Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

L92« •Hí JSfnKSTDÉR. got, amelyek az építőművészet legcsodálatosabb remekeiben nyertek elhelyezést, természetesen csak futólag nézhettük meg, Hetek, hónapok, évek kellenének a rendszeres tanulmányozásukhoz. Nekünk rohannunk kell tovább. Megyünk a börzére. t A bécsi tőzsdeAmit idegen embernek, ha egyedül van, nem engednek meg, de amit szívesen megtesznek a tanulóifjúságnak : engedélyt nyerünk mi arra, hogy a karzatról megtekinthessük a bécsi börze életét. Marssó József dr. tanár, aki mértföldes lépéseivel mindig előttünk járt, előreszaladt, jegyet vásárolt, enge. délyt eszközölt, fizetett, magyarázott, differenciákat egyenlített ki, messziről lobogtatva hczta a tőzsde igazgatóságának engedélyét. Az óriási méretű egyetlen termet há. rom emeletnyi magasságban körülfutó karzatról, mint egy óriási hangyaboly, ugy tünt föl a mint2000' főnyi alkuszok tömege. Érthetetlen ordítozás, szaladgálás, hol itt, hol ott keletkeznek nagyobb csoportok, itt koncentrálódik egy ország kereskedelmi élete, vagyonok keletkeznek és omlanak össze, egy bábeli zűrzavar igy felülről nézve, de alapjában egy hatalmas kereskedelmi orgánum életmegnyilvánulása. Egyéb látnivalók Az csak természetes, hogy megnézték a Burgot, meg a schőnbrunni parkban a királyi palotát. A/ eddig nem látott szépségű bútorok, berendezések mindnyájukat bámulatba ejtették. A nyíregyházi diákok életében nagy esemény volt a schőnbrunni kirándulás, de esemény volt az is, hogy nyíregyházi diákok itt egyáltalában megjelenhettek. Egyéni akció Mialatt a többiek a schőnbrunni park és palota általam már látott nevezetességeit szemlélték, Bécsben élő unokaöccsémmel Roland Mayerrel, Domány tanár Endre nevű fiával és Csépány Jenő fotóriporterrel autón kirándultunk a Kobenzl-re. A pompás, vadonatúj kis «Tatra» kocsi csak ugy repült velünk a meredek szerpentin uton. A hegy tetején gyönyörű szálloda és szanatórium van. Innen látni lehet Bécset és egész környékét, .sőt a Semmeringet is. Csé; pány csinált is rólunk egy kitűnő felvételt, amely látható a «Nyirvidék» szerkesztőségének fototábláján. A Kobenzl-ről Klosterneuburgba mentünk, ahor egy régi kolostort és annak gyönyörű templomát szemléltük meg, visszafelé" pedig betértünk egy útszéli tipikus német korcsmába, amelynek magyar származású és magyarul tudó' tulajdonosa gitározott nekünk. Katonaéveit Kassán szolgálta le, sok magyar nótát tud még. — Egyébként Töröknek hívják s nagyon jó bora van. Az osztrák vendéglős maga szolgál ki, maga a csapos, kellner, fizető egy személyben s emellett gitározik és énekel, hogy szórakoztassa a vendégeit. —• Nálunk a «vendéglős»-nek, aki nem csinál rendszerint semmit, van egy pincére s egy fizetője, emellett majd mindegyikben valami kocabanda keseríti a vendégeket. Jó volna tanulni az osztrák sógortól. Az autót az öcsém vezette, aki valóságos zsonglőr ebben a mesterségben. Mesterség? Nem. Bécsben a Kártnerstrassén végigvezetni egy autót nem mesterség. Az már művészet. Ebben a kápráztató nyüzsgésben olyan biztosan rohantunk, mintha ez volna a világ legegyszerűbb dolga. Megnéztük az VEGYE MEG MA KÉPES CSALÁDI LAPJÁT. AZ EGÉSZ CSALÁDJA ÖRÖMÉT LELJ MAJD BENNE! 4R.A 7500 KOBOKA. 40 (H.UAU MIMOENOTT KAPHATÓI autógyárat is, amelyről azonban majd külön cikkben fogok megemlékezni. . A Práterben Bécsi tartózkodásunk második napján, alighogy bekaptuk az ebédet a «Vök»-ben (Wiener otfentliche Küche) két hatalmas bérelt autóbuszon kimentünk a Práterbe. Az élet természetesen még nem indult meg, de egynéhány alkalmatosság már működött. így az óriáskerék a «Rjesenrad», amelybe beültek a nyíregyháziak is. — Pompás kilátás nyifik a kerék forgása közben Bécsre és környékére s igy megéri a félschilling belépődijat. A hullámvasut és ringlispíl ismert és megszokott szórakozásai a felséges népnek, azonban nem mindennapi látvány, amikor komoly rettegett tanárok s Baedeckert tanulmányozó pápaszemes kulturtanáncsnokok ülnek a zöldhasu, tüzetokádó sárkány és keselylábu vágtató paripa hátára. A «Nyirvidék» olvasói is bizonyára sajnálni fogják, hogy nem lehettek jelen ennél a fenséges látványnál, amely egyébként csak ((magunk között» játszódott le, mert rajtunk kivüí nem volt senki a környéken. A lovardában azonban már csak a bátrabbak vállalkoztak arra, hogy felüljenek az itt épen szolgálatot teljesítő temetkezési paripák hátára, amelyek egyébként programmszerüen és a helyzetnek megfelelő komolysággal vicánkoltak és rugdalóztak. De'hálistennek nem történt semmi baj, legyenek egész nyugodtan, a bécsi, akarom mondani a páteri «lovardá»-ban még eddig nem történt baleset. — Még csak az kéne! Az operában Az összes bécsi látnivalók között a legmélyebb benyomást valószínűleg mindnyájunkra az udvari opera előadása tette. — Strausz Richárd világhirü operáját a «Rosencavallier»-t adták elő. — Az opera figyelmes igazgatósága ő emeleti páholyt bocsátott rendelI

kezésünkre, amelyeken rajtunk kívül két höígyvendég is helyet foglalt. Mindketten nyíregyháziak. Az egyik Klár Dóra, Klár Sándor földbirtokos leánya, a másik pedig Margócsy Ily Baba, akik bécsi nevelőintézetben tanulnak. Margócsy igazgató leánya különben velünk jön a tanulmányut további részén. Az opera nézőterének hatalmas méretei meglepték a fiukat. Az orchester, amelyben 80 zenész játszik, jóval nagyobb, mint a nyíregyházi színház nézőtere. A színpadi díszletek egyenesen kábitóak. Az előadók éneke, játéka kifejezőerővel telt, lenyűgöző. És a Strausz Richárd modern muzsikája? Azt hittem, egyikünknek se fog tetszeni s mindnyájan eí voltak tőle ragadtatva. Strausz zseniális hangszerelése tökéletes orkeszterjátékban érvényesült. — A harmadik felvonás végének duója pedig csodálatosképen emeli az ének szépségét. Felejthetetlen est volt mindnyájunk számára. Sajnálom, hogy ez az írás csak vázlatos képe a bécsi élményeknek. Szolgáljon mentségemre, hogy a rendelkezésre álló tér sem akkora, amelyen mindenről lehetne irni. Hát még azokról a dolgokról, amelyek kivüí esnek egy tanulmányut keretein, de amelyeket nem mulaszt el senki, aki Bécsbe kerül. A bécsi élményekről egyébként Csépány Jenő kitűnően sikerült felvételeket készített, amelyek azóta bizonyára láthatók a szerkesztőség fototábláján. Nézzék meg. VIgen ]ó zamata FAJBOR változatlanul 35001sox*om& italmérőknek. KOVÁCS, Rákócji-»tea 32. Telefonaeám 295. 1476-10 Ha, szerdái Holnap, csütörtökön Dante, a hazátlan Regényes korkép Dante életéből 8 felvonásban. THáWABl RAY hindu fakír filmen. — Eltemetik, kiássák és újra él. nagypénteken nincs előadás! Szombaton Vasárnap NEW-YORKI BÜNBARLANG (A mámor vámszedői.) BLAHA LUJZA TEMETÉSÉ K&ufcsek keaáete: 5, 7 és $ óraker. Futó gyakorlatok az erdőben. Sportolók, - kikről azt hiszik, hogy Nagykálléból szökött bolondok. Levelet kapott a szerkesztőség Matyikó József sóstói állomás kezelőtől ,aki egészen tragikus dolgokat jegyez föl a sportról és annak furcsa következményeiről. Ezúttal nem a sportolóknak árt a sport, hanem a jámbor tanyasiaknak, sző. lőbeljeknek, akik el sem tudják képzelni, hogy csak ugy mirnix-dirnix, szaladjon az, akit nem kergetnek, vagy aki nem bolond. Ébredőben a tavasz, a kék ég kékebb mint valaha, a levegőnek illata van minden sugárzik, el, bomladozik; feszülten lobog az élni 'vágyás, hogy kipattanjon mindennek vi. gasztaló, feltámadást hirdető megújhodása. Itt a tavasz, a szemek csillogóbbak, az izmok frisebbek, rugalmamasabbak s a tettvágy kilobban az ifjúságból. Minden sport feléled, mely télen pihenni volt kénytelen, igy a futás is; a sóstói erdőt vélik erre a legalkalmasabb terepnek s ott gyakorlatoznak a nemes sportok mivelői. Ez keli és ez nagyon jó foglalkozás azoknak, akik edzeni kívánják izmaikat. Ám furcsa, de mégis érthető jelenség, hogy egyesek, vidéken s szőlőkben lakók nem ismerik a sportot s hogy annak is, akit nem kergetnek. Matyikó József panaszos levele erről tanuskodák, két esetben is segélyt kellett nyújtania az ijedtségtói s futástól összerogyott, ájult falusi nőknek. Két nyirszőlősi nő rémült meg legjobban, egy 50 év körüli asszony s egy fiatal leány, akik meglátva a rohanó, bizonyára nem a legteljesebben öltözött, zilált hajú, képükből kikelt ifjakat, kétségbeesve futásnak eredtek s futottak, mig össze nem rogytak az ijedtségtől s erejüket méghaladó gyors futástól. Fantáziájuk a rohanó alakokból egész drámát szőtt, bizonyosan őrültek, nem is lehetnek mások, hiszen még kiabálnak is utánuk, hogy »állj meg«, »állj meg«. A panaszos levél megemlíti, hogy ezek az egyszerű emberek nem ismerik a sportot, nekik a munka a sport ! Igaza van a levélírónak, azonban a sportolókat sem lehei teljesen okolni, az egyszerűbb emberek ijedelméért, azonban lehet szó arról, hogy illetékesek kihirdessék a falusi és tanyasi embereknek hogy a sportolók nem bolondok, hanem szükséges testgyakorlást végeznek s hogy e felöl bátran járhatnak, kelhetnek, zavartalanul végezhetik a saját sportjukat, a munkát.\ i Hogy nevetség és guny tárgyává tennék a sportolók a riadozó falusiakat — mint emliti a levélíró — ez biztosan csak akaratlan jelenség nálunk s remélhetőleg a jövőben) kíméletesek lesznek a tojást, tejet hozó nénikkel, leánykákkal szemben. Díványt, hencsert, madrácot ém minden kárpitosmunkát a legjebb anyagból 10%-kaI olcsóbban szereeheti be, mint bárhol Riszula András kárpitosnál, Bocskay-utca 51. szára. KedvezS fizetési feltételek I Helyi és vidéki megrendelések pontosan esiközöltetnek. Kívánatra házhoz és vidékre is negyek. Í7S-11