Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-19 / 111. szám

2 J^YÉRyiDÉK 1926. május 1 S, Az angol sztrájk tanulságai. Fordítsuk el egy pillanatra tekintetünket a belpolitikai eseményekről s vonjuk le azokat az érdekes következtetéseket az angol általános sztrájk eredményeiről, amelyek nyilvánvalóan kínálkoznak. Az általános sztrájk véget ért, most már csak a bányászok tartózkodnak a munka felvételétől. A mai helyzet kétségtelenül azt mutatja, hogy a világtörténelemnek ezideig legnagyobb sztrájkja kudarccal végződött. Ennek első és legfontosabb oka az angol polgári társadalom példás magatartása, amely kellemetlenségeket, sőt komoly nehézségeket is végtelen nyugalommal tűrve, az angol kormány segítségére isíetett s az önkéntes jelentkezés rendszere által millió és millió munkáskezet ajánlott fel az alkotmány védelmére. Mert bármennyire is mosakodnak utólag a munkásvezének, ha a bányászok sztrájkja njem is, de bizony az általános sztrájk "éle az angol alkotmány jogszabályai ellen irányozódott. A világ legnagyobb sztrájkja saját maga példájával bizonyította be, hogy mennyire -kétélű. sót gyakran visszafelé elsülő fegyver az ilyen kolosszális munkabeszüntetés Először is nemcsak azokat sújtja, akik nem vesznek részt a sztrájkban, hanem sokkal inkább azokat, akik abban részt vesznek. A munkásság elkölti utolsó vasát is, a szakszervezetek 'segélyforrásai kimerülnek s rövid idő alatt a dolgozók saját elhatározásuk következményeképen a nyomor szélén állanak. Tehát tulajdonképen kiszolgáltatják magukat kegyelemre a munkaadóknak. Másrészt pedig az üzemek egy ilyen óriási mértékű sztrájk utan nem képesek rögtön visszaállítani a munka intenzitásának azt a fokát ,ami a sztrájk előtt meg volt, hanem ehhez hetek, sőt néha hónapok is kellenek .A sztrájk következménye ilyen formán a munkanélküliség növekedése lesz, ami annál is kellemetlenebb, mert a munkásság a sztrájk időtartama alatt mindenét elköltötte s a szakszervezetek pénzforrásai is kimerültek. Az általános nyomor átmenetileg szükségképen megnövekszik, ami persze ujabb elégedet1 lenségek szülőanyjává válik, csak épen hogy a munkásság nem gondolja meg azt, hogy ennek tulajdonképen ő az oka. A jelen esetben az általános sztrájk igazán szükségtelen volt Angliában. Elhamarkodottan a helyzet könnyelmii mérfegelése után határozták, el, az eredmény tehát nem lehetett más, mint az a szörnyű kudarc, amelynek tanúi vagyunk. A munkásság még azzal sem védekezhetik, hogy az állam nem igyekezett volna a lehetőségek keretein belül követeléseit támogatni. Hiszen az angol miniszter-' elnök is, még mikor rendes heti pihenőjére utazott, értesítette ugy a munkások, mint a munkaadók megbízottait, hogy bármikor rendelkezésükre álf telefonon, vagy akár személyesen. A sztrájk hevesvérű hívei "belezavarták az angol munkásság óriási tömegeit a munkabeszüntetésbe, amelynek szomorú következményei már kezdenek jelentkezni azokban a momentumokban, amelyeket az előbb fejtettünk ki. A bérkérdések igazságos rendezésének tehát — amint ezt a tapasztalat mutatja — nem a sztrájk a módja, hanem az állam igazságos és érdekeket szem előtt tartó közvetítése, amely a maga presztízsével és pártatlanságával mindkét fél túlzásaira kiegyenütőleg hat. Látogatás a röntgenszemü hölgynél. Egy budapesti csodanő belát az emberek belsejébe és igy megállapítja a belső szervek kóros elváltozásait. A „Nyirvidék" munkatársának nem akarta bemutatni bűvös tudományát, mert „újságíróknak nem áll kötélnek." A rikkancs, mint csodadoktor. A középkori babonás csodák megújhodása korát éljük. A régi megingathatatlannak hitt világ öszszeomlása megrendítette az embereknek a reális igazságokba vetett hitét s ma az embertömegek misztikus csodáktól várják országuknak, vagyonuknak, boldogságuknak, egészségüknek a visszaállítását. A csodák ugyan késnek, de azért a hiszékenyek tábora csak tovább nő s velük együtt szaporodik a kedvező konjunktúrát kihasználó csodatevőknek a száma is. — Mint minden szenzációban, a csodavárásban is Budapest vezet. — NincS a fővárosnak olyan kerülete, vagy talán utcája sem, melynek ne volna meg a maga csodatevő fenoménja. Épen Pesten vagyok s mivel még eleven csodát amúgy sem láttam, elhatározom, hogy felkeresem valamelyiket a Sok közül. — Több irányú érdeklődésemre leginkább V. E.-nét, a József-városi asodanőt ajánlják, aki tüneményes röntgen-szemeivel ugy átlát az emberen, akárcsak az üvegen. V. E.-né a József-körut egyik hatalmas palotájának első emeletén lakik. Becsöngetek. Az ajtót a szobalány nyitja ki, az előszobában pedig egy hosszú iszőru fehér spicc barátságos ugatása fogad. Körülnézek, de paciensnek nyoma sincs, annál több azonban a kihordott bútoroknak a száma, melyek az előszobában szanaszét hevernek. (Itt nagytakarítás van, állapítom meg azonnal röntgenszem megfigyeléssel.) A ház úrnője ^ ebédlőben fo gad. Intelligens megjelenésű, háziasan öltözött középkorú hölgy, fehér kötény van előtte. (Szóval ő is nagytakarit állapitom meg ugyancsak röntgen szerűen.) —• A szoba csinos

! ebédlőberendezéssel van bútorozva, a balsarokban tarka varrott terítővel letakart zongora, a másik sarokban pedig két fénylő rézkalitka papagályokkaf. — Sajnálom nem állhatok rendelkezésére — siet kijelenteni V-né mielőtt még elmondhatnám jövetelem célját — épen nagytakarítás van s igv nem fogadhatok senkit. Megmagyarázom, hogy vidéki vagyok, még ma el keíl utaznom $ igy nincs módomban máskor visizszajönni, de különben is csupán csak egy rövidke interjúról volna szó. — Interjút senkinek sem adok — jelenti ki határozottan s azután elmondja, hogy ő már 12 év óta segít az emberiségen Istentől nyert kivételes tehetségénéi fogva, de sohasem volt emiatt baja s épen azért most sem szeretné kitenni magát semmiféle kellemetlenségnek, hiszen a Wunderlichné esete óta annyira molesztálják azokat, akik oklevél nélkül gyógyítanak, pedig ő már nagyon sok esetben nyújtott segítséget olyan helyt, ahol az orvosi tudomány csTxiöt mondott. Rövid beszélgetés után mégis sikerül megpuhítanom, csupán arra kér, hogy a nevét ne irjam ki, legfeljebb csak a kezdőbetűit. Miután ezt megígérem, a szomszéd 'szobába megy és egy egész halom irást hoz élőmbe. Amíg én az Írásokat böngészem, finomra vágott szép szalmasárga dohányból cigarettákat tölt és

1 rágyújt. (Engem is megkínál, amiből azonnal megállapítom, hogy rajtam még nem látott keresztül, főnben észrevette volna, hogy tüdőm teljesen füstmentes.) Az elismerő és köszönő levelek egész halmaza kerül elő az iráscsomóból, melyeket azok a páciensei írtak, akiket kigyógyított a betegségükből. Az írásokból megállapítható, hogy különösen sok tüdőbajt, gyomorfekélyt és csontszut gyógyított. A leveieken, melyeknek írói között a grófoktól lefele a társadalom valamennyi rétege képviselve van, pontosan feí van tüntetve a név, állás és a lakcim is, melynek alapján a levelek valódiságáról bárki meggyőződhetik az illetőknél. Az iratok között ott van a «Paris Soir» francia lapnak egyik száma is, melyben hosszú elismerő cikk jelent meg róla. Beszélgetésünk közben néhány érdekes esetet is elmesél a praxisából. Egyszer egyik páciensének, ahogy belépett az ajtón, azonnal megmondta, hogy öt szilánk van a combjában. Egy másik alkalommal egy grófnő kereste fel a háziorvosával egy ezredes-orvossal. Ő a vizsgálat után nemcsak a grófnő betegségét mond tó meg teljes pontossággal, hanem az orvosról is konstatálta, hogy a tüdeje össze van roncsolva. Az ez. Ma, kedden AMERIKAI ESTÉK: Ma, kedden Egy fiu hőstettei (A nap hőse.) Regényes történet. Irta: Richárd Oswald. Hugó Yiktor „A nyomorultak" előadásainak sorrendje: MÁJUS HÓ 21-ÉN, PÉ ETEKEN D. u. 3 órakor zártkörű ünnepélyes bemutató. D. u. ti „ 1-ször A nyomorultak. Este 9 „ 2-szor A nyomorultak. MÁJUS HÓ 23-ÉS, SZOMBATON I). a. 3 órakor 3-szor 4 nyomorultak. D. u. 6 „ 4-szer A nyomorultak. Este 9 „ 5-ször A nyomorultak. MÁJUS HÓ 28 ÁS, VASÁRXAP D. e. 10 ór.ikor 6-szor A nyomorultak. Tisztviselő jegyek érvényesik. D. u. 3 órakor 7-szer A nyomorultak. D. u. 6 „ 8-szor A nyomorultak. Kste 9 , 9-gzer A nyomorultak

. Előadások 3 órásak s pontosan kezdődnek. j redes-orvos a legnagyobb meglepe> téssel állapította meg, hogy valóban igazat mond, mert a háborúban tényleg átlőtték a tüdejét. — Mint mondja, a klinikáról is küldtek hozzá beteget, sőt orvosok is kerestek már nála gyógyulást. ^ Utóbbi időben többször hívták külföldre is, de ő nem akarja itt hagyni Magyarországot. V-né gyógymódja egyébként teljesen Kneippszerü. Füvekkel gyógyít, melyek a drogériákban szerezhetők be- Az orvosi vizsgálat ugy történik, hogy a beteget leülteti magával szembe az ablak" elé, kigomboltatja a felső ruhákat s azután behunyt szemmel lelki szemein át belenéz a páciens belsejébe. Megkérem, hogy előttem is mutassa be bűvös tudományát, vizsgáljon meg engem is, hátha nekem is van valami bajom, amin segíteni kellene. V.-né azonban erre nem hajlandó. Fáradt is, meg már be is sötétedett, de különben is újságíróknak nem áll kötélnek, pedig voltak már nála hasonló kéréssel prágai ós bécsi zsurnalisták is. Hiába próbálom magyarázni, hogy hiszen az újságíró is szerény tagja annak az emberiségnek, amelyiken ő különös tehetségénél fogva segiteni van hivatva, hajthatatlan marad, «nem áll kötélnek*. Csalódottan búcsúzom. Amint ki felé haladok ugy érzem, mintha mégis belém láttak volna a röntgen szemek... vagy talán csak a tárcámba? Különben mit érdekelné őt ilyesmi, hiszen ingyen gyógyít. * Hazafelé monve a Körút és a Rákóczi-ut sarkán egy rikkancs éneke üti meg a fülemet: «Itt az idő, most vagy .soha! Ne menjen ki Sashalomra, Vegyen inkább egy Hagadát S kineveti magából a nyavalyát!* Szóval a csodaváró konjunktúrának ujabb hajtása van: a rikkancs, mint csodadoktor. Ha ezt előbb tudom, nem kellett volna olyan messze fáradnom interjúért. (D— us.) Kitűnően sikerült műkedvelő előadást rendeztek Abapusztán. (A Nyirvidék tudósítójától.) A Balkány községhez tartozó Abapusztán Megyery Celeszta védnöksége és hathatós támogatása mellett kiválóan sikerült műkedvelő előadást tartottak. A minden mozzanatában fordulatos ügyességgel kidolgozott előadást Hanák Erzsébet tanítónő rendezte dicséretreméltó odaadással. A változatos és gazdag műsor kiemelkedő száma a ,.Bóbitás galamb" cimü népszínmű volt, amelyet nagyszerűen hozott színre a puszta fiatalsága. Hanák Erzsébet tanítónő minden alkalmat megragad arra, hogy a nevelésére bízott ifjúságot a kultúra gyümölcseiben részesítse és ebben a hazafias munkásságában megértő és támogató munkatársra talál a puszta földbirtokossága körében, különösen Megyery Celeszta személyében. A műkedvelői előadáson nagy számban jelent meg a környék minden rendű és rangú lakossága. Alpesi kámforral és fenyővel Rnrhátu Ifnnrí illatszertárában Zrínyi DUI UCiJ MII I

U Hona u. 2, Paráchla-éptlet