Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-29 / 119. szám

2 1926. május 1 S, A faln kniturája — és a néptanítók. . Ennek a két tényezőnek ok és okozati viszonyba kell kerülni, az emberi élet rendje szerint- Ma még sok akadály áll közte, de — ha nemcsak daloljuk a magyar feltámadás hitét, hanem az élet vas logikájára is emelkedünk, akkor az a két tényező elváltozatlanul eggyé lesz. Ennek az egységnek útját" egyengetném én az itt elmondandókkal, azon alkalomból, hogy a szabolcsmegyei tanítók nyíregyházai járásköre, a központi gyüléskedéstől eltérve, falura tűzte most gyűlését. Szokatlan, de azon kezdem, hogy nagyon okosan cselekedte. Magára nézve is, egyénileg és az ügyre nézve is, melyet képviselnek. — Először is azért, hogy közelebbi érdekösszeköttetésbe hozza a falut az ő legközvetlenebb életvezetőivel. Hadd ismerkedjenek az egymásra utaltság nagy élettörvényével, a szemtől-szembe való 'érintkezés és szemlélet uíjan. A falu csak a maga tanitóját ismeri, inkább félreismeri. És megfordítva. S ebből a hangulatos ismerésből származik sok személyi és közhátrány, a 'falu életében. Aztán tapasztalásból tudom, hogy az egyhelyi gyüléskezésnek, a kellemes vagy közönvös együttléten, az okos vagy érdektelen előadáson, egy jó vagy kevésbbé jó közebéden tul alig ma. rad mélyebb nyoma. Egy kis hangulat, egy kis kesergés, egy kis barátkozás s — az élet folyik tovább a magaásta mederben. A falun "tartandó gyüléskezésnek már csak hire is különleges hangulatot ébreszt ugy a falu népe, mint a gyüléskezők szivében, Persze, kellő előkészítés mellett, kellemes érdeklődés, várás, egymás hoz közeledés érzése támad, önkéntelenül a közös egymásra hatás várása, érzése. Természetesen a gyűlés tárgyait is ugy kell egybeállítani, hogy a jelenlevő falus iértetmíség, főként a községi és egyházi elöljárók, lássák a népnevelői munka kapcsolatát az emberi élettel. Hadd érezze a hallgatóság, hogy a nép nevelői valóban a nép dolgaival foglalkoznak'; s a falusi nép nevelése a tanterem szük határán tul is terjed és nyomai láthatók is. Mostanában köztapasztalat szerint elég gyakran foglalkoznak a faluval, á falu népével, a falu kultúrájával, de e gondosságnak nagy része 'papíron marad és 'távol van a falutól. Csak most foly't le egy majjasfoku tanácskozás a mezőgazdasági szakoktatásról, mely nek keretében a falusi iskoláról is szó esett, még a falusi lányok háztartási iskolájáról is. Az Omge h elég sürün gyűlésezik, mos? éppen Nyíregyházát is megtiszteli- A Néptanítók'Lapjában pedig jóformán napi téma,, az embernevelesnek uj iránya, a magyar falu népnevelő kulturmunkája. Szép ez mind, lehet is belőle valami jó, ha fontosabb dolgai nem akadnak a magas és alacsony kormányzatnak, de én amondó vagyok, hogy a magyar falusi nép müvelése, minden téren, de főként mezőgazdasági irányában, a népiskolából indul ki, vagy ott reked meg. Azt persze okosan hangsúlyozzák a hoz záértők, hogy a népiskola ilyen ujirányu munkájához a tanítóképzőkből kell kiindulni. Azonban addig is sokat lendíthet az ügyön, ha az ilyen tanítói 'gyűlések falun is tartatnak, legalább megismerkednének a tanítók együtt, összetett figyelemmel, hogy mi van és hogy mi nincs a tanítás kezeügyében ott, ahol gyüléskeznek s ezúton a hallgatóság is hallhatna ezekről. Mert az is bizonyos — és ez a bizonyos nagy hiányára mutat falusi népnevelés-ügyünknek, hogy az elsősorban érdekelt falusi nép alig eszmél arra a nagy életigazságra, hogy az iskola, Hehe népnevelés

t mert a kettő még ma nem egy — az ő elsőrangú életérdeke. A tanítóság lelkületébe sincs ez az igazság általában beidegződve, mert különben ott volnának, hol Amerika, nem a szülőt büntetnék a mulasztásért, hanem a hatóságot a szülők vonnák felelősségre az iskola hiányáért. Ez a falusi gyülekezés e réven is úttörő lehet. Nyitogatja a szemeket Jobbról is^ balról is s amennyiben a központi tanügyi "kormányzat tágranyilt szemmel jár a maga utján a valódi embernevelés célja Jelé, a tulajdonképeni segítő erők is majd .helyes nyomra jutnak. Szemléletről lévén szó, a megjelent tanitó urak megtekintik a falut, meglátják annak utcáit, épületeit, udvarait, tisztaságát,, rendét., általában a falusi közigazgatás életnyomát. Nem ártana bizony a határban is egy kis gazdasági szemléletet is tartani, de az ide tartozó gyorsmozgású szJUitó eszközökkel csak most rendeznek nálunk egy Barnum-féle látványos felvonulást. Elég lesz tehát a belső terület, főként középületek s ezek környezetének megtekintése. Nincsenek-e ezek körül, közel áz embernevelést akadáíyozó, zavaró helyek, főként korcsmák, honnan kiáradó durva jelenetek könvnyen megfogják az iskolás és óvodás gyermekek figyelmét s könynyen egyensúlyozhatják, vagv tul is haladják az iskola legnemesebb törekvéseit s a templom legszentebb céljait. Mert a tanítók tudják legjobban, hogy a gyermek szive mily könnyen kap fertőzést, melyet aztán nehezen, vagy sehogysem gyógvit a kórház' vagy börtön — s a legodaadóbb népjóléti miniszter sem. «A mit az uj .fazék bevesz, megtartja mig darabja lesz.» Ezt nem ma állapították meg. Mindenesetre központi figyelem tárgyai az iskolák, tanitólakások, ezek belső, külső berendezése, felszerelése, Tisztasága, a játéktér, az iskolakert mint munkatér s a benne folyó munka. Aztán az iskolai nevelés tárgya, módja, eszközei; amit az emberi népélet eszközül követel, azt meglátni s megfelelő' módon alkalmazni a gyermeki életnek természetes vérkeringésébe. A tennivaló sok, az élet rövid. S az élet szépségének oly temérdek eszköze van Qjg-ei^l SMoaggjó Május hó 28-án, 29-én és 30-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor harry Piel k I kalandorfilmje 6 felvonásban: Kisérő műsor: Pénzt vagy lövök, 2 felv. burleszk. Bogaras úr bogarán, 1 felv. buri Sicc, mint üzletember, rajzvicc. Hétfőn, kedden és szerdán nincs előadás! Csütörtökön Le az álarccal! és áll rendelkezésre földben, vízben, levegőben s az ember testében-lelkében, hogy hasztalan, vagy ártó időtöltés, életrablás számba vehető az iskolában is.' Mi kell a magyar falusi népnek? A föld okos szeretetének megismerése, megértése, gyakorlása. — Ez a legnagyobb és legszebb tudomány. Svájcban külön nevelési rendszerek és berendezések vannak még vidékalakulatok szerint is. Nálunk még az egyformaság nyűge fáraszt. Majd kiszabadulunk talán ebbői is, ha a saját életünkre is lesz gondunk. Annyi legaalább, mint állataink nemesítésére. Meg kell kezdenünk a falunál. — Arra kell nevelni a magyar falusi gyermeket, amire leendő életfoglalkozásánál szüksége van, amiből életértélteket gyűjthet. Legokosabb kezdés a föld szeretete. Az ősbibliában az van megírva, hogy kezdetben a föld puszta volt és összevisszaság s végül jött a paradicsom. Mi még ma is ama kezdeten vagyunk, azon gondolatban, hogy a falunak elég, ha az ökrétlovát befogni tudja s .fizeti az adót. Pedig ő arra van hivatva, paradicsommá művelje a főidet előbb a magalejkében, a teremtő és gondviselő Jóságot állítva belé Vezetőnek — s ugy utána haladni. Ez a kultúra hitelesítő okmánya egy országban. Erre kell tehát alapózni a falusi népnevelést. Nos, a tanitó urak, mint népnevelőők, ha falura jönnek, azt figyeljék meg, hogy ilyen kuíturának s ilyen kulturába vezető műhelynek Tátják-e nyomát és haladását? Indul-é a gyermeki lélekben a szép és' jó napja felé vágyakozó azon gyenge csira, melyet a jó Isten még az útszéli dudvába is elhelyezett s melyet ez az útszéli dudva is felhasznál a maga kifejlődésére! Nem könyvleckét. Az Istenért, csak e

z

+ ne! Tettek, alkotó tettek induljanak! Játékból okos megfigyelésre! Az ifjúsági vöröskereszt-munkák oly távlatát nyitják meg a testi-lelki képességeknek, erőknek, tudásszomjnak, mely mellett minden tankönyvgörcsös mankóvá merevedik. Szóval a vérnek minden cseppje, minden cseppjének áramlása arra rendeztetett be, hogy az izmokban és agyidegekben alkotó munkás erőkké' alakuljon át s a gondolat és érzés képeit élő, mozgó alakokká változtassa. Ez a mi emberi életünk legmagasabb célja, mely cél felé inditja az úgynevezett népiskola az életet falun és városon. Az eszközök sokfélék, sokfelé ágazók, a 'külömböző életmunkákban; de egy törzsből indulnak, <^gy célra irányulnak: — termelésre, gyümölcsözésre. A gyüléskező tanitó urak közt vannak városi tanítók, fajusiak, tanyasiak s előttük nyitva áll a nagy élet kapuja, amelyen át vezetik az induló életet. Most a faluban az élet legtágabb mezejére, a nagy természet műhelyébe mennek, ahol a legnagyobb tanitó, a legnagyobb tanítómester mutogatja az életfejiödés számanélküli sokféleségének utjaít-módjaít, amely sokféleségben észreveszi a figyelő elme a nagy élstharmoniát. Vajon nem vesszük-e észre ebben a berendezésben emberi életünk berendezésének utmutatását? Útmutatást a falusi népnevelés berendezéséhez? A figyelem, a meglátás az élet fáklyahordója. Andrássy Kálmán. Az Omge vándorgyűlésének társas ebéde a Korona éttermében. Előadások a Városi Színházban. Minden közgyűlés a fehér asztalnál pihen meg és bankét követte az Omge nyíregyházi vándorközgyülését is. Nem megszokott, mindennap pi bankét, hanem az ország előkelő gazdaközönségéhez méltó nivós közös ebéd, amelyben a »Korona«szálló és étterem vezetőségének művészetté nemesedő intenciói érvényesültek. A bankét idejére a Korona éttermét buzavirágos füzérek, arató ünnepi buzakalászkorona ékesítették, annak a figyelemnek jeléül, amellyel Papp Lajos, a »Korona« tulajdonosa és forró Ferenc üzletvezető, Bleyer Jenő főpincér K'ert iiOüfé Pénteken és szombaton 5, vasárnap 3 és 5 órakor a Színházban, 1/

a8 é? '/210-kor a Kert Mozgóban : Gyorsabb mint a szél egy vakmerő lovas és egy pompás paripa csodálatos kalandjai 6 felv. — Főszereplők: Fred Thomson és paripája, Silver Ring. Mit vár egy menyasszony? egy nagyravágyó leány regénye 7 felvonásban. Főszereplő: Corlnne Grifflth. Jegyelővétel d. e. 9-12-ig és d. u. 2-6-ig Jakobovits Fanny kisasszony dohánytözsdéjében, este fél 7-től a színházi pénztárnál. Kedvezőtlen időjárás esetén előadásunkat a színházban tartjuk meg hétköznap 5, 7 és9, ünnep- és vastrnapokon_

3, 5, 7 és 9 árakor, JÖN JÖN Minden férfi egyforma és Az ördöngös Jack. és a felszolgálók a gazdagyüléi iránt viseltettek. A bankét menüje remeke volt a modern szakácsmüvészetnek. Nagy feltűnést keltett a parfaitnak formagazdagsága. Virágokkal díszített színes kosár, tojáson ülő tyúk, és sok más ötletes formához igazodott az ízletes parfait. Az egyes fogások mellé adott finom borok azt dokumentálták, hogy a szabolcsi homokon Tokaj szöllőmezején termő nektárral is. versenyző tüzes, zamatos borok teremnek. Különösen Csonka Béláné sóstói ezerjója és Liptay Jenő muskotálya és rizlingje voltak feltűnőek. A bankét menüje a következő volt : Erőleves csigatésztával Hideg kecsege és tok olaj, vajmártással Borjagerinc é

s tűzdelt angol vesepecsenye gazdag körítéssel Csokoládé Pouding Parfait Sajt Fekete kávé Rizling-bor Ásvány-víz A banketen megjelent fővárosi és szabolcsi gazdák élénk figyelemmel hallgatták meg azokat a felszólalásokat, amelyek a banketen elhangzottak. A társas ebéden gazdatársadalmunk előkelőségei jelentek meg. Ott láttuk Gally államtitkárt. a földmiveiésügyi miniszter képviselőjét, Kállay Miklós főispánt, Mikecz István alispánt, Dessewffy Emil és Aurél grófokat, Virányi Sándor vármegyei főjegyzőt, a vá-