Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-07 / 102. szám

^SÍYÍRVIDÉK 6 1926. május 4

r á párhuzam. Egy pillanatra megállítja Európa küzdő népeinek belpolitikai perlekedését, a politikai pártok világnézeti és társadalmi irányok egymással való viaskodását az Angliában kiütött általános sztrájk. Megdöbbenve irányulnak a szemek a szigetország eseményei felé és keresik, kutatják az okokat, mérlegeiig a gazdasági veszélyeket. Á

; szénbányamunkások bérköveteléséből a szakszervezetek által szított általános munkaleállitás természetszerűleg piaga után vonta a kivételes állapot kihirdetését egész Angliában. A sztrájkra következnek a kormányinfézkedések, a rendellenességre a rendszabályok, a provokációra a hatalmi erő érvényesítése, aminthogy örök törvénye is az állami élet kedélyíhullámzásának. Mi egy momentumot ragadunk ki a zavarnak abból a hihetetlen méreteiből, mely vele j/tr az összes iparágakban és munkaterránumon proklamált sztrájkkal. A felfokozott és mesterségesen szembeállított indulatok ép azokat szokták a szabadság megcsufolóivá tenni, akik szabadságjogokat emlegetnek. Jogot, bért, munkatöbbletet, szabad érvényesülést irányító befolyást követelnek maguk számára a sztrájkba indult munkások és ugyanakkor ezeknek egyik szakmájában a nvomdász szedésben megesik, bogy a" Daily Mail betümunkásai kifogásolnak egy olyan irányú vezércikket, mely "általánosságban elitéi minden sztrájkot s cenzúrát gyakorolva, megtagadják a lap előállítását, megindítván ezzel a diktatórikus törekvések romboló lavináját. Az angol kormány .felelete erre: megszakít minden tárgyalást a munkások .érdekképviseleteivel, mert a munkások eljárása veszély a sajtószabadságra. A cikk ugyanis azt a megállapítást tette, hogy az általános sztrájk már nem minősíthető ipari harcnak, hanem forradalmi mozgalomnak, mely a lakosság rendje és szabadsága ellen irányul s amelyet civilizált kormánynak nem szabad megtűrnie. És most jön a párhuzam. Már t. i. az a párhuzam, amelyet a magyarországi ellenzéki sajtó baloldali pártállásu lapjai vonnak a Daily Mail esete és a Világ eltiltása között. Ők csak azt látják, hogy az angol kormány ott a sajtószabadság védelmére kel, itt viszont a kormány betiltja a Világot hatalmi szóval. Ám az eset nem analóg. A szabadkőművesek romboló irányú lapja, mint visszaeső bűnös, évek során át alkalmazott kíméletesebb rendszabályok és intő figyelmeztetések után is folytatta valótlan hirek és nemzeti hitelt rontó közlemények megjelentetésével, egész államérdekellenes nemzetietfen irányá val ártó működését a köznyugalom felforgatására. A magyar kormány törvényeken alapuló rendelkezéseivel némította el a rágalom forrását és ezzel a nemes értelmű sajtószabadság védelmére kelt. Védelmezte a tisztességes sajtómunkát, a hazugsággyártással, tényhamisitással szemben. Felhozzák, hogy nem egy lap ügyéről, hanem a la,pvállalat 300 munkanélküli alkalmazottjáról van szó- A bűnös szerkesztés kimagyarázkodása és appellálása a saját bűne által nyomorba taszított munkásaira époly erkölcstelen, mint az a mód, amelyyel próbára tette a nemzet érdekeit védő kormányzat türelmét és kiprovokálta maga ellen a törvény megtorló erejét. De sántit a párhuzam ott is, hogy Baldwin a sajtószabadságot a munkásterror ellen védelmezte. Ezt megtette hasonló esetben már a magyar kormány is, amidőn a nyomdászszakszervezet a Benitzky tgyből kifolyólag elnémította a polgári sajtót. A helyes párhuzam az, hogy sem ott, sem itt az államrendért felelős tényezők nem engedhetnek a terrornak, jöjjön az akár a betűszedők, akár a hazug hírek gyártói részéről, V. Gordon Childe, oxfordi tudós Nyíregyházára jött a lósa Muzeum megtekintésére. Páratlanul gazdagnak és értékesnek tartja a Jósa Muzeum bronzkori gyüjteményanyagát. Nyíregyháza, május 5. — (A »Nyirvidek« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum igazgatójának asztalán angol névjegy van, egy kiváló fiatal angol tudósnak névjegye ezzel a szöveggel : »V. Gordon Childe B. A., B. Litt. Royal Anihropological jnstitute London. Erre a névjegyre Gordon Childe ráirta lakáscíméi is Oxford, 52 Opper Bedford Piacé. Az angol tudósnak az a feladata, hogy a Duna medence őskorára vonatkozó emlékek helyszínen való tanulmányozása alapján nagyobb tanulmányt írjon a medence őskoráról. Gordon Childe Budapesten Szombathelyen, Szekszárdon járt. Volt Kolozsváron is, ahol a muzeumok igazgatója felhívta figyelmét a nyíregyházi muzeum páratlapul gazdag bronzkori tárgyaira. Az angol tudós el is jött és Barkóczy Aladár vármegyei aljegyző és Kiss Lajos múzeumigazgató kalauzolása mellett tanulmányozta a JósaMuzeumot. Gordon Childe hosszasan elmélyedt a szaktudósok szemében olyan rendkívüli szabolcsi tárgyak megfigyelésében és különösen a Menghin bécsi professzor áitai is figyelemre méltatott polgári festett bronzkori edényeket, méltatta figyelemre, amelyeket le is rajzolt. Gordon Childe kijelentette, hogy bejárta a Duna medencéjének legnagyobb muzeumait, de ezek után is kijelenti, hogy a nyíregyházi Jósa Muzeum tudományos szempontból páratlanul gazdag gyűjteményét nagy meg lepődéssel és örömmel szemlélte és hazatérve Angliába, cikket fog írni a nyíregyházi muzeum kincseiről. Vadnyugat vándora Harry Carel film Szombattól — Apollóban Az Omge vándorgyűlése Nyíregyházán lesz. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vándorgyűléseit évrőlévre más városban tartja. Az Omge ezidei vándorgyűlése május 27-én és 28-án Nyíregyházán lesz a vármegyeháza nagytermében. A nyíregyházi vándorgyülésen, amelynek tárgysorozatát közölni fogjuk a magyar gazdasági élet több kiváló reprezentánsa érkezik városunkba. Permetezéshez legtökéletesebb és legolcsóbb a Veréb István által Debrecen, Szappanosutca 10. szám alatt már 29 éve gyártott legújabb szab. „Sugár" permetező. 1648-20 V. I. a száz év előtti nyíregyházi gyorsiró. Irta: Dr. Téglás Géza, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnöke (Budapest) 1. A Taylor-rendszer magyar követőtEgy drága ereklyét hoztam magammal Nyíregyházára. Azon ritka kéziratoknak egyikét, amely a száz év előtt élt úttörő magyar gyorsírok kezevonását, nemes emlékét őrizte meg számunkra. Nagyon kevés ilyen kézirat maradt reánk e nagy időkből, amikor a nyilvánosság eszméjéért "küzdő Kossuth Lajos, báró Wesselényi Miklós, gróf Batthyányi Lajos oldalán, velük szorosan együttműködve ott találjuk az akkori kor nagynevű első országgyűlési gyorsíróit, főleg Hajnek Károlyt, Stnller Ferencet, Lukács Jánost. Ennek a kornak volt a gyorsírás terén szerény, kezdeményező munkása Kovács Imre, aki a Tudományos gyűjtemény c. folyóirat 1821. Xévi Xí-ik (novenberi) kötetében (44- 63 oldalon) ily című értekezését: «Stenographía vagy a' Sebes,, másképpen Gyorsírás mestersége.» A cikk aláírása: «Kovács Imre, Ts. Bihar Vgye' Eskiitje.» E tankönyvszerű értekezés Taylor angol gyorsiró 1786-ban megjelent | rendszerének magyar áttétele és pe- , dig Danzer 1800-ban, Bécsben meg- j jelent német átültetésének alapján, j A jelzett folyóirat végén I V. ' «tábla» '(táblázat) .közli a rendszer i jegyeit, összekötésük módját, szó- j és mondatpéldáit. í A Taylor rendszer magyar áttételé 1821-től 1868-ig voh'haszná- 1 látban és az első országgyűlési gyorsírók Kovács Imre áttételéből . tanulva meg a gyorsírást, e rendszerrel örökítették meg 1832-től 1865-ig az elhangzott beszédeket és maga Hajnik Károly, a gyorsiroda megteremtője temesmegyei aljegyző korában egy kaputos rab által diktáltatta magának 1829 kőrül Kovács Imre "munkája ajapján sajátította el a gyorsírást. Ez Ko- 1 vács Imre munkásságának legfőbb eredménye és jelentősége. Kovács Imre e nevezetes müvének magammal hozott eredeti kéziratát, a több évtized óta gyűjtött ismeretlen adatokban bővelkedő gyorsirástörténeti anyagom nagyterjedelme miatt a szakirodalomban részletesen feldolgozni még nem is volt alkalmam. Most tároni fel elő- ! ször a jelzett értekezés kéziratán, í mely így nyomtatásból már isme- j retes ,azmol<at az igen érdekes, hozzáfűzött leveleket, melyek eddig ugy a nagyközönség előtt, mint a szakirodalomban ismeretlenek voltak.*) . Tulajdonkép három levélről van szó, melyek közül az első Kovács Imrének egy barátjához irt német nyelvű, magánjellegű levele, jelentőséggel nem bír. II Kovács Imre levélváltása nyíregyházi gyorsíróval 1822-benAnnál érdekesebb a második levél, melyet 1822 augusztus 28-án egy nyíregyházi lelkes hazafi irt Kovács Imréhez, aki áttanulmányozva Kovácsnak 1821 novemberében a Tudományos Gyűjteményben megjelent áttételét, egy hét alatt annyira jutott a különben primitív szerkezetű Taylor rendszerrel, hogy Kovácsnak már gyorsírással írhatott, megható szeretettel köszöntve őt, mint tanítómesterét és kérve hibáin'ak kijavítását. De a levél eredetije nincs meg, csupán Kovács Imrének az a kézirata, melyben az ügybuzgó nyíregyházi gyorsírónak könnyen érthetőleg még hibásan irt levelét szemmel lát hatólag nagy üggyel-bajjal közönséges írásba átírni iparkodott, ele ami neki sem sikerült mindenütt tökéletesen. Kovács Imrének e * A nsgyértékü kéziratot Kovács Ákos temesvári főmérnök adta a 90-es években Perényi Adolf akkor temesvári később budape-ti főgymoasiumi tanárnak, Radoai Béla dr. kitűnő gyorsiráspro

fessorának s a Perényi hagyatékából Hoffenreich Vilmosnétól szerezte meer néhány év előtt a Gyakorló Gyorsírók Társasága. ] kéziratából csak egy sort adott muj tatványképen az áttétel nehézségének illusztrálására, eiőrebocsátva, hogy a Taylor rendszer a magánhangzókat csaknem teljesen elhanyagolván, a szavakból rendszerint csak a fnássalhangzókat irja ki. A stenogrammot betű szerint próbálta közönséges írásba átírni Kovács és ezért fest olyan különösen pld. az első sor: Blds hzfi bzgsga mj ' ltl a szrssirs mstrsnek... Én a 13 sorból álló levélszöveget, melynek mint jeleztem, eredetije sajnos nincs meg, Kovács Imre áttétele, de nem egészen pontos kísérlete alapján az alábbiakban törekedtem rekonstruálni: III V. J. Nyíregyházi gyorsíró levele Kovács Imréhez (1822. VIII. 28) Példás hazafi buzgósága, melly által a szoros írás mesterségének megtanítására (helyesen: megtanulásra) utat nyílott énnekem és követőjévé tett: (meg) engedi nékem ösméretlennek, na levelemmel mind az által jó tanítómhoz .visseltetett indulatból alkalmatlankodom, azt előre bocsájtván, hogy ha ezen tsekély egy hét alatt Vett tanulásom gyakorlása hibás és a helyes rendszabások ellen gántsos volna, meg dorgáló válaszával el követett hibáimat' méltóztasson helyre hozni. Folytatjuk.) Csodaszép női szalmaminden színben és formában 50. 70. 75 és 85 ezer K-ás árban pünkösdig beszerezhetők a debreceni nyíregyházi gyári faraktárában, Lutlier-u.4.sz.a.