Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-04 / 76. szám

1926 április í. JMYÍRVIDÉK 15 Hatvannyolcéves vőlegény, hatvankilencéves menyasszony. Érdekes házassági bejelentés a nyíregyházi anyakönyvvezetői hivatalban. — Egy asszony, akinek huszonhat gyermeke született. Nyíregyháza, április 3. (A Nyir­vidék tudósítójától.) A nyíregyházi anyakönyvvezetőt hivatalban a napokban érdekes házasságot jelentettek be. A há­zasulandók L. J. nyíregyházi nap­számos, aki 1858-ban született, most tehát hatvannyolc esztendős, ö a vőlegény. Menyasszonya T. E. 1857-ben született, tehát egy évvel idősebb, mint vőlegénye. Pontosan : hatvankilenc esztendős lesz szeptemberben. Az anya­könyvi hivatalban annak rendje és módja szerint beiktatták a há­zasulandók szándékát, amikor is nem mindennapi adatok kerül tek a hivatali aktákra. Kitűnt, hogy a hatvannyolc, éves vőle­gény és a hatvankilenc esztendős menyasszony már csaknem két Éhgyomorra már egy fél pohár emberöltő óta együtt élnek. Ötven­három esztendővel ezelőtt ismer­ték meg egymást amikor L. J. még csak tizenfttéves ifjú, T. E. pedig tizenhat éves hajadon volt. Nem adták frigyükre az egy­házi áldást, nem iktatták be őket az anyakönyvbe, de szerették egy­mást, boldogan éltek együtt félév­századon át. Isten áldásában bő­ven volt részük. Az asszonynak az eltelt ötvenhárom év alatt huszonhat gyermeke született ami ugyancsak ritkaság. A gyer­mekek közül azóta huszonkettő meghalt és már csak négy van életben. Ennek a négy gyermek­nek törvényesítése érdekében ha­tározták el a szülők, hogy tör­vényes házasságra lépnek. Schmidthaner világhírű keserüviz jó étvágyat, kellemes közérzést és munkakedvet biztosit „Ha a munkás tisztességes bérért dolgozhatna, nem volna sem ideje, sem oka forradalmi eszmékkel törődni". Egy nyíregyházi iparos viszonválasza a tanoncoktatásról megjelent cikkre. A Nyirvidekben érdekes vita I indult meg a tanoncoktatásról. í A teljes kimerítésre váró eszme­cserét Bodrog Mihály indította meg, akinek cikkére egy munka­adó válaszolt. Ez a válasz ujabb eszme­cserét váltott ki. A munkaadók egy részének felfogását tükröző cikket egy harmadik iparos hozzászólása követte, most pe­dig Bodrog Mihály ad viszon­választ B. F.-nek. Bodrog cikke, illetve nyilt levele a következő : Igen tisztelt Iparostársam! Nem mulaszthatom el túlzott kritikájára választ adni, mivel On cikkeimnek célját alaposan eltévesztette vagy legalább is félremagyarázza. E válaszom­ban igyekezni fogok tehát el­vemet olyan megvilágításba helyezni, hogy az On ferde kri­tikájával összetéveszthető ne legyen. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy felfogásom szerint hibát követett el, amikor hazafias üdvözlettel zárta sorait, mert az egyéni érdekek szellőzteté­séből egyáltalán nem tűnik; ki, hogy azokkal hazájának akar szolgálatot tenni. Meg kell állapitanom, hogy On olyan szemüvegen át vizs­gálja e kérdést, amellyel csak a zsebünkig látunk, mert vála­szából erősen kiérzik, hogy ta­lálva érzi magát levelem által és valótlan feltevésekkel igyek­szik eszmémet elgáncsolni. On, igen tisztelt B. F. ur kérdi tőlem, hogy belátom-e az On igazságát ? Őszintén szólva nem, mert On megfeledkezett arról, hogy a tanonctermeléssel növeszti a munkanélküliek tá borát és következetesen arról is, hogy a munkanélküliség fe­nyegeti leginkább állandóan az ország belső rendjét. Ezzel szemben pedig az én szerény nézetem az, hogy ha a munkás tisztességes bérért állandóan dolgozhatna, akkor nem volna sem oka, sem ideje forradalmi eszmékkel törődni. On az én elvem megvalósit­hatását feltétlen konszolidált viszonyokhoz köti; küzdelemre és kitartásra int. Kell-e na­gyobb konszolidáció egy állami életben annál, ha az iparos, a kereskedő, a tisztviselő, a mun­kás, a kisgazda, a birtokos és általában a polgárság vállvetve és kettőzött erővel küzd az ál­lami lét fenntartásán és keser­ves görnyedéssel, de békessé­ges tűréssel nyögi a jóvátételt? Engedjen meg igen tisztelt iparostársam, de kritikája arra enged következtetni, hogy On ezeket a terheket nem ismeri. Mindazonáltal hálásan kö­szönöm Önnek cikkemhez irt éles kritikáját s felkérem, le­gyen szerencsém továbbra is a vita folytatásához, de addig is kivánom Ont megnyugtatni, hogy ne rettegjen a sztrájkok­tól, mert sztrájk esetén az On munkaereje nem fog csorbát szenvedni. Kiváló tisztelettel : Bodrog Mihály. CfokFranck ahávédarálóval. Száz esztendő óla Járja ez a nóta. i)ódar, kolbász, dagadó JRAWCK'05 kávé csakajó? Murgács Kálmánnak, aki májusban Nyíregy­házán is bemutatkozik, most jelent meg második nótás könyve. Murgács, Agyagfalvi Hegyi István költővel lép fel a vármegyeháza dísztermében. Nyíregyháza, április 2. (A Nyir­vidék tudósítójától.) A megszállott Marosmentén, amerre csak jártam, a magyar családok körében mindenütt is­merték és zárt ajtók mögött, esti csendben lelkes szóval, tüzesedő szivvel dalolták Mur­gács Kálmán irredenta dalait. Murgács Kálmán Nyíregyházára is eljön s itt május első napjai­ban a megyeháza dísztermében rendezendő dalos szerzői esten mutatkozik be Agyagfalvi Hegyi Istvánnal, a kiváló költővel Murgács Kálmánnal, akinek első nótáskönyve megjelenése után azonnal elfogyott, most jelent meg második nótáskönyve há­romszínű : piros, fehér és zöld szalag ékesíti a könyv fedő­tábláját, mintha csak jelezni akarta volna a kiadó, hogy a könyvben levő dalok, énekek, nóták a Trianonban megcsúfolt ország szétszakítását s a porba­sujtott nemzet vérző szenvedé­sét siratják. Egy könyv, mely nem az üzleti kapzsiság kielé­gítésére, hanem magasabb, ne­mesebb erkölcsök szolgálatára készült. Könyv, melyet nem rek­lamiroznak sippal-dobbal, de amely mélységes fájdalmával s nemzetsirató zokogásával joggal várhatja, hogy a maradékország fiai, leányai tudomást vegyenek megjelenéséről. Nóták, melye­ket nem muzsikál a vurstli kín­tornája, nem óbégat a kabarék nemzetközi énekese, nem dö­römböl a jazz-band, de amelyek ott égnek, ott szomorkodnak a magyar ember lelkében s mint a jobb jövendő reménységének próféciái, ott zengnek azoknak az ajkán, kiknek szivében él még Nagymagyarország feltá­madásának hite. Úgyis mond­hatnánk, hogy a legszebb, leg­gyönyörűbb irredenta-nóták fog­lalatja ez a könyv, mert benne vannak Murgács Kálmánnak nemcsak a legújabb irredenta­nótái, hanem azok a köztudatba átment, széltében dalolt irre­denta-dalai is, melyek ma már átrepülve a guru/határok fegy­verrel őrzött sorompóin, vigasz­talói és bátoritói lettek a meg­szállott területek magyarságá­nak. A könyv huszonkét dalt tartalmaz énekre és zongorára letéve. Vannak benne nagyon ügyes alkalmi darabok is, mint pl. zászlószentelésre, hősök em­lékmüvének leleplezésére készült énekek, cserkész-nóta, levente­csárdás stb. Nem szabad egy magyar embernek az asztaláról hiányozni ezeknek a magyar imádságoknak! Nem nélkü­lözheti ezt egyetlen egy iskola, egyetlen egy hazafias irányban működő egyesület sem ! Olvasni kell minden betűjét, énekelni kell zsoltáros lélekkel minden sorát s terjeszteni kell a belőle kisugárzó érzést mindenfelé, hol csak magyarok vannak s esz­méinek magvát el kell ültetni a szivekbe, hogy kisarjadzék be­lőle Nagymagyarország hatal­mas fája. A könyv ára 39.000 korona s megrendelhető a „Jegy­zők Országos Árvaház Egye­sületénél" Budapest, VIII., Jó­zsef-körut 41. szám alatt, 40.578 számú csekklapon M. K. jel­zéssel . — Gummi esőköppeny 275 ezertől, tavaszi covercot felöltő 545 ezertől, ezenkívül sok cikkek kerülnek olcsdn eladásra a Gólya-áruházban Zöldség tér 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom