Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-27 / 94. szám

2 ,/ÍYÍRVIDÉK 1926. április 27. Az angol szénkrizis. Arinak a hosszú idő óta húzódó harcnak, amelyben a bányatulajdo­nosok és a bányamunkások álla­nak egymással, ujabb fordulatához érkeztünk. A bányatulajdonosok május 1-től kezdve leszállítják a munkabéreket. Ez a puszta tény, de hogy megvalósul-e, vagy hogy milyen "következményekkel fog jár­ni, az a jövő kérdése. Egy bizo­nyos. A bányatulajdonosok nem jókedvükből szállították le a mun­kabéreket, hanem azért, mert szi­gorú statisztikai adatok alapján már régebben kimutatták, hogv rá­fizetnek az üzemekre. Ha a helyzet nem volna komoly, akkor az angol kormány sohasem szánta volna ma­gát arra a lépésre, hogy az adózók pénzéből sok millió font támoga­tást adjon a bányaüzemeknek. Áp­rilis 30-án zárul le ennek a segítési időszaknak a határideje s igy a bányatulajdonosoknak nem voít más" választásuk, mint a munkabé­rek csökkentése, annál is inkább, mert a következő költségvetési évre szóló budget deficittel zárulna, ha a kormány ezt a megsegítést rend­szert továbbra is életben akarná tar­tani. Természetesen ez a deficit esetleg károsan éreztetné hatását a font stabilitására is, már pedig az angol pénz értékének megingását minden tényező a legnagyobb ide­gességgel venné tudomásul. Nézzük azonban a kérdés másik oldalát. A kormány segítésének egyik főoka az volt, hogy a bánya­munkások szövetsége semmiképpen nem akar belemenni sem a hét órai munkaidő felemelésébe, sem a bé­rek csökkentésébe. Ez az álláspont­ja egyáltalán nem változott s a bá­nyaszövetség főtitkára, Mr. Cook még a legutóbbi időben is errevo­natkozólag igen intranzigens állás­pontot foglalt el. Növeli a veszélyt mg az is, hogy a bányamunkások szövetségének megállapodása van a szállítómunkások, a dokkmunká­sok és az ércipari munkások szerve­zeteivel, hogy egy esetleges sztrájk esetén ezek is velük együtt szimpá­tia-sztrájkot kezdenek. Egy ilyen sztrájk sok száz millió font kárt okozhatna az angol közgazdasági í'letnek s hogy Baldvcin konzervatív­miniszterelnök létére a bányák se­gélyezésének ezt a szokatlan mód­ját az angol alsóházban elfogadás­ra ajánlotta, annak a magyarázata éppen e rettenetes katasztrófa elhá­rításának kivánata volt. Mi lesz azon ban ha sem az állam nem hajlandó tovább folytatni a bánvák megsegí­tésének ezt a lehetetlen módszerét sem a bányamunkások, de meg a bányatulajdonosok sem engednek ? Angfia felett egy rettenetes ipari krizis lebeg. De vájjon nem általá­nos európai jelenség ez ? Talán egyedül Franciaország, amelynek lélekszáma aránylag csekély az or­szág területéhez és meglévő üze­meihez képest, az egyetlen, ahol a munkanélküliség kinos problémá­ja nincs napirenden. A többi euró­pai államok megsínylik a sulyok­gazdasági helyzetet, amely egyenes következményé a háborúnak és a botrányos módon megállapított bé­keszerződéseknek. Végső konklú­ziónknak mégis csak annak kell len­ni, hogy a középosztály által már oly régen gyakorolt igényleszálli­ítást a munkásságnak is követni keli áia nem akarja, hogy mindazok-az üzemek, amelyek végeredményben számára kenyeret nyújtanak, tökre menjenek. Anglia, amely a munkás­kérdést igazán méltányosan kezeli, a aaját bőrén tapasztalhatja, hogv mit jelent az, amikor az igények túlnőnek a lehetőségek iieretein s az egyéni önzés akár az állam alap­jainak megrenditése árán is érvé­nyesülni akar. Valami nincs rend­jén s az összes államoknak, ha vég­zetes felfordulásokat el akarnak kerülni, valamilven formában intéz­ményesen kell védekezni a sztráj­kokkal való örökös revolverezés el­len. Nyíregyháza város képviselőtestülete hatvan milliót szavazott meg a nemzetközi ember­védelmi kiállításra. Nyíregyháza, április 26. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Az ország fejlettebb kultúrájú vá­rosai sorában Nyíregyháza íS elha­tározta a bedapesti nemzetközi em­bervédelmi kiállításon . való rész­vételt. A kiállítás május hóban nyí­lik meg és három hónapig tart. A város képviselőtestülete határo­zatában kimondotta, hogy Nyír­egyháza városnak a nemzetközi embervédelmi kiállításon való rész­vételére hatvan millió koronát sza­vaz meg. A képviselőtestület ha­tározata akként szól, hogy csak abban az esetben vegyen részt a város a kiállításon, hogy ha az en­gedélyezett hatvan millió keretén belül lehetséges lesz a várost nem­zetközi viszonylatban is méltókép­pen érvényre juttatni a kiállításon külső elrendezés és tartalmi érték tekintetében is. A kiállításra való előkészület megkezdődött. A városi tanács felhasználja a centennáriumi kiállítás grafikonjait, képeit, .azon­kívül összegyűjt mindent, ami az embervédelemre vonatkozik. Drága-e Nyíregyházán a villamos világítás ? A városi tanács jelentése Barla Sándor interpellációjára a villamos áram egységáráról. Nyíregyháza, április 26. — (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a vá­ros képviselőtestületének pénteki közgyűlésén a városi tanács nevé­ben Szohor Pál főjegyző részletes jelentéssel válaszolt Barla Sándor­nak a villamos egységárak leszállí­tása, az áram erőssége és a vil­lanyszerelő kisiparosok védelme érdekében tett interpellációjára. A tanácsi jelentés részletei iránt ál­talános érdeklődés tapasztalható, ami érthető is, mert a zavaros gazdasági viszonyok között kevesen vannak tisztában azzal, hogy vol­taképpen drága-e, vagy tűrhető dijszabásu-e a nyíregyházi villa­mos világítás. Az általános érdeklődésnek te­szünk eleget, amikor a tanácsi je­lentést közreadjuk. Szohor Pál főjegyző a villamos egységárakról a következőket jelen­tette:' A békebeli és a mai egységár. A Nyíregyházi Villamossági r. t. legutolsó békebeli egységára 6 aranyfillér volt, mellyel eljutott az áramszolgáltatási telép a legala­csonyabb pontra, melyet 1894. évi december hó 6-án kötött szerződé­sünk értelmében a városi fogyasztó közönség részére biztosítani köteles volt. Ez az egységár mai papirko­ronákban kifejezve 870 koronát je­lent hw. óránként. A jelenlegi, vagyis folyó évi márcáus havára felszámitható egységár a város ta­nácsa által 970 koronában van megállapítva, mely kereken 6.7 aranyfillért jelent. Á jelenlegi egy­ségár tehát a legolcsóbb békebeli egységárhoz viszonyítva 11.5 száza­lék drágulást mutat. E tények megállapítása után a város tanácsának az a feladata - állapítsa meg, hogy e békebeli egységárak ily mérvű emelkedése a szerepet játszó gazdasági ténye­zők^ alapos vizsgálata után indo­kolt-e vagy sem. S ehex képest, hogy a képviselőtestület megnyu­godjék-e a jelenlegi egységár meg­állapító rendszerben, vagy intéz­kedéseket tegyen fennálló egység­árklauzulánk megszüntetése és az áramár megállapításának ujabb szabályozása iránt. Az egységárak le­szállítása. Mindenekelőtt ki kell emelnünk Barla Sándor képviselőtestületi tag urnák igen jelentékeny tévedé­sét, melyet interpellációja gerincé­nek állított be. Azt mondotta, hogy «a képviselőtestület a há­ború által felforgatott gazdasági viszonyok között olvan feltétellel Fényképészeti előhívók cikkek, lemezek, papírok, iiíES V Diadal Mozgó Április hó 26-án és 27 én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Sanfranciscói Mimóza izgalmas amerikai kalandor dráma 5 felvonásban. Főszerepben: BESSIE LOVE. Városi Mozqó Április hó 26-án és 27-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Conrad Veidt mestermüve ORLAC JAQUELINE (Titkok éjszakája.) Dráma 8 felv. Főszereplők; — CONRAD VEIDT, Carmen Cartellieri, Alexandra So rina és Fritz Kortner. ÜSD, NEM dPÁD! amerikai burleszk 5 felvonásban. Főszerepben: Pilotti. (Az égő sziget) Kalandor dráma 7 felvonásban. Főszerepben: LEW CODY ÉS Margarethe Courthot. Jön: Három szerelmes csók Schubert-film. (Titkok éjszakája.) Dráma 8 felv. Főszereplők; — CONRAD VEIDT, Carmen Cartellieri, Alexandra So rina és Fritz Kortner. ÜSD, NEM dPÁD! amerikai burleszk 5 felvonásban. Főszerepben: Pilotti. (Az égő sziget) Kalandor dráma 7 felvonásban. Főszerepben: LEW CODY ÉS Margarethe Courthot. Jön: Három szerelmes csók Schubert-film. Jön: Luciano Albertini KNOGK OUT! ment bele a szerződéstől eltérő ma­gasabb egységárakba, hogy a vii­lamosmü köteles lesz a gazdasági viszonyok és a pénzpiac javulása esődre e felemelt egységárakat fo­kozatosan és önszántából csökken­teni. Ennek a kötelezettségének pe­dig a Nyíregyházi r. t. nem tett eleget.» Bár képviselőtestületünk ilyen értelmű határozatot Sohasem hozott, hiszen az eddigi egységár­klauzulák mind kölcsönös felmon­dási joggal köttettek meg, ahol a felmondást logikus gondolkodás szerint mindig az azzal meg nem elégedő félnek kellett gyakorolni de a gondolat belső értelmét a város tanácsa maga is elfogadja s azon a nézeten van, hogy a/ egységárakra a gazdasági élet té­nyezőnél együtt fokozatosan kel) leszállniok a békebeli nivő felé. Ez pedig ellentétben a képviselőtes­tületi tag ur állításával, meg is történt. Igazolásul bemutatjuk itt a kö­vetkező egységár adatokat: 1924 december 10.900 K 1925 január 10.800 K 1925 február -március 10.600 K 1925 április május 10.400 K 1925 junius- -julius 10.300 K 1925 aug—szeptember 10.200 K 1925 október 9.900 K 1925 november 9.800 K 1925 nov.—1926 márc. 9.700 K Az egységárak legmagasabb pont jukat tehát 1924. decemberében ér­íték el s attól kezdve a szén, a dol­lár és a munkabér értékeire fek­tetett klauzula alapján hónapról­hónapra fokozatosan csökkentek. ­Papirkoronában kifejezve i2Ö0 ko­ronát jelentő egységár leszállitások történtek másfél esztendő alatt. A továbbiakban azzal kell foglal­koznunk: elfogadhatók-e a jelen­legi egységárak? Két reális tényező szolgáltat ehez indokot: 1. A Ma­gyarországi telepeken érvényben lé­vő egységárak és 2. A villamos energia termelésnél szükséges anyagok általános index számai. M?s városok egységárai 1. A magyarországi telepeken ér­vényben 'evő egységárak. Rendel­kezésünkre áll a Magyar Elektro­mos "Müvek Országos Szövetségé­nek 1926 évi február havi egység­ár-táblázata, melyből azt látjuk, hogy a 64 magyarországi telep közül 37 telep egységárai drá­gábbak, vagy megegyeznek a nyíregyházival, 27 te'.ep egységárat pedig Olcsóbbak. Ez azt jelenti, hogy a nyíregy­házi egységáraknál drágábban vagy egyformán működik a/ összes tele­pek 58 százaléka, plcsóbb pedig 42 százalék. Drágább áramszolgáltató telepek: Balassagyarmat, Balaton, Berettyó­újfalu, Budafok, Csepreg, Csurgó, Dombóvár, Eger, Gödöllő, üyorna, Gyula. Hajdúböszörmény, Hódme­zővásárhely, Jánoshalma, Kalocsa, Kapuvár, Karcag, Keszthely, Kör­mend, Marton vásár, Mátészalka, Mezőcsát, Mezőkövesd, Nyírbátor Ráckeve, Szeged, Szekszárd, Szen­tes, Székesfehérvár, Tapolca, Tolna, Újpest környéke, Vasvár, Vácz, Zalaegerszeg, tehát összesen 35 , i telep. ; | , -« Nyíregyházával megegyező egy­ségárakkal dolgozó telep: Cegléd. Olcsóbb áramszolgáltató telepek: Abony, Beled, Békéscsaba, Debre­cen, Uibárt, Qyöngyös, Győr, Hájmáskér, Kaposvár, Kecskemét Kiskunfélegyháza, Kispest, Kő­szeg, Miskolc, Mohács, Mór, Nagy­kanizsa, Pápa, Pécs* Salgótarján, Sopron, Szentendre, Szentgott­hárd, Szombathely, Tatatóváros, Újpest, Veszprém, tehát összesen 27 telep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom