Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-30 / 97. szám

JfmVIDÉK 1926. április 30. Az üzemköltség. Karafiáth Jenő, a nemzetgyűlés, háznagya a legutóbbi parlamenti beszédeben azt mutatta ki, mibe ke­rül az államnak az az üres szalma cséplés, ami immár hónapok óta folyik a törvényhozás házában. — Mindenki tudta és mindenki gon­dolta, hogy a szalma cséplés nem olcsó mulatság, azt azonban talán kevesen tudták és gondolták, hogy az üres szóáradat milliárdokat 1 emészt föl. Egészen bizonyos, minden olyan gyár vagy vállalat, amely akkora üzemköltségekkel dolgoznék és olyan abszolút keveset termelne ér­tékben, mint a nemzetgyűlés, sietve bejelentené a fizetésképtelenséget, mert ha ezt nem tenné, hitelezői ha­mis bukás cimén tennének ellene feljelentést. Csak a nemzetgyűlési hitelezője, a nemzet maga olyan szerény és türelmes, hogy nem emeli föl tiltakozó szavát eléggé hangosan és érthető formában, ha­nem megelégszik azzal, hogy a nemzet idejének és pénzének könnyelmű pocsékolói a történe­lem Ítélőszéke előtt fognak feleim. Pedig egészen elúszhat a nemzeti vagyon,' amig ezelőtt a törvény­szék előtt Ítélethozatalra kerül a sor. Ha valaki figyelemmel kiséri a nemzetgyűlésen lomlián folydogáló szóözönt, csodálkozva fogja megál­lapítani, hogy a szélső baloldal­ról kivétel nélkül Bodónék beszél­nek. Féltő gondossággal őrködnek, nehogy véletlenül valamelyik a költségvetésről beszéljen. Csupa ré­gen elkoptatott verkli nóta duru­zsol a hallgatóság fülébe altató dalt és a kopott sipok közül, csak némelyik ereszt meg egy-egy saját magát leleplező fülsértő gixert. Ezek a gixerek nyitják ki a sze­meket és keltik azt a" meggyőződést, hogy a parlament legszélsőbb bal­oldalán nemcsak nem akarnak, de nem is tudnak uj kottákat rakni a verklibe. Az ember azt gondolta volna, hogy ezeknek az uraknak j gondolatvilága mégis egy bizonyos ) elismerést érdemlő színvonalon mo­zog. Azt hitte volna a tájékozatlan hogy ezeknek az uraknak látóköre tágabb, mint amilyen. Sajnos, nem igy van. Ezt a látást egyik oldalról a gyár és a munkás lakás, másik oldalról a munkabér és a kenyér ha tárolják. Kétségtelen, hogy persvektívának ez a látókör is elé­gendő ahhoz, hogy az ember lelke magasabb röptű gondolatokat tud­jon kitermelni. Azonban ezeket a gondolatokat is, hiába keressük. — Sasok helyett csuszó-mászókkai ta­lálkozunk. És bár kétségtelen, hogy ezek a beszédek, amelvek robot számba mennek és amelyeket a párt részéről is csak egy-két ügyeletes, szundikál végig, semmiben sem kü­lönböznek az agitációs propaganda beszédektől, mert tömegfogyasztás­ra vannak szánva, mégis szomorú fiz a gondolat, hogy a magyar tö­megek gerstlivel és egyéb szovjet koszttal kielégíthetők. Az a nivótlanság, ami ezt a szó­őrlést jellemzi, még szomorúbb tü­net, mint az üzemi költségek nagy­sága. Ha az emberiség jövője ilyen apostoloknak a kezébe volna letéve, olyan keserves dekadencia követ­keznék be, mint amifyent az orosz szovjet mutat. Első tégla a szegény gyermekek napközi otthonához. A Szociális Misszió Leányklubjának előadása. Nyíregyháza, április 29. - (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagy érdeklődés előzi meg a Szociális Missziótársulat Leány­klubjának Ben Hur előadását, melyre az előkészületek már a be­fejezéshez közelednek. Az előadást nivós hangverseny előzi meg, melynek részletes programmját lapunk tegnapi számában közöl­tük s mely ma már plakátokon is olvasható. A nemes cél, melyért a Leány­klub tagjai fáradságot nem ismer­ve, önzetlenül dolgoznak, igazán minden támogatásra érdemes. Mint értesülünk, az előadások tisz­ta jövedelmét egy létesítendő nap­közi otthon számára fordítja a Le­ányklub, mint első téglát azon em­berbaráti 'intézményhez, ahol a szegény munkások gyermekei napközi felügyeletet s ingjen kosz- tot kapnának. Ez a cél mélyen be­levág a jelenkor szociális mozgal­maiba s a leányklub tagjai ne­mes szivükre hallgatva, mintegy megsejtették, hogy kell a beteg társadalom gyógyítását kezdeni.' — Ha ez a cél, tekintve a kezdet nehézségeit, csak kis arányokban is megvalósul, hány szegény gyer­mek lesz megmentve s a becsü­letes, dolgos élethez szoktatva, akik egyébként munkában '.evő szüleik távollétéken kuncsorgá­son, apró-cseprő lopásokon kezd­ték volna s végül börtönben fejez­ték volna be. A leányklub intencióihoz csak gratulálni tudunk s kívánjuk, hogy nemes célkitűzésüket a legszebb siker s közeli eredmény koronázza. Az előadás május 3-án és 4-én este 8 órakor lesz s jegyek Borbéfy Sándor Korzó illatszertárában -válthatók. (Zrínyi Ilona-u. 2.) & hirtelen meghalt tiszalöki borbélyt felbon­colták a nyíregyházi kir. törvényszék orvosai A holttesten nem találtak semmi gyanúsat. Nyíregyháza, április 29. - A Nyirvidék tudósítójától.) Tiszaiök nagyközségben váratla­nul meghalt Sági András borbély­es fodrászmester. A halálesettel kapcsolatban arról kezdtek sut­togni a borbélymester ismerősei, hogy Sági nem természetes halál­lal inu|t ki, hanem eltették láb alól. A híresztelés olyan erővel terjedt hogy a tiszalöki járásbíróság jelen­tést tett a nyíregyházi kir. ügyész­ségnek. Minthogy az ottani orvost vizsgálat semmi olyan külső jelet nem talált, amiből erőszakosság­ba, bűncselekményre lehetett volna következtetni, a kir. járásbíróság a boncolás elrendelését Kérte. Tegnap délután fel is boncolták Sági, holttestét dr. Kontliy Gyula és dr. Demjén József törvényszék? orvosok, de a boncolás sem álla­pított mégolyan gyanú jeleket, ami­ből mérgezésre lehetett volna kö­vetkeztetni. A test egyes részeit mindenesetre felkiildték az orszá­gos vegyvizsgáló állomásra, ahol eí döntik, hogy nem jutott-e vala­miféle méreganyag a borbélymes­ter testébe. A Zsindelyes-tanyán veszett macska garáz­dálkodott. A megmart családot a Pas­teur-be szállították. Nyíregyháza, április 29- (A Nyirvidék tudósítójától.)' ^ Ujfehértó és Érpatak között van Zsindelyes-puszta. Ezt a pusztát parcellázták és ma mintegy- husz kisebb gazda lakik rajta. — A gaz­dák közül Valatinyóczkv Ferenc tegnap elment hazulról Hajdúná­násra. Hazajövet felesége panasz­kodott, hogy a macskájuk minden­kire ráugrik és mindenkit ösz­szemar. Az asszonyra az udvaron ugrott rá és megharapta a kezét. Négy kis gyermekét pedig össze­karmolta. Megmarta a szomszédos Turucz Istvánnét is. Az esetet je­lentették a nagykállói körorvosnak és a kerületi állatorvosnak, akik azonnal kiutaztak a helyszínére. A veszedelmes macskát akkorra már agyonverték. Az állatorvos felbon­colta és megállapította, hogy a macska csakugyan veszett volt. Valatinyóczkynét négy gyermeké­vel, továbbá Turucz Istvánnét a budapesti Pasteur intézetbe szaf­Ütották. .A veszett macska meg­marta a tanyai kutyákat is, ezért a szolgabiróság rendelkezésére a csendőrök kiirtják a Zsindelyes-ta­nya és környéke egész kutya és macskaállománvát. Dumas regénye Douglas Falrbanks Három testőr Szombattól — Apollóban Dohnányi Ernő 1877-ben küldötte Őt le hoz­zánk a magyar Géniusz, Pozsony­iban született. Atyja a matematika éá fizika tanára a pozsonyi gimná­ziumban. Már kis gyermek korában észreveszi atyja a zene iránt való rendkívüli érzékét és visszatartha­tatlan vágyát. Ő is muzsikálís em­ber, elég jól kezeli a gordonkát és maga kezdi el a bevezető okta­tást. De a kis fiu pár hónap alatt tul tesz rajta és két év multával már az igen jó muzsikus, hiva­tásos zongora tanár, Forstner sem tud vele együtt repülni. Egy gyer­mekkori szerelem inspirációja alatt születik meg az első szerzemény. Az érettségi után kerül föl a zeneaka3émiára, ahol szenzációs pályát fut be. Tizenhat éves korá­ban közreműködésével előadják Bécsben zongoraötösét, oly nagy sikerrel, hogy már ekkor európai liiFné.vie Jesz szert. És azóta pályá­lyá egyenes ivben halad tökeié. Megliivják a berlini zeneakadé­miára tanárnak és a világ minden tájáról" jönnek hozzá növendékek. Emellett állandóan hangversenye­zik, bejárja az egész világot' és mindenütt osztatlan sikert arat. — Nyáron pedig komponál. Sajnos, a zeneszerzésre nem jut sok ideje, mert a kenyérkereset gondjai miatt minden szabad idejét hangverseny­adással kell lefoglalnia. Mégis ina már 32 ópusza, egy csomó átirata, egy nagy operája, egy pantomimje és cg>- most készülő operája van. Legújabb operája egész estét be­töltő három felvonásos tiuffó lesz, amiről már kiszivárgott, hogy szen­zációs sikerre van predesztinálva. Több külföldi opera versenyez érte. Dohnányi Ernő egészen külön­álló egyéniség a művészetének min­den ágában. Az Ő művészetét nem lehet eltanulni, azt nem lehet utána csinálni soha, mert ahhoz az Ö lelke kell. Az előadóművészét kétféle technikai és interpretáló. — Legtöbb nagy művésze a világnak a technikára, tehát a külsőre fekteti a fősúlyt, mert ez a közönségnek tetszetősebb, ez szemfényvesztőbb és főleg, mert az interpretálás igazi művészete nemcsak hálátla­nabb, hanem sokkal nehezebb fog­lalkozás. Igaz, mélyen járó in­terpretálói" csak kiváló zeneszerző lehet. Dohnányi Ernő sohasem játszott másnak és másért, mint az igazi, fenséges művészetnek. Az ő művészete alkotó művészet még reprodukálásában is, mert leszáll a legtitokzatosabb mélységekbe és onnan hozza napvilágra a más szá­mára soha ef nem érhető istneret­Ien szépségeket. És ezek a szépsé­gek az ő gazdag lelkének tüzén formálódnak eredeti, jellemző művé. Egész életén a legszebb, leg­komolyabb és legnehezebb művé­szetnek élt. Őt nem formálta, sőt egy percig sem befolyásolhatta a közönség ízlése, felfogása, vagy vágya, hanem ment az ő nagy szelleme által kijelölt uton. Nevelte a "közönséget az igazi szép szeretetére, értékelésére, Ő mutatta meg az utat, amelyen ha­ladni Kell. A Dohnányi interpretá­lás a mü eredetisége mellett az Ő egyéniségében uj eredetiséggé lesz. Ez a legtökéletesebb művé­szet. Dohnányi nem uj­jával, hanem a lelkével zongorázik és ezért van az, hogy senki sem tudja elsajátítani az Ő «módszerét». Ahhoz nem elég technikai tudás, zenei műveltség, ahhoz Dohnányi­nak kell születni. A zenekari müvek interpretálá­sánál is vannak, akik a külsőségek bravúrjainak felhasználásával bril­líroznak 'és érnek el olcsó sikere­ket. De ezek csak rövid lejáratú karriérek, mert hamarosan unal­massá válnak. Nehezebb az az ut, amelyen Dohnányi halad, de csak ez az igaz, az értékes munka. IR ma mái- nagy közönséget neveit magának nemcsak nálunk, hanem a külföldön is eszméinek. Nem lehet szóval meghatározni Dohnányi Ernő művészetét. Még tulajdonképen nem láthatjuk a zeneszerzői jövőjét. Ma csak azt tudjuk, hogy az egész világ hódol neki és az egész világ tiszteli benne a nagy magyart. Nem túlzás, hqgy Dohnányi Er­nő ugyanolyan nagy ember, mint" amilyen nagy művész. Aki nélkülö­zések közben másokon segit, aki előtt önérdek soha nem érvénye­sült, a megtestesült jóság, a sze­retet mintaképe. Aki csupán sze­retni tud, a gyűlöletet nem ismeri. Aki oly rajongással imádja,hazáját és, mindent, aki és ami magyar, hogy képes a vagyont, a gazdag­ságot a nélkülözéssel és nehéz anyagi gondokkal felcserélni, csakhogy itthon lehessen. Ez Dohnányi Ernő. Legkiválóbb zenekritikusunk ezt irta róla márciusi pesii hangverse­nye után : «Dohnányi már egyszer megne­velte Budapest közönségét. Most, külföldi útjáról hazatérve, vártuk, hogy közönségével csak azt fogja megszerettetni, ami igazi költészet, igazi kultura, Szellem, Ideál! "És mi vezetheti vissza a .közönséget a zene egyedül üdvözítő belsőségé­hez, ha nem Dohnányi zongorá­ja, mely puritán egyszerűségével j?...l'l'fo. 1. i'jfc'tte a. pul)likiiiiK)_t.y_ — BEN HUR vallásos dráma, május 3-án és 4-én a Városi Szín­házban*

Next

/
Oldalképek
Tartalom