Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-11 / 81. szám

Nyíregyháza, 1926, április 11. * Vasárnap XLY1I. évfolyam. 81. Előfizetési írafe helyben és vidéken: £

ey *>6ra 30000 K. Negyedévre 60000 K. K>iti' .nviselóknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapított* JÓBA ELEK Föazeíkeaztö: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelő* szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Teléfon szám 138. PoeUchéque 29666, Kéziratokat nem adunk vissza. A régi nóta. A háború előtti európai politikának egyik fő problémája az úgynevezett Balkán kérdés volt. Azok az államférfiak, akik nemcsak a legközelebbi jövőt tekintették, hanem távolabbi horizontok felé is fordultak, a Balkánt Európa tűzfészkének nevezték, amely a maga izgékony és nyughatatlan összetételében örökös háborús veszedelmek forrása volt. A világháború is tulajdonképpen a Balkánról robbant ki s ahogy tragikus következményeivel lezajlott, a Balkán két legyőzőit állama, Szerbia és Románia jelentékenyen megnagyobbodva került ki a mérkőzésből. Természetes, hogy a győzelem mámora s az erőszak uralma, mely az ilyen győzelmeket egy darabig mindig kisérni szokta az első pillanatokban sikeresen leplezte el a belső gyöngeségeket, amelyek azonban az idő haladtával mind jobban és jobban napfényre kerülnek. Romániában és Szerbiában egy időben van kormányválság. A Bratianu kormány hallatlanul erőszakos erdélyi politikája miatt megbukott. Hiába próbálta Bratianu most legutóbb kapkodó paktumokkal ' és engedményekel maga felé billenteni az ország közhangulatát le kellett mondania s kérdés, hogy utóda, Averescu tábornok meg tudja-e oldani azokat a problémákat, amelyek talán nem is személyek tévedése, hanem helytelen elvek alkalmazása miatt zudultak oly nyomasztó erővel Romániára. . Szerbiában az agg Pasics volt kényteien beadni iemondasát, az a politikus, aki tulajdonkeppen a szerb nemzeti á.mok megvaiosnója volt s kiváló eszével, hauaiian ravaszsagávai s ezeknél nem kisebb lelkiismereten ségével gyilkosságokon, véren, áruláson és vesztegetéseken át soha nem álmodatt európai szerephez juttatta Jugoszláviát. Most buknia kellett, nem is a saját, hanem fia hibájából, aki ugylátszik apja képességeiből sejnmit sem örökölt s hallatlan imádatában a pénz iránt oly borzalmas panamákra vetemedett, amelyek még a szerbek edzett idegeit is felingerelték. Radics az örök ellenfél volt az, aki Pasics lemondását kikényszeritette, ez a veszélyesen tipikus balkáni politikus, aki ha kell fenyeget, ha kell simul, de minden bűnön és elvetemedettségen keresztül csillog nála egy nagy és tiszteletreméltó erény : a horvát nemzeti ideálokhoz való ragaszkodás. Ahogy Pasics minden tettét a szerb nacionalizmus imádata szabta meg, ugvanugy Radics minden tettét a horvát nacionalizmushoz vafó ragaszkodás hivta létre. Pedig a horvátok és szerbek között sok mély ellentét van s elgondolhatjuk ilyen körülmények között, hogy két ennyire fanatikus embernek a szembenállása nagy gondot okoz azoknak, akik Jugoszlávia egységét féltik. A kisantant harmadik államában, Csehországban sem sokkal fényesebb a helyzet. A győzelem mámora s Benes minden külpolitikai ügyeskedése sem volt elég arra, 'hogy olyan kormány jusson uralomra, amely huzamosabban tudná tovább vinni Csehország ügyeit. A legutóbbi választások csak még ziláltabbá és zavarosabbá tették . a , cseh helyzetet s a pártok között j annyira megoszlottak a szavazatok, I hogy a cseh köztársaság elnöke aki a nagy zűrzavarban az egyetlen intakt pont, jónak látta hivatalnok kormányra bizni Csehország sorsát. Massaryk azonban már öreg ember s ugyancsak öreg ember Pasics is. Hogy mi fog történni ebEen a két államban az ő haláluk után, az szinte kiszámíthatatlan. Romániát viszont a királyság és Erdély éles szembenállása nyomasztja. Ezek a jelenségek még a pesszimizmus szemüvegén át nézve is, kell hogy a szenvedő magyarságban reményeket keltsenek a trianoni béke revíziójára vonatkozólag. Belátható időn belül szó sem lehet a tiszántúli hajózható csatorna elkészítéséről? Csak igen költséges zsiliprendszerekkel lehetne kieszközölni a csatorna engedélyezését. — Pesszimista felfogas a hajózható csatornáról. Több lelkesen biztató cikk után egy pesszimista felfogású közlemény látott egyik vidéki lapban napvilágot a tiszántúli csatornáról. A cikk, amelyet Thury Levente irt a következő : «Több mint százötven esztendeje megoldatlan problémát vetettek fel a mult őszön Debrecenben, a tiszántúli, Tisza—Tisza hajózható csatorna megvalósításának tervét. Az 1770-es évek elején volt először íaktuális ez a probléma, a helytartótanács akkor kért terveket Debrecentől és a tiszai megyéktől, hogy azokan a medernyomokon, amelyeken át a Tisza árvjzzel önti el a Tiszántúlt, nem lehetne-e rövidebb uton levezetni a vizet s gyorsabb lefolyás által ármentesiteni áz akkor igen sok árvízben fürdő Tiszántúlt. A megyék készítettek is valamelyes terveket, amelyek azonban végrehajtatlanul maradtak. S Az első kisdedóvóintézet Szabolcsvármegyében. Irta : Gál István. .• , II. Az óvoda létesítésére alakult választmány jó hasznát vette tudós Nagy Sámuel tervezetének. Ugyanazokat a módozatokat találta alkalmazandóknak azzal a különbséggel, hogy azok ne adóztatás, tehát kényszer, hanem önkéntes felajánlás alakjában alkalmaztassank. Súlyt helyez a választmány arra is, hogy a takarékosság elve legyen irányadó, mert már most gondol arra, hogy a város rohamos fejlődése az óvodák számának szaporítását fogja követelni. Ez okból az első óvodát a város központjában kell elhelyezni s erre legalkalmasabbnak találja az azélőtt faraktárnak használt üres portát, annál is inkább, mivel a tőszomszédságában lévő vármegyei tiszti lakást is meg lehet majd szerezni az óvoda céljáira. A szükséges tőke előteremtése céljából megindult a gyűjtés. A polgárság minden rétege szívesen hozzájárult. Említésre méltó «

a főtanodákról haza érkezett helybeli ifiak» lelkesedése, amellyel a létesítendő óvoda ügyét felkarolták. Kralovánszky László, Enyingi Lajos, Trosztyanszky Alajos, Tregjár Erneszt, Suták Salamon, Suranyi Dániel, Czupra András, Mráz Károly, Huszágh Imre, Vad András és Farbaky Lőrinc aláírásával a következő átirat küldetett a városhoz : Nemes Tanács ! Mi alófti"ta"R az emberiség, de kivált honunk szeretetétől indíttatva, a város kebelében leendő kísdedóvo intézet szent ygyét földi javakkal gyámolítani és emelni tehetetlenek lévén, azon gondolatra jövénk, miszerint e jelen szünnapokban a kisdedóvó intézet tőkéjének gyarapítására egy-két színmüveket adnánk elő. Hogy ezen csekély hatású, de szíves szándékunkhoz erős akarattal hozzáfoghassunk és végrehajthassuk, a Nemes Tanácstól, kinek a nagy mértékű buzgalmáról meg vagyunk biztosítva, helybenhagyást és néminémii pártfogást alázatos hódolással ezennel kérünk. A lelkes egyetemi hallgatók három szinelőadást rendeztek, amelyek 619 frt. 17 és fél krajcárt jövedelmeztek. Az első előadás kézzel irott szín lapja : Nyíregyházán a Nemes Tanács kegyes jóváhagyásából a főtanódákból szünnapokra haza érkezett ifjak és lelkes hölgyek által a kisdedóvó intézet tőkéjének gyarapítására aug. 4. napján fog előadatni A falusi lakoda* lom. Eredeti vígjáték három felvonásban. A bemeneti dij nagylelkű kegyességükre bizatik. Ke2 dete este 7 és fél órakor. A játék végével barátságos táncvigalom fog tartatni. Az irott szinlapon a szereplő személyek nincsenek feltüntetve. A harmadik előadás szinlapját már kinyomatták a következő szöveggel : Utolsó előadás. A nyíregyházi táncteremben vasárnap, aug. 25. napján főtanodákból szünnapokra haza érkezett ifjak és helybeli lelkes hölgyek által a felállítandó kisdedóvó intézet javára fog adatni A hűség próbája. Vígjáték egy felvonásban. Irta Kisfaludy Károly. Személyek: Mátyás király — Oltványi; Ugor László — Enyingi; Vidor, udvari bolond — ölyvök, Sáfár — Sörley; Mártha — Rozália k. a., Bartók, ménes mester — Királyfy; Endre, ennek fia — Surányi; Szolga — Déry. A fősvény. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Kisfaludy Károly. Személyek: Baj- ' szövő — ölyvödy; Hontái Liza — Susána k. a.; Egyed — Szénfy; Judit — Johanna k. a.; Fogadós — Homolay; Fürgencz — Trégjár; Galambos — Suták; Piroska — Vilma k: a.; Miké — Déry; Bertus — Sörley. Első felvonás után nemzeti karének. Nagylelkű honfiak és hölgyek! Miután több ízben vala szerencsénk vállalatunk iránti kegyes részvétöket tapasztalni, bátorkodunk ezen utolsó előadásunkat is, boldogító célját tekintve, hazafiúi pártfogásukba ajánlani; s egyszersmind mély hódolással esedezünk, szíveskednének a játék után tartandó barátságos táncvigalom ban résztvenni. A gyűjtés egyebütt is sikerrel folyt. A tőkét gyümölcsözőleg helyezték el ugy, hogy a szükséges összeg csakhamar egybegyűlt. — 1845-ben megvették az óvoda céljaira a vármegyétől az Ér-utcában a Dióssy-ház szomszédságáában levő tiszti lakot 1221 vfrt 15 krajcáron és az ennek tőszomszédságában volt városi üres telket 400 pengő frt-ért. A választmány érintkezésbe lépett Ney Ferenccel, a kisded óvókat képző intézet igazgatójával Budapesten, aki hasznos útbaigazításokkal szolgált, egyben megküldte kisdedóvási Nefelejts cPárisi divatcipő újdonságok érkeztek a Hungária Cipőárnházba, Nyíregyházán. Tekintse meg kira

katainkat és olcsó árainkat! Egyes szám ára 2H1Ü korona.