Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-04 / 76. szám

12 rJSÍYÍR¥IDÉE Mezőgazdasági mun­kások menetdíj ked­A kereskedelmi miniszter rendelete. A kereskedelmi miniszter a Máv. igazgatóságához intézett rendeleté­ben megengedte, hogy a hivatásos mezőgazdasági munkások az ál­taluk szerződésileg elvállalt mező­gazdasági munkálatok elvégzése céljából a lakóhelyükről munkahe­lyükre és vissza való utazásoknál a Máv. és a Máv. által kezelt vas­utakon III. osztályú féljeggyel utaz­hassanak. A kedvezmény igénybe­vételére azonban csak azoknak a mezőgazdasági munkásoknak van joguk, akik az 1898. évi II. t. c. ér­telmében munkásigazolvánnyal van­nak ellátva és munka szerződésü­ket ezen törvény 8. szakasza szerint az arra illetékes községi elöljáró­ság közreműködésével kötötték meg. Az engedélyezett menetdijked­vezményr.ek érvényességi időtarta­ma 1926. évi október hó 31-ig tart és ez idő alatt minden mun­káscsoport csak 1 izben: a mun­kahelyre való oda- és visszauta­zás alkalmával veheti igénybe, de ez is csak akkor, ha legalább 12 tagból álló munkáscsoport utazik egyszerre és 12 munkás részére egyszerre váltják meg a menetje­gyet. A jegyváltásnál a vasúti pénztár­nál a munkáscsoport vezetőjének fe! kell mutatni a városi tanácstól, vagy a községi elöljáróságtól egy bizonyítványt, mely a munkacso­port ott kötött szerződése alapján tényleg azt bizonyítja, hogy a munkások mezőgazdasági vállalt munka elvégzése céljából kívánnak elutazni. Ez a bizonyítvány ugy az oda, mint a visszautazásnál a vasúti jegypénztáraknál lebélyeg­zendő. A rendelet legvégén a miniszter azt közli, hogy a nagyobb tömegű tervezett munkásszállítás az úgyne­vezett bandagazdák által az illető állomás főnökénél az indulás előtt a munkások elhelyezésének bizto­sithatása céljából 48 órával az in­dulás előtt bejelentendő. Hadviselt sorsjegyek húzása már e héten Eddig nem látott óriási nyereményekkel. Balatonföldyár gyógyfürdő Igazgatóság: Bpest, IV., Váci-utca 56-58. Telefon: József 101—26. Lythiumos gyógyforrás 70 holdas gyönyörű fenyvespark. Remek kiránduló helyeit. Vil­lanyvilágítás, vízvezeték, csatornázás — Uj nagyszálloda: 90 modern és komfortos szo­bával, fürdőszobák. Lakosztályok Hall, ol­vasó- és táneterem, bár. Ötórai' tea, esti tánc, táncoktatás. További komfortos szállodáink még 100 szobával. Strandfürdő Vizisportok. Lawntennis. Golf. Konzerlek. Knbaréelőadá­sok. — Elósaison: június 15-ig. Fösaison: junius 15 tői szeptember l-ig. • Utósaison: szeptember—október h . — Napi penzió elö­saisonban 70.000 K-tól felfelé. Társaskirán­dulnsok Balatonföldv'.rra déli vasúton mér­sékelt menettérti jegyekkel. — Villatelkek ledvezft fizetési feltetelek mellett kaphatók. Felvilágosítással szolgai az igazgat, ság. 926. április 4. UMumKüiuiimi diadal ÍNoikqó | Városi Mmxmé Április 5-én és 6-án, hétfőn, húsvét másodnapján 3, 5, 7 és 9, kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Az évad legizgalmasabb filmje Az üldözött Itólíjf a titokzatos kelet egy forró sze­relmi regénye. First-National att­rakciója 8 í'elv. Főszereplők : ÖÖRSS KEíSYON é» LLÖYÖ HUGHES Kisérő műsor: Találka a háztetőn 2 felv. amerikai burleszk Lefőzött box bajnok 2 felv. amerikai burleszk Április 5-én és 6-án, hétfőn, húsvét másodnapján 3, 5, 7 és 9, kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel egy színésznő tragikus élete Monté Carló k«prázatától a Marseillei i matróz lebujig 8 felvonásban. Főszereplő: lORMA. TALMADGE minden eddigi szerepét felülmúló alakítása. Kisérő műsor : Pllottí, a liös torreádor burleszk Jön Jön BANDOLERO Spanyolvér. Jon A VARAZSKEBINGO Ufa film i az Értől ledül el.. in. Lázár Mik" ós. Dolgozószobájának hármas fa­lát hatalmas könyvespolcok fog­lalják el, amelyeken ugy sorakozik az ezernyi könyv, mint padkában az orvosságos tégelyek. A negye­dik falon- viszont pompás fegy­vergyűjtemény, tőrök és kardok, vivókészlet: maszkok és keztyük és ismét kardok. Előttem, — aki a szerkesztőségben nappalok és éj­szakák együttes munkájában, lázas és hevitő, idegölő és édes izgal­mában tanultam megismerni Lá­zár Miklóst — mindig dolgozó­szobájának ez a két rekvizituma jelképezte az ő egyéniségét: a nyomtatott betű és a kard. A l nyomtatott betű a mesterségét szim­bolizálja és a képzettségét, kuí­turáltságát, — a kard harcos bá­torságát, magyar virtusát. A kardhoz csak akkor nyul, ha az írásáért kell helytállania, — az irása, ha kell, vag és sebez, mint a kard. Az első igazi szép tavaszi nap frügarai csillannak a könyvespol­cok üvegjén és a kardok acélján most, mikor azzal a céllal keres­tem fel Lázár Mikióst lakásán, — a csendes és előkelő Nagy János utcában, — hogy megkérdezzem azokról az emlékekről, étmények­rőt, alakokról-, érzésekről, amelyek szülővárosához, Nyíregyházához fűzik. Tudom, hogy ez az a téma, amelyről — olykor vidáman és mosolyogva, olykor egy-egy mély­ről jövő, hazavágyó sóhaj, — de mindig a legszívesebben és leg­több kedvvel elbeszélget. Első kérdésem: — A pesti zajos élet, a szer­kesztés munkája közepette, a po- i litika, társadalmi (események zür-i zavarában gondol-e néha Nyír­egyházára, ahol állandó figyelem­mel kisérik pályafutását, ahol min­denki a város fiának, földinek, odatartozónak könyveli el ma is? — Hogy gondolok-e Nyíregy­házára? Hát elfelejtheti-e valaha az ember első szerelmét? £s ma kérdezed ezt, amikor a Városliget felől a hasadó föld jószágát hoz­za a tavaszi szél ebbe a kőrenge-f tegbe, amelyet mondhatatlanul sze­retek, de anyám, hitvesem, test­vérem sohasem volt, csak szeretőm, szenvedélyem, trambulinom. Iga­zad vari: ma már pestinek számi­tok, Budapest törvényhatósági bi­zottságában szerepelek, minden, ami hullámos és oly változatos pá­lyafutásomban, siker, bukás, ered­mény és szines szappanbuborék, ide van láncolva Budapesthez. De" mikor tavaszodik, a láncok csö­römpölni kezdenek; ugy vágyó­dom ilyenkor a nyírségi levegő izére, mint huszonöt év előtt a habos fánkra, amely eperlevelekből ösz- j szerótt kosárban kacérkodott velem ] a nyíregyházi. Bessenyey-téren Tex- | tórisz cukrászmüvész kirakatában. | Aki vidékről jött Pestre, ilyen­kor nem leli nyugtát. Nem értik ezt itt az emberek... Eldobja a cigarettáját és a tár­va nyitott ablak elé áll. Halkan folytatja: * — Szűkölünk az erjedt, zsiros föld illata után... Ingerel, bujto­gat ez az édes, részeg április... Ilyenkor, otthon, ugye, már lombos a Bujtos, a sírokra szerelmesen hajlik az akác, a Sóstón meszelik a rengeteg ve­randát, ahoL pas de quatre_\ tán­coltam Molnár Nelly és Cincár Blanka kisasszonyokkal. Az orgo­nafák olyan hirtelen szöknek a ma­gasba, hogy növésüket szinte fi­gyelni lehet; a szaguk mini egy nyári porfelhő, elborítja az utcá­'kat.,„ Egészen magába mélyed. Perc­nyi csend. A gondolatai most ott járnak a Nyírségben és — az if­júságban. — Kik azok, — kérdezem, — akiknek emléke a legmélyebb nyo j mot hagyta a lelkében nyíregyházi ismerősei e s barátai közül? -- Istenben boldogult Leffler Sá­muel gimnáziumi igazgatóm, aki­nek egy esztendeig lakó és kosz­tosdiákja voltam Nádor-utcai uri házában, kiirthatatlan emléke ifjú­ságomnak, pályámnak, életemnek. Amit tudok, voltakép tőle tanul­tam. Ugy nézett ki, mint II. Vil­mos német császár, ugy tudott ma­gyarul, mint Bartha Miklós és olyan hite és meggyőződése volt, akár a gályára hurcolt prédikáto­roknak. Előttem ma is ő a leg­nagyobb szónok, a legcsiszoltabb elme, a legnagyobb és leghozzá­férhetetlenebb tekintély. Halópo­raiban is áldom Pombszky Pál történelem professzoromat, aki­nek a tanításaira, minél jobban múlnak az évek, annál többet gon­dolok. Ha a magasságos égben van viszontlátás, nem kell restel­kednem előtte: az voltam, az va­gyok és az leszek, akinek ő ne­velt, Kossuthista, függetlenségi, au­likus mágnásellenes, dühös magyar ember a siromig. Látom magam előtt Vietorisz József urat, fekete diszmagyarban, kardosan, a vár­megyeház erkélyén márciusi ver­set szavalni, még ma is betéve tu­dom a költeményeit. Az első po­litikus, akit mint egész kis fiu, megismertem, Ben'uzky Miksa, város függetlenségi 48-ás képvise­lője volt, aki minden délben meg­tisztelte látogatásával édesapámat a «Magyar Korona» gyógyszertárban, ahol legalább tiz nagy szines üvegből öntöttek össze számára na­gyon jó illatú és 'irgalmatlanul erős gyomorerősitűt, amelyet egy hajtásra nyelt le, utána a torkát köszörülte és kemény kritikát mon­dott a Tisza-rendszerről. — A barátaim? Sarvay Jancsi az, aki legközelebb állott és — legközelebb ült hozzám: a gim­náziumban négy éven át ültünk egymás mellett a harmadik pad­ban. Együtt jártunk az Alföldi­féle tánciskolába is, ahová mindig örömmel mentem, mert én voltam a legjobb táncos. Kitűntem még tornázásban, golyózásban és ab­ban a bűnös szenvedélyben, ame­lyet nkopká»-nak neveztünk és ab­ból állott, hogy öt-hat lépésnyi távolságból golyóval kellett egy rézkrajcárt eltalálni és címeres ol­daláról Írásos o'dalára fordítani. A vármegyeház kertjében volt a kaszinója ennek a hazárdjátéknak, itt, is Sarvay Jancsi volt elmarad-' hatatlan társam, de néha bevettük mutyistának Kállay Miklóst is. Be kell vallani, hogy nem mindig voltunk korrektek a játékban: nem egyszer erőszakkal vettük vissza veszteségünket és a tanári kon­ferenciát csak I^effler Sámuel sú­lyos szavára uszíuk meg nagyobb baj nélkül. Nagyon össze voltam még forrva Lukács Tihamér, Ha­lasi Zsiga, Szénffy Zoltán, Blum. berg Dezső barátaimmal. Szimpa­tikus, komoly, magas, szelid fiil volt az eminenss Duszik Lajos. Atyjának házában egy évig laktam együtt jó barátságban, Leffler Bé­lával. Az első újságot negyedik gimnázista koromban szerkesztet­tem Klár Pista társaságában. '.'Ta­vaszi rügyek» volt a cime és a szenzációsabb számok 20—25 pél­dányban is megjelentek. Klár Bandi hordta ki az előfizetőknek, ma is őt tartom a Iegkaraktere­sebb embernek, mert — "egnagyobb csodálkozásunkra — soha nem sik­kasztotta el az előfizetési össze­geket. Kedves barátom volt Jóba Elek, korai halálának híre meg­döbbenéssel és fájdalommal töl­tött el. Kérdem Lázár Miklóstól, kikkel tartotta a nexust szabolcsiakkal, nyiregyházlakkal a politikában, mint a «Pesti Napló» híres poli­tikai rovat-szerkesztője, a hatal­Hunyadi János I természetes keserüviz székrekedésnél, emésztési zavaroknál gyors, biztos, enyhe hatású. 1 I mm^mt/maamm); I

Next

/
Oldalképek
Tartalom