Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-27 / 143. szám

JfVlffllBtR i mvmmm 1926. junius 27. Kisebb gyermekek nyári üdüléséréi. Irta: Schuschny Henrit dr. m. kir. egészségügyi tanácsos. Junius hónapban kezdődnek az u. n. nyári gondok, főkép azokban a családokban, ahol kisebb gyer­mek van. Megszokás hányni-vetni, hol olcsóbb az élet, de nem igen gondolnak arra, való-e a gyermek­nek az a hely, melyet hosszas tanácskozás után választottak. — Felnőttt ember a legtöbb esetben oda mehet, ahol neki tetszik, de már kisebb gyermeknél jól meg kell gondolni a dolgot. Mert el­végre nem minden hely alkalmas Elegáns fürdő vagy nyaralóhely nem való gyermeknek. Ott egész nap ünnepi ruhában kell járnia. Az orvos nem azért küldi nyaralni a gyermeket, hogy a közönség ne találjon annak ruháján kifogásolni valót. Helytelen egyes szülők azon aggodalma, hogy gyermeküket kritikus emberek leszólhatják. Ne ambicionálja a szerető anya, hogy gyermekét jól neveltnek tartsák. A gyermeknek szabadságra, de külö­nösen mozgásra van szüksége. — Azért a gyermeket oda kell vinni, ahol az élvezheti. Ig}- üdül, igy erősödik. A mozgás jó étvágyat biztosit, amely bő táplálék felvé­tellel jár. Az "a hely, ahol a gyer­meknek étvágya nincs, a gyer­meknek nem való, habár van oly hely, pl. a tengerpart, ahol a gyer­meknek nincs mindig étvágya, de két-három hónappal későbben megjön az magától. A gyermek ruhája legyen egy­szerű, hogy ne legyen harag, ha elszakad. Ha pedig bepiszkolódik, , az sem baj. Természetes dolog, hogy a gyermek ruhájának nem viseli gondját. Amióta gyermek van, azóta igy van. A gyermek mozgását korlátozza az autótól, biciklitől való félelem. Ezért országút mellett ne lakjunk. A gyermek hadd kiabáljon, hadd énekeljen hadd tombolja ki' magát. Már ezért sem való gyer­meknek az előkelő hely, mert ott nem szívesen hallják a gyermek­lármát. Többet hall, jobbét lát a gyermek a falun, ahol megismer­kedik a falusi nép természetraj­zával és bővülnek természetrajzi ismeretei. Az ilyen hely sokkal jobban tetszik neki, mint egy vad­regényes táj, mely iránt csak évek múlva jön meg az érzéke. Egy kis patak, ahol kénye-kedve szerint lu­bickolhat, sokkal jobban köti le érdeklődését, mint egy folyó, ahol csak felügyelet mellett tartózkod­hatik. Kerti munkásság is örömet sze­rez a gyermeknek, mert ott cse­lekvési ösztönét kielégítheti. De egyébre is legyünk figyelem­mel. Ig}' arra, hogy a nyári lakás legyen száraz és napon. Egyik igen fontos kelléke a higiénikus nyaralónak az "ivóvíz. Erre sokan nincsenek figyelemmel. Vigyázni kell, hogy a gyermek el ne rontsa a gyomrát. Nyáron bizony ez igen gyakran megesik. A gyermek a gyümölcsöt jól rágja meg, mert a jól meg nem "rágott gyümölcs sok esetben gyomorrontást okoz. Érdeklődni "kell, nincs-e a nya­ralóhelyen járvány; különösen ügyeljünk arra, nincs-e ott sza­márköhögés vagy vörhenyjárvány. Jó, ha orvos is közel van a nyári lakáshoz. Elutazás előtt lássuk el magunkat egynéhány gyógyszerrel. Ezek között legyen olyan is, mely rovarcsípések ellen vaió. Kötöző­Szer is jó, ha magunkkal vi­szünk. A csekk könyörtelenül megtagadták a határ­átlépést az édesatyja temetésére utazó miniszteri biztostól. Nyíregyháza, junius 26. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a m. kir. vallás és közoktatásügyi mi­niszter megbízásából a nyíregy­házi áll. tanítóképző-intézet tanító­képesítő vizsgálatain elnöklő dr. Simon László miniszteri biztos ér­tesítést kapott, hogy Beregszász melletti egyik faluban lakó édesaty­ja meghalt. A miniszteri biztos a gyászhír vétele után megfelelő ál­lamrendőrségi távirati előkészítés után Záhonyba utazott, hogy Csapnál átlépve a trianoni határt, Beregszászra s onnan szülőfalujába édesatyja ravatalához menjen. — Hasonló esetekben, ha az átlépő igazolja, a megszállott területről kapott levéllel vagy távirattal azt, hogy haláleset miatt kell átlépnie a határt, a magyar hatóságok a cseh hatóságok is megértően, kölcsönös készséggel engedik meg hogy^ a fájdalomtól lesújtott fiu, testvér vagy rokon hazamehessen. Simon László dr. azonban egy olyan cseh tisztviselőre akadt, aki a legrídegebben elzárkózott a ha­tárátlépési engedély megadásától. Hiába volt minden érvelés, bizo­nyosság, a kegyetlen cseh sziv, amely talán abban leli örömét, ha egy magyar szívnek vergődését lát. ja, minden számbavehető indo­kolás nélkül megtagadta a minisz­teri biztos további utazását. Simon László dr. visszajött Nyíregyhá­zára és emésztő fájdalmát vissza­fojtva vezette tovább a vizsgálato­kat. Az ilyen embertelen bánásmó­dot mindenesetre jó lesz a ma­gyar határmenti hatóságoknak meg jegyezniök, hogy alkalomadtán Teltárják a csehek előtt barbár szív­telenségük bizonyítékát. tegnap fejeződtek be és dr. Simon László miniszteri biztos délután 4 órakor hirdette ki a jelölteknek az eredményt, amely szerint mind a tizenhat jelölt tanítói oklevelet nyert. Az uj tanítók a következők: Csonka Gyula, Estók József, Ho­demarszky Tihamér, Jacxkovics Bé­la, Jaczkovics Géza, Jeles Miklós, Katona László, Megléczy Antal, Molnár János, Papp " József, Schantli Jenő, Somogyi János, Süle Imre, Szabó János, Tenkey Tibor és Végh József. Az ifjú tanítókhoz dr. Simon László miniszteri biztos lelkesen buzdító beszédet intézett. Istenféle­lem, hazaszeretet, becsület, azok az erkölcsi értékek, melyekre felhívta a fiatal tanítók figyelmét. Rámutatott a tanítóságra váró nagy nemzet­nevelő^ feladatokra, amelyeknek tel­jesítésével a tanítóság szegény csonka hazánk sebeit gyógyítja. A képesítést nyert tanitók ne­vében Csonka Gyula mondott kö­íszönetet a miniszteri biztosnak, Lu­kács Béla igazgatónak és a tanári testületnek. A tanitók közű/ nyol­can kántorképesitő vizsgálatot is tesznek. JSn ^wcii Joimes Tom Mix rivólisa A nagy győzelemben Keddtől az Apollóban WB! Tizenhat jelölt nyert tanitói oklevelet a nyír­egyházi kir. állami tanítóképzőben. Utolsó képesítő vizsgálat a Vay Ádám utca! intézetben. Nyíregyháza, junius 26. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi kir. állami népis­kolai tanítóképző intézet Vay Ádám utcai helyiségében most fejeződ­tek be az utolsó tanitóképesitő­vizsgálatok. A következő iskolai évben már a Széchenyí-uti uj ta­nulmányi helyiségben, a volt pénzügyi palotában kezdi meg mű­ködését a tanitóképző-íntézet. Az idei tanitóképesítő vizsgálatok ISKOUKONYVEK magán- és egyesületi könyvtárak, mindennemű hivatalos könyvek és hírlapok tartós kivitelben, szolid árak mellett vállaljuk könyv­kötészetünkben. IJÓBA ELEK! könyvnyomdája és könyvkötészete, Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. szám. Telefon: 139. -volt. Felcserek vannak csak, kik­nek tudását élénken festi, hogy ter­mészetbeni fizetésük irásbafoglalá­sakor azt is kikötik, hogy kötele, sek a bírákat minden héten egy­szer megborotválni a két kisblro­val együtt. A helytartótanács ugyan "elrendelte egy tizeddel az­előtt, hogy a vármegyék képzett orvosokat "tartsanak, azonban nem sok eredménye lett. Az akkori ál­lapotokra igen jellemző, hogy ép­pen Békés megye ír fel e rendelet ellen, hogy e merőben felesleges túlterheléstől kíméljék meg a sze­gény adózó népet. Tizenhat év óta tart egy sebészt, úgymond, de alig kepes megélni, mert szolgá­latát az urakon és néhány gyulai németen kívül senki se veszt igénybe. 4) E tiz évi működéséről adataink nincsenek. De van ebből az idő­ből Tessedik Sámuel szarvasi lel­kész, az első hazai földmivesiskola megalapítója önéletrajzában egy levele, melyből mélységes vallásos­ságán, vallási 'türelmén, embersze­retetén és igazságérzetén át követ­keztethetünk a lelkiismeretes, be­tegei sorsát szivén viselő orvosra is. Tessedik Sámuel érdekében bá­ró Prónay Lászlóhoz irt leveléből idézem a következőket: «Mint or­4) Szerelemlei Sámuel: Hódmezővásár­hely története IV. 145 vos járulok Nagyméltóságod elé életet vagy halált kérni egy súlyos beteg számára. Tessedik Sámuel szarvasi lelkészről szólok, aki mint vallásának buzgó híve, népének lel­kipásztora, a tudományban jár­tas s a "közjő előmozdításában fá­radhatatlan férfiú erejét, tehetsé­gét és életét híveiért áldözza fef s aki érdemeiért nekem igen ked­ves. E férfiú egészen oda van s ha ellenségeitől függne, meg is halhatna. Amennyire én nehéz sorsát látom, félő, hogy a sok lelki gyötrődés, szenvedés miatt elméje elborul. Sokkal nagyobbak s mesz­szeföldön ismertebbek é férfiúnak a mai időt túlélő érdemei, semhogy azokat lelkésztársának irigykedése elhomályosíthatná, ezért azután a szentegyházban, 'hol irtani kelle­ne a vétket, oltalmazni az erényt, hinteni az ige magvait s imádni Is­tent, Tessedik ellen irigyei villá­mokat szórnak, rágalmakat terjesz­tenek, a népet fellázítják s az egy­házat romlásba vezetik. — Ezek döntötték ágyba a még most is betegen fekvő Tessediket s mint orvosa egész őszintén feltárom ezeket, hogy e férfiú életéért, ol­talmáért s Nagyméltóságod pártfo­gásáért a legforróbban könyörög­jek.» v Hálás szívvel mondja Tessedik Sámuel: «Igy ir egy buzgó katho­likus orvos" protestáns betegének egészsége és élete érdekében. Isten áldja meg érte! Mily felséges e harmónia, mely ha egykoron ál­talánossá lesz, az ég leszáll a föld­re és Isten akarata teljesül.» 5) Szabolcsvármegye levéltárában levő régi írások tanúsága szerint a XVI- század óta éltek e nagy vár­megyében Jósák, kik közül nem egy alispáni hivatalt viselt huza­mosabb időn keresztül és akik, mint előbb említettem, a rokonsá­got a törvény előtt ha el nem is­merték is, annál inkább érezték és tudták magukban és egymás közt annak valóságát. Igen való­színű, hogy a kiválóan képzett, hír­neves Jósa doctojt ezeknek a Jó­sáknak a kezdeményezésére és ajánlására hívják meg Sza­bolcs vármegye Rendei küldött­ségileg 1787-ben a vármegyei fő­orvosi állásra, másfelől a Békés vármegyei mostoha viszonyok is közrejárhattak abban, hogy e meghívást elfogadja. El is jött Nagykállóba, a várme­gye akkori székhelyére, hol 20 évig lakott. Magyar vendégszeretetéről híres háza a piactéren a vármegye­házzal szemközt volt, a sarokhoz második ház. Ma: vendéglő. Itt élt szép családi életet, itt szület­tek és nevelkedtek fel életben ma­radt gyermekei. 5) Tessedik önéletrajza. A faln. 1926. évf. 3. sz. 199. 1. 179Q-ben az akkori szokás sze­rint megválasztották táblabíróvá Kallóban is, mely tiszteletbeli ál­lás volt. A közügy bármely terén kiváló férfiakat több vármegye is megtisztelte ez állással. Ötven évig szolgálta Szabolcsvár­megyét és az orvosi szakirodalmat számos kitűnő értekezéssel gazda­gította. Ezek közül kettő megvan dédunokája, dr. Dohnál Jenő or­vos tulajdonában. Az egyik a sá­rosmegyei szinyér-lipóczi gyógyfor­rások hatásáról írott kis müve la­tinul, 2) a másik a vereshimlőrőí szóló népies munkája 1823-ból, magyarul. (Folytatjuk.) 2) Teljes elme: Scrntinima aquarnm mineraliam in possessioaibus Sindler et Lipotz I. Comitstui Sarosiensi ingremiatis, fxistentium per Slephanum Jo?a I. Comit, de Zabolch Physicum Ord ac Tab. Iudi­ciariae Assessorem suscepfuin. Cassoviae, 1799. (*) Diványpárnák, ágy terítők, függönyök montirozása, fehérnemű varráás és hímzés ízlésesen és ol­csón készül Herskovits Ella ipar­művészeti szalonjában. Budapest, Aradi-utca 17. I. 4. Levélbeni meg­keresésr eazonnaí válaszolok. (*} A Rendőrsors jegy huzási jegyzéke kapható az Ujságboltban. Ára 1500 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom