Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-16 / 85. szám

JWÍRVIDÉK 1926. április 16. Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő ügyét ma délelőtt kezdte tárgyalni a nyiregyházi törvényszék. Az egész délelőtt Nagy Ernő kihallgatásával telt el. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nagy Ernő vereckei főszolgabíró majd beregi helyettes alispán, jelenleg nemzetgyűlési képviselő bűnügyének főtárgyalását ma reggel 9 órakor kezdte meg a nyiregyházi büntetőtörvényszék Brenner-tanácsa ameiy a következőképen alakult : Elnök : Brenner Mihály tanácselnök. Szavazóbirák: Szirmay Lajos tolcsvai Bónis Ferenc dr. Jegyző: Koszta Pál dr. A vádat Oláh János dr. kir. ügyész képviseli, mig a védelmet Porkoláb Zoltán dr. látja el, aki helyett öccse Porkoláb Károly dr. jelent meg a főtárgyaláson, amely iránt elég élénk érdeklődés mutatkozik. A fővárosi lapok közül a »Pesti Hírlap :< és .az »Uj Nemzedék« küldöttek tudósítót a tárgyalásra, amelyet pont 9 órakor nyit meg Brenner Mihály tanácselnök. Nagy Ernő vádlott az általános kérdésekre előadja, hogy 55 éves, református vallású, jánki születésü, budapesti lakos, nyugalmazott főszolgabíró, feleségét peremartoni Nagy Szerénának hívják, államtudományi állam vizsgálatot tett, vagyontalan, több gyermeke van, párbajvétségért mintegy 20 évvel ezelőtt 2 izben volt büntetve. A jelenlévők névsorának megállapítása után elnök felolvassa a vádhatározat rendelkező részét, amely szerint a kir. törvényszék vádtanácsa Nagy Ernőt 2 rendbeli izgatás büntette, 1 rendbeli hivatali bűnpártolás büntette, 3 rendbeli hivatali sikkasztás bűntette és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés büntette miatt vád alá helyezi, amiatt, hogy Nagy Ernő a) Beregszászon, 1919 tavaszán, február végén vagy március jlején a szociáldemokrata párt gyűlésén mondott beszédében a magasabb értelmiségi osztály ellen izgatott s a forradalom proletáralispánjának nevezvén magát, kijelentette: a régi rendnek pusztulnia kell, az uraknak nincs létjogosultságuk, most már minden a népé; b) 1919 március havában Beregszászon a proletárdiktatiira leikiáltása előtt, a városháza erkélyéről a következőket mondotta többek között egy népgyűlésen: az urakat, ezeket a vérszopó ebeket fcr kell irtani s ki fcell irtani a Gulácsy famíliát is, eleget szipolyozott benneteket; c) Beregszászon, mint alsóvereckei főszolgabíró s az alispán helyettese, 20 letartóztatott egyént, akiket Kozma György dr. másodfőjegyző vétetett őrizetbe, szabadon bocsátott; d) mint alispáni teendőkkel megbízott főszolgabíró, Beregszászon 1919 tavaszán, a vármegye tulajdonát képező katonai anyagraktárból az akkori érték szerint mintegy 7 -8000 koronának megfelelő értékű zszákot, porköpttfiyeget, lámpát, itató vedret, bosnyáksapkát s egyéb ilyen katonai tárgyat jogtalan nul elsajátított; e) ugyanezen anyagraktárból 1919 február 11-én 2 darab, február 17-én pedig 1 darab porköpönyeget kiutalt magának azzal, hogy azokat ő fizeti meg, demindezideíg nem fizette H; f). 1919 február 10-én, 13-án és 16-án ugyanezen anyagraktárból mint Beregvármegye alispáni teendőkkel megbízott főszolgabirája, Liebermann Félixnek és a szociáldemokrata pártnak a munkástanács és a párt részére 1000 drb. porköpönyeget, 2000 drb zsákot, 40 halinacsízmát és egyéb katonai tárgyakat, több mint 100 ezer korona értékben kiutalt. Elnök: Megértette a vádat? Vádlott: Meg. Elnök: Mit tud felhozni a védelmére? Vádlott: Azt, hogy egy szó sem igaz az egészből. Ezután Nagy Ernő részletesen előadja védelmét. Elmondja, hogy soha életében szociáldemokrata gyűlésen nem volt. A vád szerinti első gyűlés 1919 január 8-án volt Beregszászon, egy szerdai vásár atalkalmával. Nem is volt ez gyűlés tulajdonképen, hanem Kutkafalvy kormánybiztossal történt megbeszélés értelmében délelőtt 11 órára összedobolták a népet, _ hogy egypár megnyugtató szót intézzen hozzájuk, mert az ukránok be akartak törni. A Blum-féle ház első emeleti erkélyéről beszélt s Kutkafalvy Közvetlen mellette állt, de ott voltak Narozsny Zoltán törvényszéki jegyző, Kilb Lajos törvényszéki biró, Tőrös Béla dr. tanár, Kiss Dániel birtokos, Reizmann ügyvéd, akik egészen közeiről hallották beszédét £ igazolhatják, hogy semmiféle izgató kijelentést nem tett, sőt a leghazafiasabb szellemben beszélt. — Sohasem voltam én — úgymond — proletár, politikai értelemben, az apám református lelkész volt, vagyonos ember, a nagyapámnak még többje volt s nekem is van valami kis vagyonom. Lehet, hogy annyit mondtam: a nép alispánja vagyok, de az is voltam, S elvégre azokban az izzó, forrongó időkben a nép izgatott hangulatát nem lehetett limonádéval lecsillapítani, a néppel a nép nyelvén kellett beszélni. A második vád tárgyává tett beszédemet akkor mondottam, amikor az ukránok már megszállották a vármegye nagy részét s Csapig eljöttek. A vereckei és szolyvai járás népe az én akciómra kaszávalkapával verte ki az ukránokat. — Ekkor is azt mondották, jó volna, ha Nagy Ernő szólna egypár szót a néphez. Ez március 1-én történt előzőleg tiszti értekezletet tartottunk, mert Ungvárt már megszállják a csehek! s a románok is erősen közeledtek. Én autón mentem a gyűlésre, de az autó elromlott s csak két és félóra késéssel érkeztem meg. Ekkor meg akartak verni, mert engem is árulónak tartottak. Kommunista hangulat volt ekkor, a munkácsi barakot is ebben az időtájban gyújtották föl. Ig)' kezdtem a beszédemet: — Gazemberek, bitangok! Engem akartok megölni, aki mindig a ti érdeketeket képviseltem? Azután névszerint megneveztem azt a néhány nagyszájú kommunisfát, akiket a tömegből kiválasztottam, azután a nép szivéhez .szóltam s öt perces beszédben lecsillapítottam a forrongó hangulatot. Gulácsy nevét nem is emiitettem beszédemben, az uri osztályt, amely1 hez tartozónak magamat is vallom, egy szóval sem érintettem. Hogy a régi rendszerről beszéltem, azt nem tartom kizártnak, hiszen Apponyi, Bethlen is sokban hibáztatják a régi jpendszert, sőt a kormány rendeletet is adott ki, hogy a közigazgatási tisztviselők emberségesen bánjanak a felekkel. Külömben a beszédem alatt jelenvoltak Thoronszky Miklós rendőrfogalmazó, Egon János ügyvéd, Bay Gábor polgármester, Erdőhegyi Miklós rendőrkapitány, Gönczy Etele városi jegyző, Nagy Sámuel, Sziksza}' Sándor, Trócsányi Frigyes, Legeza József gör. kath. esperes, Szenkószky Imre, Holis Pal, Gyarmati v István, Heinrich Viktor ezredes, Veress Viktor, Balogh rendőrfogalmazó és még sokan mások és hallották volna, ha izgató 'kifejezéseket tettem (volna'. Halálra itélik Nagy Ernőt. Elmondja ezután Nagy Ernő, hogy a proletárdiktatúra alatt, hogyan csalták őt lépre a kommunisták egy hamis telefonálással, hogyan tartóztatták le szökés közben, s • hogyan ítélték halálra. Csak a szerencsés véletlennek és egy-két emberségesebb érzelmű kommunista jóindulatának köszönhette, hogy megmenekült a biztos haláltól, s hogy a többi fogollyal együtt Budapestre szállították, ahol Stéfán Ágoston és Kutkafalvy Miklós segítségével sikerült kiszabadulnia és megszöknie. Igy került vissza a Felvidéken át Beregszászra, ahol már akkor románok voltak az urak, s csak később került Be reg fővárosa cseh impérium alá. Kozma György dr. vezette akkor a vármegyét, mint egy ad hoc bizottság által, az alispáni teendőkkel megbizott másodfőjegyző, s miután vádlott hivatottságot érzett magában, de meg Kutkafalvytói határozott megbízást is kapott, hogy ő vezesse, mint törvényes alispánhelyettes Beregvármegyét, s ott szervezze meg az ellenállást, felszólította Kozmát, hogy adja át hivatalát. Kozma azonban' nem tett eleget a felszólításnak s csak akkor távozott, amikor Ruszinszkó kormánybiztosától Kaminszky Józseftől erre határozott utasítás tkapott. Ekkor tették le az összes "beregszászi tisztviselők a cseh megszállóknak a fogadalmat, kivéve Kozmát, aki azonban Nagy Ernő kétheti alispánkodása után mégis visszajött, letette a fogadalmat és 4 hónapig szolgált a csehek alatt. Nagy Ernőt ugyanis a csfch katonai hatóságok lázadás miatt letartóztatták és kiutasították a Felvidékről. Ez előtt történt, "hogy Nagy Emő a Kozma által közigazgatási uton őrizetbe vett 'komm'unistagyanus foglyokat megfelelő előzetes vizsgálat lefolytatása után, a rendőrkapitány jelentése és tisztifőügyész véleményének meghallgatása után, szabadon bocsátotta. Ehhez vádlottnak — amint elííadja —• joga volt, mert ezek tisztán közigazgatási eljárás alatt lévő egyének voltak. A kir. ügyészség egyébként nem is helyezte volna szabadlábra az alispán rendeletére ezeket a foglyokat, ha ezek közönséges bűncselekménnyel is lettek volna vádolva . Ennek a vádpontnak a tárgyalásánál egyébként Nagy Ernő zárt tárgyalást kért, mert véleménye szerint nem tartozik nyilvánosságra Jannak a megbeszélésnek az anyaga, amelyet ő Kaminszky Józseffel folytatott. A bjróság azonban elutatasitja a kérelmet, mert az ügy idevonatkozó része, az eddig előadottakkal is teljesen meg van világítva s igy a vádlott által elmondani szándékolt körülmények az ügyre vonatkozólag feleslegesek. A többi vádpontra nézve holnap délelőtt 9 órakor folytatják vádlott kihallgatását. * Nagy Ernő terjedelmes vallomása során elmondotta részletesen egész beregi közszereplésének történetét. Elmondotta, milyen jó Viszony volt közte és Gulácsy István alispán között, aki őt mindig a legnehezebb feladatokkal bizta meg. Nagy Ernő volt a fegyelmi és katonai ügyek referense egész fiatal III. aljegyző korában. Ekkor kezdte megismerni Gulácsyt, aki a fegyelmi ügyeket, különösen a neki nem tetsző jegyzőkkel és tisztviselőkkel szemben nagyon erőszakosan és igazságtalanul kezelte, amit Nagy Ernő nem tudott a lelkiismeretéve) összeegyeztetni. Itt kezdődött a jó viszony elhidegülni. Elmondja vádlott a bilkei katonaszabaditó rabbi anyakönyv l^misitásának történetét. Ebben az ügyben is 8t bízták meg a vizsgálattal, amikor rettenetes dolgok kerültek felszínre. Az egész monarchia katonaszabaditási bűnszövetkezete erre a vidékre koncentrálódott. A zsidó fiatalemberek leánynéven, vagy egész más családnéven lettek anyakönyvezve s volt olyan nyomorék zsidó, mint pl. egy 130 cm. magas, meg egy másik félszemű, akik 10 forintért nagyon sok ember helyett álltak a sorozómérce alá a bizottság tudtávol, sokszor határozott utasítására. 930 esetben sikerült hamis anyakönyvvezetést megállapítania, ezekközül több mint 200-at be is soroztak. Le is akarták lőni emiatt Nagy Ernőt, egy éjjel három lövést tettek rá, a parlamentben, is interpelláltak, hogy a zsidók vérét szopja, zsidóüldözőnek híresztelték. Végre is, mikor már magasabbrangu személyek is kezdtek belekeveredni a katonaszabaditásba, akkor visszavonta a miniszter a megbízást s köszönőirattal honorálta eddigi fáradozásait. ETmondja még Nagy Ernő, hogy hazafias szolgálataiért és helytálló magatartásáért a Ferenc József rend lovagkeresztjével is kitüntették, még pedig a vitéz ségí érem szalagján. Sok jpindent elmondott még, hogyan buktatt

3meg képviselőválasztáson Gulácsy alispán öccsét, találkozását Tisza Istvánnal,

1 a rutén vidék nyomoruságait, az ottani háborús közéleimezés mizériáit, összetűzéseit Gulácsyval, egy egész élet történetét, amely most összesűrűsödik egy bűnügyi főtárgyalás szűk keretébe, de mégis olyan hatalmas anyag, amelyet részletesen leirni egy napilap technikailag és időbelileg határolt hasábjain teljes lehetetlent ség. A főtárgyalás folytatását holnapi számunkban közöljük. (*) Elegáns francia és angol nyári divatlapok érkeztek az Üjságboltba. egészségi haskötő, férfiak réCsipöformálo, szére is, méret után a kívánalmaknak megfelelően :?atacrii»n kétzil Blumberinél Keresek bérletre ezerholdas birtokot szeszgyárral. Cim a szerkesztőségben.