Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-22 / 138. szám

JamBJER 1926. ju«ÍH6 22. Munkásküldöttség. Nagy örömmeel olvassuk, hogy Bethlen Istvánt a genfi inzultussal kapcsolatban egyre szélesebb, kör­ben keresik fel, hogy iránta való ra­gaszkodásuknak kifejezést adjanak, de egyben súlyosan megbélyegez­zék azt az alávaló orvtámádástt, amelyik akkor érte Magyarország kiküldöttét egy nemzetközi fórum épületében, amikor az hazája ügyei­nek szolgálatában tartózkodott ott. A Bethlen iránti bizaíomnyilváni­tás egyre szélesebb rétegeket moz­gat meg, mert ez a spontán jövő megnyilatkozás nemcsak abban a pártban nyilvánult meg, amelyik gróf Bethlen István személyéhez és eddigi munkájához legközelebb ált, de kiterjedt a polgári társada­lom széles rétegeire, miközben egy­másután fejezik ki ugy küldöttsé­gileg, mint írásbeli határozatok alapján a vármegyék is a minisz­terelnök iránti hódolatukat. A mi­nap munkásküldöttség kereste fef gróf Bethlen Istvánt, amelyiknek szónoka kijelentette, hogy nemcsak akkor akarnak megjelenni az ő magas személye előtt, amikor bér­emelésről van szó, hanem olyan­kor is, amikor a miniszterelnököt olyan bántódás érte, amikor szük­ségesnek tartják, hogy a polgári ele mekkel való együttérzésüknek és a miniszterelnök személye iránti sze­retetüknek és tiszteletüknek kifeje­zést adjanak, őszinte és keresetlen szavak voltak ezek s értékük annál nagyobb, mert abból a rétegből hangzottak el, amelyiket az interna­cionalizmus karjaiba akarnak hajtani azok a személyek, akik a nemzetköziség szellemétől már ha akarnának, sem tudnának szaba­dulni. Gróf Bethlen István hason­lóan meleg szavakkal válaszolt az Állami Gépgyár nagyszámú kül­döttségének s 'örömének adott ki­fejezést, hogy maga előtt láthat­ja a munkástársadalomnak azt a rétegét, amelyiket munkájában és érzelmi világában magyar nemzeti szellem irányit. Igaza van gróf Bethlen Istvánnak, hogy nem le­het igazán magyar ember az a munkás, aki mindenek fölé emeh az osztályérdekeket s eközben még a nemzeti érzést is másod, sőt har­madrangú követelménynek tartja. Ebből az alkalomból a miniszter­elnök egy őszinte vallomást is tett: kijelentette, hogy politikáját, de személyét is szociális eszmék irá­nyítják s leghőbb vágya hogy olyan intézményeket létesíthessen, amelyek annak a társadalmi osz­. tálynak az érdekeit szolgálják első­sorban, amelynek küldötteit maga előtt látja. Ezt a célt a kormány különösen a népjóléti tárcával kapcsolatban már a múltban is szolgálta, de minél nagyobb anya­gi erő áll rendelkezésére, annál in­kább szolgálni kivánja. A mun­kástársadalom, de ennek is külö­nösen az a rétege, amelyiket az a becsületes nemzeti érzés tölt el, amelyik ma vezeti a komoly munka embereit, teljes megelégedéssel és örömmel távozhatott gróf Bethlen István szobájából, mert Icét ered­ményt is elért. Először tudtára ad­hatta Magyarország miniszterelnö­kének, hogy a mögöttük álló mun­kásság is ki akarja venni' a részét abból a nemzetmentő munkából, amelynek élén talán épugy verejté­kezve, mint ők, gróf Bethlen Ist­ván áll. De tanúi lehettek annak a kijelentésnek is, hogy ez a kor­mány nem tartja mostohagyerme­keinek a munkástársadalmat, mert a magyar nemzeti gondolattal tel­jes mértékben összeegyeztethető­nek tartja a szociális érzékkel való kormányzást, amikor az osztálvpo­fitika vak gyűlölete nem rombolja szét az újjáépítő munkában össze­kovácsolódott elemeket. Julius negyedikéi nagy népünnepély lesz a Sóstón a Kovács István emlékmű javára. Ugyanekkor az Országos Magyar Galamblövő Egylet is ver­senyt rendez. (A «Nyirvidék» tudósi tójától.) — Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város vértanujanak, az egész ma­gyar társadalomért mártírhalált halt Kovács István főhadnagynak eme­lendő emlékmű javára foíyó évi julius hó 4-én, vasárnap a Sóstón nagy népünnepély lesz, amelynek szenzációs programja felöleli" és egyben túlszárnyalja az összes ed­dig rendezett népünnepélyek lát­nivalóit. Lesz cirkusz sok mutatvánnyal, mechanikai céllövölde, pezsgő és­borhálászat, hajóhinta, erőművé-' szet és póznamászás. valamint az> Angol-park teljes attrakciója, Lesz tombola. amelyen minden szám nyer. Az öt világrész leghíresebb jósnője fogja megmondani minden­kinek a sorsát, lesz körhinta, ka­rikadobás, zsákbafafás, sárkány. cresztés és a gyöngébb idegzetüek kedvéért egy kis ágyú pe rgőtüz. -­A látványosságok közül igen ér­dekes lesz a szamárverseny, ame­lyet szabályszerű totalizatőrrel fog?' nak lebonyolítani. Briston, a vad­ember és a hat riffkabil jobb ügy­höz méltó buzgalommal fogják ijesztgetni a közönséget. Zoro és Huru táviratilag jelentették be sze­rmélyes fellépésüket. Kilenc órakor nagy tűzijáték lesz, amellyel kapcsolatbán a romanti­kát kedvelők részére velencei éj­szakát rendez a tavon a figyelmes intézőség. Csak természetes, hogy az obligát szépség és táncversenyek, a k a rrikaturarajzolás és a gyors­fényképe szet sem maradhatnak el-: A szigeten hatalmas étel és ital­sátrak lesznek felállítva, amelyek­ben Molnár Vidor, a hires duna-í parti fialászmester vezetése mel- , lett fogják készíteni a legfinomabb 'Vilpaprikást és nyársonsült ke­csegét. A rendezőség mindenkinek, tíiódot nyújt arra, hogy az ehhez szükséges élő kecsegét maga hor­gászhassa ki magának. Ezeken a többé-kevésbé humoros' dolgokon kívül komuC'y versenyek i s tesznek és pedig a csónakverseny? amely délután 7 órakor kezdőd.K s amelyre a nevezéseket Szentivá­nyi József dr. ügyvéd Rákóczi-ut 13. szám alatti irodájában legké­sőbb julius 2-ig fogadja el, az­után az élő és agyaggalamblövő verseny, amelyet az Országos Ma­gyar Galamblövő Egylet rendez délelőtt 9 órai "kezdettel s amely­nek részletes programját külön cikk keretében ismertetjük. A népünnepély egész területén villanyvilágítás lesz és vízmentes sátrakat állítanak fel. Autó és vil­lamos járat reggelig lesz. A villa­mosjegy a Sóstóra és vissza a be­lépőjegygyel együtt már a Besse­nyei-téren megváltandó. A népünnepély délután 2 órakor kezdődik s belépődija 6000 K­„Boldogult Jósa Andrást atyámként tisztelem, iíju koromban nagyon sokat tanultam tőle". Ezt irja Inidy Gyula a Jósa család levelére, amely­ben figyelmeztetik az irót, hogy a Jósa anekdoták sértik a halhatatlan Jósa András emlékét. Nyíregyháza, jun. 21. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nagy ember hullámokat vető élete után sokáig tart a róla szövő­dő adomák, regék folyamata, míg­nem teljessé nem -lesz "a nagy egyé­niség köré jegecesedő mondakör. A fuologusok jól ismerik a legen­da és mondaköltésnek ezt a fo­lyamatát és azt 'is tudják, hogy az erős, • nagy egyéniség tengelyévé lesz olyan elbeszéléseknek is, ame­lyek voltaképpen másokká] történ­tek meg, de amelyeket mintegy fel­szívott az erősebb nyomokat ha­gyó nagyobb sulyu egyéniség em­ieke. Sokszor mégtörténik, hogy asztal mellett meginduló magya­ros adomázások alkalmával a szó­vivő egy érdekes história elbeszélé­sébe kezd. Hallotta valahol a jó­ízű adomát, talán pontosan meg is mondták, "hogy kivel, hol, mikor történt ez és éz, de ő most elfe­lejtette az egyébként kevéssé is­mert hőst és most igy kezdi ado­máját: — Deák mondta egyszer... Pe­dig Deák sohase mondta azt, amit most adomázó barátunk el fog mondani, de hát Deák! Deák aki annyi talpraesettet, annyi bölcset mondott, bizonyára ő volt az, igen, csakis ő lehetett az, aki a csat­tanós, szellemes elbeszélések szer­zője vagy hőse szokott lenni. A mondavegyülésnek ezt az el­méletét jóf Ismerik, akik az ado­mák, mondák és legendák erede­tét hideg ésszel, a tudás kritikai szellemével kutatják és nem sokat adnak az «ez és ez mondtá»-ra, hanem alaposan utána néznek, hogy valóban az mondotta-e, aki­ről szó van. Másként van a szép­irodalom művelőjével, az inspirá­ció emberével, a művésszel, aki íh­l letett szívvel hallgatja az elmúlt | idők emlékeit. Krúdy Gyula, Nyír­egyháza büszkesége, a nyírségi ha­gyományok látója és megörökitője, a «Nyirség Ielkének» lehelletét is­merő és finom nüanszban vissza­adó iró Jósa Andrásról, a kiváló emberről, orvosrói, régészről is számos emlékezést, hagyományt, j adomát hallott és jegyzett fel. — j Ezeket Írásaiban több izben fel­hásználta. Sok adomaszerü elbe­szélést hallott jókedvűen mesélő társaságokban, olyan elbeszélése­ket, amelyek bizonyára sohasem történtek meg Jósa Andrással, de amelyeket az iró lelkének érzékeny lemeze felfogott és szeretettel át­hatott, színes* novelláiban, rajzai­ban kivetített. —• Krúdy írásaiban ujabban sokat foglalkozott Jósa Andrással és több izben használta a «nyiri pajkos» kifejezést, amely voltaképpen igen régi eredeti meg­jelölése a nyírségi mulatóknak és Jókai Mór «Páter Péter» c. regé­nyében is találkozunk vele, ott, amikor a nős nyitra püspök he­tekig tartó mulatozásain a messze földről odasereglett duhajok között megjelentek a «nyiri pajkosok» is. Krúdy Jósa András fiatalkori élmé­nyeiről szóló emlékezései között legutóbb egy debreceni eset is szerepel, hofm'i karikás pattog benne, amellyel a debreceni Bi­kából tiszteket vert ki valaki. Azokról a kiváló férfiakról, akik­nek hozzátartozói már nem élnek és nem is ellenőrzik a róla terjesz­tett mendemondákat, a hitelesség szempontjából, lehet szabadon ter­jeszteni minden regényes históriát, de Jósa András közvetlen leszár­mazottainak érthetően zokon esik < j minden olyan vonás, amely ki­| rivó lenne Jósa András glóriás portréjának nemes vonásai kö­zött és Krúdy Gyulának Írásaiban e tekintetben sok minden érthető érzékenységgel érintette őket. A Jósa család értésére is adta Krúdy Gyulának, hogy Jósa And­rásról irt elbeszéléseiben sok olyan adat van, amely nem fefel meg a valóságnak és a család érzése szerint sérti Jósa András halhatat­lan emlékét. Annak a levélnek ha­tására, amelyet Krúdy e tárgyban kapott, az iró meghatódottan vála­szolt az «Uj. Idők» c- szépirodalmi lap mult heti számában. Krúdy Gyula válaszában nem foglalkozik azzal, hogy visszavonja megállapí­tásait, de kijelenti, hogy szentnek, sérthetetlennek tartja Jósa emlékét. Krúdy Gyula irása a következő: díjukon mulatozásaim emléké­re.» Ezzel a cimmet az «Uj .Idők» egy régebbi számában néhai Jósa Andrásról, a hírneves orvosról és régészről egy szelid anekdotát Ír­tam, (amely anekdota egyébként közkézen forog Szabolcsban) amely tréfás megemlékezést talán a túlzott érzékenység fél­reértett. írtam én ugyan Jósa Andrásról, ifjúkorom ideáljáról sok nemes, komoly és meghatott emlékezése­ket, amelyek talán nem is 'voltak ártalmára annak a szulővárme­gyémbeli muzeumnak, amelyet ép­pen Jósa András, a nagy magyar régész alapitott. Ámde én meg­értem az emberi érzékenységet, mert magam js érzékeny em" ber vagyok. Tudomására hozom tehát minden­kinek, akik az anekdotát kifogásol­ták ,hogy boldogult Jósa Andrást atyámként tisztelem, ifjúkorom ban nagyon sokat tanultam tőle és szándékomban sem volt őt haló porában meg­bántani. Amint látjuk, Krúdy Gyula nem foglalkozik azzal, hogy írásainak egyes adatait honnan merítette és nem vizsgálja azt sem, hogy ezek az adatok megfelelnek-e a való­ságnak, hanem szive melegével, meghatódottan tesz vallomást ar­ról, hogy amit irt ffui szeretettel irta. Ezek után azonban bizo­nyos. hogy a Jósa Andrásról szóló adatokat kritikával használja fel a szépprózairó is. I Városi Mozgó Junius hó 21-én és 22 én, hétfőn jés kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel A BORZALOM TANYÁJA Egy cowboy vérbosszúja. Kalandor történet 5 felvonásban. Főszerepben: JACK HOX.S. AZ 5. AVENUE MODELLJEI Romantikus történet 7 felvonásban, j JÖN JÖN Sodorna és Gomorrai

Next

/
Oldalképek
Tartalom