Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-26 / 116. szám

Nyíregyháza, 1926. mójns 26. • Szerda XLY1L évfolyam. 116. szám. Előfizetési árak helyben és vMéken: t f tjr híra SOOOO K. Negyedévre tOOOO K. Kftastisztviselóknek és Unitoknak 20*/. engedmény. Alapította JÓBA ELEK F6szerke*zt8: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő > VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal : SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon Mám 139. Postacheque 2966S, Kéziratokat nem adunk vissza. Lélekbemarkoló jelenetek között szólaltak lel a frankpör vádlottal az ntolsó szó jogán. ítélet szerda estére várható. Nádosy és Windischgraetz saját terhükre kérik betudni társaik tévedését is. Budapest, május 25. (A MTI. rádiójeientése.) A frankpör mai főtárgyalásán Sztrache Gusztáv főügyész nem szándékszik válaszolni a védőbe­szédekre és igy nem szólalnak föl a védők sem. A vádlottak közül többen fognak élni a felszólalás jo­gával. Ugy Nádossy Imre, mint Windischgraetz Lajos herceg né­hány szóval ki fogják fejteni cse­lekményeik hazafias motívumait. A mai tárgyaláson különben befejezik az egész eljárást és előreláthatólag csütörtökön mondja ki Töreky Géza tanácselnök a biróság Ítéletét. A Budapesti kir. büntető tör­vényszék ma délelőtt 10 órakor folytatta a frankügy főtárgyalását. Töreky Géza elnök megnyitva a tárgyalást, a következőket mondja: Felhívom vádlottakat arra, hogy nyilatkozzanak a védelmük érde­kében. Mielőtt erre vonatkozólag előterjesztéseiket megtennék, Ná­dossy Imrét és védőjét figyelmez­tetem a perrendtartás értelmében, hogy a kir. törvényszIK Nádossy Imre vádbeli cselekményét esetleg súlyosabbnak minősítheti, mint azt a közvádló minősítette. Erre figyelmeztetem a vádlottat, hogy jogában á!I indítványozni a védel­me előkészítése szempontjából, amennyiben szükségesnek tartja a főtárgyalás elnapolását. — Gaál védő: Nem kívánok ez­£el a joggaf élni. — Nádossy Imre: Szintén nem Ikivánok ezzel a joggal élni. — Elnök: Nádossy Imre hozzon fel valamit védelmére. Nádossy: Határozottan érzem és azért á'litom, hogy bűnös vagyok, de határozottan érzem és azért állítom azt is, hogy a kir. büntetőtv.-szék a büntető törvénykönyvből idézett paragrafusaiban látható bünteten­dő cselekményt nem követtem ef. Mégis szükségesnek tartom azt is, hogy saját érdekemben £gy kérés­sel járuljak a biróság elé. A főtár­gyalás adatai meggyőztek arról, hogy a vádlott társaim legnagyobb részt azért követték el a cselek­ményt, mert tudták, hogy én ál­lok ennek az élén. Vádlott társaim bennem bízva követték el azt, amivel az ügyész ur vádolja őket. Arra kérem a te­kintetes bíróságot, hogy méltóz­tassanak azt a körülményt figye­lembe venni, hogy tulajdonképpen én vagyok felelős és hogy el is várom azt az Ítéletet, amelyet a biróság rám fog róni, de azt az Ítéletet, melyet vádlott társaimra méltóztatnak kiróni, az alatt meg­roskad testem és lelkem okvet­lenül. — Ezután Windischgraetz herceg szólal fel. Emelkedett fővel várja a büntetését és csak azt vallhatja, amit Nádossy is vallott. Hindy vé­dőnek teljesen igazat ad. Igaza van abban, hogy neki, mint politikus­nak át kellett vofna tekintenie az ügyet és annak várható összes bűn­ügyi és politikai következményeit. Kéri a bíróságot, hogy amennyibe? 'ő a legbünösebb, őt büntessék meg a legsúlyosabban és ha enyhíteni lehet ezaltaf vádlott társai sorsán, rójják reá azok büntetését 4S. — Hajts azt kívánja hangsúlyoz­ni, hogy ez az egész ügy nem felülről jövő nyomás következté­ben indult meg. Azoknak legna­gyobb részét, akik most vele együtt a vádlottak padján ülnek, ..ismeri s őket becsületes, megbízható, kö­telességérző embereknek tudja. Ha lehet valamit kérnie, ugy azt kéri) hogy azok, akik az ő vezetése mel­lett vettek részt az ügyben, vissza­térhessenek az életbe, tegye ezt szái mukra lehetővé a biróság s akkor ő a maga személyére vonatkozó/ ítéletben meg fog nyugodni. — Kurz: Mint volt katonát in­kább az ügy etikai oldala érdekli. Tiszta lelkiismerettel állíthatja, hogy életében olyan d»lgot nem követett el, ami a becsülettel effen­tétben állana. Megvallja, hogy egyes sajtóorgánumok közlései nyomán, melyben cinikusan támadták s bei csületét is be akarták sározni, va­lami összeroppant a leikében s ez a haza iránt való kötelességteljesii tés érzete. Lassan azonban kihevert^ ezt is és újból érzi annak fontost ságát. Csak azt sajnálja, hogy vannak sokan, akik a hazáért való önfeláldozó kötelességteljesítés eré-, nyét nem tudják megérteni. Sajnál­ja, hogy e teremben egy szó sem hangzott el e gondolat mel­lett s nem volt senki, aki ezt meg akarta volna érteni. — Gerő: Felesége és gyermekei iránt tartozó kötelességteljesitésén kívül két életcélja volt. Az egyik, az, hogy a magyar kartografia l a magyar térképészeti intézet magas nivóra emelkedjék s a másik az, hogy magyarnál magyarabb és em­bernél emberebb jövő virradjon e nemzetre. Most mint koldus min­denéből kifosztottan álf a biróság előtt s nem hozott magávaf ide jnást, mint 21 éves állami tisztvi­selői múltja alatt szerzett becsüle­tét. Ezt azonban azért a jobb jövő­ért mindig hajlandó lesz feláldoz­ni, mert nem tud megnyugodni ab­ban, hogy szegény szülei idegeq uralom alatt levő sírjukban nyu­galmat ne találjanak. (A teremben a hallgatóság soraiban hangos zo­kogás hallható.) — Varga: Bármennyire igyeke­zett is beleélni magát az ügyész felfogásába, hogy bünt követett el, nem volt erre képes, mert látja, hogy itt nincs béke. Hogy aji volt az indító oka cselekedeté,nek, azt nem kívánja megvilágítani, mert abban egyeztek meg, hogy Szörtsey fog rnindnyájuk nevében ezekről az indító okokról beszélni. — Szörtsey: A vádbeszéddel nem kíván foglalkozni, ellenben foglalkozni fog a vizsgálat során is hangoztatott kijelentéseivel. — Nem volt részes a bűncselekmény­ben, csak egy titoknak volt az őrzője. ^íint igazi indító okát e bűncselekménynek, a háborúban találja. Mert a háború nem mult ef akkor, amikor a fegyverek har­ca megszűnt. Trianonnál uj lángra gyúlt a világháború s ennek az akkor megindult vértelen háború­nak csak egyik reánk nézve siker­telenül végződött epizódját jelenti ez az ügy. Nem jogász ember, igy nincs módjában az ügyészi felfogással vitába szállni, azonban azt tudja., hogy nem lehet a jövő nemzedék szempontjából belenyugodni a jelenlegi állapotokba. Hogy van­nak még emberek, akik nem hajt­ják fejüket ölként a járomjb'a s van nak akik akarnak és mernek is cselekedni, az nem lehet közömbös erre a bíróságra nézve, amelyik most ítéletre hivatott az ügyben. A törvény csak keret, az igazság a tartalom. Az igazság sokszor nem fér meg a keretek között. Hogy eb­ben az esetben ez igy áll, az azzal is bizonyítható, hogy a törvény­hozó nem ilyen esetre gondolt ak­kor, amikor a pénzhamisításra vonatkozó törvényét megszerkesz­tette. Van azután egy másik felfogás is, mely jogállamról beszél. Ő e törvényt tiszteletben tartja, de ha ennek a törvénytiszteletnek az a célja hogy a jelenlegi állapotokat állandósítsa s törvényesítse, ugy felrúgja ezt a tiszteletet s kijelenti, hogy ennek a jogállapotnak soha sem lesz tisztelője. Ilyen körülmé­nyek között nem kell még a kultu­ra sem, nem kell a béke sem, az a béke, mellyel külső és belső ellen­ségei szegezték földre e nemze­tet. Nem fog visszariadni hasonló cselekedektől mindaddig, míg a haza határai vissza nem kerülnek. Hogy mer beszélni jogrendről az a Franciaország... — Elnök tartózkodjék összeha­sonlításoktól. — Szörtsey: ...mely a mai hely­zetet oly cinifcus nemtörődömség­gel megteremtette s nem' átallotta képviselője kijelenteni, hogy az ezer éves birtoklás nem képezheti a to­vábbi birtoklás alapját. De ne beszéljen erkölcsi züllött­ségről az a Csehország sem, mely létet hitszegésnek és árulásnak kö­szönheti. — Elnök: Újból figyelmeztetem, hogy ilyen hangpn ne beszéljen, mert megvonom öntől a szót. — Szörtsey: Önrendelkezési sza­badságot, jogrendet ígértek Tria­nonban és jött helyébe a botozás, üldözés, bebörtönözés, kiutasítás, a magyar leányok és asszonyok meg­becstelenitése, akik fájdalmaik és szégyenükben öngyilkosságba me­nekültek. Trianon poklot teremtett ott, ahol eddig béke volt s a Bal­kánt a Duna alsó folyásátóf fef­tolta a Kárpátokig. Milyen jogon /ner Franciaország arról beszélni, hogy nálunk balkáni állapotok van­nak, mikor ő teremtette meg itt a Balkánt. Hét év óta ebben a po­kolban él ez a nemzet. Jusson eszébe Franciaországnak az, hogy annak a szellemnek az uralmát tette lehetővé e földön, amely szelfem Szerbiában saját ki­rályi családjának meggyilkolását eredményezte s azt az Oláhországot tette a magyarság felett úrrá, mely nép Károly királyt, mivel a hármas­szövetségnek adott hüségesküjét meg akarta tartani, megmérgezte. — Elnök tartózkodjék az ilyen kijelentésektől. — Szörtsey: Bármennyire is gyű­lölöm ezeket az embereket, mégis leveszem előttük a kalapomat, mert a nemzeti érzés naggyá növelése céljából szükség van ilyen fantasz" tákra s mindenre elszánt emberek­re is. Feléméit fővel vallja be, hogy nálunk ma a becsületes magyar erjiber tipusa a frankhamisítással és közokirathamisítással vádclt Ná­dosy Imrénél kezdődik, aki minde­nét, feleségét, családját, magas hi­vatali állását, békességét, boldog­ságát feláldozta a hazájáért. Kéri a törvényszéket, hogy á Francia Bank képviselőjének sza­vaira is reflektálhasson. Kijelenti, hogy a sértett képviselőjére nem vonatkoznak szavai, mert az mint igaz, magyar becsületes ember min­dent megtett, hogy a Franciaor­szág és a Bank áltaí támasztott igények és a magyar nemzet ré­széről fenálló érdek között az el­lentét minél jobban elsimuljon. De ki kell jefentenie azt, hogy nincs joga ahhoz sem Franciaor­szágnak, sem a Francia Banknak, hogy a független magyar bíróságot 6ármi tekintetben is befolyásolja s akár megbüntetését, akár felmen­tését kérje a bűnösöknek. Ezt a beavatkozást a legerélyesebben visz­szautasitva várja a magyar biróság ítéletét. A por többi vádlottai részben ártatlanságukat hangoztatták, rész­ben elálltak a szólás jogátóf. Az elnök ezután a főtárgyalást félbeszakította s kijelentette, hogy a folytatását szerda délután 6 órára tűzi ki. Az időjárás. Budapest, május 25­(A MTI. rfdiójeientése.) Hazánkban az eső mindenütt megszűnt, a hőmérséklet normá­lis. Időprognozis: Inkább száraz idő várható átmenetileg némi hő­sülyedéssel. Egyes szám ára 2D0@ korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom