Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-28 / 118. szám

JVÍÍRSriDÉK 1926. május 12. 7 Sietni kell. A parlamenti ellenzék működé­sével kapcsolatban - gyakorolt 'kri­tikáink lényégét áz utolsó ülésszak időtartama alatt abban a felfogás­ban foglaltuk Össze, hogy a költ­ségvetési, illetve apronriációs vi­tának nem szabad túllépni felesle­ge? időemésztéssel és idégen ter­rénumokról erőszakosan áthozott politikai ellentétekkel azokat a ke­reteket, amelyek közé egy normális parlamenti javaslat tárgyalás szo­rítkozni szokott. Kétszeresén fontos a határok között mozgó polémia és kritika akkor, ha vaLamely kül­politikailag nagyobb jelentőségű esemény követeli meg a terminusra való elkészülést a beterjesztett ja­vaslatok törvényerőre emelésére vonatkozólag. Ez az eset áll fenn inost, amidőn köztudomásúlag 4 júniusi népszövetségi tárgyaláso­kon kivánja felvetni kormányunk a népszövetségi ellenőrzés meg­szüntetését. Ennek az ország ér­dekében álló rendkívüli jelentőségű kérdésnek felvetése azonban szer­vesén Összefügg azzal, hogy a jövő esztendei költségvetés és approp­riáció, mint a magyar nemzetgyű­léstől erőre emelt törvény te­gyen bemutatható annak a fórum­nak, mely pénzügyi újjáépítésünket a maga tekintélyével és közremű­ködésével á szanálási mü létreho­zásakor elősegíteni biztosította. Igáz ligyán, hogy a nemzetek szö­vetségének pénzügyi ellenőrzése gazdásági vonatkozásban ránk néz­ve megkötöttséget jélent s azt sem tagadjuk, hogy állami önállóságunk tekintetében ez a gondnokság ta­lán a merev ellenzékiség álláspont­járól bántó momentumnak fogha­tó fel, de az is kétségtelen, hogy az ország érdekében mérhetetlenül üdvös tevékenységgel járt Smith Jeremiás főbiztosnak egy igazi, vérbeli amerikai puritán gentle­manra valló körültekintő és figyel­mes közreműködése. Ebben gáncs és kifogás őt nem érheti. Még a legvérmesebb is elismerni kény­telen azt az eredményt, amit a népszövetségi ellenőrzéstől állam­háztartásunk takarékosságának ke­resztülvitele és általában a magán­gazdasági életre kiható intő jelen­ségei tekintetében nyertünk. Itt tar­tózkodása gyümölcsöző tanulságok­kal jár, utmutatása és objektív kri­tikája jelentékenyen közrejátszott abban, hogy az állam és a gazda­sági élet faktorai kölcsönös meg­értésben találkozzanak a felvető­dött igen nehéz problémák meg­oldása érdekében. Most ott állunk, hogy ellenzékünknek számot kell vetnie azzal a lelkiismereti fel­adattal, mely a felelősség válla­lással reá nehezedik, hogy vájjon az ellenőrzés megszüntetését elő­segítő momentumok megakadályo­zása által hasznos parlamenti tevé­kenységet fejtbe ki, avagy csupán a párttaktika szempontjai alá veti azokat a kormányjavaslatokat, me­lyekkel időpontra elkészülnünk a fentebb ismertetett okoknál fogl. volna ajánlatos. A Pénzintézeti Központ revíziójáról és a Posta­takarékpénztár átszervezéséről szint tén ott fekszenek a törvényjavasla­tok s ezekkel kapcsolatban egy élénk folyosói eszmecserén maga Apponyi Albert gróf is, valamint a- mérsékelt ellenzéknek egy másik tagja, Farkas Tibor szintén amel­lett törtek pálcát, hogy a javasla­tok gyors keresztülengedése ál­lamérdek, melynek tekintetbe nem vétele, illetve a vita elhúzása a kormány népszövetségi tárgyalásai^ megnehezítené. Genftől síedig nem­csak a kormány, hanem a/ egész ország egyetemessége vár döntő fordulatot! A hősök emlékünnepe vasárnap délelőtt lesz. Az ünnepségen résztvevők 9 órakor gyülekeznek a városháza előtt. Nyíregyháza, május 27. (A Nyirvidék tudósítójától. ) Virágos, madárdálos május utolsó vasárnapján megindulnak az élők a legszomorúbb temető felé, a hősi halottak sirjaihoz, hogy felidézzék emléküket, amelyek fényesebbek minden ragyogásnál. Szomorú a hősök temetője, mert még mincfig hiányoznak azok a millióit, amelyek a sjrok jókarban tartásához, emlékjeilel való ellátá­sához kellenek, ae május utolsó vasárnapján virág simul a teme­tőre, az a virág, amelyet magyar lányok, magyar fiuk hintenek a hősök sírjára. Nyíregyházán a hősök emlékün­nepére vasárnap délelőtt 9 órakor gyülekezik a közönség. A városhá­za előtt sorakoznak feí a katona­ság, a csérkészek, leventék, a ha­tóságok, iskolák, intézmények, egyesületek képviselői, hogy ki­vonuljanak a Bethlen-utcán át a hősök temetőjébe. Itt az ünnepség sorrendje a következő lesz: 1. Ma­gyar Hiszekegy. Előadja a vá­rosi dalegylet. 2. Kollonnay Zol­tán felsőTefeskedelmi iskolai' ta­nár ünnepi beszédet mond. 3. Az ág. ev. leányfőgimnázium és a kir. kath. főgimnázium szavalója aktuális költeményt ad elő- 4. A katonai és polgári hatóságok, egyesületek,,iskolák megkoszorúz­zák a liősök emlékmüvét. 5. A ka­tonazenekar. Verdi gyászindulóját játsza. 6. A Városi dalárda a Himnusz-szal fejezi be a műsort. Az ünnepséget diszfelvoriulás zárja be. A megjelent egyházi, 1 katonái és polgári notabilitások előtt a katonai csapatok, a cserkészek, le­venték, az iskolák csapatai diszme. netben vonulnak ef. A mult évben, a májusi emlék­ünnepen hatalmas tömegben vo­nult féi egész Nyíregyháza népe a hősök ünnepén és hisszük, hogy az idei emlékünnep is impozáns lesz, méltó ahhoz az áldozathoz, amelyet hős katonáink hoztak rríi­érettünk és * gyermekeinkért. • A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület első az országban a motorőrség megalakítása terén. A iraktortulajdonosok értekezlete a vármegyeházán. ^ motorörségék szervezetét Lázin Béla mühelyíönök ismertette. A vármegyeháza kistermében teg­;nap délután nagyjelentőségű érte­kezlet volt, amelyen Szalánczy Ber­talan gazdasági főtanácsos elnök­letével a Szabolcsvármegyei Gazda­sági Egyesület traktortulajdonos tagjai jelenték meg, hogy állást fog faljanak a külföldön olyan ktvájo sikerrel működő motorőrség meg­alakítása és a traktorokhoz szüksé­ges nyersanyag olcsóbb beszerzésé­nek lehetővé tétele kérdésében. Az értekezleten, ahol jelen volt dr. Rácz Lajos, a Tiszántúli Mezőgaz­dasági Kamara igazgatója is, Sza­lánczy Bertalan gazdasági főtaná­csos elnök ismertette a traktortulaj­donosok köréből mind sűrűbben felhangzó panaszokat, amelyek szükségessé teszik a nyersanyagok beszerzésének olcsóbbá tételét biz­tosító csoportosulást és a traktorok szakszerű ellenőrzését biztosító moforőrségek megszenézését. lázin Béla mühelyfőnök ismer­tette ezután a motorőrség megszer­vezésére vonatkozó, minden " rész­letre kiterjeszkedő, kiváló szakisme­rettel és gonddal készült tervezetét. Szalánczy Bertalan elnök a tervezet meghallgatása uján hangsúlyozta, hogy á motorőrség megszerzése mellett a traktortulajdonosoknak •'tömörülniök keli a nyersanyag nagyban történő, tehát lényegesen olcsóbb beszerzése érdekében. A ciszterna számra rendelt petróleu­mot, benzint, kenőanyagot, a vár­megye négy helyén, igy Ujfehér­tón, Nyírbátorban, Kisvárdán és Nyíregyházán oszthatnák széjjel a megrendelő birtokosok között. Nagy figyelmet keltett és a mo­torőrség, megszervezése tekin telé­ben döntő sulyu volt Rácz Lajos dr. kamarai igazgató felszólalása, aki hangsúlyozta, hogy a motorőr­ségek szervezésében biztosított pre­venció mily nagv mértékben fokoz­za majd a motorok élettartamát, amint azt Németországban is ta­pasztalta. Itt elméleti tekintetben nem is vitás az, hogy szükséges-e vagy nem, a motorőrség, csupán arról van szó, hogy a gaz­dák belátják-e, hogy érdemes ál­dozni olyan eredményért, amely ha kezdetben nem is, de évek múlva busásan jelentkezik, örömmel látja, hogy a szervezés terén Szabolcsvármegye úttörő lesz az országban és örömmel látja azt is, hogy a motorőrség élén egy olyan kiváló szakférfiú áll, mint az őrségek szer­vezetét kidolgozó és előadó Lázin Béla. Lázin Béla mühelyfőnök előadá­sához még többen szóltak hozzá, igy Molnár Béla, a Ford-gyárak képviselője, Góth László, a jy^ándly­úradalmak igazgatója, Klár Sándor földbirtokos, Farkas Géza alezredes földbirtokos, Lukács Vilmos gép* kereskedő, akinek fejtegetéséből ki­csendült, hogy a motorőrség meg­szervezését a vármegye földbirtokos érdekeltsége sürgős szükségnek tartja. Az értekezlet elvileg ki is mondotta, hogy a motorőrségek életbeléptetését szükségesnek tartja s a részletes szervező munkájától* eszközlésére megalakította á Gaz­dasági Egyesület gépészeti szakosz­tályát. A szakosztály tagjai a Gaz­dasági Egyesület elnökségé, továb­bá Klár Sándor, Góth László, Orosz Károly, Liptáy Jenő gazda­sági főtanácsos, Lázin Béla, Molnár Béla, Lukács Vilmos, Csanak Ist­ván és Mnuritz Ottó. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület büszke lehet arra, hogy' az ' Orríge műszaki osztályának nyíregyházi vándorgyűlésén beje­lentheti, hogy az országban az első a motorőrség megalakítása és élet­beléptetése teréri. Védje és ápolja arcát a tavaszi szél ellen a világhírű Korányi káaíortrémaei Május hó 28-ár, 29 én és 30-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor harry Piei kalandorfi'mje 6 felvonásban: i hullámsírban. Kisérő műsor: Pénzt vagy lövök, 2 felv. burleszk. Bogaras úr bogarán, 1 felv. burl Sicc, mi nt Üzletember , rajzvicc. " Hétfőn, kedden és szerdán nincs előadás! Csütörtökön Le az álarccal I Kert IMoziió [ Pénteken és szombaton 5, vasárnap 3 és 5 órakor a Színházban, 1/í8 é? 72l0-kor a Kert Mozgóban : Gyorsabb mint a szél Mit Tár egy menyasszony? egy nagyravágyó leány regénye 7 felvonás­ban. Főszereplő: Corlnne Grifflth. yelővétel d. e. 9—12-ig és d. u. 2—6-ig obovits Fanny kisasszony dohánytőzsdé­en, este fél 7-tál a színházi pénztárnál. Jegyelővétel d. e. 9—12-ig és d. a. 2—6-ig Jakobovits Fanny kisasszony dohánytözsdé­I ében, este fél 7-tól a színházi pénztárnál, (edvezőtlen időjárás esetén előadásunkat a színházban tartjuk meg hétköznap 5, 7 és 9, ünnep- és vasárnapokon 3, 5, 7 és 9 árakor. JON JÖN Minden férfi egyforma Az Crdöngüs Jatff és Homokszemek. «Restaurant Budapest»? Egyik fővárosi napilapban ötlött szemembe a fenti cim. Az első pillanatban önkéntelenül is arra gondoltam ,hogy tálán valami ujabb, látványosságszámba menő, előkelő fővárosi vendéglőnek íesz ez a cime. De nem ! Tévedtem ! Sajnálattal kellett azonban megálla­pítanom,' hogy a cim, mely lát­szatra semmit sem mond, nagyon is sok szenvedést, keserűséget, csa­lódást és fájdalmat rejt maga mö­gött. Száz és száz idegenbe szakadt, jobb sorsra érdemes, acélizmu, dol­gos magyar véreinknek a kálváriá­ját rejti maga mögé. Braziliának Sao Paolo nevű városából, a Res­taurant Budapestről keltezett levél egyszerűségében is megrázóan tra­gikus erővél tárja szemeink elé annak a végnélküli szenvedéseknek láncolatát, melyben a föicl után áhítozó magyar munkásoknak ott része van. Különös, szinte érthetet­len a magyar embernek a fanati­kusságig fejlődött földutáni vágyó­dása. Hallja, tudja, hogy véres verejtékkel, százados fák irtásával az őserdőkben, juthat csak esetleg annyi földhöz, amiből ugy-ahogy tengetheti majdan életét - és mégis elindul, nekivág a nagy vi­lágnak, mert előtte lebeg a szí­nesre festett, csalóka álomkép... hátha sikerül..." hátha rámosolyog a szerencse... hátha jobban ki­tudja használni az alkalmat mint más ... és boldog tulajdonosává válik egy akkora darab földnek,, mint elhagyott, kicsiny faluja ha­tárának egyharmada. Hiszen annyi sok-sok földhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom