Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-16 / 109. szám

nyíregyháza, 1926. május 16. * Yasárnap XLV1I. évfolyam. 109. szán, Előfizetési árak helyben é* vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. KftxtiaztviselAknelc és Unitóknak 20*/« engedmény. Alapította UÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. I

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 189. Postacheque 298M, , Kéziratokat nam adunk viasza. I Önálló épülettel rendelkező iparostanoncZ iskolára van szüksége Nyíregyházának. Szomorú perspektíva nyílik meg előttünk az iparostanoncok számá nak katasztrofális csökkenése miatt az iparfejlődés világában, amely jelenséget a társadalom egy rétege sem nézheti közönyösen, ridegen mert az ipar visszafejlődése az' egész ország gazdasági életére ki hat. "A képviselőházban történt ínterpeláció élő bizonyítéka, hogy e tekintetben nagy baj van az egész országban. A bajok orvoslása miatt fogjunk össze és segítsünk, amig nem késő. Ha komoly szándékunk a bajon gyökeresen segíteni, mindenekelőtt ismernünk kell azokat az okokal, amelyek előidézői lettek az iparostanoncok rohamos csökkenésének. Az egyik ok a gazdasági helyzet, az ipari pangás, de ez csak a kisebbik ok, mert azon iparágak tanulóinak a száma is 30,-40 szá zalék csökkenést mutat, amely ipar ágakban megvan a munkaalkalom sőt még azokban is, amelyekben a munkaalkalom élénkebb, mini a boldog békében. Mi ennek az oka? Amint tudjuk, az ipar a városok és nagyobb községek területére szorul ,tehát csak ezekben lehet ipar ról beszélni, a kisközségek ipan tekintetben számításba sem jöhetnek, tehát a jövő iparosgenerácíót, eltekintve, az igen csekély számi* szakiskoláktól, a városi iparosmesterek nevelik, adják, de a mesterek tanonctartási készségük csak akkor mutathat emelkedést, csak akkor hozhatnak kötelességszerű áldozatot a jövő iparösifjuságért és a jövő iparáért, ha ez az áldozat nem haladja meg teljesítőképességüket ,"ha a hozandó áldozattal szemben ők is megtalálják — különösen a mai nehéz viszonyok mellett — számításukat. A boldog békében, a könnyű megélhetés világában, az akkori iskoláztatási viszonyok mellett a mesterek szivesebben Jartottak több tanulót és kevesebb segédet, de ma a helyzet megváltozott és ezért az ipari pályára lépni óhajtók nem tudnak elhelyezkedni, sőt ami még szomorúbb szinben tünteti fel a jövőt, £z a jelenség, hogy a már szegődtetett tanulókat is elbocsátják. Ezen tanévben iskolánk növendékei közül közel 200 tanulónak bontották fel a szerződését, 200 tanuló ÍDari kiképzése szakadt meg és bocsáttatott világgá, akiknek szülői -vázával keresnek fel irodámban, sirva •kérnek tanácsot, hogy mit tegyenek, hol helyezzék el gyermekeiket, hogyan juttassák a nagykorúsághoz közeledő fiaikat kenyérkeresethez? Az iparosmestereket váddal illetni nem lehet, mert munkaalkalom nincs, igy a nehéz megélhetési viszonyok miatt a tanonctartás nagy terheket ró a mesterekre. Az élelmezés, ruházás tekintélyes öszszeget emészt fel, tehát a tanonctartással csak azon esetben lelik meg számításukat, ha a tanoncokra fordított kiadások egy icNntélyes részét a tanoncok a mühelyi mun ka által megtérítik. Itt a bökkenő, itt van a gordiusf csomó, amit meg kell oldani. Miért nem képesek a tanoncok munkával megtériten ia mestereknek reájuk fordított költségeit? A tanonctartó mesterek elfogadható indokai szerint az uj tanterv végrehajtása szerinti iskoláztatás miatt Az uj tanterv remek munka. Felöleli mindazon ismereteknek őszszeséget, mit egy müveit iparosnak tudnia kell. Az iskolai szellemi képzés szakszerű, minden tárgy bekapcsolódik a tanuló iparágába, így mélyíti gyakorlati kiképzését, tökéletesiti szaktudását és lehetővé teszi az iparos ifjúságban az iskola falain kivüí is a kedvvei való tovább képzést. A régi tanterv csak általános « ismereteket nyújtóit, miért is a tanulók tekintet nélkül az iparágakra, vegyesen soroztattak be az egyes osztályokba és igy a mesterek azon kívánsága, hogy a tanoncok felváltva különböző napokon nyerjenek oktatást, minden nehézség nélkül teljesíthető volt. Azonban a szakszerű oktatás törvényre emelkedése után, az uj tanterv életbelépése óta a mesterek jogos és méltányos kérése önálló tantermek és önálló tanerők nélkül nem teljesíthető. A tanoncok iparágak szerint csoportositandók az osztályokba, aminek következménye az, hogy az egy iparágu tanulók hetenkint háromszor, sőt négyszer is egyszerre vonatnak el délután 4 órától a műhelyektől, a műhelyek teljesen tanonc nélkül maradnak és amikor a mestereknek legnagyobb szükségük lenne a tanulókra, nem állhatnak rendelkezésre, mert ha az iskolát hanyagoltatják ef, olyan magas birsággal sújtatnak, hogy napi keresetük reá megy. A szervezeti utasítás szerint az épitő iparágu tanulók (kőműves, épületasztalos, fakatos, ács, bádogos, szobafestő, betonos, kályhás, kövező) csak téli hónapokban november 1-től március 31-ig, tehát 5 hónapon részesíthetők iskolai oktatásban, ugy, hogy a munkaidő beálltával csak a gyakorlati munkának élhessenek és teljesen a mesterek rendelkezésére állhassanak. Ez a rendelkezés önálló iskola nélkül keresztülvihetetten, iskolaépület hiányában a felsorolt iparágu tanulók 10 hónapon keresztül kötelesek a legnagyobb munkaidőben is látogatni az iskolát. Elképzelhető a mesterek helyzete, amikor pl. egy kőmives tanuló 3 órakor leteszi a vakolókanalat, ugyanakkor nemcsak a tanuló munka abbanhagyása jár kárral a mesterre, hanem az a napszámos tétlenségre kárhoztatása is, amely mint anyaghordó van alkalmazva a tanonc mellett, de akinek éppen ugy jár az egész napi munkabére, mintha dolgozott volna. A hentes, mészárostanoncok legfontosabb munkaideje délután 4—' 7 óráig van, amikor iskolában vannak, hiszen a vágás és a hentesáruk elkészítése ebben az időben történik. A borbély- és pékiparban ugyancsak 4—7 óráig van a legfontosabb munkaidő. Vannak vásárra dolgozó iparosok is, akik nem nélkülözhetik ezen a napokon tanoncaikat, mert ellenkező esetben munkást kénytelenek felfogadni. Ilyen állapotok mellett nem csoda, ha az iparosok tanonctartási készségük csökkent és tanoncok helyett inkább segédet, igen sokszor pedig Tietest alkalmaznak. Ha ezen bajokon 2—3 esztendeig segítve nem lesz, az ipar évtizedekre fog visszafejlődni és mivel az ipari pályán a középosztály gyermekei a mesterek nehéz viszonyai miatt elhelyezkedni nem tudjak, az ipartörvény ellenére analfabéta tanoncokat fognak szegődtetni, akiket először mint heteseket alkalmaztak. Ez a jelenség már mutatkozik. Kérdem? Hogyan várható az ipar fejlődése analfabéta elemekből? Milyen pályán helyezkedjék el a középosztály gyermekeinek egy igen tekintélyes része a középiskola négy osztályának elvégzése után, ha" az ipari pálya el van zárva előle? Mind nem mehet írnoknak, tisztviselőnek. Elég nyomorog már ebből B-listán. Szükséges az azonnali segitség az ipar visszafejlődésének meggátlása végett, a középosztály fiainak elhelyezkedéseért és az iparcikkekért fizetendő pénznek az or- J szágban maradásáért, mert ha ke- I vés és kontáriparosaink lesznek, ak- j kor még hafványozottabb mérték- • ben fogjuk vásárolni a 'külföldi árukat, ezzel pedig országunkat szegényitjük. Különben is nem kelT valami nagy prófétai talentummal bimf, hogy bárki is az ipar 'jövőjének szomorú perspektíváját megfeshesse, elég, ha köztudomásra hozom, hogy a nyiregyházi iparostanonciskoia 1000 tanulós létszáma egy év alatt 650-re sülyedtAzt hiszem, a számok elég világosan beszélnek, fölösleges más dokumentum annak megállapítása végett, hogy baj van. A bajokon egy-kis tisztalátással, egy kis áldozatkészséggel és jóakarattal minden városban segíteni lehet ,de ez nem is kifejezés, hogy lehet, hanem kell. Bármilyen áldozat sem mondható nagy áldozatnak akkor, amikor az ipar visszafejlődésének meggátlásáról van szó, hiszen a segitség busásan meghozza kamatait. Minden városban önálló sépületet, önálló, főhivatású tanszemélyzetet kell adni az iparostanonciskoláknak és azonnal lényeges javulás fog mutatkozni. Miért? Azért, mert akkor az építőipari tanulók csak télen, az élelmiszer iparosok tanoncai csak délelőtt, a vásárra járó tanoncok vásármentes napokon, a többi iparágbeli tanuJók is a jnesterek által óhajtott időben nyerhetnék az iskolai oktatást és nem vonatnának el a mesterektől és műhelyektől a legfontosabb, legértékesebb munkaidőben. Ezzel meg lenne oldva a gordiusi csomó, a mesterek tanonctartási készségük azonnal emelkedést mutatna. Nyíregyházán 800 tanonctartó mester és 1000 tanonc érdekéről is van szó, azt hiszem, ez olyan tekintélyes szám iparfejlődési szempontból is, hogy érdemes vele foglalkozni. Nyíregyháza fenkölt gondolkodású képviselőtestülete még mielőtt a bajok előállottak volna, elvi határozatot hozott, hogy szükségesnek tartja az iparos tanonciskolának önálló épületet emelni, de ez a nehéz gazdasági viszonyok miatt eddig kivihetetlen yolt, azonban a helyzet ugy alakult, hogy az elvi határozat mielőbb testet kell öltsön és Nyíregyháza város lendülettel a jövőnek dolgozó polgármestere programmjának ezt a pontját sürgősen meg kell oldja, mert ez olyan égetően fontos közérdek, amelyet elodázni nem lehet, hiszen ezt nemcsak az iparfejlődés hanyatlásának meggátlása, hanem, amint már emiitettem, 800 adófizető iparos polgár, 1000 iparostanonc és ugyanannyi tanonc szülőinek érdeke is megkívánja. Ennek kivitele most annál "könnyebb, mert megüresedik a város tulajdonát képező Vay Ádám-utcai rendőrségi épület, amelynél alkalmahelyet tanonciskola részére keresve sem lehetne találni. Szerény véleményem szerint ezt az épületet széttagolni k^'t intézmény elhelyezésére lehetetlenség, mert az egész épülettömb sem elégséges a tanonciskola kielégítő elhelyezésére, mert a tantermeken kívül szertárakra, munkateremre, tanitószobára és a tanoncok nevelése szempontjából olyan igen-igen fontos, nélkülözhetetlen «Baross Gábor;> cserkészcsapat elhelyezésére is legalább két teremre van szükség. Ha segítünk a bajokon, ugy sejtsünk, hogy addig is, amig » gazdasági helyzet jobbrafordulásáSLlffSSg Slihi Cipő Mfireafháza Zrínyi Ilona-utca 2. sz. R. kath. paróchia.) Női cipók 170.000 K tói Férfi cipők 260.000 K-tól Luxus cipők minden szinben és kivitelben Egyes szám ára 2Q8C korona.