Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-18 / 135. szám

Nyíregyháza, 1926. jiraiBs 18. * Péntek XLYII. évfolyam. 13é. szám, ,kf,-< '•áfí 8OOOO K, M»fy<Klé*"ít 80000 K. fci-siiwívisfcWk.neS és UüSlíóteuík 'A'J*;» cug&ámévy. maanmm AlapHota ÜÓ9A ELEK ks*?.*.<ii Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F*!»t3» aae< kaaztfi i VERT6E IC ANDOR. 8*erk»«ztő»ég ét kliéfthlvatal: 8ZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Talafon uéffl 188. Postachequa 28888, Kéziratokat nam adunk, vissza. Bodó Lászlóné született Pálfülöp Hercz Mária költőnő ma délben öngyilkosságot követett el Forgópisztollyal halántékon lőtte magát, s mire a kórházba vitték, meghalt. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Egy fiatal, érzékeny 'lelkületű, finomult irodalmi izlésü, szenzitív asszony dobta el magától az életet. Bodó László volt lapszerkesztő felesége, a leánynevén Pálfülöp Hercz Mária néven ismert költőnő ma délben, háromnegyed 12 órakor forgópisztollyal halántékon lőtte magát s mire a mentők az «Erzsébet» kórházba szállították, meghalt. A szomorú esetről munkatársunk a következőket jelenti: Pálfülöp Hercz Mária költőnő ma reggel 9 órakor férjével Bodó Lászlóval, a «Szabolcs» cimü megszűnt sportlap Veit szerkesztőjével Sóstói-ut 33. számú lakásukról gyalog mentek ki á Sóstóra. A fiatal asszony egész uton nagyon vigkedélyü volt s a Sóstóra kiérve egy padra ültek, ahol Bodóné a magával hozott kézimunkába kezdett s közben férjével társalgott. Mindig a balálról beszélt, az elmúlás gondolata foglalkoztatta a régóta idegbajban szenvedő Hercz Máriát, akinek betegsége az utóbbi időben' igen elhatalmasodott. Férje, aki gyöngéd odaadással ápolta fiatal feleségét s állandóan az oldalánál volt, tréfálkozással igyekezett elhessegetni neje sötét gondolatait. Mezei virágokból csokrot szedett neki s azzat kedveskedett feleségének. Hazafelé szintén gyafog jöttek. Az erdő, a természet fenséges pompája azonban már nem tudta lekötni a szegény beteg asszony leí"két. Egész uton mmfiig a halairól beszélt. Férje kétségbeesve igyekezett a gondolatait más irányba terelni s azt hitte, hogy ez sikerült is neki, mert mire Sóstói uti villalakásukba értek, Hercz Mária egészen megváltozott, Jókedvű lett és kacagva szaladt a Budapestről épen akkor hazaérkező öccse, Hercz Eduárd műegyetemi hallgató elé és boldogan csókolta m*g. Hercz Eduárd mindjárt a rajzait is megmutatta, aminek szemléletében mindhárman elmerültek. Ezt a pllíanatot használta ki Hercz Mária és észrevétlenül beosont a szobájukba, amelyet édesatyjaj Hercz Pál volt nyiregyházi vasúti vendéglős engedett át a fiatal" párnak, ott előkereste a, férje efdugott 7 milliméteres kaliberű forgópisztolyát, lefeküdt a díványra hanyatt s jobb halántékára célozva, a fegyvert elsütötte. I A dörrenés hangja a szoba bezárt ablakain iompan kihallatszott az udvarra, ahol Bodó László a férj és Hercz Eduárd az occs tartózkodtak. Ezek a rémülettől megdöbbenve rohantak be a szobába. Hercz Mária jobb lialántékábóf szivárgott a \t?r, aíéltan elnyúlva feküdt a díványon, a forgópisztoly pedig a padlón hevert. A kétségbeesett férj félőrülten rohant at a szomszédba, hogy a mgn tőkért telefonáljon, akik nemsokára meg is érkeztek. Ugyancsak megérkezett Rózenberg Emil dr. m. kir. egészségügyi ta nácsos is, aki injekciót adott a boldogtalan asszonynak. Mindez azonpan mar nem segíthetett' ,merf amire a mentők Hercz Máriát az «Erzsébetx közkórházba szállították, meghajt. A forgópisztolyt a fér^áliandóan dugdosta neje elől, s a család érthetetlennek tartja, hogyan juthatott hozzá mégis a ítalálraszánt fiatal asszony. A fegyverre azonban szükség volt, mert a villát már egy ?z6en Kifosztották a betörők s" ézen az elhagyott vidéken gondoskodni kellett valamilyen vedelmi eszközről . Az öngyilkosság háromnegyed 12 órakor történt. Munkatársunk telefonon érdekfődött 1 óra tájban az Erzsébet kórháznál, hogy milyen állapotban van BodóLás^óné urnő, amire azt felelték: — Bizony kérem szépen, őmár Jól van. Hercz Mária már jól van. Páffülöp Hercz Mária, a költőnő anynyfszor megálmodott halotti álmát afussza. Temetése holnap pénteken dtfután 4 órakor lesz: Hercz Mária életigenlés és a halál hatalmának költője Előttünk van a zöldfedelü költeményes könyv, Pálfülöp Hercz Mária poétás lelkének megnyilatkozása. »Virágok közt... Csukott abíákon». A Singer és Wolffner cég adta ki az irodalmi elmélyedésekre inditó, tartalom és formamüvészet tekintetében egyaránt jelentős értékeket, mély átéléseket reveláló kötetet. Bölcselő dalok füzére ez a könyv. Könny csillog a virágszirmokon, napfény és árny játszanak benne. Halk, sivár, bus zene, ez a költeményes könyv, amelynek sorából egy az élet problémái előtt döbbenettel álló leány arca éled félénk. És az a misztikus erő, amely ma délben golyót röpített a poétahomlokba, már ott bontja fekete virágait. Hercz Mária verses kötetében. Maga a cim is utal a lelkét kínzó kettősségre, a virágokra és a csukott ablakra, az élet örömök himnuszos vallására és ijedt, fázós percekre, amelyeknek rágása megtámadja a hit gyökerét. És a halál szava, amely eleinte csak költeményeket motiváló, alaphangot adó át remegés volt Hercz Mária lelkén, lassanként mind erösebb paran«i- i szóként közeledett a titokzatos táv- [ latok felől, egész a dübörgő zerigée I erejéig, amely úrrá lesz az idegen, rabbá teszi az' észt és bilincsbe veri az akaratot. Hercz Mária nagy vívódása, az élet és halál tragikus harca volt. Ez a harc felőrölte a2 idegeket. Súlyos, gyógyíthatatlan idegbaj, ez volt az orvos diagnózisa a tudatban pedig elhatalmasodott a semmisülés fekete gondolata, mint a nirvána után való vágy. Bodó László, az odaadóan, aggódó féltéssel figyelő férj, tudott hitvesének önemésztő melankóliájáról, életet égető belső tüzéről és magas harcban állt*az élet ereje mellett. Igyekezett eltéríteni a halált, Hercz Máriának ezt a mind makacsabban jelentkező témáját, hasztalan. Ma, amikor a Sóstóról hazafelé jöttek, azért választotta a virágos, madárdalos erdei séta útját, azért szedett szines csokrot, beszélt a boldog jövőről, hogy elhessegesse a fekete hullát, a halál sötéten beárnyékozó gondját. Ő is gyönge volt. A séta után otthon felhangzott a revolver dörrenése. Az irodalom örvényei• Most ,mikor visszanézünk az élet utján mindjobban tétovázó aszszonyra, eszünkbe villan sok érdekes mondása. Az volt az efmélete, hogy az irodafommal, írókkal rátó foglalkozás, a maga lelki életének irodalomban való megnyiíatkoztatása, örvény, amelybe bele kefl szédülnie, bele kellpusztufma. Késő éjszakákon at olvasott, irf és elfogyasztotta éleiét. Kisebb köfteményeken kivüf regényt, utóbb nagyobb koncepciójú komoly drámát irt s közben érte a maga lelki "drámáját. Az élet vonzamrát, jólétet, boldogságot hoízott eléje s 6 a tavaszos évek csókos kedvében is a halálra gondolt. Évekkel ezelőtt váratlanul látszólag minden ok nélkül öngyilkos lett egy fiatar poéta asszony, kjaszszikusan szép költemények irója, boldog feleség: Szász Piroska. — 'Senki, férje se tudott számot adni miért dobta ef az éjetet. Ilyen misztérium Hercz Mária öngyilkossága ís. Most ott Tékszik haloványan, dermedten a kórházi aszta fon, Szivében örökre elnémult a dal és fölötte büszkén hirdeti hatalmát a halál . A nemzetgyűlés. Budapest, junius 17. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra után egy pár perccel nyitotta meg Zsitvay Tibor alelnök. Az ülésnek szokatlanul pontos megkezdése azt eredményezte, hogy az ellenzéki oldalon a szónokon kivül egyetlenegy képviselő sem volt jelen. Az elnöki előterjesztések után folytatták a genfi tárgyalással kapcsolatos vitát. Pakots József volt az első felszólaló. Nem érti azt az örömet, mellyé' a miniszterelnököt fogadták. Áz igaz, hogy jelentkeztek egyes eredmények, de a teljes pénzügyi ellejt őrzés alól még mindig nem szabadultunk fel és az ország szuverénitása súlyos csorbát szenvedett. Az államháztarfás szanálása sikerült, de tönkre ment a magán gazdaság és stabilizálták a nyomorúságot. — Hoyos Miksa gróf : Ilyet nem lehet mondani. — Erdélyi Aladár : Briand boi» dog lenne, ha ő is meg tudná ezt .csinálni. — Pakots : A főbiztos távozása feltétlenül kedvező, de még nincs tisztázva, hogy a főbiztos távozása a jegyzőkönyv által történt, vagy csak önkéntes távozásról van szó. Sajnálatos, hogy az ellenőrzés nem teljes egészében ért véget. — Pakots : A 82 millió fölszabadításánál politikai szempontok játszottak közbe és ez a bizalmatlanságnak a jele. Tiltakozik az ellen, hogy az ellenzéket okolják a genfi kudarcért és visszautasítja azt a feltevést, mintha ők a cseh külpolitikát alátámasztanák. Bethlen, szerinte alkalmatlan volt Genfben a nemzet képviseletére. Ha más képviselte volna a nemzetet ktüő'nb eredményt ért volna fel. J Ezután Szilágyi Lajos szólal feis — Szilágyi : Ha Genfben nem szenvedtünk kudarcot, akkor csak a magyar nemzetnek nem volt kudarca, nem pedig Bethlennek. Ami Genfben történt, az a nemzettel történt. Nem azonosítja magát a jobboldal felfogásával, de nem fogadja el a baloldal megállapításait sem. Nagyon jól ismeri mindenki annak a sajtókampánynak az eredetét amelynek éle a miniszterelnök ellen irányult. A miniszterelnök tegnapi felszólalása után a helyzetnek teljes feltárását követeli, mert tudni kell azt, hogy ki a barátunk és ki nem politikai ellenfelünk, hanem ellenségünk. Megállapítja, hogy a 82 millió arany korona fel ném szabadítása a nemzet elleni merénylettel azonos, melyet a magyar nemzet tízezrei szenvednek meg. Pénzügyi okokkal 9emmikép sem magyarázható a népszövetség állásfoglalása. Az tifés lapzártakor tart. •••••• A kormányzó születésnapja. Budapest, junius 17. MTI. rádiójelentése. Horthy Miklós kormányzó születésnapján, junius 18-án, pénteken a magyar szivek égre "szálló imájában Nyíregyháza lakossága is résztvesz, a holnap tartandó ünnepi istentiszteleten. Délelőtt 9 órakor a nyiregyházi lovassági laktanya udvarán ünnepség lesz a kormányzó őfőméltósága születésnapja alkalmából. TŐZSDE. Budapest, junius 17. (A MTI. rádiójelentése.) A korona Zürichben nyitáskor Is zárlatkor 72.30 volt. Egyes számlára korona.