Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-29 / 96. szám

1926. április 29. 3 gordiusi csomót csináfní, hogy an nak a megoldását évtizedekkei előbbre vagy későbbre tenni, és a jelenleginél konszolidáltabb viszo nyokhoz kötni, azt magyarázza meg B. F. ur, aki egyetlen támaszát látja a tanu'ó táborban, mintha a tanuló legalább is szerszámmal a kezében jönne a világra és örökké tanulónak maradna, hogy konkur ráihasson a segédekkel. Vérszegénynek találom a B. F. ur kritikáját, mert erősen hangoz­tatja, hogy a kommün utóízét ma is gyakran .az orrunkhoz dörzsölik és figyelmeztet, hogy jobban nyis­suk ki szemeinket a körülmények áttekintésére, a azonban nem nyitja ki eléggé, hogy belátná a Bodrog Mihály ur helyes nézeteit, miszerint csak müveit, intelligens és hivatásának magaslatán álló iparos osztály érhetné el a társadalomtól azt a megbecsülést ,hogy nem vi­selné homlokán a destrukció bé­lyegét: Azonkívül harcra inti mestereket, melybői győztesen kell kikerülniök. De hogy milyen harc legyen az, azt az érdekeltek kö­zött is kevesen tudják elképzelni. Hiszen anélkül is krónikus beteg­sége a magyar iparosnak a folyto­nos harc. Ha nincs, miért keres okot, ha nincs kivel keres ellen­felet, hogy harcolhasson. Ugy látszik, hogy a betegségtői B. F. ur sem mentes, mert jelenleg is nemzeti alapon akarná látni a mun­kásságot, de nem találja el annak ésszerű megoldását ,melyet ime ajánlok: Hirdesse ki a követke­zőket : »Amefy munkás nemzeti alapra helyezkedik, annak állandó munkát biztosítok.* Itt megjegyzem, hogy nem tar­tozom azon dilettánsok közé, kik a megfutamodásig hü követőik a (nemzetközi eszméknek, (és ha megéheznek, eladják jogaikat egy tál lencséért), de azok közé sem, akik a keresztény eszméket botok­kal akarják támogatni. Hanem mint olyan, ki magam is fe' tudom is­merni B. M. ur intenciójának mély­reható fontosságát, kénytelen va­gyok megállapítani, hogy a tisztelt B. F. ur beavatkozása nem egyéb, közönséges intrikánál, melynek egyedüli célja a Bodrog ur tün­döklő igazságait elhomályosítani, nem szamolva azzal, hogy a saját szennyesét hordja a piacra, amikor egy országos érdeket tipor le, hogy saját önző érdekeit előtérbe helyezhesse. Éltekintve a tucatos tanoncter­melés hátrányaitói, hogy mily nagy szüksége van az iparosnak a magasabb szellemi képzettségre, azt mutatja az a sajnálatos valóságj hogy van városunkban olyan ipa­ros, aki az eddig megjelent cikkek­ből csak annyit tudott megérjem, hogy a cikkek írói valószínűleg* tönkre mentek s azért keresik most kenyerüket ujságirássaf. Hogy pedig B. F. ur állítása szerint 3 mester atyja helyett atyja, tanító­ja és nevelője a tanoncnak, azt ala­posan megcáfolja egy .helybeli ci­lészmester urnák a tanulója, ami­or parancsoló hangon igy szól piesteréhez : ,hát adja mán azt a cigerettát, ne kéresse magát any­nyit! Az illető mester ur nevét keresztényi kötelességből elhalga­tom.) Ez aztán tanoncnevelés ! Belátja-e igen tisztelt B. F. ur, hogy nagyon is üdvös voíha a ta­nonctartás feltételeit megszigoríta­ni és hogy egyáltalán nem árta­na az iparos jövőjének, ha a mes­ter szellemi képzettségét is latba vetnék egy tanoncszerződés meg­írásánál ? Tekintsünk körül f Hol van az iparosságnak a tekintélye ? azon kevesek kivételével, akik lelki­ismeretes utón is kitudták vivni maguknak a köztiszteletet. (Ide nem értve azokat, akik konjunkfu­P k< rális viszonyoknak sikeres kiakná­zása révén zsebükben hordják a tekintélyt). Mikor tapasztalhatjuk, hogy egy magasabb rendi állású' egyén az iparossal szemben en­gedne a »három lépés távolsága ból és mellőzné a bürokratikus hangnemet ? Van-e becsületsza­vunk ? Sajnos 1 Mindezeket nélkü­lözzük, mert ha beletekintünk a bünügyi nyilvántartásokba, azt a szomorú tapasztalatot nyerjük, hogy a rovott muituaknak cirka 50 százaléka iparos, kiket legna­gyobb részben a munkanélküliség okozta lejtő vitt a bűnözés útjára. És • ha e kérdést tárgyilagosan vesszük, olyan 'képleteket nyerhe­tünk a munkás eletéből, melyek beigazolják, hogy nem kizárólag lé­lektani hátrányokban kereshetők a munkás erkölcsi züllésének okai, hanem igenis annak egyik megte­remtő oka abban, hogy a maieiőre­haladott kor nem engedi meg az iparos segédnek, hogy mint a céh­világban kéregetésből tengesse éle tét, de inkább módot nyújt arra hogy létfenntartására olyan eszkö közökhöz nyúljon, mely miatt előbb utóbb csendőr szuronnyal találja magát szemben. E szomorú körülményeknek in­dító okait fejtegetn/ tovább nem akarom, mert azokat a T. Sétáló ur az ö nagybecsű »viHámháritó«­jában oly hűen ismerteti, hogy (abban az ipari munkásság túlnyo­mó része visszatükrözve láthatja pá Jyafutását. S igy soraim zártával az »iparos képzés« vitáját a továb­biakra nézve ofy egyéneknek a ke­zébe óhajtanám letenni, akiknek in tenziv beavatkozása megdöntené egyeseknek azt a bal véleményét, hogy az iparosnevelés érdekében eddig elhangzott minden szó kiál tó szónak marad a pusztában. Oros, 1926. április 28. Tisztelettel Kovács Károly cipőfelsőrészkészitő segéd Kinek hiányzik az „Endicott Johnson"-féle fekete vadászcipője ? Megriadt betörők hagyták egy nyíregyházi úrilakásban. Jelentkezzen a tulajdonos az államrendörségen. Nyíregyháza, április 28. — (A Nyirvidék tudósítójától.V.­Tegnapra virradó éjjef Mikecz Dezső udvari tanácsos, volt alis­pán Szarvas-utcai lakásába tolva­jok surrantak be. 'Bemásztak a kerítésen, álkulcs segítségével ki­nyitották a lakást, amelyben a késő éjszakai 'órákban mindenki mélyen aludt. A tolvajod mezítláb surran­tak be a szobákba és az egyik szo­bából elloptak egy szürke férfi ka­bátot és mellényt. A tolvajok azon­ban rajtavesztettek, mert Mikecz Dezső felébredt és kérdőre vonta a szoba ajtajában talált tolvajt, hogy mit keres ott? A tolvajok a leleplezésre ugy megijedtek, hogy hanyat-homlok rohantak ki a la­kásból és elfutottak a Szarvas.ut­cába. A tolvajok t^gy pár fekete vadászripöt, egy pár keményszárú foltos csizmát és egy barna kabátot maguk után hagytak. Ezek a hol­mik, amelyek bizonyára lopásból származnak, az államrendőrségen vannak. A hátrahagyott cipő fe­kete chevreaux-bőrből készült vas­tagtalpu, Pálma-gummi sarkú fű­zős vadászcipő. Az egyik cipőben az «Endicott Johnson» amerikai cinőgyár cégjelző szalagja van. — Akinek hasonló cipője veszett el, akitől csizmát vagy barna kabátot loptak, jelentkezzen a nyíregyházi államrendőrségen. A gyorsírók ünnepnapja Nyíregyházán. Az ünnepélyen előadást tart Radnai Béla dr., a Radnai­rendszer alkotója. Nyíregyháza, április 28. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Oly nagy méreteket ölt a gyorsírók május 2-iki ünnepélye, hogy évek óta ríém volt oly nagy­szabású gyorsirási verseny az or­szágban. Egymásután jelentik be nevezésüket a helybeli és vidéki gyorsírók. A nyíregyháziak most is tömegesen vesznek részt, a vidé­kiek közül a legtöbben Miskolc­ról jönnek, a miskolci felsőkeres­kedelmi fiúiskola gyorsírói Nagy­számmal képviseltetik magukat a debreceni női felsőkereskedelmi iskola leánydiákjai. A nagykállói állami főgimnázium gyorsirócsapki­ta sohasem hiányzik a kerületi' és országos versenyekről, Nyíregyhá­zára "is eljönnek. Résztvesznek ver­Szerdán CEGIL B. DE MILLE Csütörtök „Az élet tékozlói" és a „Tízparancsolat" rendezőjének legújabb s legnagyobb mestermüve ARANYÁGY Wallace Irvin novellája filmen 10 felvonásban. Cserkész zászlóavatási ünnnepségek Nyíregyházán. Ere leti helyszíni felvételek a nagy cserkészü nnepségekről. Pénteken! ' mACTfiTE Csak 1 napig! a nagy atléta színésszel Fekete kancellár Izgalmas udvari történet. ^ Előadások kezdete: 1/48 és 9 órakor. senyünkön a sárospataki ref. fő­gimnázium stenographusai is­A gyorsirási nap versenyzési része délelőtt 8 órától délután fél 5 óráig tart a különböző fokokon. A gyorsirási bajnokságért többen versenyeznek, ez a 300 szótagos diktátum reggel 8 órakor zajlik le. A versenyen a Kossuth-főgimná­zium tantermeiben lesznek, a gyorsirási diszünnepély ped^ a Kossuth Lajos-főgimnázium dísz­termében. Az egyes fokokat (100— 300 szó tagosak) az Országos Oyorsiró Tanács jelölte ki s a Budapesti 'Gyakorló Gyorsírók, a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület, a Gyorsirástudományi Társulat ve­zetői diktálják azokat és bonyolítják le a versenyt. Az Országos Gyorsíró Tanács határozata foly­tán e napon három városban dik­tálják és írják ugyanazokat a szö­vegeket: Budapesten, Szegeden és Nyíregyházán. Igy akarják abszolút igazsággal megállapítani az ered­ményt az egész országbafn'.* —Az egyes fokok versenyei nyilvánosak, az érdeklődőket szívesen látja a rendezőség. A gyorsirási diszünnepély dél­után 5 órakor kezdődik. Külön meghívót nem bocsát ki a rendező­ség. A budapesti illusztris előadók közt lesz dr. Radnai Béla, a gyorsirási rekorderek mestere- A délutáni ünnepély részletes műso­rát a következőkben adjuk: 1. Megnyitó: Tartja Rónay Je­nő elnök. 2. A gyorsírók ünnepe. A köl­teményt irta dr. Walter Géza al­elnök. Szavalja: Frledmann László IV. évf. felső keresk. isk. tan. 3. A gyorsírás nyíregyházán száz év előtt es ma. Dr.' Téglás Géza, a Budapesti Gyakorló Gyorsírók Társasága elnökének előadása. 4. Jensen: Csengve, bongva szól a lantom. Schubert: Pusztai rózsa. Énekli Csaba Sárika urleány, zongorán kiséri Magyar László kar­nagy. 5. A gyorsírás a praxis magas fokán. Tartja dr. Radnai Béla, a Radnai-gyorsirásrendszer alko­tója. 6. I. Offenbach: Hoffmanns Erzáhíungen. Zongorán előadja: Keller Rózsika II. évf. keresk. isk. növendék. 7. Az írás fejlődése vetített ké­pekben. Bemutatja dr. Bálint An­tal, a Gyorsirástudományi Társulat elnöke. 8. Magyar dalok. Énekli Fábry Ignác s. tanfelügyelő. Zongorán kiséri Zwícfc Vi'mos főgimn. tanár. 9. A Ny. Qy. E. keletkezése és célja, a gyorsiróversenyek peda­gógiai hatása. Tartja Bácskai Jó­zsef felső keresk. isk. tanár. Helyárak: I. ülőhely 15 ezer K, II. ülőhely 10 ezer" t^. állóhely és diákjegy 5 ezer K- Jegyek már válthatók Marssó József dr. tanár­nál a felsőkereskedelmi iskola ta­nári szobájában. — BEN HUR vallásos dráma, május 3-án és 4-én a Városi Szín­házban* uéi.. Fényképészeti előhívók cikkek, lemezek, papírok, Borbély Korzó 85™* Dumas regénye Douglas Falrbanks Három testőr Szombattól — Apollóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom