Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-11 / 81. szám

Nyíregyháza, 1926, április 11. * Vasárnap XLY1I. évfolyam. 81. Előfizetési írafe helyben és vidéken: £ ey *>6ra 30000 K. Negyedévre 60000 K. K>iti' .nviselóknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapított* JÓBA ELEK Föazeíkeaztö: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelő* szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Teléfon szám 138. PoeUchéque 29666, Kéziratokat nem adunk vissza. A régi nóta. A háború előtti európai politi­kának egyik fő problémája az úgy­nevezett Balkán kérdés volt. Azok az államférfiak, akik nemcsak a legközelebbi jövőt tekintették, ha­nem távolabbi horizontok felé is fordultak, a Balkánt Európa tűz­fészkének nevezték, amely a maga izgékony és nyughatatlan összeté­telében örökös háborús veszedel­mek forrása volt. A világháború is tulajdonképpen a Balkánról rob­bant ki s ahogy tragikus következ­ményeivel lezajlott, a Balkán két legyőzőit állama, Szerbia és Romá­nia jelentékenyen megnagyob­bodva került ki a mérkőzésből. Természetes, hogy a győzelem mámora s az erőszak uralma, mely az ilyen győzelmeket egy darabig mindig kisérni szokta az első pil­lanatokban sikeresen leplezte el a belső gyöngeségeket, amelyek azonban az idő haladtával mind jobban és jobban napfényre ke­rülnek. Romániában és Szerbiában egy időben van kormányválság. A Bratianu kormány hallatlanul erő­szakos erdélyi politikája miatt meg­bukott. Hiába próbálta Bratianu most legutóbb kapkodó paktumok­kal ' és engedményekel maga felé billenteni az ország közhangulatát le kellett mondania s kérdés, hogy utóda, Averescu tábornok meg tud­ja-e oldani azokat a problémákat, amelyek talán nem is személyek tévedése, hanem helytelen elvek alkalmazása miatt zudultak oly nyomasztó erővel Romániára. . Szerbiában az agg Pasics volt kényteien beadni iemondasát, az a politikus, aki tulajdonkeppen a szerb nemzeti á.mok megvaiosnója volt s kiváló eszével, hauaiian ra­vaszsagávai s ezeknél nem kisebb lelkiismereten ségével gyilkosságo­kon, véren, áruláson és vesztege­téseken át soha nem álmodatt eu­rópai szerephez juttatta Jugoszlá­viát. Most buknia kellett, nem is a saját, hanem fia hibájából, aki ugylátszik apja képességeiből sejn­mit sem örökölt s hallatlan imáda­tában a pénz iránt oly borzalmas panamákra vetemedett, amelyek még a szerbek edzett idegeit is felingerelték. Radics az örök ellen­fél volt az, aki Pasics lemondását kikényszeritette, ez a veszélyesen tipikus balkáni politikus, aki ha kell fenyeget, ha kell simul, de minden bűnön és elvetemedettsé­gen keresztül csillog nála egy nagy és tiszteletreméltó erény : a hor­vát nemzeti ideálokhoz való ra­gaszkodás. Ahogy Pasics minden tettét a szerb nacionalizmus imá­data szabta meg, ugvanugy Radics minden tettét a horvát nacionaliz­mushoz vafó ragaszkodás hivta létre. Pedig a horvátok és szerbek között sok mély ellentét van s el­gondolhatjuk ilyen körülmények között, hogy két ennyire fanati­kus embernek a szembenállása nagy gondot okoz azoknak, akik Jugoszlávia egységét féltik. A kis­antant harmadik államában, Csehországban sem sokkal fénye­sebb a helyzet. A győzelem má­mora s Benes minden külpolitikai ügyeskedése sem volt elég arra, 'hogy olyan kormány jusson ura­lomra, amely huzamosabban tudná tovább vinni Csehország ügyeit. A legutóbbi választások csak még zi­láltabbá és zavarosabbá tették . a , cseh helyzetet s a pártok között j annyira megoszlottak a szavazatok, I hogy a cseh köztársaság elnöke aki a nagy zűrzavarban az egyet­len intakt pont, jónak látta hiva­talnok kormányra bizni Csehország sorsát. Massaryk azonban már öreg ember s ugyancsak öreg em­ber Pasics is. Hogy mi fog tör­ténni ebEen a két államban az ő haláluk után, az szinte kiszámít­hatatlan. Romániát viszont a ki­rályság és Erdély éles szemben­állása nyomasztja. Ezek a jelensé­gek még a pesszimizmus szemüve­gén át nézve is, kell hogy a szen­vedő magyarságban reményeket keltsenek a trianoni béke revízió­jára vonatkozólag. Belátható időn belül szó sem lehet a tiszántúli hajózható csatorna elkészítéséről? Csak igen költséges zsiliprendszerekkel lehetne kieszközölni a csatorna engedélyezését. — Pesszimista felfogas a ha­józható csatornáról. Több lelkesen biztató cikk után egy pesszimista felfogású közle­mény látott egyik vidéki lapban napvilágot a tiszántúli csatornáról. A cikk, amelyet Thury Levente irt a következő : «Több mint százötven esztendeje megoldatlan problémát vetettek fel a mult őszön Debrecenben, a ti­szántúli, Tisza—Tisza hajózható csatorna megvalósításának tervét. Az 1770-es évek elején volt először íaktuális ez a probléma, a helytartó­tanács akkor kért terveket Debre­centől és a tiszai megyéktől, hogy azokan a medernyomokon, ame­lyeken át a Tisza árvjzzel önti el a Tiszántúlt, nem lehetne-e rövi­debb uton levezetni a vizet s gyor­sabb lefolyás által ármentesiteni áz akkor igen sok árvízben fürdő Ti­szántúlt. A megyék készítettek is valamelyes terveket, amelyek azon­ban végrehajtatlanul maradtak. S Az első kisdedóvóintézet Szabolcsvármegyében. Irta : Gál István. .• , II. Az óvoda létesítésére alakult választmány jó hasznát vette tudós Nagy Sámuel tervezetének. Ugyan­azokat a módozatokat találta alkal­mazandóknak azzal a különbség­gel, hogy azok ne adóztatás, te­hát kényszer, hanem önkéntes fel­ajánlás alakjában alkalmaztassank. Súlyt helyez a választmány arra is, hogy a takarékosság elve le­gyen irányadó, mert már most gondol arra, hogy a város roha­mos fejlődése az óvodák számá­nak szaporítását fogja követelni. Ez okból az első óvodát a város köz­pontjában kell elhelyezni s erre legalkalmasabbnak találja az az­élőtt faraktárnak használt üres por­tát, annál is inkább, mivel a tő­szomszédságában lévő vármegyei tiszti lakást is meg lehet majd sze­rezni az óvoda céljáira. A szükséges tőke előteremtése céljából megindult a gyűjtés. A polgárság minden rétege szívesen hozzájárult. Említésre méltó « a főtanodákról haza érkezett helybeli ifiak» lelkesedése, amellyel a léte­sítendő óvoda ügyét felkarolták. Kralovánszky László, Enyingi La­jos, Trosztyanszky Alajos, Tregjár Erneszt, Suták Salamon, Suranyi Dániel, Czupra András, Mráz Ká­roly, Huszágh Imre, Vad András és Farbaky Lőrinc aláírásával a következő átirat küldetett a város­hoz : Nemes Tanács ! Mi alófti­"ta"R az emberiség, de kivált honunk szeretetétől indíttatva, a város ke­belében leendő kísdedóvo intézet szent ygyét földi javakkal gyámo­lítani és emelni tehetetlenek lévén, azon gondolatra jövénk, miszerint e jelen szünnapokban a kisdedóvó intézet tőkéjének gyarapítására egy-két színmüveket adnánk elő. Hogy ezen csekély hatású, de szí­ves szándékunkhoz erős akarattal hozzáfoghassunk és végrehajthas­suk, a Nemes Tanácstól, kinek a nagy mértékű buzgalmáról meg vagyunk biztosítva, helybenhagyást és néminémii pártfogást alázatos hódolással ezennel kérünk. A lelkes egyetemi hallgatók há­rom szinelőadást rendeztek, ame­lyek 619 frt. 17 és fél krajcárt jöve­delmeztek. Az első előadás kézzel irott szín lapja : Nyíregyházán a Nemes Tanács kegyes jóváhagyá­sából a főtanódákból szünnapokra haza érkezett ifjak és lelkes höl­gyek által a kisdedóvó intézet tő­kéjének gyarapítására aug. 4. nap­ján fog előadatni A falusi lakoda* lom. Eredeti vígjáték három fel­vonásban. A bemeneti dij nagy­lelkű kegyességükre bizatik. Ke2 dete este 7 és fél órakor. A játék végével barátságos táncvigalom fog tartatni. Az irott szinlapon a szereplő sze­mélyek nincsenek feltüntetve. A harmadik előadás szinlapját már kinyomatták a következő szöveg­gel : Utolsó előadás. A nyíregyházi táncteremben vasárnap, aug. 25. napján főtanodákból szünnapokra haza érkezett ifjak és helybeli lel­kes hölgyek által a felállítandó kis­dedóvó intézet javára fog adatni A hűség próbája. Vígjáték egy fel­vonásban. Irta Kisfaludy Károly. Személyek: Mátyás király — Olt­ványi; Ugor László — Enyingi; Vidor, udvari bolond — ölyvök, Sáfár — Sörley; Mártha — Ro­zália k. a., Bartók, ménes mester — Királyfy; Endre, ennek fia — Su­rányi; Szolga — Déry. A fősvény. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Kisfaludy Károly. Személyek: Baj- ' szövő — ölyvödy; Hontái Liza — Susána k. a.; Egyed — Szénfy; Judit — Johanna k. a.; Fogadós — Homolay; Fürgencz — Trégjár; Galambos — Suták; Piroska — Vilma k: a.; Miké — Déry; Bertus — Sörley. Első felvonás után nem­zeti karének. Nagylelkű honfiak és hölgyek! Miután több ízben vala szerencsénk vállalatunk iránti ke­gyes részvétöket tapasztalni, bátor­kodunk ezen utolsó előadásunkat is, boldogító célját tekintve, haza­fiúi pártfogásukba ajánlani; s egyszersmind mély hódolással ese­dezünk, szíveskednének a játék után tartandó barátságos táncviga­lom ban résztvenni. A gyűjtés egyebütt is sikerrel folyt. A tőkét gyümölcsözőleg he­lyezték el ugy, hogy a szükséges összeg csakhamar egybegyűlt. — 1845-ben megvették az óvoda cél­jaira a vármegyétől az Ér-utcában a Dióssy-ház szomszédságáában levő tiszti lakot 1221 vfrt 15 kraj­cáron és az ennek tőszomszédságá­ban volt városi üres telket 400 pen­gő frt-ért. A választmány érintke­zésbe lépett Ney Ferenccel, a kisded óvókat képző intézet igazga­tójával Budapesten, aki hasznos útbaigazításokkal szolgált, egyben megküldte kisdedóvási Nefelejts c­Párisi divatcipő újdonságok érkeztek a Hungária Cipőárnházba, Nyíregyházán. Tekintse meg kira katainkat és olcsó árainkat! Egyes szám ára 2H1Ü korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom