Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-24 / 92. szám

1926. április 24. JümiwÉK 5 — Nagy verekedés Ibrénybatl Április 18-án este Ibrányban a község főutcáján ittas fiatalemberek összeverekedtek. A verekedés hevében Önody Balázs nagyhalászi lakos Szűcs Miklós ibrányi fiatalember felé döfött késével és négy szúrással megsebesítette. A verekedő ellen súlyos testi sértésért indul meg az eljárás. — Elveszett a Honvéd laktanyától a Honvéd-, Kállai- és Lutherutcákon át a Koronáig terjedő útvonalon egy hurosláda. Megtalálója kéretik azt a honvéd laktanyában a zenekar vezetőjének átadni. Betörők jártak a luria épületében. Budapest, április 23. M. T. 1. rádiójelentése. Az elmúlt éjszaka folyamán ismeretlen tettesek behatoltak a Kúria épületébe s igen sok aktát elégettek. A vizsgálat megállapította már ededdig is, hogy csak jártas ember kö vethette el a büntettet. Az akták? nagy részét összekuszálva a szoba közepére szórták, ugy liogj- igen nagy munkát fog adni a szétszórt aktáknak egybeállítása. Azt is megállapították, hogy a Léderer-ügy és a Márffy-ügy iratait nem semmisítették meg. Mivel a bűncselekményi csak olyan egyén követhette el, akinek érdekeben állott bizonyos iratok eltüntetése, remény van reá, hogy ezen az utori rövidesen nyomára jutnak a tettesnek. Maciste a pokolban ördOgök a földön Szombattól az Apollóban A Nyíregyházi GazdaSzövetség mély megilletődéssel tudatja, hogy forrón szeretett ügyésze és titkárja dr. Simító Endre ügyied úr folyó hó 22 én váratlanul elhunyt. Temetése tolyó évi április hó 24 én délután 4 órakor lesz az ág ev. iskola udvaráról. Nyíregyháza, 192ö. ápr. 23. Emlékét kegyelettel ö'izzfik! A Nyíregyházi Gazdák Hangya Fogyasztási és Értékesítő' Szövetkezete mély megilletődéssel tudatja, hogy forrón szeretett ügyvezetőigazgatója dr. Simkó Endre ügyvéd úr folyó hó 22-én váratlanul elhunyt. Tematése folyó hó 24-én délután 4 órakor leszr az ág. ev. elemi iskola udvaráról. Nyíregyháza, 1926. ápr. 23. Emiókét kegyelettel őrizzük I A Szabolcsvármegyci Gazdasági Egyesölet közleményei. Egyesületünk f. évi február hó 17-én tartotta meg rendes évi közgyűlését, melyet elnökünk, S2.7lánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos az alábbi nagyhatású beszéddel nyitott meg : Mélyen tiszteit Közgyűlés ! Ha visszatekintünk a lezárt gazdasági évre, meg kell állapitanunk, hogy amilyen szép reményekkel végeztük a vetési munkálatokat, sajnos olyan csalódással arattunk. A vetések szépen teleltek és erőteljesen indultak az éltető tavasznak, mely termékenyítő esővel segített gazdagítani a "természet asz.-! tálát, azonban a nyár sokszor hűvös őszies időjárásával keresztül húzta a reménykedő gazda legszebb számítását. Hiába vártuk az éltető napfény melegét, a folytonos hideg idő nem engedte, hogy vetéseink lélekzethez jussanak, emiatt aratásunk is gyenge volt. Voltak ugyan a gazdának gyengébb aratásai is, de súlyát soha "nem érezte gazdaközönségünk ugy, mint jelenleg, mert a gyenge aratással együtt járt a termés értékének nem várt devalvációja anélkül, hogy a gazdasági szükségletek egyéb cikke'1 is lépést tartottak vo'na vele. Ehhez hozzájárult a gazdák teljes pénztelensége, a hitel megszerzésének nagy nehézsége, egyes helyeken pedig a nagy károkat okozó nem várt pusztító árvíz. Hogy gazdatársadalmunk egy része talán váratlanul is ilyen nehéz helyzetbe jutott, szerény véleményem szerint főleg szervezetlenségünknek tudható be, mert tisztelt közgyűlés, mivel magyarázható meg, hogy az ipari . cikkek például ma is tartják magas áraikat dacára, hogy a nagy pénzhiányt a gyáripar és kereskedelem is érzi, mégis magas áraik megtartásával kisebb forgalom mellett is meg tudják találni számításukat. Gazdatársaim és a mélyen tisztelt Közgyűlés bizalmából" 1922. év őszén foglaltam el az egyesület elnöki székét, azelőtt is, ma is mindig az a cél vezetett, hogy a gazdatársadalmat minél nagyobb összetartásra nyerhessem meg, és együttműködésre buzdítsam. Többször kérve, hogy az immár 65 éve működő Szabolcsvármegyei Gazda sági Egyesületbe minél többen belepve tömörüljünk, érezve, hogy egyesületünk a.: egyedüli fórum, hol korlátozás nélkül adhatjuk elő óhajainkat és védhetjük meg min denkor jogos érdekeinket. Soha az összetartás és megértésre nagyobb szükség nem volt, mint ép pen most, amikor sajnosan látjuk hogy minden más élet is súlyos vál Sággal küzd. Már mikor az elnökséget elfoglaltam, láttam, hogy egyesületünk is beteg és különösen anyagiakkai küzd. Rajta segítenünk keli, hogy uj életre kelhessen. És ha visszatekintünk az elmúlt pár évre, örömmel és jóleső érzéssel állapithatom meg, hogy egyesületünk teljes igye-i kezettel, különösen igazgató választmányunk mindenkori jóakaratú támogatásával egészségesen igyekszik nemcsak talpra állani, de nemes hivatásának tőle telhetőleg meg is felelni. Már ez évi költségvetésünkbe ha beletekintünk, látnunk és meggytiződniink keli, hogy- rövid pár év alatt uj életre keltünk, s ezen újraéledést elsősorban régi az egyesületért és a kitűzött célért lelkesedni tudó, áldozatkész tagjaidnak, amellett szeretett alispánunk Mikecz István ur jóindulatú támogatásának köszönhetjük, aki a községeket tagdijaik befizetésé-e telies eréllyel buzdította. Őszinte köszönetemet fejezem ki e helyről a közgyűlés nevében főleg alapító tagjainknak, kik belátva az egyesület érdekeit és súlyos helyzetét, tudva, hogy a világháború régi alapitványainkat is mivr tette, tagdíj fizetésére hozott hatá rozatainkat magukévá tették és? készséggel elfogadták. Tagtársain és egyesületünk működésének kö Szönhetjük, hogy ma már jól szervezett irodával, állandó munkaerővel rendelkezünk, melynek javára számolandó el az évi jelentésünkben ! kidomborodó munkásságunk, meJ lyet az egyleti titkár fog a közgyii ' lés előtt részletesen ismertetni. Midőn arra kérem az igen tisztel Közgyűlést, összes gazdatársaimat

L hogy az egyesületi célt továbbra is ápolni és azt saját hatáskörükben is hangsúlyozni méltóztassanak, s> ebben a nehéz időben minél több tagtársat megnyerni igyekezzenek Ha minden tagúnk csak egy tagot tud is megnyerni, tagjaink száma megkétszereződik, és egyesülve, egymással vállvetve erőt nyerünk s könnyen érhetjük el boldogulásunkat. Különösen kérem erre a fiatal uj generációt, iffju gazdatársaimat. ' Kftusay Tibor kir. gazdasági fő felügyelő reflektálva elnök beszédére, elnök és alelnökkel szemben kifejezi a már régen táplált bizalmat és hálás köszönetet mond a közgyűlés nevében eddigi fáradhatat fan munkásságukértés az egyesületi ügyek bölcs vezetéséért. Ezekután Papp Géza e. titkár felolvassa az egyesület 1925. évi működéséről szóló jelentést, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vesz. Az évi jelentés szövege a következő: Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünk elmúlt évi működéséről az alábbiakban számolunk be. Az egyesület 1925 évben 10 igazgatóválasztmányi gyűlést, 1 rendes és 3 rendkívüli közgyűlést, 2 szakosztályi alakuló ülést és 2 szakértekezletet tartott. Ezeken a gyűléseken, illetve énrtekezleteken tárgy altattak a kormány, mezőgazdasági kamarák, az Omge, a társegyesületek, a vármegye és más közérdekű intézmények leiratai, megkeresései, illetve indítványai, amelyek a gazdák és egyesületünk, úgyszintén a köz érdekéből hozzánk intéztettek, illetve amelyeket egyesületünk kezdeményezett. A növénytermelés előmozdítása érdekében kiemelendő a Mezőgazdasági Kamarával és Dohánytermelők Orsz. Egyesületével együtt Nyíregyházán tartott dohánytermelési értekezletünk, melyen a kormány képviselője is jelen volt s melyen különösen a dohánybeváltási árak felemelését szorgalmaztuk a legerélyesebben, de kértük a termelési előlegek soron kívüli kiutalását és felemelését, hosszú lejáratú beruházási hitel nyújtását és a dohánnyal Bevetett terület 12-szeresének mentesítését a földbirtokreform végrehajtásánál való igénybevétel alól. Ezen memorandumunkat elnökünk vezetése mellett 30 tagu deputáció terjesztette a kormány elé, amelv akciónk eredményef ismeretesek. A burgonyatermelés értékesítése ügyében ugyancsak országos értekezletet hívtunk össze Nviregyházára és az értekezlet határozatából szerkesztett_ memorandumokat a kormány jóinál* latulag fogadta és annak eredménye lett a megalakult Burgonyatermelők Értékesítő "Szövetkezete a kormány és a kamara anyagi támogatásával. A Mezőgazdasági Kamarával kaVöltve nemcsak a Szövetkezetet hívtuk életre, hanem a termelés rentabilitása érdekében külföldi export lehetőségeket vívtunk ki a vasúti tarifa mérséklésének kieszközlésével, sőt a Szövetkezet létrejöttével az export tarifát Szabolcs és Szatmár megyének a belföldi forgalomban is kijártuk, miáltal a burgonyánk versenyképessége a budapesti és bécsi piacokon is biztosítva lett. Szorgalmaztuk a burgonya ipari feldolgozásának és szántásának elősegítését is, amely viszont a takarmányozásnak és közvetve a talajerő visszapótlásának fog javára lenni. Ilyen szárítók létesítésére már folynak a tárgyalások a kormány részéről. Tanulmányi kirándulást rendeztünk Nyírbátorba a Mándy-féle uradalomba, ahol a burgonyatermelésről vitéz Mayer Jenő és az uradalom igazgatója tartottak szakszerű gyakorlati előadásokat A tengeri termelés előmozdítására a kamara anyagi támogatása mellett több gazdával négyzetes (amerikai rendszerű) termelési kísérleteket állítottunk be, amelynek sikeres eredménye azt bizonyitotta, hogy kat. holdanként átlag 10 mm. csöves tengerivel és 100 mm. tengeri szarral többet lehet termelni a négyzetes (2 szálas),művelési móddal az eddig szokásos soros termelési móddal szemben. A gyümölcstermelés előmozdítására a Mezőgazdasági Kamara anyagi támogatásával Nyíregyházán minta almapincét létesítettünk, hogy általa egyrészt hírnevet.szerezzünk almatermerésünknek, másrészt a jobb értékesítést előmozdítsuk, úgyszintén a termelésnél és kereskedelemben legjobban bevált fajokat megállapítva, azokat nemes oltógalyak szétosztásával szaporítsuk és a termelés egységesítését segítsük előA szőlőtermelés érdekében a szőlősgazdák hitelszükségletének kikielégitését, az export lehetővé tételét és a fogyasztási a3ók mérséklését szorgalmaztuk, a szőlők és bor kezelésére szakképzett emberek alkalmazásának törvényes biztosítását kértük. A Budapesten tartott országos értekezleten egyesületünk képviseltette magát es a sóstó?) szőlőtelep "boi'píncéje állami támogatása ügyében közbenjártunk. A helyes szőléimetszés gyakorlati bemutatására tanulmányi kirándulást vezettünk Napkorra, ahol Velich Jstván kertészeti főfelügyelő tartott értékes gyakorlati előadást ugy a szőlő, mint a gyümölcsfák metszési munkálatairól. Úgyszintén dr. Széli László akadémiai tanár és Velich István főfelügyelő a Kamara megbízásából szőlőtermelési tanfolyamot tartottak Nyíregyházán a mi közreműködésünk mellett. (Folytatjuk.) Peyer Károly szerdán megjelenik a Házban. Pever 30 napra történt kizárásának határideje négy nap múlva lejár s szerdán már részt is vesz a Nemzetgyűlés ülésén. Hir szerint mindjárt az első ülés alkalmávaf fel fog szólalni Peyer s nyolc órás beszédet fog mondani. Tizenkétezer munkás áll munkanélkftl a resicai vasmüveknél. Resicán hetekkel ezelőtt sztrájk, tört ki, melyben 7000 munkás vett részt. A sztrájk nemcsak hogy változatlanul turf, de ujabban ki is terjedt Emiatt az aninai bányaigazgatóság égve lőre 4 napra kizárta a bánya 50Ö0 munkását. Ezen a vidéken' igy jelenleg 12.0000 em-! ber álí tétlenül, munkanélkül.