Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-23 / 139. szám

IMS. j*nms n. jívmwéK „A betyár kendéje" Nagyhalászban. Vannak események, melyek fel­rázzák a falut. Megmozdítják tüz, árviz nélkül egyhangú életet. Ész­revétlenül jönnek, de utánuk a kis­kapukban, az udvarházakban egyw aránt sokat beszélnek. Két hét óta szakadatlanul esik az eső. Lemondóan, bánatosan já­runk-kelünk. Közönnyel vettük hirt, hogy a kemecsei műkedvelő gárda községünkben előadásra ké­szül, szinre hozza Abonyi Lajos nak «A betyár kendője» cimü éne­kes népszínművét. Elmentünk, valami vitt, lehet, hogv csak a kötelességérzetünk, mellyel tartozunk egymásnak a fa­lusi összetartásért. Nem vártunk rendkívülit. Ráké­szültünk, hogy türelmesen ha. Iga t­juk végig egyszerű falusi embereki mondókáit, melyen olykor-olykor akaratlanul is át'opózik az iró gon­dolata. Azonban csalódtunk. Már az első jelenetekben képeket kaptunk. A letűnt betyár korszak megele­venedett előttünk. A barna arcú* tüzes szemű betyár legény minkéi, is megbabonázott. A hűséges, ár-) tatlan hitves kálváriája szinte köny-t nyeket csalt szemünkből. De nem csak ők, hanem minden egyes szeA replő magával ragadott a népszin-f mű szövevényes utjain. Hol bol­dogságban örült a lelkűnk, hol áhí­tattal kulcsoltuk össze kezünk, vagy erőnket összeszedve fékeztük} feltörő szenvedélyünket, mig a vé-j (gén, mikor az igazság diadalmas­kodik, megnyugvó sóhajjal hagy* tuk el a termet Már az előadás kezdetén vala J mi titkos erőt kerestünk, mely mindezt összehozta, mozgatja. Va­gyunk fokozódik, a végén m^r annyira, hogy tombolva keressük a rendezőt. Kedves, mosolygós arccal jele­nik meg Molnár Kálmán plébá-' nos. Illő keretben, műkedvelői kö-< zött, szeretetünk kifejezéseivel hal­mozzuk el és képét szivünkbe zár J va távozunk, mint bucsuzunk egy ködből indult szép tavaszi naptól­Nagyhalász, 1926. junius 20. Széky Károly. Ilauszky János kapta meg a tamásbokori iskola építésére szóló megbízást. (A Nyirvidék tudósi tójától.) — A Nyíregyháza környékén levő bo­kortanyák iskoláinak tanulólétszá­ma mindenütt túlhaladja a törvé­nyesen megengedett létszámot, né­mely helyen azonban oly nagy mérvű ez a létszámtöbblet, hogy a tanitás eredményessége volt ál­tala kockáztatva. "Ez indította az ev. egyházközséget arra, hogy a Tamás bokorban uj iskolát állít­son fel, melyre a miniszter támoga­tását is megnyerte s a kapott ál­lami hozzájárulás és feltételek bir­tokában meghirdette a nyilvános versenytárgyalást. Az iskola építésére öt építőipa­ros teljes, kettő pedig részletmun­kára nyújtott be pályázatot. A költ­ségvetések szorgos mérlegelése után a pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat elfogadásával az egyház képviselőtestülete tegnapi köz­gyűlésén ugy döntött, hogy mint legalacsonyabb ajánlattevőt, [la­nszky Jánost bízza meg az iskola épületének felépítésévé' s az el­nökséget megbízta azzal, hogy ne­vezett építőmesterrel a szerződést kösse meg. j Száznégy hősi halott emlékszobrát leplezték le BSköny községben. Nyíregyháza, junius 22. (A Nyirvidék tudósítójától-) Előbb Hajduvármegye égy ré­szén kell átutaznunk, hogy Bö­könybe jussunk, ahol ma a község hősi halottainak magasztos érzé­seket keltő emlékét idézzük fef. — Hajduhadház állomásán Tahy Jó­zsef segédjegyző fogadja a Nyír­egyházáról érkezőket, akiket a *ko­gyi csík hosszú sora visz Bököny felé. Az esős junius borulatában hamva­dó színes tájon, erdős-tölgyes vi­déken utazunk Bökönybe, ahol a község bejáratánál impozáns dia- \ az elhunytak emlekenek ebrentar­dalkapu, fehérruhás lányok, zász- £ tója és az élők buzdttoja. A boko­lós leventecsapat, iskolás gyerme- nyt szoborra ez van bevesve: kek sorfala, ünnepi érzéssel átha kön Vitéz revisnyei Reviczky Lászlóné tábornoknét, Jármy Jó­zsef ny. őrnagy, volt nemzetgyű­lési képviselőt és családját. Vitéz SzCfcely Károly szobra. Mindenütt virágfüzér. Tölgy, bú­zavirág, rózsa, fehérliliom. Virág­füzér disziti a hősök szobrát is. A szobor egy honvédet ábrázol, aki lábhoz tett fegyverrel vár a pa­rancsra. Egyszerű, de világosan beszélő és mélyen ható alkotás, tott közönség fogadja az érkező­ket. Érezzük, hogy rendkívüli ér­tékekkel áldott, erős vitalitásu, lángoló lelkesedésre, nagy tettek­re képes emberek közé érkeztünk, olyan községbe, ahol példás egyet­értésben, kölcsönös egymásbecsü­lésben él a föld munkás népe a vezetőséggel, a község ízig-vérig magyar lelkületű főjegyzőjével, Csendes Mihállyal, a papsággal, a tanítókkal és az intellektuális élet többi tényezőjével. Az erők összefogására, az egységes aka­ratra jellemző a nem régen lezajlott impozáns leventezászlószentelés és piost a hősök szobra, a község né­pének vitézi lelkületét pedig az dokumentálja, hogy, hogy a hő­sök szobrára a 2800 lakosságú község százeegy hősi halottjának neve van bevésve. A szoboravató ünnepre JM'kecz István alispán, Borbély Sándor dr. vármegyei tb. főjegyző autón érkeznek és a diadalkapunál fel­csendülő lelkes éljen közben Vitéz Csorba Ferenc fogadja a Kor­mányzó ur őfőméltósága üdvözlő üzenetét és a távollevő Kállay Miklós főispán üdvözlő levelét ho­zó alispánt. Az ünnepségen -a honvédelmi kormány képviseleté­ben Müller ezredes jelenik meg a hadsereg számos képviselőjével. Itt vannak Nánássy Andor és Szabó Zoltán nemzetgyűlési képviselők. Sokan érkeznek a szomszédos köz­ségekből, eljön Hajduhadház és Téglás község elöljárósága, a gesz­teredi leventék daliás csapata, a járás tisztikarának jegyzőinek kép­viselői élén Gergelyffy Andor nagy kállói főszolgábiró, Tahy Iván szolgabíró jelennek meg. Itt van a nagykállóiak kitűnő dalárdája Gás­pár karvezetővel, itt látjuk a föld­birtokosság számos tagját, igy élü­nyt «A világháborúban hősi halált halt fiainak emlékére emelte Bö­köny község közönsége 1926. év­ben. «Testvér! Emlékünket őrád, el ne feledd, Gyász nem temet 8 e\ ugy részvétedet.® A szobor oszlo­pának oldalon fekete betűk hirde­tik a bökönyi hősök neveit. A szobor Vitéz Székely Károly szobrász sikerült müve. A müvés? nem lehet ott az avató ünnepen, mert ma avatják vitézzé Budapes­ten. A díszközgyűlés. Az avatóünnepet díszközgyűlés előzi, meg, amelyen Gergelyffy Andor főszolgabíró elnököl. .Ott vannak az ünnepi hangulatu köz­gyűlésen Nánássy Andor, Szabó Zoltán nemzetgyűlési képvise­lők. —, A hősök emlékét felidéző díszközgyűlés jegyzőköny­vét Zahonyai Ferenc vezeti és Csendes Mihály főjegyző fekete magyar ruhás alakja, mint a ma­gyarság bronzszobra áll az ihletett percekben és előterjeszti a hősök emlékét méltató és megörökítő len­dületes határozatot. Fehérszalagos hadiárvák, fekete kendős hadiözvegyek sora­koznak az elvesztett kedvest szim­bolizáló drága szobor köré. Felújul nak a fájó sebek, az égő könny, a csukló zokogás jelzi, hogy végte­len áldozattal járultak itt a világ­háború harcaihoz. A szobor mel­lett tölgyfagalyakkal u virágokkal ékesített oltár van, ahol Szuvák József g. "kath. segédlelkész mu­tatja be a szentmise áldozatot. A kállóiak dalárdája a Himnuszt adja elő szépen, hatásosan, majd a kerület igaz szeretettel körülvett képviselője, Nánássy Andor dr. jelenik meg a hősök szobránál és beszél a világtörténelem legfájóbb tragédiájáról, a legdrágább kin­IVIsr, kedden utoljára DUMAS HALHATATLAN REMEKMŰVE GRÓF MONTÉ CHRISTÓ (AZ IFF VÁR FOGLYA ) A teljes regény egyszerre. — A főszerepben: John Gilbert, az ünnepelt amerikai filmművész. MAJOMSTRAND amerikai Fox burleszk. Szerdától Hatalmas amerikai szenzáció Péntekig Don Jüan utolsó szerelme Tragédia 8 fejezetben. — Irta: Marion Grawford. A főszerepben: EDMUND LOWE, „A titkos parancs" főszereplője. Előadások kezdete: V 48 és '/* 1 0 órakor. csüket, fiatal életüket áldozó hő­sökről, akiknek emlékmüve előtt itt fokiig borulunk íe. Meggyőző és heve lő hatású szavakban mutat rá, hogy a magyarság mindig a békés életet akarta és vérlázító igaz ságtalanság, hogy mégis mi va­gyunk legjobban letiporva. Beszél a pártosság ellen, amely akkor ütötte fel a fejét, amikor a leg­erősebb egységre lett volna szük­ség. Rámutat az elborult magyar éjszakában is már-már derengő hajnal jeleire és a vállvetve való munkára lelkesítő szavakkal nyitja meg az ünnepséget. Sőrés János dr az ünnep megrázó erejű szónoka, maga is hős, a magyar katonák­leikében élő erőnek nagyszerű do­kumentálója. A nagykállói dalár­da mély megilletődést keltő elő­adásban szólaltatja meg a Hi­szekegyet, majd Sőrés dr. mondja el az ünnepi beszédet. A gyász, az erkölcsi erő és szépség, amely a hősök emlékéből felsugárzik, mél­tó kifejezést talált Sőrés Jánosban, akinek beszédében erő, lendület, az ész és sziv energiája kelt min­denkit magával ragadó életre. — Felsírtak az özvegyek, árvák, ami­kor színes, költői vízióval beszélt arról, hogy a lelkek láthatatlan utján visszatérnek a messze hősi sirok szellemei, hogy körülöleljék a kis házat, az asszonyt, a gyer­meket. Ágyuk tüzének "heve, " a harc riadásának vihara ragadta el a lelkünket, amikor a magyar ka­tonák titáni harcairól beszélt, a tündöklő vitézséggel és becsület­tel küzdő hősökről, akiknek tet'.ei­ben Rákóczi, Kossuth lelke lán­golt. És mélyen a lelkekbe vésődtek szavai, mikor azt mondotta, hogy «Csak annak a nemzetnek nem lehet jövője, amelynek nincsenek hősei.» Ellenállhatatlan erővel hir­dette a jelenre vonatkozó nagy ta­nulságokat. Isten csapása — mon­dotta, hogy nemcsak a dolmá­nyunk rongyos, de megtépett a lelkünk Elkábult fejjel nem a külső ellenségre nézünk, hanem, mintha a tatárjárás korában él­nénk, egymást akarjuk felfalni. A hősdfc ihlessenek hitre és aka­ratra, ők egyek voltak a küzdelem­ben és a halálban, mi legyünk egy testvérek az életben. Ha elszakított testvéreinkkel akarunk egyesülni, előbb nekünk kell itthon egy nagy magyar egy­ségben összefognunk. Minden fe­lekezeten felül álló közös magyar vallásba", az ezeréves Magyaror­szág hitében kell egyesülnünk. Csak ha ennek a közös magyar val lásnak leszünk hitvallói, csak ak­kor leng győzelmesen a magyar lobogó Pozsonytól a Hargitáig, csak akkor mondhatjuk, hogy el­esett hősök nem haltak hiába. Egyházak áldása, koszo­rúk, virágok a hősök szobrán. Sőrés János nagyhatású beszé­de közben hull le á szobor leple, utána pedig háromszoros éljen éreztette, hogy a szónok a lelke­ket egységbe tudta fogni. Most a kállói dalárda gyönyörű dalszáma után az egyházak áldása követke­zik. A gör. kath. egyház nevében Szabó Miklós esperes szenteli fel a szobrot és Szuvák József s. lel­kész mond gyújtó beszédet. A ref. egyház képviseletében Bálint János geszterédi református lelkész mond költői szárnyalású imái és nagyhatású beszédet. A kállói da­lárda újra felemelő érzéseket kel­tő dalszámmal szerepel, majd Keéky István dr. hatalmas erejű költeménye bontja szárnyait. — Tukács György kelti életre a sza­bolcsi hősöket magasztaló költe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom