Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-22 / 114. szám

2 ^Nyírjtidék 1926. május 1 S, Quod licet lovi... A frankügy tárgyalásának har­madik vagy negyedik napján Win­dischgraetz herceg egy nagyon ér­dekes és pikáns bejelentést tett a tárgyalást vezető elnöknek arról, hogy a frankhamisításhoz használt papiros ugyanaz a Sorke, ugyan­az az anyag, mint a milyenen a franciák a Ruhr-vidék megszállasa idején — német márkákat hamisí­tottak. — A herceg ezt ott a hely­színén, a Ruhrvidékén tapasztalta, ahol az elnyomó franciáknak sok mindenféle olyan eljárásáról szer- , zett tudomást és adatokat, melye-' ket a tehetetlen német lakosság megnyomoritására eszeltek ki. — »Sok érdekes dolgot tanultunk ott a franciáktók — mondotta a her­ceg — oldalpillantást vetve a tár­gyaláson sértettként jelenlevő fran­cia Banknak képviselője felé. A francia kiküldött ur »fölénye­sen mosolygott« — ahogy a hírlapi tudósítók referálnak a pikáns esetről. Igen a francia kiküldött ur ^fö­lényesen mosolygottá Bizonyára a.z a jó latin közmondás jutott eszé­be: «Quod licet Jovi, non licet bovi« — Ami szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. — Most t. i. az ő magas erkölcsi felfo­gása és szemmértéke szerint a leg­újabb Európában most bizonnyal az az ókorbeli erkölcsi törvény van hatályban, amely szerint az urnák, a hatalmasnak minden sza­bad, de »Vae victis ! !« jajj a sze­gény legyőzöttnek, jajj a tehetet­len rabszolgának ! Es amely szerint az ő szemmér­tékében mi minden bizonnyal ugy szerepelünk Európának első dicső nemzeteivel szemben, — mint a közmondás Jupiterével szemben a szegény, oktalan állat ! ! ! Hát bizony ez a fölényes lemo­solygás ránk nézve semmiképen se megtisztelő és csak az a régi ma­gyar közmondás vigasztalhat meg bennünket egy kissé, hogy »Az nevet, aki utoljára nevet ! !« — Mert az idő — halad, és a szeren­cse forgandó. Elbizakodott győzte­sekből sokszor váltak legyőzöttek, — elsőkből utolsók és a történeti igazságszolgáltatás nem egyszer Cserélte fel a szerepeket a nemzetek históriájában. — Nem akarunk kárörvendők lenni, de már most se tudjuk elpalástol­ni jóleső érzésünket a nemezisnek kiegyenlítő és megbőszülő müve felett, ami abban nyilatkozik, hogy »Isten nem engedi a fákat áz egekig nőnk — s az elbizakodott fölényesen mosolygó nagy ur, a francia is arra az útra csúszik las­sacskán, amit mi már megtettünk, fle a melynek szakadékából mi már — Istennek hála — fel is tápász­kodtunk. Zuhan a valutája! A ha­misított frankok forgalomba hoza­tala nélkül is zuhan". —- Ide-stova olyan értéktelen Tesz, hogy nem is érdkemes hamisitani. Szóló' Liszt Ferenc koronázási miséjét, Haendel Teremtését énekelte. Akik ismerik azt a nagy és rögös utat, melyet az énekművésznek meg keli tennie, amig a legnehezebb feladatig, az oratoriumok interpre­tálásáig elér, azok tudják csak ér­tékelni Némethy Irén egyedülálló művészetét. Közönségünk szemé­lyesen fog meggyőződni arról, hogy benne ismét egy énekfeno­njén jelent meg a magyar művé­szet láthatárán. Nagy terjedelmű, egyenletes meleg hangjával itt is bele fogja énekelni magát a kö­zönség szivébe. Némethy Irén énekesnő is fellép a postások május 29 iki hangversenyén. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A postások május 29-iki jóté­konycélu hangversenye iránt igen nagy az érdeklődés. A hangver­senyen, amely este 8 órakor kezdő­dik a «Korona» nagytermében, Némethy Irén énekművésznő is fellép, aki a fővárosban azonkí­vül, hogy a hangversenyek ün­nepelt stárját képezi, speciális ne­vet vivott ki magának az ünnepi szentmiséken való szereplésével, amikor a Cherubinf Ave Mariáját, Háromezer levente sorakozik fel a Búza-téren a hősök emlékünnepén. Nyíregyháza, május 21. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Május 30-án a hősök emléké­nek ünnepén Nyíregyháza város és a nyíregyházi tanyák leventéi felsorakoznak a Buza-téren. — Mintegy háromezer levente vonul fel a Buza-térre, ahol dr. Krómy Károly, a Nytve elnöke beszédet mond, amelyben a hősök emléknapjának jelentősé­gét méltatja. Az ünnepi beszéd után a leventék zárt sorokban j csatlakoznak a hősök temetőjébe vonuló nagy menethez. „ Királyi Magyar Automobil Klub vezértitkára leírja a junius 6. és 7-iki Magyar Tura-üt részleteit. Szelnár Aladár dr., a Királyi, Magyar Automobil Club vezétfit­kára levelet irt szerkesztőségünk­nek, amelyben leirja a junius 6. és 7-én lefutásra kerülő Magyar Tura-ut részleteit. A levéf követke­zőképen hangzik : A Királyi Magyar Automobil Club és a Tiszántúli Automobil Club rendezésében 1926. junius hó 6-án és 7-én lefutásra kerülő Ma­gyar Tura-ut képe mind impozán­sabban kezd kibontakozni. A Tura­uton való részvételre jefentkeztek eddig : József királyi herceg Őfen­sége Steyr gépkocsin, gróf And­rássy Sándor Steyr, dr. Bláthy Ottó Titusz Lancia, Kalmár Tihamér Steyr, Rónay Endre Magomobil, Mándy László Renault, gróf Vay László Fiat, Cerri Károly Alira Romeo, Daróczy József Buick, Szigeti Andor Magomobil, Friese Curt Magomobil, Holub József Magomobil, Reöck István Steyr, Delmár Walter Steyr, báró Welfner András Steyr, Smik Viktor Salm­son, dr. Szelnár Aladár Fiat, dr. Barna Frigyes Fiat, Ungár Fe­renc Fiat, dr. Borhy István Steyr, dr. Vermes Gyula Steyr, S/ilbsr­leitner József Alfa Rómeó, Vadász Miklós Renault, Hetés Sándor Steyr, dr. Hajós Imre Scott. dr. , Feledy Pál Sunbeum, gróf Feste­tich Pál .Fiat stb. Tiszteletdijakat adományoztak ed- ! tfig : a K- M. A. C. a T". T. A. C. gróf Andrássy Sándor, Kállay Miklós, báró Weiss Alfonz, Balázs B. Hugó, Belitska Sándor, az Auto­Piadal Mozgó Május hó 21-én, 22-én és 23-án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor r 1.000.000 dollár és egy szeren­csés fruska története 10 felvo­násban. — Főszereplők: Dorothy Mackail és Jack Mathall Kisérő műsor: Alborák a cowboyok között 2 felvonásos burleszk. Sicc, az ötletek királya bohózat. Városi Mflozgó Pénteken 5, 7 és 9 órai kezdettel I a Diadal Mozgó műsora! mobilkereskedők Egyesülete, Rei­mann Gyula stb. A hegyiverseny 7 kilóméter tá­von Párád előtt lesz junius hó 6-án, a tura első napján a 7 és 14 kilométer kövek között. A sik­gyorsasági verseny pedig a tura má -sodik napián Debrecen és Hajdú­szoboszló közötti két kilóméteres távon, két kilóméter nekifutással a 250 és 255 kilóméter kövek kö­zött. A tura első napján Miskolcon lesz az ebedállomás a Korona szánó­ban. A miskolci munkálatokat Sipos Géza intézi. Nyíregyházán Kállay Miklós fő­ispán és Bencs Kálmán polgármes­ter vezetésével a Tiszántúli Auto­mobil Club ünnepélyesen fogadja a versenyzőket. Este ünnepi bankét lesz. Nyíregyházáról 7-én reggel 8 órakor indulnak a versenyzők to­vább és mennek Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Oros­háza, Hódmezővásárhely, Makón keresztül Szegedre, Szegeden 6 órai pjhenő lesz. A szegedi fogadó bizottság Jámbory Lajos és Fab­ritzky István vezetése mellett erő­sen dolgozik, hogy a szegedi fo­gadtatás ne maradjon el az 1924. évi fogadtatás mértéke alatt. Szegedről este 8 órakor Indul­inak a tura résztvevői és Kecskemé­ten keresztül érnek Budapestre. A cél a Soroksári uti Fegyvárgyárnál lesz. A tura motorkerékpáros résztve­vői Hajdúszoboszlóból nem men­nek Szegedre, hanem Szolnokon ke­resztül mennek Budapestre. Kert Mozgó Május hó 22-én és 23-án, szombaton és vasárnap 1/í8 és V2IO órakor Farkas a bárányok között amerikai történet 8 felvonásban. Főszereplők: Milton Sills és Dorothy Mackail. Kisérő műsor: A szerelem betege burleszk 2 felv. Sicc és az alomkór burleszk 2 felv. Katonazenekiséret! Jegyelőrétcl: Délelőtt 10 órától 12 óráig Jakoborits Fannj- kisasszony dohánytözsdéjében. — Este Va7 órától a színházi pénztárnál. Kedvezőtlen időjárás esetén az elő­adások a színházban lesznek megtartva Agyagfalvi Hegyi István költő üzenete Nyíregyháza város közönségéhez. Nyíregyháza, május 21. — (A Nyirvidék tudósítójától.) A minden vonatkozásában szép dalos est után Agyagfalvi Hegyi István költő Budapestre utazott, ahonnan a következő üzenetet kül­di Nyíregyháza város közönségé­nek: «Még mindig a nyíregyházi fe­lejthetetlenül szép magyar est hangulatában élve, ugy érzem, hogy addig nem tettem eleget kö­telességemnek, amig nyilvánosan köszönetet nem mondok mindazok­nak a melegszívű, 'igaz magyar testvéreknek, akik hazafias célú estélyünk sikerét szivükön viselve, a rendezés ügyét oly lelkesedéssel felkarolták! Minden nevef itt felsorolni le­hetetlen s csak azokét említem meg, akik a rendezésből és pro­pagandából elsősorban és legtel­jesebben vagy leghatékonyabban vették ki^ a részüket: Szohor Pál városi főjegyző és Polinszky Pál városi aljegyző urakat, valamint a «Nyirvidék» szerkesztőségét! — Övék a siker oroszlánrésze, de má­sok is osztozkodnak abban és pe­dig elsősorban Vfetóriísz József, Szabolcs kiváló poétája és Zsuko­tinszky Rudolf, akik nemcsak a rendezésben buzgólkodtak, hanem nagyértékii közreműködésükkel is emelték az est irodalmi színvona­lát, nemkülönben Vertse K- An­dor szerkesztő ur, aki az énekmű­vésznő művészi kíséretével is bi­zonyította értékes támogatásának sokoldalúságát. Mindegek az urak, de mind a többiek is, akiket egytől-egyig fef kellene sorolnom, ha teljes képét akarnám adni annak a nagyvonalú támogatásnak, amelyben minket önzetlenüi, a rendezés nem épen kellemes munkájának megosztásá­val részesítettek, de ezen kívüí minden egyes lelkes irodalom és művészbarát, áki az estélyen meg­jelenve Nyíregyháza magas szel­lemi kultúrájáról tett bizonyságot: fogadják egy, a magyar testvérisé­gért dobogó ,s most a nyíregy­házi forró, testvéries magyar est emlékeiben bofdog szívnek sze­retetét, s azt a fogadalmát, hogy ezt a nagyszerű várost, kiváló ve­zetőségét és ugy a kultúra, mint a nemzeti gondolat iránt annyira fogékony lelkű közönség hálás emlékezetében mindhalálig meg­tartja! A magvarok Istenének áldását kérem a nemes, ősi Szabolcsra és szépséges székvárosára.» Budapest, 1926. május 17. Agyagfafv Hegyi István. Csontvázakat leltek Szakoly határában. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Szakoly község határában a községtől keletre 3 kim. távolságra a Fek«te erdő melletti úgynevezett Fekete tag közepén menő dülő ut két oldalán árokásás alkalmával csontvázakra bukkantak a munká­sok. Simák Lajos főjegyző azon­nal abbahagyatta az ásatást és két szép koponyát behozott a Jósa Muzeumnak. Kiss Lajos múzeum­igazgató még aznap kiment a helyszínre, mert a vett értesülésből honfoglaláskori temetőre követ­keztetett. A két munkással végre­hajtott ásatásnak azonban csak annyi eredménye lett, hogy 8 csontvázat találtak, de korára kö­vetkeztetni nem lehetett, mert a csontvázak mellett egyetlen tár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom