Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-04 / 76. szám
1928. április 4. vasztják energiátlan ságba a magyar lélek munkaképességét ! Ezekért kell a nemzet tehetségeit az őket megillető helyekre állítani ! Férfiakat, akik ne csak rendszabályokkal intézzék sorsunkat, hanem eleven lélekkel. Véget keli vetni annak a politikai bicsérdizmusnak, amely babonásan akarja megtiltani azoknak az anyagoknak a felvételét, melyek minden nemzeti organizmus életszükségletei, de le kell inteni azt a handabandázást is, amely örökké a világtörténelmi szükségességeket, az emberiség r.agy folyamatait kürtöli s uj Magyarországot akar épiteni olyan méretű lelki nagysággal , amely egy primitív afrikai törzset sem tudna elindítani elefántvadászatra. «Men not measures» (ember kell nem rendszabály), mondja az angol s valóban ugy áll, hogy az igazi államférfiak nagyobb garanciát adnak, mint a rendszabályok. S most, amikor fák, füvek és minden virágok örömben ujulnak, a mikor a húsvéti gondolat ereje a sötétséghez szokott magyar léleknek is mutat egy darab fényességet, ugy szeretnénk, ha megindulna az építés, a haladás munkája. Férfiszóra, igék erejével és kevesebb rendszabállyal. Dr. KeSky István. faliásos estély a templomban és a tanyákon. Nyíregyháza, április 3. A Nyirvidék tudósítójától. A pécsi tudományegyetem ev. theol. fakultásának tizenegy hallgatója kereste fel a nagyfiéten városunkat dr. Deák János egyetemi tanár vezetése mellett s ez alkalommal szerdán este az ev. ternpiomban magas nivón álló vallásos estélyt tartottak, melynek műsorán orgonajáték, szóló- és karének, szavalatok szerepeltek, az ünnepi beszédet pedig dr. Deák János egyetemi tanár tartotta. Szerdán este az egyházközség vendégei voltak a theologusuk a szűkebb körben megtartott vacsorán nagylelkű felajánlások is történtek a soproni theologus otthon építési céljaira. Tudvalevő ugyanis, hogy a tudományegyetem összes fakultása nem helyezhető el Pécsett s igy a theol. fakultás Sopronban, a volt theol. akadémián nyert elhelyezést. Mivel azonban a hallgatók internátusi elhelyezése még mindig nincs egységesen biztosítva, tervbe vették egy mo dern theol. otthon felépítését. Ezekkel az országszerte tartolt vallásos estélyekkel is tulajdonképen az otthon részére szereznek anyagiakat A szerda esti vacsorán a vallásos estélyen befolyt önkéntes adományokon felül Geduly Henrik püspük, Paulik János lelkész és Szopkó Dezső egy-egy millió koronát, Kovács András vaskereskedő két hl. bor árát, Krieger Mihály másodlelkész pedig százezer koronát ajánlottak fel az otthon céljaira. Másnap a Benkő 1. Manda és Antal-bokor tanyákat keresték fel a theologások, ahol szintén tartottak vallásos délutánokat s a utjuk alkalmával a tanyai hivek csaknem egy millió koronát adtak össze az otthon javára. A theologusok nagypénteken reggel utaztak el s innen Debrecenbe távoztak. I. FIAMHOZ. (1920.) Nagy áldozáskor máglya-lángot gyújtó Pogány táltos volt a te ősapád.! Gyönyörrel kürtölt kelet hajnalába' És átkozta a tompa éjszakát... Egyszer elöszállt nagy lángtoliu madár És elfedezték mindjárt a fellegek ... Ősapád egy nagy áldomásivásnál Elejtette az aranyserleget... Síri hamvába Hadúr belemarkolt S szikrákká lettek a hideg porok, Csaba rejtelmes égi utja melleit Ősapád lelke nyugtalan' lobog. Egy sugara a szemedbe lopózott Mély tüzesszemü, barna kis fiam ... Tekintetedből ősök szárnyas álma Lobban elő lángolón dacosan ... Fénytálmodó Ősanyád nagy szemébe Lángot loptak keleti csillagok ... Dalolva Hatt meg etetközi pusztán S lelke fehér sólyommá változott... Szenttitku estén ősanyád szivével Fehér madár mennyek f eCé halad 1... Égi paloták aranytetőire Blborfelhö szitált ezüst-havai. Hadúr a szivét csodás Ősanyádnak Gyémántkorsóvá változtatta á'. Égi apródok abból öntögeük : Tüzek, álmok, szerelmek italát... Egy forró csepp a serlegből kihullott S attól ttyili ki a lelked mint virág... Dalolj, szeress fiacskám !... Hajh de tudd meg: Koldusa lett. hogy álmodott apád !... Magyar volt mind. kik származásod hozták... Az egyik vitte Bethlen zászlaját, Másik vén vitéz Bercsényi huszárja Futó labancok torkát vágta át. És volt még egy/.. . Véres kit tenyerével Vad gályát hajtott fekete vizén ! Tompán csuklott fel lelkéből a zsoltár: y>Vedd kőszáladra lelkemIstenem /« Kálvinista gályarab prédikátor! Hajh. a lelke még most is nyugtalan! Keserveit a lelkembe plántálta / Csókold meg apád ! Édes kis fiam ! Vágyom én is nagy magyar áldozásra! Lelkem jövőt vár. álmom tüzsóvár' Sunyi kis törpék oltják táltoslángo/u S kacag felém a lidérces mocsár ! Virágszakgató kegyetlen kezekben \ Bogánccsá lesz a szelid olajág! Gyógyíts fiacskám !... Szavad a jövendő Tündérkertjéből rámhajló virág... Ősi szent álmok eloltott tüzé'ől Elvert táltos a te szegény apád! De kürtöl ö még kelet hajnalába' Mert tud átkozni tompa éjszakát! KEÉKY ISTVÁN. II. PARIPASORS. Gródeknél nyargalt s Limanova üszkén Hősi lovasa meghalt büszkén. A sír tovább nyitt s gránát tovább szakadt S uj gazdája pusztult Bucsacs alatt. Fellegként jár a soros átok : Vásárra hajtják most a lókufárok ... Hangzik körötte lebecsmérlö beszéd S ő felemeli nemes, szép fejét. Jó arabs vére régi. harctói tüzes S eszébe jut a Bug-parti füzes... Rajtáját hallja N ádasdy-huszárnak... Vásáros n épek álmába cibálnak ! Lehajtja fejét... Fordult a világ! Pimasz lócsiszár a hátára vág !. .. KEÉKY ISTVÁN. Rákóczi Szabolcsban. Irta : Szohor Pál, városi főjegyző. A fiatal huszonegyéves Rákóczi Ferenc német ruhában járt, de a lelkében ott égett a magyar szabadság tündöklő világa. A neuhausi jezsuita kolostor hűvös celláiból egyszerre lépett ki a tágas mazőkre, ahol az emberek gyászos elnyomás között magyarok" akartak maradni és szabadságukért készek voltak vérüket áldozni bármikor. ..Kiontatom vérem apámért, anyámárV Megöletem magam szép gy ürü* mátkámértMeghalok én még ma magyar nemze I lemért" Ez a régi népdal fejezi ki leghűségesebben a XVIII. század kezdőéveinek hangulatát. A kolonics-rendszer átka elégülettenné tette a lelkeket, a súlyos adóterhek kifosztották a legutolsó zsellér házatáját is : elkeseredett szegénylegények bujkáltak a magyar erdőkben. ..A sok komisssúros, n.int a kurta kopó. Hizlalja erszényét, mert, magyaron kopó, Fürkész, mint a. vizsla." Rákóczi óvatosan távol tartotta magát minden politikai mozgalmi tői. De Zrinyi Péter unokáját, Zrínyi Hona gyermekét és Thököly' Imre mostoha fiát született összeesküvőnek tartották a bécsi udvarban. A német ruha alatt valóban magyar tüz parázsa volt elrejtve s már 1697-ben eljegyezte magát a szabadságharccal, mikor a hegyaljai felkelők erőhatalommal mentek érte Szerencsre, hogy kedve ellenére is vezérükké állítsák. Most még ki tudott tárni ffagy nevének kötelezettségei alól, de az udvari intrikák, népének bizalma és szeretete csakhamar odavezettek a nagysárosi várkastélv tragédiájához, melyről Benczúr Gyula festett ragyogó történeti képet. Ebben a képben benne van Rákóczi életének s korának minden tragikuma. Az ország első főurát kinek tekintélyénél csak megszámlálhatatlan vagyona volt nagyobb — a zsarnoki hatalmát féltő császári udvar ármánykodása kiragadja családi fészke nyugalmából s német zsoldosokkal Eperjesremajd Német-Ujhelyre hurcolják, hol ugyanabban a szobában leli börtönét, melben egykor nagyapja Zrinyi Péter élte utolsó napjait. Erőszakkal teszik a szabadságharc vezérévé a csendes visszavonuitságot kereső férfiút s nevének nagy varázsát ujabb glóriával vonják be a magyar nép előtt. Börtönéből német kapitány oltalma alatt kerül vissza a kuruc hadak élére és vezeti a kuruc magyarok szent háborúját, miglen Nagymajténynál 12,000 fegyvert raknak gúlába és vérfoltos, tépett zászlókat borítanak rá szemfödélnek. Hasztalan éneklik ezentúl : „Mikor virrad megint hej! olyan szép idö. Híres Battyán hirét, A Bezerédyét Egekig emeld, egekig emelő ? Balogh Ádám ntvét, Vitéz kuruokét Feltámadó költető, feltámadó költető ? u Az ecsedi uradalom, mely Szabolcsmegye nagy részét és Nyíregyházát is magában foglalta 1647ben Bethlen Gáborról — Ferdinánd király adományaképpen Rákóczi György fejedelem kezére szállt. Az örökösök II. Rákóczi Ferenc és nővére Júlia — Aspremout grófné voltak. A szabolcsi községek egész sora őrzi a fej^de-
