Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-06 / 101. szám

JNyíryidék 6 1926. május 4

r Higgadt mérsékletet! Pár évvel ezelőtt, amikor a pénz ugy nálunk, mint úgyszólván az összes európai államokban, de különösen a legyőzött országosan hanyat-homlok zuhant s naprólnapra jobban devalválódott, nem egyszer olvastam olyan véleményeket, hogy ebből a katasztrofális romlásból legalább annyi hasznot kellene csinálni, hogy a rossz papírpénzből, jobban mondva rossz papírpénzen minél több beruházást építkezést stb. kellene megvalósítani. Megvallom, nem nagyon értettem; a teóriát, mert ugy gondoltam, hogy ha beruházunk és építünk, ahhoz megint csak ujabb és u^abb összegek kellenek, megint több és ezzel is több bankót kellene nyomatnunk, tehát az inflációt még nagyobb erővel kellene tömnünk, szaporítanunk s ezzel a pénz további romlását még nagyobb szédülettel gyorsítanunk s végeredményben, amit rossz pénzen csináltatunk, azt a játék végén mind jó pénzzel kellene megfizetnünk. De hát lehet, hogy én ehhez nem értek s így ezzel a különben is idejét múlt teóriával nem is kívánok most 'foglalkozni. Foglalkozni kívánok azonban azzal a feltűnő jelenséggel, hogy a közmunkák, beruházások a legutóbbi években szokatlanul erős tempóban indultak meg és a szanálási müveletek adóterhei által különben is túlterhelt polgárságot olyan rendkívüli mértékben veszik igénybe, ami már d végsőkig feszített teherbirÓképesség .határain is tul van. Azt látjuk, hogy például a vármegye az utóbbi 2—3 év alatt anynyi utat építtetett, amennyit eleink ezer év alatt se építettek együttvéve. Szépen fejlődő városunk is anynyit haladt és szépült az utóbbi pár év alatt, tereit, utcáit olyan mértékben -fejlesztette, köveztette, parkírozta, olyan vizöntözí? beruházásokat készíttetett stb., amilyet boldogabb időkben kigondolni se merészkedtek volna. Azt hihetné az elfogulatlan és tárgyilagosan szemlélő külföldi, aki ezeket végignézné, hogy itt egy bőségben uszó vidéknek felesleges energiája keres érvényesülést és alkot a messze jövőre kiható beruházásokat. Ha még ráadásul azt is számba vesszük, hogy mindez a széleskörű és nagyarányú lázas tevékenység finanszírozás szempontjából is nélkülözi azokat az előnyöket, amelyeket békeidőben hosszú lejáratú és olcsó, amortizációs kölcsönök utján igénybe lehetett venni és ezeknek a hjjján most ezeket a j müveleteket vagy azonnali teljes összegű készpénzfizetés mellett, vagy igen súlyos kamatozású kölDiadal Mozaó Május hó 5 én és 6-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Jimmy Valentin Kalandor történet 6 felvonásban. A főszerepben: Bert Lytell. Az a disznó Marin I Francia bohózat-attrakció 5 felv. Szereplók: N. Rimsky, K. Melnikova, H Monfiels és Denise Legeay. jön Harry Piel nagy kalandor filmje Kaland az éjjeli Expressen! csönökből lehet keresztül vinni, akkor igenis gondolkodóba kellesnünk a tempó lázas gyorsasága és az azzal járó szerfelett magas megterhelések felett. A községek az útépítéshez való hozzájárulást például egy-két éven belül szedik be lakosaiktól, sokszor olyan összegekben, melyek az adózó polgárok teherbíró képességét a végsőkig feszitik. Isten őrizzen, hogy valaki mindezekből arra a következtetésre jutna, hogv ezen a helyen hangulatot kivánnók csinálni ezeknek a különben hasznos és igen üdvös munkálatoknak további folytatása ellen, hiszen épen azon csodálkozom, hogy apáink hogyan tudtak ezek nélkül ezer esztendőn át exisztálni és meglenni. Azonfelül azt is igen jól tudom, hogy szociális szempontból, most amikor általános elszegényedés és kiáltó Városi Mozgó Május hó 5 én és G-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel RIN-TIN-TIN a csodakutya uj szerepe: A világító toronyőr! regényes történet 6 felvonásban. Embirszereplők: Luise Fazenda ^és Buster Collier Ir. Charley nénje! a bohózatok királya 8 felvonásban. Főszerepben: Sid Chaplin. JÖ

N Kitty, a lápvirág * DICK BIG, 1HETEOIK SHERIFF! munkanélküliség enyhítése végett még íftdozatok árán is meg kell indítani a közmunkákat és a tehetősebbek teherbiróképességét ezek foganatbavétele céljából a normálison felül is igénybe kell venni, ezen szociális indokból a szóban forgó közmunkáknak az abbahagyása egyszerűen katasztrofális lenne - mindazonáltal ugy' látom, hogy a tempó tekintetében mégis nagyobb megfontolás és nagyobb mérséklet volna kívánatos, mert a mostani idők szokatlanul súlyos közgazdasági nyomoruságai mellett a polgárok ereje a teljes kimerüléshez közeledik. Tessék betekinteni a telekkönyvi forgalomba. A háború és a háború utáni évek kedvező konjunktúrái alatt nagyrészben tehermentesített birtokok újból el vannak terhelve. Zálogjogi bekebelezések olyan szédítő tömegben érkeznek, hogy kétségbe kell esnünk. Ha még egy-két évig így halad, megint nem lesz Magyarországon tehermentes birtok és árverések meg árverések lesznek napirenden. Mit fog érni akkor, hogy most könnyítettünk a munkanélküliek nyomorán ideig-óráig, ha pár év múlva tönkrement existenciákból ujabb munkakereső tömegek veszik majd kezükbe a vándorbotot adósságban elúszott kis földjük és házuk tájékáról. A polgárok teherbíró képességét és a munkanélküliség szociális Szem pontjait valahogy összhangba kell hozni és ez csak higgadt megfontolás és okos mérséklet mellett lehetséges. Századok mulasztását nem lehet 3 év alatt pótolni különösen ilyen évek alatt, mint a mostaniak! Szóló. (*) Papírszalvéta, tortalap, tortakendő nagy választékban az Ujságboltban. Az első zsidó kereskedő letelepedése Nyíregyházán. Irta : Gál István. Gróf Károlyi Ferenc és az általa letelepített lakosok között kötött (szerződésben van egy pont, mely szerint a városban zsidónak letelepedni meg ne engedtessék. A letelepültek mindvégig féltékeny gonddal őrködtek azon, hogy e kikötés át ne hágassék azzal a finom élü indokolással, hogy »miután a város mindazon előmenetelét, melyre eddig felvergődhetett, nagy részben ezen telepítési szerződés minden részbeni pontos megtartása eredményének nézi.« Az 1840.-Í törvény azonban megengedte, hogy a zsidók a városok bah letelepedjenek. E törvényre való hivatkozással kérte 1840 őszén Fried Jakab tokaji lakos, kereskedő, hogy Nyíregyházán letelepedhessék. A varos 184Ö. nov. 9-én tartott kép viselőtestületi ülésében ugy határozott, hogy »az 1840-i törvény engedelmével magát ezen városba lakosnak bevétetni kérő Fried Jakáb tokaji izraelita kereskedő folyamodására, miután becsületes magaviseletéről és kereskedése folytatásáról hiteles bizonyságlevelet mutatott, az végeztetett, hogy ha a folyamodó élelmezésének bizonyos és törvényes módját felvilágosítja és üzendi, a tűzi eszközökre s egyéb a város közjavát illető jótékony intézetekre adandó segedelem nek befizetése mellett lakosnak be fog vétetni«. Fölötte érdekes a határozat indokolása, egyrészt mert abban a képviselőtestület egészséges konzervatizmusa mellett az okosan óvatos haladnívágyás nyilatkozik meg, másrészt pedig mivel elvi jelentőségű rendelkezést tartalmaz. »A közönségnek még a város ülése előtt a telepítő méltóságos voH földesurasággal kötött oly felépítési szerződése lévén, mely szerint izraeliták ezen városból kitiltattak, miután mind azon előmenetelét, melyre eddig felvergődhetett, nagy részben ezen telepítési szerződés minden részbeni pontos megtartása eredményének nézi, nem titkolhatja, hogy telepítési szerződését e részben továbbra is épségben maradni óhajtotta volna. Elismervén azonban azon polgári szoros kötelességét, melv szerint a törvénynek, mint az ország minden rendű lakosa polgári jóléte főemeltyüjének, a kedvezmények nemcsak elfogadásában, de megadásában is • minden kétség nélkül hódolni tartozik, — hogy egyrészről a törvénynek teljesítése eszközöltessék, másrészről az izraeliták bejöveteléből a városra vagy annak többi lakosaira valamely ártalmas visszaélések be ne csússzanak a kebelbéli jótékony intézetekre keresztyén fofyamodóktól is állandóul kívánt adakozásra leendő felszólításnak reájok is kiterjesztésével egyébiránt az izraeliták bevétele mellett a közönség áltálános rendeleteket kíván behozatni és pontosan megtartatni. 1. A törvény világosan egyedül a becsületes magaviseletű izraelitákra terjesztvén a kedvezését, minden lakosságért folyamodó nem csak becsületes magaviseletét törvényhatósági hiteles oklevéllel még a bevétfel előtt bebizonyítani, de magát a bevétel után és állandóm becsületesen viselni oly szorosan köteles, hogy mihelyst későbben rossz magaviseletével fogja magát megbélyegezni, akármikor is azonnal ki fog a városból tiltatni. 2. Arra felügyelni, hogy minden bizonyos életmód vagy munka, neme nélkül csak a többi lakosok terhével vidékiek be ne fogadtassanak, az illető elöljáróságnak különben is mindenütt hivatalos tisztában állván, különösen a bejönni szándékozó izraeliták az általok ezen városban űzendő becsületes életmódját nem csak megnevezni, de hogy azt folytatni tehetségökben is áll ki is bizonyítani még a bevétel előtt minden kivétel nélkül kötelesek. 3. Tapasztalás szerint különösen az izraelitáknál nemcsak országunkbeli, de külföldi sokszor min dén uti levél nélkül is kószáló izraeliták szokván megfordulni, szoros kötelességökben álland minden hozzájok bárhonnan meghálás végett jöhető vidéki izraelitákat az uti levélnek is bemutatása mellett a rendőri hivatalnak mindenkor tüstént bejelenteni, minden egyénre különösen értve annyiszor amennyiszer a kórházra fizetendő tíz pengő forint büntetés terhe alatt, nem csak, hanem ugy a be nem, mint a bejelentetteknek is tetteiről egyenesen a befogadó izraeliták lesznek minden kár és egyéb kérdés esetében valóságos megtérítési felelet terhe alatt. 4. Istállón kívül teljességgel semmi marhát semmi szin es ürügy alatt tartaníok behajtás és azonnali árverés utján leendő eladása terhe alatt szabad nem lészen. 5. A szükség esetében még bővebben hozandó egyéb városi rendeleteket is hasonlóan szoros kötelességökben álland mindenkor pontosan megtartani. Ami már különösen folyamodó Fried Jakabot illeti, miután a bemutatott Tokaj városi hatóság bizonyítványa által eddigi becsületes magaviseletét kibízonyította, mielőtt még a fentebbi feltételek mellett lakosnak bevétetnék, annak is kibizonvitására, hogy az itteni életmódjául megnevezett kereskedésnek fofytathatása tehetségében is ál!, ugy azután a jótékony intézetekre teendő adományozás teljesítésére is utasittatik«. A város képviselőtestülete nem viseltetett animózitással a városban letelepülni szándékozó iránt bármely felekezethez tartozott légyen, mert hiszen találhatott volna törvényesen indokolható kifogást a letelepülés ellen, ha elvi aggályai lettek volna bizonyos felekezethez tartozókkal szembén. Viszont érthető, hogy a soft csalódást ért városalapítók féltékenyen vigyáztak arra, hogy a városnak sok keserves küzködés árán szerzett jó hírneve valamely elhamarkodott ténykedés folytán kárt ne szenvedjen. A városi tanácsnak ez ügyben tanúsított desinteressamentje mellett bizonyít az a tény is, hogy 1848-ban már tizenkét zsidó család (71 lélek) lakott Nyíregyházán, legnagyobbrészt kereskedők. Ezeket a tanácsi megbízásából Szénfy Gusztáv tanácsnok irta össze feltüntetve korukat, születési helyüket, foglalkozásukat, családi viszonyaikat, valamint azt is, hogy milyen magaví-v seletet tanúsítottak.