Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

L92« •Hí JSfnKSTDÉR. got, amelyek az építőművészet leg­csodálatosabb remekeiben nyertek elhelyezést, természetesen csak fu­tólag nézhettük meg, Hetek, hó­napok, évek kellenének a rendsze­res tanulmányozásukhoz. Nekünk rohannunk kell tovább. Megyünk a börzére. t A bécsi tőzsde­Amit idegen embernek, ha egye­dül van, nem engednek meg, de amit szívesen megtesznek a tanuló­ifjúságnak : engedélyt nyerünk mi arra, hogy a karzatról megtekint­hessük a bécsi börze életét. Marssó József dr. tanár, aki mértföldes lépéseivel mindig előttünk járt, elő­reszaladt, jegyet vásárolt, enge. délyt eszközölt, fizetett, magyará­zott, differenciákat egyenlített ki, messziről lobogtatva hczta a tőzs­de igazgatóságának engedélyét. Az óriási méretű egyetlen termet há. rom emeletnyi magasságban kö­rülfutó karzatról, mint egy óriási hangyaboly, ugy tünt föl a mint­2000' főnyi alkuszok tömege. Ért­hetetlen ordítozás, szaladgálás, hol itt, hol ott keletkeznek nagyobb csoportok, itt koncentrálódik egy ország kereskedelmi élete, vagyo­nok keletkeznek és omlanak össze, egy bábeli zűrzavar igy felülről nézve, de alapjában egy hatalmas kereskedelmi orgánum életmegnyil­vánulása. Egyéb látnivalók Az csak természetes, hogy meg­nézték a Burgot, meg a schőn­brunni parkban a királyi palotát. A/ eddig nem látott szépségű bú­torok, berendezések mindnyájukat bámulatba ejtették. A nyíregyházi diákok életében nagy esemény volt a schőnbrunni kirándulás, de ese­mény volt az is, hogy nyíregyházi diákok itt egyáltalában megjelen­hettek. Egyéni akció Mialatt a többiek a schőnbrunni park és palota általam már látott nevezetességeit szemlélték, Bécs­ben élő unokaöccsémmel Roland Mayerrel, Domány tanár Endre nevű fiával és Csépány Jenő fotó­riporterrel autón kirándultunk a Kobenzl-re. A pompás, vadonat­új kis «Tatra» kocsi csak ugy re­pült velünk a meredek szerpentin uton. A hegy tetején gyönyörű szálloda és szanatórium van. Innen látni lehet Bécset és egész környé­két, .sőt a Semmeringet is. Csé; pány csinált is rólunk egy kitűnő felvételt, amely látható a «Nyir­vidék» szerkesztőségének fototáb­láján. A Kobenzl-ről Klosterneu­burgba mentünk, ahor egy régi kolostort és annak gyönyörű temp­lomát szemléltük meg, visszafelé" pedig betértünk egy útszéli tipikus német korcsmába, amelynek ma­gyar származású és magyarul tudó' tulajdonosa gitározott nekünk. Katonaéveit Kassán szolgálta le, sok magyar nótát tud még. — Egyébként Töröknek hívják s na­gyon jó bora van. Az osztrák ven­déglős maga szolgál ki, maga a csapos, kellner, fizető egy személy­ben s emellett gitározik és énekel, hogy szórakoztassa a vendégeit. —• Nálunk a «vendéglős»-nek, aki nem csinál rendszerint semmit, van egy pincére s egy fizetője, emellett majd mindegyikben valami koca­banda keseríti a vendégeket. Jó volna tanulni az osztrák sógortól. Az autót az öcsém vezette, aki valóságos zsonglőr ebben a mes­terségben. Mesterség? Nem. Bécs­ben a Kártnerstrassén végigvezetni egy autót nem mesterség. Az már művészet. Ebben a kápráztató nyüzsgésben olyan biztosan rohan­tunk, mintha ez volna a világ leg­egyszerűbb dolga. Megnéztük az VEGYE MEG MA KÉPES CSALÁDI LAPJÁT. AZ EGÉSZ CSALÁDJA ÖRÖMÉT LELJ MAJD BENNE! 4R.A 7500 KOBOKA. 40 (H.UAU MIMOENOTT KAPHATÓI autógyárat is, amelyről azonban majd külön cikkben fogok megem­lékezni. . A Práterben Bécsi tartózkodásunk második napján, alighogy bekaptuk az ebédet a «Vök»-ben (Wiener ot­fentliche Küche) két hatalmas bé­relt autóbuszon kimentünk a Prá­terbe. Az élet természetesen még nem indult meg, de egynéhány al­kalmatosság már működött. így az óriáskerék a «Rjesenrad», amely­be beültek a nyíregyháziak is. — Pompás kilátás nyifik a kerék for­gása közben Bécsre és környékére s igy megéri a félschilling belé­pődijat. A hullámvasut és ringli­spíl ismert és megszokott szóra­kozásai a felséges népnek, azon­ban nem mindennapi látvány, ami­kor komoly rettegett tanárok s Baedeckert tanulmányozó pápasze­mes kulturtanáncsnokok ülnek a zöldhasu, tüzetokádó sárkány és keselylábu vágtató paripa hátára. A «Nyirvidék» olvasói is bizonyára sajnálni fogják, hogy nem lehet­tek jelen ennél a fenséges látvány­nál, amely egyébként csak ((ma­gunk között» játszódott le, mert rajtunk kivüí nem volt senki a kör­nyéken. A lovardában azonban már csak a bátrabbak vállalkoztak arra, hogy felüljenek az itt épen szol­gálatot teljesítő temetkezési paripák hátára, amelyek egyébként pro­grammszerüen és a helyzetnek megfelelő komolysággal vicánkol­tak és rugdalóztak. De'hálistennek nem történt semmi baj, legyenek egész nyugodtan, a bécsi, akarom mondani a páteri «lovardá»-ban még eddig nem történt baleset. — Még csak az kéne! Az operában Az összes bécsi látnivalók között a legmélyebb benyomást valószí­nűleg mindnyájunkra az udvari opera előadása tette. — Strausz Richárd világhirü operáját a «Ro­sencavallier»-t adták elő. — Az opera figyelmes igazgatósága ő emeleti páholyt bocsátott rendel­I kezésünkre, amelyeken rajtunk kí­vül két höígyvendég is helyet fog­lalt. Mindketten nyíregyháziak. Az egyik Klár Dóra, Klár Sándor földbirtokos leánya, a másik pedig Margócsy Ily Baba, akik bécsi ne­velőintézetben tanulnak. Margócsy igazgató leánya különben velünk jön a tanulmányut további részén. Az opera nézőterének hatalmas méretei meglepték a fiukat. Az orchester, amelyben 80 zenész ját­szik, jóval nagyobb, mint a nyír­egyházi színház nézőtere. A szín­padi díszletek egyenesen kábi­tóak. Az előadók éneke, játéka ki­fejezőerővel telt, lenyűgöző. És a Strausz Richárd modern muzsiká­ja? Azt hittem, egyikünknek se fog tetszeni s mindnyájan eí vol­tak tőle ragadtatva. Strausz zse­niális hangszerelése tökéletes or­keszterjátékban érvényesült. — A harmadik felvonás végének duója pedig csodálatosképen emeli az ének szépségét. Felejthetetlen est volt mindnyájunk számára. Sajnálom, hogy ez az írás csak vázlatos képe a bécsi élményeknek. Szolgáljon mentségemre, hogy a rendelkezésre álló tér sem akkora, amelyen mindenről lehetne irni. Hát még azokról a dolgokról, ame­lyek kivüí esnek egy tanulmányut keretein, de amelyeket nem mu­laszt el senki, aki Bécsbe kerül. A bécsi élményekről egyébként Csépány Jenő kitűnően sikerült felvételeket készített, amelyek azóta bizonyára láthatók a szerkesztő­ség fototábláján. Nézzék meg. V­Igen ]ó zamata FAJBOR változatlanul 35001sox*om& italmérőknek. KOVÁCS, Rákócji-»tea 32. Telefonaeám 295. 1476-10 Ha, szerdái Holnap, csütörtökön Dante, a hazátlan Regényes korkép Dante életéből 8 felvonásban. THáWABl RAY hindu fakír filmen. — Eltemetik, kiássák és újra él. nagypénteken nincs előadás! Szombaton Vasárnap NEW-YORKI BÜNBARLANG (A mámor vámszedői.) BLAHA LUJZA TEMETÉSÉ K&ufcsek keaáete: 5, 7 és $ óraker. Futó gyakorlatok az erdőben. Sportolók, - kikről azt hi­szik, hogy Nagykálléból szökött bolondok. Levelet kapott a szerkesztőség Matyikó József sóstói állomás ke­zelőtől ,aki egészen tragikus dolgo­kat jegyez föl a sportról és annak furcsa következményeiről. Ezúttal nem a sportolóknak árt a sport, hanem a jámbor tanyasiaknak, sző. lőbeljeknek, akik el sem tudják kép­zelni, hogy csak ugy mirnix-dir­nix, szaladjon az, akit nem kerget­nek, vagy aki nem bolond. Ébre­dőben a tavasz, a kék ég kékebb mint valaha, a levegőnek illata van minden sugárzik, el, bomladozik; feszülten lobog az élni 'vágyás, hogy kipattanjon mindennek vi. gasztaló, feltámadást hirdető meg­újhodása. Itt a tavasz, a szemek csillogób­bak, az izmok frisebbek, rugalma­masabbak s a tettvágy kilobban az ifjúságból. Minden sport feléled, mely télen pihenni volt kénytelen, igy a futás is; a sóstói erdőt vé­lik erre a legalkalmasabb terepnek s ott gyakorlatoznak a nemes spor­tok mivelői. Ez keli és ez nagyon jó foglalkozás azoknak, akik ed­zeni kívánják izmaikat. Ám furcsa, de mégis érthető jelenség, hogy egyesek, vidéken s szőlőkben lakók nem ismerik a sportot s hogy an­nak is, akit nem kergetnek. Matyikó József panaszos levele erről tanuskodák, két esetben is segélyt kellett nyújtania az ijedt­ségtói s futástól összerogyott, ájult falusi nőknek. Két nyirszőlősi nő rémült meg legjobban, egy 50 év körüli asszony s egy fiatal leány, akik meglátva a rohanó, bizonyára nem a legteljesebben öltözött, zi­lált hajú, képükből kikelt ifjakat, kétségbeesve futásnak eredtek s futottak, mig össze nem rogytak az ijedtségtől s erejüket méghala­dó gyors futástól. Fantáziájuk a rohanó alakokból egész drámát szőtt, bizonyosan őrültek, nem is lehetnek mások, hiszen még kiabál­nak is utánuk, hogy »állj meg«, »állj meg«. A panaszos levél megemlíti, hogy ezek az egyszerű emberek nem is­merik a sportot, nekik a munka a sport ! Igaza van a levélírónak, azonban a sportolókat sem lehei teljesen okolni, az egyszerűbb em­berek ijedelméért, azonban lehet szó arról, hogy illetékesek kihirdes­sék a falusi és tanyasi embereknek hogy a sportolók nem bolondok, hanem szükséges testgyakorlást vé­geznek s hogy e felöl bátran jár­hatnak, kelhetnek, zavartalanul vé­gezhetik a saját sportjukat, a munkát.\ i Hogy nevetség és guny tárgyává tennék a sportolók a riadozó falu­siakat — mint emliti a levélíró — ez biztosan csak akaratlan jelenség nálunk s remélhetőleg a jövőben) kíméletesek lesznek a tojást, tejet hozó nénikkel, leánykákkal szem­ben. Díványt, hencsert, madrácot ém minden kárpi­tosmunkát a legjebb anyagból 10%-kaI olcsóbban szeree­heti be, mint bárhol Riszula András kárpitosnál, Bocskay-utca 51. szára. KedvezS fizetési feltételek I Helyi és vidéki megrendelések pontosan esiközöltetnek. Kívánatra házhoz és vidékre is negyek. Í7S-11

Next

/
Oldalképek
Tartalom