Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-19 / 111. szám

2 J^YÉRyiDÉK 1926. május 1 S, Az angol sztrájk tanulságai. Fordítsuk el egy pillanatra tekin­tetünket a belpolitikai események­ről s vonjuk le azokat az érdekes következtetéseket az angol általános sztrájk eredményeiről, amelyek nyilvánvalóan kínálkoznak. Az általános sztrájk véget ért, most már csak a bányászok tar­tózkodnak a munka felvételétől. A mai helyzet kétségtelenül azt mu­tatja, hogy a világtörténelemnek ezideig legnagyobb sztrájkja ku­darccal végződött. Ennek első és legfontosabb oka az angol polgári társadalom példás magatartása, amely kellemetlenségeket, sőt ko­moly nehézségeket is végtelen nyu­galommal tűrve, az angol kormány segítségére isíetett s az önkéntes je­lentkezés rendszere által millió és millió munkáskezet ajánlott fel az alkotmány védelmére. Mert bár­mennyire is mosakodnak utólag a munkásvezének, ha a bányászok sztrájkja njem is, de bizony az általános sztrájk "éle az angol al­kotmány jogszabályai ellen irányo­zódott. A világ legnagyobb sztrájkja sa­ját maga példájával bizonyította be, hogy mennyire -kétélű. sót gyak­ran visszafelé elsülő fegyver az ilyen kolosszális munkabeszüntetés Először is nemcsak azokat sújtja, akik nem vesznek részt a sztrájk­ban, hanem sokkal inkább azokat, akik abban részt vesznek. A mun­kásság elkölti utolsó vasát is, a szakszervezetek 'segélyforrásai ki­merülnek s rövid idő alatt a dol­gozók saját elhatározásuk következ­ményeképen a nyomor szélén álla­nak. Tehát tulajdonképen kiszolgál­tatják magukat kegyelemre a munkaadóknak. Másrészt pedig az üzemek egy ilyen óriási mértékű sztrájk utan nem képesek rögtön visszaállítani a munka intenzitásának azt a fo­kát ,ami a sztrájk előtt meg volt, hanem ehhez hetek, sőt néha hó­napok is kellenek .A sztrájk követ­kezménye ilyen formán a munka­nélküliség növekedése lesz, ami an­nál is kellemetlenebb, mert a munkásság a sztrájk időtartama alatt mindenét elköltötte s a szak­szervezetek pénzforrásai is kime­rültek. Az általános nyomor át­menetileg szükségképen megnövek­szik, ami persze ujabb elégedet­1 lenségek szülőanyjává válik, csak épen hogy a munkásság nem gon­dolja meg azt, hogy ennek tulaj­donképen ő az oka. A jelen esetben az általános sztrájk igazán szükségtelen volt Angliában. Elhamarkodottan a helyzet könnyelmii mérfegelése után határozták, el, az eredmény tehát nem lehetett más, mint az a szörnyű kudarc, amelynek tanúi vagyunk. A munkásság még azzal sem védekezhetik, hogy az állam nem igyekezett volna a lehetőségek keretein belül követeléseit támo­gatni. Hiszen az angol miniszter-' elnök is, még mikor rendes heti pihenőjére utazott, értesítette ugy a munkások, mint a munkaadók megbízottait, hogy bármikor ren­delkezésükre álf telefonon, vagy akár személyesen. A sztrájk heves­vérű hívei "belezavarták az angol munkásság óriási tömegeit a mun­kabeszüntetésbe, amelynek szomorú következményei már kezdenek je­lentkezni azokban a momentumok­ban, amelyeket az előbb fejtettünk ki. A bérkérdések igazságos rende­zésének tehát — amint ezt a ta­pasztalat mutatja — nem a sztrájk a módja, hanem az állam igazsá­gos és érdekeket szem előtt tartó közvetítése, amely a maga presz­tízsével és pártatlanságával mind­két fél túlzásaira kiegyenütőleg hat. Látogatás a röntgenszemü hölgynél. Egy budapesti csodanő belát az emberek belsejébe és igy megállapítja a belső szervek kóros elváltozásait. A „Nyir­vidék" munkatársának nem akarta bemutatni bűvös tudo­mányát, mert „újságíróknak nem áll kötélnek." A rikkancs, mint csodadoktor. A középkori babonás csodák megújhodása korát éljük. A régi megingathatatlannak hitt világ ösz­szeomlása megrendítette az embe­reknek a reális igazságokba vetett hitét s ma az embertömegek misz­tikus csodáktól várják országuk­nak, vagyonuknak, boldogságuk­nak, egészségüknek a visszaállítá­sát. A csodák ugyan késnek, de azért a hiszékenyek tábora csak tovább nő s velük együtt szaporo­dik a kedvező konjunktúrát kihasz­náló csodatevőknek a száma is. — Mint minden szenzációban, a cso­davárásban is Budapest vezet. — NincS a fővárosnak olyan kerülete, vagy talán utcája sem, melynek ne volna meg a maga csodatevő feno­ménja. Épen Pesten vagyok s mi­vel még eleven csodát amúgy sem láttam, elhatározom, hogy felkere­sem valamelyiket a Sok közül. — Több irányú érdeklődésemre legin­kább V. E.-nét, a József-városi aso­danőt ajánlják, aki tüneményes röntgen-szemeivel ugy átlát az emberen, akárcsak az üvegen. V. E.-né a József-körut egyik ha­talmas palotájának első emeletén lakik. Becsöngetek. Az ajtót a szo­balány nyitja ki, az előszobában pedig egy hosszú iszőru fehér spicc barátságos ugatása fogad. Körül­nézek, de paciensnek nyoma sincs, annál több azonban a kihordott bú­toroknak a száma, melyek az elő­szobában szanaszét hevernek. (Itt nagytakarítás van, állapítom meg azonnal röntgenszem megfigyelés­sel.) A ház úrnője ^ ebédlőben fo gad. Intelligens megjelenésű, há­ziasan öltözött középkorú hölgy, fehér kötény van előtte. (Szóval ő is nagytakarit állapitom meg ugyancsak röntgen szerűen.) —• A szoba csinos ! ebéd­lőberendezéssel van bútorozva, a balsarokban tarka varrott terítővel letakart zongora, a másik sarokban pedig két fénylő rézkalitka papagá­lyokkaf. — Sajnálom nem állhatok ren­delkezésére — siet kijelenteni V-né mielőtt még elmondhatnám jövete­lem célját — épen nagytakarítás van s igv nem fogadhatok sen­kit. Megmagyarázom, hogy vidéki vagyok, még ma el keíl utaznom $ igy nincs módomban máskor visiz­szajönni, de különben is csupán csak egy rövidke interjúról volna szó. — Interjút senkinek sem adok — jelenti ki határozottan s azután el­mondja, hogy ő már 12 év óta segít az emberiségen Istentől nyert kivételes tehetségénéi fogva, de so­hasem volt emiatt baja s épen azért most sem szeretné kitenni magát semmiféle kellemetlenségnek, hiszen a Wunderlichné esete óta annyira molesztálják azokat, akik oklevél nélkül gyógyítanak, pedig ő már nagyon sok esetben nyújtott segítséget olyan helyt, ahol az or­vosi tudomány csTxiöt mondott. Rövid beszélgetés után mégis si­kerül megpuhítanom, csupán arra kér, hogy a nevét ne irjam ki, leg­feljebb csak a kezdőbetűit. Miután ezt megígérem, a szomszéd 'szobá­ba megy és egy egész halom irást hoz élőmbe. Amíg én az Írásokat böngészem, finomra vágott szép szalmasárga dohányból cigarettá­kat tölt és 1 rágyújt. (Engem is megkínál, amiből azonnal megálla­pítom, hogy rajtam még nem lá­tott keresztül, főnben észrevette volna, hogy tüdőm teljesen füst­mentes.) Az elismerő és köszönő levelek egész halmaza kerül elő az iráscsomóból, melyeket azok a páciensei írtak, akiket kigyógyított a betegségükből. Az írásokból meg­állapítható, hogy különösen sok tü­dőbajt, gyomorfekélyt és csontszut gyógyított. A leveieken, melyeknek írói között a grófoktól lefele a tár­sadalom valamennyi rétege képvi­selve van, pontosan feí van tüntet­ve a név, állás és a lakcim is, melynek alapján a levelek valódisá­gáról bárki meggyőződhetik az il­letőknél. Az iratok között ott van a «Paris Soir» francia lapnak egyik száma is, melyben hosszú elismerő cikk jelent meg róla. Beszélgeté­sünk közben néhány érdekes esetet is elmesél a praxisából. Egyszer egyik páciensének, ahogy belépett az ajtón, azonnal megmondta, hogy öt szilánk van a combjában. Egy másik alkalommal egy grófnő ke­reste fel a háziorvosával egy ezre­des-orvossal. Ő a vizsgálat után nemcsak a grófnő betegségét mond tó meg teljes pontossággal, hanem az orvosról is konstatálta, hogy a tüdeje össze van roncsolva. Az ez. Ma, kedden AMERIKAI ESTÉK: Ma, kedden Egy fiu hőstettei (A nap hőse.) Regényes történet. Irta: Richárd Oswald. Hugó Yiktor „A nyomorultak" előadásainak sorrendje: MÁJUS HÓ 21-ÉN, PÉ ETEKEN D. u. 3 órakor zártkörű ünnepélyes bemutató. D. u. ti „ 1-ször A nyomorultak. Este 9 „ 2-szor A nyomorultak. MÁJUS HÓ 23-ÉS, SZOMBATON I). a. 3 órakor 3-szor 4 nyomorultak. D. u. 6 „ 4-szer A nyomorultak. Este 9 „ 5-ször A nyomorultak. MÁJUS HÓ 28 ÁS, VASÁRXAP D. e. 10 ór.ikor 6-szor A nyomorultak. Tisztviselő jegyek érvényesik. D. u. 3 órakor 7-szer A nyomorultak. D. u. 6 „ 8-szor A nyomorultak. Kste 9 , 9-gzer A nyomorultak . Előadások 3 órásak s pontosan kezdődnek. j redes-orvos a legnagyobb meglepe­> téssel állapította meg, hogy való­ban igazat mond, mert a háború­ban tényleg átlőtték a tüdejét. — Mint mondja, a klinikáról is küld­tek hozzá beteget, sőt orvosok is kerestek már nála gyógyulást. ^ Utóbbi időben többször hívták kül­földre is, de ő nem akarja itt hagyni Magyarországot. V-né gyógymódja egyébként tel­jesen Kneippszerü. Füvekkel gyó­gyít, melyek a drogériákban sze­rezhetők be- Az orvosi vizsgálat ugy történik, hogy a beteget le­ülteti magával szembe az ablak" elé, kigomboltatja a felső ruhákat s azután behunyt szemmel lelki szemein át belenéz a páciens bel­sejébe. Megkérem, hogy előttem is mutassa be bűvös tudományát, vizsgáljon meg engem is, hátha nekem is van valami bajom, amin segíteni kellene. V.-né azonban er­re nem hajlandó. Fáradt is, meg már be is sötétedett, de különben is újságíróknak nem áll kötélnek, pedig voltak már nála hasonló kéréssel prágai ós bécsi zsurnalis­ták is. Hiába próbálom magyaráz­ni, hogy hiszen az újságíró is sze­rény tagja annak az emberiségnek, amelyiken ő különös tehetségénél fogva segiteni van hivatva, hajtha­tatlan marad, «nem áll kötélnek*. Csalódottan búcsúzom. Amint ki felé haladok ugy érzem, mintha mégis belém láttak volna a röntgen szemek... vagy talán csak a tár­cámba? Különben mit érdekelné őt ilyesmi, hiszen ingyen gyógyít. * Hazafelé monve a Körút és a Rákóczi-ut sarkán egy rikkancs éneke üti meg a fülemet: «Itt az idő, most vagy .soha! Ne menjen ki Sashalomra, Vegyen inkább egy Hagadát S kineveti magából a nyavalyát!* Szóval a csodaváró konjunktúrá­nak ujabb hajtása van: a rikkancs, mint csodadoktor. Ha ezt előbb tudom, nem kellett volna olyan messze fáradnom interjúért. (D— us.) Kitűnően sikerült műkedvelő előadást rendeztek Abapusztán. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Balkány községhez tartozó Abapusztán Megyery Celeszta védnöksége és hathatós támo­gatása mellett kiválóan sikerült műkedvelő előadást tartottak. A minden mozzanatában fordu­latos ügyességgel kidolgozott előadást Hanák Erzsébet taní­tónő rendezte dicséretreméltó odaadással. A változatos és gazdag műsor kiemelkedő száma a ,.Bóbitás galamb" cimü nép­színmű volt, amelyet nagysze­rűen hozott színre a puszta fiatalsága. Hanák Erzsébet ta­nítónő minden alkalmat megra­gad arra, hogy a nevelésére bízott ifjúságot a kultúra gyü­mölcseiben részesítse és ebben a hazafias munkásságában meg­értő és támogató munkatársra talál a puszta földbirtokossága körében, különösen Megyery Celeszta személyében. A műkedvelői előadáson nagy számban jelent meg a környék minden rendű és rangú lakos­sága. Alpesi kámforral és fenyővel Rnrhátu Ifnnrí illatszertárában Zrínyi DUI UCiJ MII I U Hona u. 2, Paráchla-éptlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom