Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-11 / 105. szám

jJSfYÍRVIDÉK 6 1926. május 4

r A nagy politikai per. Annak a nagy pernek előestéjén, mely utolsó fejezetét jelenti nemcsak a kormány, hanem az ország tekintélye ellen indított politikai támadó hadjáratnak, kapcsolatban a frankhamisítás bünügyével, kereste fel a miniszterelnököt a magyar vidék egyik nagyközségének küldöttsége. Mint Kunszentmiklós díszpolgárát köszöntötték Bethlen István grófot, akiben a köztudat és közbizalom a nemzet elhivatott vezérét látja. Nem az első és nem az utolsó a nemzeti érzés és gondolatvilágban élő magyar népnek az elhatározó bizalma, mely a kormány fejét örök időkre a maga szűkebb pátriájának polgárai közé kívánja iktatni érdemeiért. Mondhatni öt esztendő alatt, látva Bethlen István erőfeszítéseit, küzdelmét az alkotmányos rend helyreállítása és az állam tekintély növelése érdekében, .egymásután jelentkeznek a városok és falvak a maguk megemlékezésével, mely elismerés nemcsak a kiváló államférfiú és nagy magyar politikus iránt, hanem honorálása a magyar közvélemény részéről azoknak az irányeszméknek és törekvéseknek, mélyeket a miniszterelnök mögé tömörült, egységbe forrott országos kormányzópárt a zászlajára irt A. frankügy" főtárgyalási napjaiban kettőzött jelentősége és értelme van a bizalom megnyilvánulásának A vidék kifejezését óhajtja adni megnyugvásának, amellyel a miniszterelnök múltbeli és jövendő munkásságát tekinti s a bizalom egyben elitélése is Bethlen ellenfeleinek, akik az elvakult harc hevében szem elől tévesztették az ország féltett presztízsét s kormánybuktató törekvésük lázától elkapva, nem godonltak rá, hogy a gvülöletes hadakozás a nemzet becsületén és a forradalmi romlásból, békediktátumokkal való megcsonkittatásból, gazdasági válságaiból újjászülető Magyarország tekintélyén üt csorbát. A miniszterelnök köszönő szavaiban, amelyekkel adózott Kunszentmiklós nagyközség közönségének a díszpolgárrá választásért, rámutatott arra, hogy az ország bizalmi állásfoglalása számára a magyar nép ama ösztönös megérzését jelenti, mely szerint a közvélemény látja, hogy ebben a perbén is, ebben a politikai küzdelemben is az igazság azon .az oldalon van, ahonnan a szigorú megtorlás erélye a da? rá^fészekbe nyúlt... De azt is érzi Bethlen, hogy nem spontán a legutóbbi politikai események hatása az, amely az országban a jelenlegi kormány által folytatott tevékenységet kitüntetésre eredményei, amikre visszatekintenie büszkeséggel lehet az országnak és a kormánynak egyaránt. Mert öt évvel ezelőtt még hazánk területének egy részén szerb csapatok állottak, Nyugatmagyarország problémája is függő kérdésként fenyegetett, pénzügyi életünk pedig zivataros, megrázkódtatásokat élt át, el voltunk a külföldi hiteltől vágva s az öt év eltelte után ma rfend, kiegyenEpitők figyelmébe! Egeresi stucator és alabástrom GIPSZ legolcsóbban Izsay Károly festéküzletében, Luther u. 6. sz. — Telefon: 245._ súlyozott államháztartás, értékében állandósult pénz s a társadalom lelki kiengesztelődése, mint határkövek jelzik a hangyaszorgalommal, becsületes munkával haladó ország fejlődésének utvonalát. Kpitettünk valamit — mondotta Bethlen — s ha követtünk is el hibákat, mert hiba nélkül nincs ember, nem éltünk ez alatt az idő alatt hiába, de megvetettük alapját a jövőben következők számára egy céltudatos nemzeti törekvésnek. A miniszterelnök szavai a maguk keresetlen őszinteségükben bepillantást engednek a férfiúnak lelkébe is, aki bátran állja a harcokat s ellenfeleivel megküzd, mert érzi igazságát és az igazságért perbe Száll. Az elmúlt félévben Szabolcsvármegye lakosságának minden életnyilvánnlása ama emberfeletti küzdelem hatása alatt állott, amelyet a nemzet vívni kénytelen. Mikecz István alispán félévi jelentése a kormányelnök iránt való bizalomnyilvánitásról, a leventeügy jelentőségéről A főispán által összehívott közgazdasági értekezlet nagy sikere. Nyíregyháza, május 10. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Mikecz István, Szabolcs ésUng ideiglenesen egyesitett vármegyék alispánja a törvényhatósági bizottság holnapi közgyűlésén terjeszti elő félévi jelentését a vármegye életjelenségeirőf. A jelentés, amely az 1925. év második félévéről Szól, már napokkal ezelőtt elhagyta a wajtót és bár bevezetésében arra hivatkozik, hogy a még mindig súlyosan reánk nehezedő gazdasági viszonyok folytán a szokottnál szűkebb keretben jelent meg, igy is részletes, tanulságos és biztató képet tár fel a vármegyénk életében előfordult közérdekű eseményekről. Az emberfeletti küzdelem A jelentés a szanálási időszak su flya alatt is a boldogabb jövő reményét ébreszti. Az elmúlt időszakban — kezdi jelentését az alispán — a vármegye lakosságának minden élet megnyilvánulása ama emberfeletti küzdelem hatása alatt (állott, amelyet a nemmzet az államháztartás és közvetve a magángazdaságok egyensúlyának helyreállításáért hősies álszántsággal, áldozatos önmegtagadással és ereje, valamint teherbíró képessége végső megfesztisével vivni kénytelen. Ma még íyncs itt az alkalom a végső eredményt számbavenni, ámde minden tárgyilagosan gondolkozó ember előtt tisztán áll, hogy pénzértékünk állandósulása, külkereskedelmi mérlegünk szembetűnő javulása a külföldi tőkének országunk felé forduló fokozott fif

yelme a vállalkozási kedv megélén ülése oly számottevő és jelentős eredmények, amelyek szilárd biztositékát képezik a termelés sikerességének és ezzel az ország mielőbbi talpraállásának és annak, hogy polgárai szebb és boldogabb jövőt remélhessenek. Villámcsapásként hatott a frankhamisítás híre Az alispáni jelentés a hazafiui lélek megdöbbenésével szól ezután a frankhamisításról. Súlyos és megpróbáltatásokkal járó nyomasztó gazdasági helyzetben — mondja a jelentés — a folyton fokozódó közterhek alatt roskadozva a puszta létért vivott harcban, aggodalom és reménykedés között hányódva folyt a vármegye lakosságának élete és ilyen közhangulatban villámcsapásként érte azon az emberi képzeletet felülmúlóan botorul és végzetes könnyelműséggel kieszelt és végrehajtani megkísérelt események híre, amelyek a köztudatban mint frankhamisítás ismeretesek. Kétségtelen, hogy a frankügy belső és külső politikai vonatkozásai gazdasági viszonylatokban súlyosan éreztették - és sajnos még éreztetik is — nyomasztó hatásukat, azonban vármegyénk közönsége .hagyományos politikai józanságánál, bölcs mérsékleténél és polgárainak az átlagosan felülemelkedő öntudata és önérzeténél fogva a reánk szakadt nemzeti szerencsétlenségben egy percig sem tévesztette szem elől, hogy a frankhamisítás közönséges bűncselekmény, amelynek felderítése és megtorlása az állam igazságszolgáltató szerveinek feladata és a «Sub judice lis est» elvénél .fogva a nem| Diadal Mozgó Városi Mozgó f Május 10 én és 11-én, hétfőn és kedden 5,. 7 és 9 órai kezdettel P1ERRE BENŐIT az Atlantis és Könígsmark világhírű írójának legújabb regénye filmen: Május 10 én és 11-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel UFA FILM! Május 10 én és 11-én, hétfőn és kedden 5,. 7 és 9 órai kezdettel P1ERRE BENŐIT az Atlantis és Könígsmark világhírű írójának legújabb regénye filmen: TARTUFFE Az úriások útja (La Chaussée DÍS Géants) 10 felvonásban. — Főszerepben: Troubetzkoy herceg, Mme Yanova, Mlle Jeane Helbling, Armand Tallier és Philippe Heriat Kísérő műsor: Sicc és a banán és Gaumont Híradó JÖN JÖN Lőtte Neumann és Harry Liedtke attrakciós filmje: Egy asszony 24 órára és A férjfogás iskolája filmjáték 5 felv. A főszerepben : Lil Dagover, Emil Jannings, Werner Krauss, Lucie Höflich. Csókolj iijra! vígjáték 7 felvonánásban Rendezte: Lubitch Ernő' Főszereplők: Marié Prevost és Monté Blue. Az úriások útja (La Chaussée DÍS Géants) 10 felvonásban. — Főszerepben: Troubetzkoy herceg, Mme Yanova, Mlle Jeane Helbling, Armand Tallier és Philippe Heriat Kísérő műsor: Sicc és a banán és Gaumont Híradó JÖN JÖN Lőtte Neumann és Harry Liedtke attrakciós filmje: Egy asszony 24 órára és A férjfogás iskolája JÖN JÖN' Férfiak bálványa és Silverking zet fiainak kötelessége a független magyar bíróság döntését nyugalommal bevárni. Tántoríthatatlan bizalom a miniszterelnök iránt Az alispáni jelentés a továbbiakban a kormányzat ellen indult támadásokat itéli el. E válságos napokban mély hazafiui fájdalommal kellett tapasztalnia a vármegye alispánjának, hogy a frankhamisításért nemcsak az ellenséges "Itülföld igyekezett felelőssé tenni a nemzetet, hanem az ország _ fiai között is akadtak párttöredékek, akik támof

atva ^z elvakult napisajtó által, ülső ellenségeink tevékenységét — talán nem is tudatosan — alátámasztani törekedtek, a bűncselekmény sarával akarták beszennyezni a kormányzati irányzatot és annak oly kimagasló vezérét, aki emberfeletti küzdelemmel a nemzetnek az ország határain kivül újból tekintélyt és tiszteletet, .befelé pedig egy "borzalmas szerencsétlenségek fájdalmaitól vergődő ország fiainak az önbizalmát, a fel/ támadásba vetett hitét, a cselekvő és termelő munkának becsületét és szeretetét szerezte vissza. Törvényhatóságig bizottságunk — mondja az alispáni jelentés — a fo lyó évi április hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlésében szükségesnek találta, hogy ismételten leszegezze ama álláspontját, hogy a nemzet léte és fennmaradása érdekében a jelen viszonyok között parancsoló kötelességének tartja az állami, társadalmi és gazdasági élet mindfen terén való legszorosabb összefogást és a nemzet öszszes energiáinak a mincfen zavaró körülménytől felszabadult, egységes és kizárólag a magyar nemzet erkölcsi és anyagi megújhodása és szebb jövőjének előkészítésére irány zott szolgálatba való összhangzatos beállítását, miért is lslke mélyéből elitélve minden oly kilengést, kalandorpolitjkát, amely a már megrendült konszolidáció folyamatát megakaszthatná, ismételten tántoríthatatlan bizalmát nyilvánította a m. kir. miniszterelnök ur iránt és kérte, hogy azzal a törhetetlen eréllyel és bátorsággal, mellyel a nemzetnek az ország határain kivül újból tekintélyt és tiszteletet szerzett, befelé pecTig az országban rendet és nyugalmat teremtett, továbbra is szilárdan helyt álljon . A vármegye közönségeinek disze-v:rága... Az alispán a hazafiui lélek örömével, lelkes sorokban méltatja félévi jelentésében a vármegyei leventemozgalom sikerét és a levente szervezet nagy jelentőségét hirdető szavai bizonyára mély visszhangot keltenek és további munkára serkentő örömet fakasztanak a leventemozgalom érdekében odaadás sal fáradok szivében. A jelentés a leventékről a következőket mondja: Fényes külső keretek között és hatalmas nézőközönség, fogadtatásától kisérve zajlott le 1925. október 4-én a Nyíregyházi Torna- és VÍVÓ Egylet bujtosi sporttelepén a varmegyei leven telin nepély. A vármegye községeinek <?iszevirága, mintegy harmadfélezer magyar ifjú jelent meg a küzdés porondján és bámulatos fegyelmezettségükkel, dacos, kemény — az ősmagyar erőt sugárzó fellépésükkel ejtették bámulatba és hozták lázas izgalomba az összesereg" let nézők ezreit. Amint annak évről-évre ezen jelentésemben és mindenütt, ahol alkalmam nyilik, hangot adok, szilárd ' meggyőződésemet képezi, hogy ez a mi kegyetlenül feldarabolt, magára hagyott, elárvult nem-