán fekvő mocsaras területet, az u .n. «Bujtos»-t csapolta le, szabályozta és felosztotta Szexty József mérnők. 1853-banpedig a város délnyugati oldalán fekvő «£raliá»-t szabályozta" és osztotta fel Juhász Mihály mérnök. 1888-ban a nagy vendéglő tűzvész martaléka fett, ékkor létesítette a Bucit Jonesről besz