Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-11 / 81. szám

4 JNYÍRJTIDÉK. 1926. április 11. A válaszadó ur nem emiitette meg a 3 millió munkabért, sem azt, hogy mikor elérték a 8 órai munkaidőt, követelik a 6 órait. Magam részerői igen szeretném a tanoncrendszert szavazás alá bo­csájtani és meglátná B. M. ur, hogy mellettem 80 százaléka len­né az iparosoknak és ő mellette gyárosok és munkások volná­nak. Megkockáztatta azt a kije­lentést is, hogy én bizonyára nem veszem ki a részem a szanálási terhekből. Itt igazán túllőtt a cé­lon, mert nemcsak a saját tudo­másommal, de mások tudtával is nemcsak kivettem s veszem, de ta­lán az én szerény viszonyaimhoz mérve túlságosan is megfeleltem e téren minden kötelességemnek. Állitásom igazolására csak egy kis részletet vagyok bátor felhozni. 1913-ban március 4-én váltottam ki az ipart, pár hó múlva tényle­ges katonai szolgálatra vonultam be, mikor pedig hazajöttem, mű­helyem virágzó volt. De jött a mózgósitás, újra el kellett men­nem. A háború befejezéséig haza sem jöttem, amikor pedig hazajöt­tem, illetve leszereltem, teljesen koldusbotra jutottam. Mint rok­kant altiszt tértem haza és mint ilyennek sikerült rekvirálni egy üres műhelyt, melyben szűk volta miatt egyedül dolgozom 2 tanuló­val naponta 16 órát, mert ma ipari elfoglaltságunk mellett még in­gyenes tisztviselői is vagyunk az államnak, mikor könyvvezetést is kell csinálnunk az állam részére. Adómat és a kény szerkő lesönt ki­fizettem, pedig adómnak anélkül is magas összegét a legutóbb is emel­ték. B. M. ur azt állította, hogy én valószínűleg nem vettem ki a részemet a szanálásból. Ezek után engedje meg, hogy én tegyem fel a kérdést: Vájjon ön kivette-e a részét ugy a szanálásból, mint a haza iránti kötelességből oly mérv­ben, mint én? Még egyet kivánok megjegyezni-; Elhamarkodottnak tartanám, ha már most berendezkednénk cson­ka hazánkhoz mérten. Hiszen mind­nyájan hisszük és valljuk, hogy elérjük még legszebb és legbol­dogabb álmunkat: Nagy-Magyar­országot és akkor majd gyertyával kell keresnünk egy iparossegédet? Azzal is érveltek, hogy mi gyárt­juk a munkanélkülieket. Ez nem áll, mert ha nincs munka, a saját iparágban, nem szégyen a mun­kát más helyen sem és ha mi nem fogadtuk volna el tanulónak, ak­kor otthon lett volna munkanélkül, ami egyre megy. Vitámat ezzel be is fejezem, je­lentkezzenek a 10—12 tanulóval bi­rok a további vitához csupán azt akarom még megjegyezni, hogy az ipari munkást, de a szó szoros ér­telmében vett munkást, mint tár­sadalmat mindenkor tisztelem, be­csülöm, de nem számithat előttem semmit sem az, kinek össztudomá­nya a bérkövetelés és izgatás. Le­gyen szabad itt egy megtörtént esetre hivatkoznom. A kommün alatt egy fiatal segéd hevesen kelt* ki egy idősebb komoly segéd előti s nagy hangon hirdette a munkáso­kat ért és vélt jogtalanságot. Kö­vetelt bért, mindent, mi csak kö­vetelhető. A komoly munkás erre csendesen azt kérdezte: «Megtet­ted kötelességedet munkaadóddal szemben, mert akkor követelhetsz.>y A hidegvíznek bizonyára nincs olyan csillapító hatása, mint volt a komoly munkás ezen kérdésének, mert az alvó lelkiismeret feléb­redt s az ifjú munkás válasz he­lyett szégyenkezve somfordált gl. Az ilyen komoly munkás előtt ma is leveszem a kalapomat s a legnagyobb tisztelettel hajlok meg előtte. B. F. Hajdúszoboszló elkészítette a hőforrás kihasználására a terveket. Debrecenből Szoboszlóra költözik a Láng-szanatórium. — A munkásbiztositó, a postások és a vasutasok üdülőházakat építenek Szoboszlón. — Villanytelepre, szabad és zárt für­dőkre, gyógysótermelésre, palackozásra használja a forrás­vizet Hajdúszoboszló. Debrecenből jelentik: A hajdúszoboszlói hőforrás ujabban ismét a Hajdúság közér­deklődésének a homlokterébe ke­rült. A hallatlan értékű természeti kincsről öles tudósítások jelentek meg, hirtelen vita parázslott fel kihasználása körül, "álmodozók már a héviz Debrecenbe való beveze­tését is propagálják. De a nagy tudósítások, a vita és a fellegvár­tervek csak arra valók, hogy el­takarják azt, ami legjobban érdekli a közönséget: mi történik a víz tulajdonosa: az állam és a leg­jobban érdekelt fél: Hajdúszo­boszló között. Mi Bélteky Lajos hajdúszoboszlói református lel­készt kérdeztük meg e tárgyalások felől s a hajduváros nagy agili­tásu és ehez hasonlóan nagytu­dásu vezérétől kívántuk megtudni, milyen stádiumban vannak a Szo. boszló és az állam között megin­dult tárgyalások. A tömörsége mel­lett nagy távlatokat nyitó választ alább közöljük: — Az állam által Hajdúszoboszló város .szélén fúratott gázoskut vi­zének a kihasználására befejezés­hez közelednek a tárgyalások a vá­ros és a pénzügyminisztérium kö­zött. — Hajdúszoboszló város dr. Pat­tantyús Á. Géza műegyetemi ma­gántanár által elkészíttette a hév­forrás földgázának és a meleg gyógyvíznek a kihasználására a terveket, melyeket a közeli napok­ban ad át a pénzügyminiszternek s tesz ajánlatot a kut megvételére nézve. — A földgázát most épülő villanytelepe táplálására "hasz­nálná fel a tervek szerint a város, a jódos sósvtzből szabad és zárt fürdőket akar létesíteni s amellett még gyógysót termelne ki, egy ré­szét a víznek pedig palaokoz­va kívánja forgalomba hozni. — A viz kjhasználásáára privát érdekeltségek is óhajtanak aján­latot tenni, amely vállalkozás eset­leg a város terveibe bekapcsolható lesz. Ha fürdő létesül, ugy a munkásbiztositó pénztár, a vasutasok és postások is kí­vánnának a teíep körül üdülő­házakat építeni; sőt dr. Láng Sándor is kitelepítené Debre­cenből Hajdúszoboszlóra 50 ágyas szan atóríumát, golyvás stb- betegeket gyógyítana a forrás vízével. — Szóval sok mindenféle ter­vezés indult meg a hajdúszobosz­lói gázos hévforrással kapcsolat­ban. A pénzügyminisztérium szak­közegei azonban a kutat és an­nak földgáztartalmát nem javasol­ják addi,g tulajdonjogilag senkinek se átengedni, amig az 1600—1700 méter mélységre a * közelben ter­vezett 3 ujabb olajkutat, a föld­gázfütés kihasználásával az állam meg nem fúratja, mert a geolo­sok biztosra veszik a mostani kút­ban talált s a vizet nagy erővel felhajtó földgáz mennyiségéből s a vízben található olajnyomokból, hogy a közelben nagyobb ásvány­olaj, esetleg földgizmedencé­nek kell lennie, amit ők sorozatos fúrásokkal meg­találnak ész értékes tartalmát fel­színre hozzák. Ami már a magyar állam szempontjából is nagyjelen­tőségű dolog volna. Milyen idő van a Marson? Az amerikai csillagászok az ő bámulatos felszereléseikkel sok uj dolgot derítettek fel; a világegye­temről való ismereteink az utóbbi években tetemesen gyarapodtak. És ezt nagyrészt a kitűnő látcsövek­nek, a magas hegyeken épült, tiszta levegőjű csillagvizsgáló in­tézeteknek, az amerikai nábobok áldozatkészségének és az éles sze­mű és éles elméjű csillagászoknak köszönhetjük. — Most ujabban megint amerikai csillagászok a Lowell-féle csillagvizsgálóban a bolygók hőmérsékletének a meg­Siombaton Vasárnap Pierre Decourcelles világhírű regénye A két csavargó! Paris feis hőseinek megható története 2 részben, 15 felvonásban. (Egyszerre.) Yvette Guilbert, a nagy tragikával a főszerepben. „A két csavargó" előadások kezdete hétköznap pont 3/ 45, 1/48 és V2IO órakor Hétfőn HOLLAT CAMILLA Kedden Németországban készült nagy filmje: Hallwördi földesúr Egy földesúr és egy táncosnő regénye. — A második női főszerepben: Lilian Harvey, a „Főhadnagy úr a feleségem" női főszereplője. határozására végeztek nagyobfi­szabásu észleléseket és a Marsra vonatkozó eredményeket most tet­ték közzé. A Marsról jövő sugara­kat vizén, kvarcon, üvegen és fluoriton át vezették és a színe­ket négyféle, lényegesen különbö­ző módon analizálták. Mind a négy' módszer arra szolgált, hogy a spektrumból fizikai módon meg­állapítsák a fényt-kibocsátó anyag hőmérsékletét. A különféle eljárá­sok és az ezek alapján végzett számitások meglepően megegyező eredményre vezettek. Huszonnégy kedvező éjjelen át folytatott ész­Ieliseikbői megállapítottak, hogy a Mars felületének átlagos hőmér­séklete —30 fok, hogy a MarS egyenlítője táján a hőmérséklet —10 Celsius foktól +5-ig válto­zik, hogy az északi sarkon, melyen az észlelés idején tél volt, állan­dóan —70 fok volt a hőmérséklet ellenben a déli sarkon, ahol nyár volt, körülbelül 10 fok meleg volt. A Mars keleti széle, ahol tudniillik a nap felkel, hidegebb, mint a nyugati széle, ahol a Marslakók a napot lenyugodni látják. A keleti szélen a hőmérseklet —45 fok, a nyugatin pedig 0 fok volt a hő­mérséklet. A Mars nappali átla­gos hőmérséklete — tudniillik : az egész felületének átlagos hőmér­séklete — miként említettük, —30 fok, az éjjeli hőmérséklet pedig körülbelül —70 fokra tehető. A Marslakók sok költő fantáziá­ját izgatják, a fenti adatok bizony­nyal kissé rosszul hatnak azokra, akik ott fenn keresik a földön meg nem található paradicsomi életet. Az éden kertje a mi fogalmaink szerint túlságosan zord lehet, bár ez a jelentés is hangsúlyozza, hogy a jelekből következtetve a nagj hideg dacára is viruló állati és. növényi élet van a Marson. Kitűnő anyagból, legsz»bb kivitelben már 250.000 koronáért készítek fűzőt, gummi (soványító) fűzőt, haskötőt, mell­tartót, harisnyatartókat hozott anyag­ból is tökéletes szabással és precíz munkával Átalakítást, tisztítást, javítást jutányos áron gondosan, pontosan. Gyönyörű anyagraktá­ram rendelési kényszer nélkül be­matatom. — Tisztviselők és család­tagjaiknak 10°/o árkedvezmény I BORGIDA VIKTORNÉ Körte-utca 2. szám. BERETVÁS PASZTILLA A LE0 MS B s Bz^f AjAST, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom